Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-13 / 290. szám

2003. December 13., szombat M E G Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL Valós-e a közúti veszélyhelyzet? (Folytatás az 1. oldalról) A polgármestert az is bosszantja - sőt azt is mondhatnánk, kifeje­zetten növeli az elkeseredettsé­gét hogy Szihalom után tengelysúlymérő állomásokat újítanak fel. Kertelés nélkül kér­dez rá:- Erre van pénz...? Az utóbbi témával kapcsolat­ban kifejti, hogy a falun átmenő forgalom látványa elég ahhoz - tengelysúlymérés nélkül is -, hogy megállapítsák: számos szállító jármű a megengedettnél nagyobb terhet visz. A sok súly pedig próbára tette az útburkolat teherbíró képességét. A meg- süllyedés tipikus jele a nyomvá­lyú, amelynek a pereme akár hat centire is kiemelkedhet. Zelei András szerint a ve­szélyhelyzet elhárításához csak megfelelő technikai eszközre, egynapos munkára, s hozzávető­legesen egymillió forintra lenne szükség. Ez az igény pedig sze­rinte eltörpül az esetleg bekövet­kező tragédia következményei­hez képest.- Elég lenne az általunk kifo­gásolt, s a szakemberek által is behatárolt szakaszok mielőbbi marása. Ez a nyomvályúk pere­mét eltávolítaná, amit tüneti ke­szerte ezer ilyen hely akad”. Mint elmondta, a kht. költségvetése behatárolt, s minden forint a szakmai feltárás utáni sorrend alapján kerül felhasználásra. Az idén a szihalmi gondok orvoslá­sára nincs mód, de jövőre - amennyiben a helyszíni bejárá­son a szakma is ezt támasztja alá - az említett szakaszokon elvég­zik a munkálatokat. A főmérnök a polgármester tüneti kezelésként ajánlott útma- rási ötletéhez a következőket fűzte hozzá:- A nyomvályúk eltüntetésé­hez nemcsak marásra kell gon­dolni, a technológiai folyamat ennél többet kíván meg. Az ilyen útkarbantartási műveletnél az útszerkezethez is hozzá kell nyúl­ni. A marás szélessége eléri a 80 centimétert, s a helyét rövid időn belül - feltételezve, hogy az időjá­rás is kedvez - le kell aszfaltozni. Ha csak a marás helye maradna, az okozna csak igazán balesetve­szélyt. (BUDAVÁRI) Tervezett milliók a jó ivóvízéit Jövőre jelentősen megemelkedik a kommunális adó A vas-mangántalanító 257 millió forintba kerül, a terv megvalósítása többéves fi­nanszírozást igényel. Az önkormányzat már a 2004-es költségvetésben pénzt kü­lönít el a beruházásra Füzesabony A város önkormányzata - csütörtöki, késő estébe nyúló - ülésén foglalkozott a külön­böző adónemekről szóló rendeletek módo­sításával, majd elfogadta a testület jövő évi első féléves munkatervét. A kommunális adó - a szűkös költségvetés helyzetének javítása érdekében - jövőre jelentős mér­tékben, 50 százalékkal emelkedik: egy 100 négyzetméteres lakás éves kommunális adója 3750 forint lesz. A nagyobb lakások tulajdonosai évi hatezer forintot fizetnek. Ha valaki 2004. március 15-ig egy összeg­ben rendezi a kivetett adót, tíz százalék kedvezményben részesül. Az iparűzési adó minimális mértékben emelkedik, s eléri a két százalékot. A Gulyás László polgármester elnökleté­vel zajló ülésen javaslat hangzott el a víz minőségének javítására. Mint régóta is­mert: az ivóvíz megfelel ugyan az egészség- ügyi követelményeknek, ám mangántartal­ma miatt esztétikailag kifogásolható. A helybeliek a közös vízhálózaton lévő Bese­nyőtelekkel és Dormánddal együtt már jö­vőre hozzákezdenek a 257 millió forintos beruházás pénzügyi alapjainak megterem­téséhez. A költségvetésben településen­ként évente 20,1 millió forintot különítenek el a vas-mangántalanítóra, s három éven át finanszírozzák a költségeket. A tervben két új'kút fúrása is szerepel, ezek hozamával biztonságosabbá teszi az ellátást. Korábban már szó volt arról, hogy az önkormányzat új helyet találjon a Városi Bíróságnak, amelyik átadná a jelenlegi he­lyét a polgármesteri hivatalnak. A megol­dás érdekében további egyeztetésre lesz szükség a város és a bíróság vezetői kö­zött, a tárgyaláshoz Gulyás László kapott felhatalmazást. Az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács által támogatott elképze­lés megvalósítására 2005. december 31-ig jó esély van. _______________________b^s. V adásztörténetek a Mátrából Lírai novellák és elbeszélések a természet templomából A Mátra Múzeum Baráti Köre (MBK) a múzeum első igazga­tója, dr. Nagy Gyula halálának huszadik évfordulóján egy önálló kötet megjelentetésével tiszteleg a gyűjtemény alapító­jának, szervezőjének emléke előtt. Gyöngyös Az Emlékképek című kiadványt tegnap mutatták be a múzeum Varga Ervin-termében. A Nagy Gyula vadászati témájú, lírai han­gulatú írásait, novelláit, elbeszélé­seit tartalmazó könyvet Pálosné Nagy Rózsa muzeológus szerkesz­tette. A bemutatón elmondta: az író saját élményeiből, megélt ter­mészetszeretetéből táplálkozó ol­vasmányos írások 1940-től jelen­tek meg különböző vadászati szaklapokban, köztük a Heves Me­gyei Vadászban és a Nimródban. A kötetet Schell József tusrajzai, festményei és grafikái színesítik, melyeket a múzeum vadásztörté­neti gyűjteményében őriznek, s amelyek Széchenyi Zsigmond könyveit is illusztrálták. Az egri tanítóképző elvégzése után Nagy Gyula Gyöngyös­solymosra került tanítónak, s közben néprajzi, helytörténeti és természetrajzi anyagokat gyűjtött. Már iskolaigazgatóként érte 1951-ben a járási-városi fel­kérés: szervezze meg a helyi múzeumot. Az elsődleges nép­rajzi gyűjtőkör mellé hamaro­san társult a természettudomá­nyos anyaggyűjtés, ami a Mátra közelségéből szinte magától adódott. Nagy Gyula időközben történelem szakos tanári okleve­let, majd bölcsészdoktori címet szerzett. 1978-ban ment nyug­díjba, de tudományos főmunka­társként és a vadászati osztály vezetőjeként tovább dolgozott a Mátra Múzeumban. Születésé­nek 90. évfordulóján, 2004-ben bírálják el és díjazzák azt az iro­dalmi pályázatot, amit a múze­um a Magyar Vadász című új­sággal közösen hirdetett meg A természet templomában címmel. A kötet megjelenését a nyom- dászati munkát végző kft., a város polgármestere, Hiesz György, vala­mint a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Tár­sadalmi Kapcsolatok Hivatala tá­mogatta, és egyelőre csak a Mátra Múzeumban kapható. _______¿á. S UHA PETER Csomagolunk? Most akkor vegyünk állampapírt vagy ne vegyünk? - elmélkedett az üzletasszony, ez itt a kérdés, avagy vöt éta vaprósz, tehet­te volna hozzá, ha lírai és/vagy humoros hangulatban leledzik éppen, de nem volt lírázni való kedve. A di­lemma tényleg nagy: bízzunk vagy ne a kormány gazdaságpoli­tikájában, elhiggyük vagy sem, hogy minden rendben van, de legiábbis lesz, kilábalás jeleit véljük-e felfedezni, vagy valami egészen másét, süllyedését, kapkodásét, züllését? Nem egyszerű, zsebbe nyúló kérdések. Amelyek úgy önma­gukban is megfontolandók, hát még ha egy exminiszter feszege­ti e témaköröket egy olyan rendezvényen, ahol - ahogy monda­ni szokás - „a csilláron is lóg a hallgatóság”, önszántából persze, egyszerű érdeklődéstől vezérelve, némelyek vélhető bánatára csupán átvitt értelemben. Az állandósult szókapcsolatok már csak ilyenek, de ezt most itt zárjuk is le. Illetve mégsem. Akad­nak, akik maguk is jelzővé váltak, mint például a nagy bajuszú ex-pénzügyér, akit bizony az utóbbi években leginkább az emlé­kezetes megszorító csomag szülőatyjaként emlegettek, emleget­tünk, ilyen vagy olyan előjellel. Hogy taktikus, politikailag megfontolt-e a mostani gazdasági helyzetben egy kormányon lévő, kicsiny pártnak vendégül hív­nia a nagy megszorítót, az vitatható, ám kétségtelen tény, hogy sokak kíváncsiságát felkeltette az előadó személye. Naná, egy név, amelyik nem halványult el a politikai palettán gyakorta színt és helyet változtató pamacsok és pacsmagok sorában. Határozott, erős és karakteres színfolthoz méltóan nem is ker­telt a ma a Világbank alkalmazásában álló közgazdász, s előadá­sában korántsem rózsaszín (lásd még: szinesztézia, T. Á. lila dal­ra fakadó nyakkendője), inkább borús képet vetített a honi gaz­daság jövőjének sejtelmes gyöngyvásznára. Mondván: vissza kell venni a költekezést, abbahagyni a gazdasági teljesítménnyel nem alátámasztott túlzott bérkiáramoltatást, az Állam bácsi újra­elosztó bábáskodását (basáskodását?), berekeszteni, s végre va­lódi reformokat véghezvinni a nagy elosztórendszereken. Bátor és határozott, s részben népszerűtlen intézkedésekre lenne szükség tehát, megmenekítendő a menthetőt. Úgy tűnik, eljött a csinos kis csomagok készítésének ideje. Alighanem jól meg is kapjuk mindannyian, igaz, aligha tesszük örömmel a fa alá. Több turista a régióban A világgazdasági problémák Európát, benne Magyarorszá­got is hátrányosan érintették az idegenforgalom területén. Az észak-magyarországi régi­óban azonban a turisztikai számadatok pozitív tapaszta­latokat, növekedést mutatnak. Észak-Magyarország, Eger Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében 3,6 százalék­kal emelkedett a beutazók száma az előző esztendőhöz képest. Ezen belül is dinamikusan nőtt a belföldi forgalom, gyakorlatilag ez billentette a jó oldalra a mérle­get, mivel a külföldi látogatók száma csökkent - hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Nagy Imre, a megyeszékhely pol­gármestere, az Eszak-magyaror- szági Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) elnöke, szocialis­ta országgyűlési képviselő. Az elnök kiemelte, hogy a múlt esztendőben országos kampány indult régiónk népszerűsítésére, amelyből a RIB mellett a Magyar Turizmus Rt. Észak-magyaror­szági Regionális Igazgatósága is kivette a részét. Jövőre szintén alapos bemutatkozásra készül a régió két hazai megyeszékhelyen. Nagy Imre elmondta: az idén három pályázat keretében 182 millió forintot használhatott fel a RIB turisztikai beruházások tá­mogatására. Csillag István gazda­sági miniszter ellenjegyezte a bí­rálóbizottság döntését, így a jövő héten kiértesíthetik a nyertes pá­lyázókat. Beszámolt arról is, hogy 2003-ban sikerült teljesíteni a bi­zottság által prioritásként megha­tározott feladatokat: a régióban található, várral rendelkező ön- kormányzatok, a termál- és gyógyhelyek, valamint a borutak összefogását. Ennek a munkának az eredményeként tavaly létrejött az Észak-magyarországi Várak Egyesülete, a bükkaljai, az egri, a mátraaljai, a tokaji és a tállyai borvidékeket összefogó Felső-ma­gyarországi Borút Egyesület, illet­ve hamarosan megalakulhat az Egészségturisztikai Klaszter. Az utóbbiról Korózs Lajos honatya (MSZP), RIB-tag elmondta: egy­előre 12 turisztikai vállalkozás és nonprofit szervezet írta alá a szándéknyilatkozatot. ________■ F orradalom után sortűz Eger- A forradalom idején egy lövés sem hangzott el a városban, ezért is volt olyan szörnyű, ami december 11 -én történt - hangsúlyozta tegnap dél­után a megyeszékhelyen, az 1956- os sortűz áldozatainak tiszteletére rendezett hagyományos megemlé­kezésen dr. Tóth Ferenc, az '56-os Szövetség regionális elnöke. Szavai szerint a borzalmak elszenvedői, a sortűz túlélői közül sokan már el­távoztak e világból, mások ener- vált, idős, az igazságszolgáltatás­ban csalódott emberek. A rend­szerváltás után a brutális vérfürdő körülményeit egyik illetékes, fórum sem tisztázta, valójában nem is tö­rekedtek rá. Pedig annak idején még az életre szóló fájdalom, a gyász kifejezését is megtiltotta a forradalom utáni új hatalom. Dr. Tóth Ferenc elmondta: a sortüzet követően a talpon mara­dók ösztönösen a közeli kórházba menekültek. Őt orvosként társai­val együtt teljesen váratlanul érte az esemény. Huszonkét súlyo­sabb sérültet kellett azonnal meg- műteni, sokan többhetes ápolásra szorultak. A sortüzet leadok kizá­rólag éleslőszert használtak. A forradalom után egyébként az or­szágban összesen hetvenhat sor­tűz dördült el, egyetlen céljuk a megfélemlítés volt, ez a pro­letárdiktatórikus taktika - figyel­meztetett a szónok. Ugyanakkor az egri december 11-i bűntett nem minden résztvevője minősíthető akaratlagos elkövetőnek. Voltak, akik nem is tudták, mit cseleksze­nek, amikor mások hatalmi vá­gyait szolgálták. A megemlékezésen Réti Árpád színművész elszavalta Radnóti Miklós: Töredék című versét, majd misét mondott dr. Czakó Ist­ván kanonok. irénesi Bokros: teendők a gazdaságért Szigorúbb költségvetést szorgalmaz a volt miniszter Gyöngyös Ha az állam jobban tudná a piac­nál, hogy mi a jó befektetés, ak­kor sikerült volna a szocializmus - jelentette ki Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, aki a Liberá­lis-klub vendégeként tartott elő­adást. Mint leszögezte, az állam újraelosztó szerepe terjedelmé­ben és szerkezetében egyaránt átalakításra szorul. Az elvonás jelentős csökkentése nagyobb döntési szabadságot jelent a gaz­daság szereplőinek, fokozza a termelékenységet, megköveteli az állami kiadások csökkentését, így javítja az egyensúlyt, s erősí­ti a befektetők bizalmát.- Nem elég okosnak lenni, an­nak is kell látszani - összegezte az ex-pénzügyminiszter, aki hozzátette: a jelenlegi helyzetből a magyar munkaerő nemzetközi versenyképességének helyreállí­tásával, a gazdaságpoli­tika hitelessé tételével, a fedezetlen bérkiáram­lás visszafogásával, az állami túlköltekezés megszüntetésével lehet kilábalni.- A korábban terve­zettnél sokkal szigorúbb 2004-es költségvetésre van szükség. A kormány lakás­hitelek ügyében tett intézkedése szükséges volt, de nem elegendő - vélekedett, majd megjegyezte, hogy ha még a végszavazás előtt „nemzeti konszenzussal” módo­sítja a Parlament a költségvetési törvénytervezetet, az szintén erősíti a bizalmat. Arra is emlé­keztetett: az alapkamat-emelés 200 milliárd, a MÓL sikertelen privatizációja 50 milliárd, külön­böző feladatra szánt pénztől fosztja meg a költség- vetést. A nagy elosztó- rendszerek - mint pél­dául az egészségügy vagy az oktatás - re­formjának szükséges­ségét szemléltetve kije­lentette: ma Magyaror­szág világszínvonalú ipara silány szolgálta­tásokat nyújtó állami szektorral párosul, s ez a jövő munkaerejé­nek versenyképességét teszi tönkre. A „jövőt felélő gazdaság- politika” az előző kormány dön­tésével kezdődött, amikor is a vi­lágméretű gazdasági visszaesést a belső fogyasztás mesterséges felpörgetésével próbálták ellensú­lyozni - emlékeztetett Bokros Lajos. ___________________is. p.) É gett a rongy Balaton Rossz viszonyban él egy fedél alatt két férfi a település Rákóczi utcájában, ahol csütörtökre vir­radóra ismét kiújult az apa és nevelt fia közötti ellentét. A fia­talabb férfi hajnali fél 3 tájt fe­küdt le, ám nem sokkal később arra riadt, hogy valami ég az ágyánál. Mint kiderült - kaptuk a tájékoztatást a rendőrség ille­tékesétől -, nevelőapja előzőleg meggyújtott egy rongyot, ami az ágy mellé esett. A lángokat sike­rült eloltani, így senki sem sé­rült meg. A helyszínre érkező rendőrök a helyszíni vizsgálat alapján az idősebb férfi ellen el­járást indítottak testi sértés kísér­letének gyanúja miatt. Egy ivádi lakos viszont azért tett feljelentést, mert az egri au­tóbusz-pályaudvaron valaki el­lopta a 9200 forintot, s iratait tartalmazó pénztárcáját. ■ A nehézjárművek számlájára írják az út romlását fotó: pilisy elemér zelésként el tudnánk fogadni - hangsúlyozza a polgármester. Ezzel a felvetéssel megkeres­tük a Heves Megyei Állami Közút­kezelő Kht. főmérnökét. Kovács Gábor elöljáróban jelezte, hogy tud a problémáról, de kis túlzás­sal úgy kommentálta: „megye-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents