Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-11 / 288. szám
6. OLDAL BEKÖLCE 2003. December 11., csütörtök £ g| BEKÖLCE Polgármester: Vitéz Sándor Alpolgármesterek: Jancsovics József, Juhász László Mb. jegyző: Szabó Ágnes A képviselő-testület tagjai: Bartók Miklósné, Kormos Lászlóné, Kormosné Orosz Piroska, Pozsik Emőné, Holló Albin Polgármesteri hivatal: 3343 Bekölce, II. Rákóczi F. u. 3. Tel./fax: 36/486-033 Ügyfélfogadási idő: naponta munkaidőben A lakosság száma: 813 fő 0-3 éves 21 fő 4-6 éves 26 fő 7-14 éves 66 fő 15-18 éves 28 fő 19-62 éves 421 fő 62 év felett 251 fő Helyi adók: • Magánszemélyek kommunális adója: 2000 Ft/év/lakás • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Helyi iparűzési adó: 1,4% Közérdekű telefonszámok: • Háziorvosi rendelő: 36/486-039 • Iskola: 36/486-038 • Óvoda: 36/485-563 • Idősek klubja: 36/485-564 • Orvosi ügyelet: 36/554-071 Civilszervezet: Faluközösség Bekölce Fejlődéséért Jeles napok: • Búcsú: szeptember 8. • Falunap: május 1. A település története: Bekölce eredetileg a hevesi várbirtokhoz tartozott, de határának negyedrésze belenyúlt Borsod vármegyébe. 1492-ben az egész falut Borsodhoz, 1546-ban pedig Heveshez csatolták. Az 1550-es török adóösz- szeírásban nem szerepelt. Ezután a borsodi egynegyed rész kivételével 200 éven keresztül Heves megyéhez, majd 1786-tól ismét Borsod megyéhez tartozott, végül 1807-ben az akkori törvény az egész falut Heves megyéhez csatolta. Állítólag a Bél nemzetségből származó II. Mikó telepítette a falut 1381 -ben. Az e nemzetségből származó Bekölczey-család birtoka volt. Az Eger visszavételét követő évben, 1688-ban a dézsmalajstrom teljesen elpusztult falunak jelezte. A régió lakói 1692-ig visszaköltöztek. A település 1731-ben Draskóczy Sámuel birtokába került. Idősek otthonát építenének A település központja. Hidakat, utakat újítottak fel, munkalehetőséget teremtenének Évente mintegy 109 millió forintból gazdálkodik a település, amelynek élére egy évvel ezelőtt, a helyhatósági választások alkalmával új polgár- mester került Vitéz Sándor személyében. Elődje, Dorkó János három ciklust töltött a falu első emberének székében. A rendszerváltás óta Bekölcén kiépült valamennyi közmű, annak ellenére, hogy a normatív állami támogatásokon kívül más bevétellel nemigen számolhat az önkormányzat. A kiskereskedelmi boltokon, vendéglátóegységeken kívül nincsenek vállalkozások. Vitéz Sándor érdeklődésünkre elsősorban az elmúlt esztendőben bekövetkezett változásokról beszélt. Felújítottak két önkormányzati tulajdonú, korábban leszakadt hidat, s egy gyaloghíd átépítésére is sor került. A Május 1. út szilárd burkolatot kapott, s a Petőfi úton is elkezdték az ezzel kapcsolatos munkálatokat. Megtörtént - öszszességében négy év alatt - az iskola felújítása, tornaszobát, foglalkoztatót, irodahelyiséget alakítottak ki. A jövőbeli tervek között szerepel egy ötven férőhelyes idősek otthona felépítése. Ez a Béke úton kapna helyet, s több mint tizenöt közeli településről fogadnák az ilyen szolgáltatást igénylő nyugdíjasokat. Mindehhez persze az is kell, hogy a területfejlesztési célelőirányzathoz benyújtott pályázaton Bekölce eredménnyel zárjon. A polgármester elmondta: pillanatnyilag 51 regisztrált munkanélküli él a községben (ez 19 százalékos munkanélküliségi rátát jelent). A leendő idősotthonban viszont mintegy 25 embert tudnának alkalmazni, ami azért korántsem mindegy. Vitéz Sándor leszögezte: bár az intézmények fenntartása súlyos gazdasági terhet ró a bekölcei önkormányzatra, szó sincs az iskola vagy az óvoda bezárásáról, még csak fel sem merült ilyen szándék. Lehetséges ugyanakkor, hogy visszaállítják a közös háziorvosi praxist a szomszédos Mikófalvával, mert kevés a tb-kártya. ________■ É vek óta nincs elégtelen Az általános iskola 1950-től funkcionál a jelenlegi épületében. Kezdetben mind a nyolc évfolyam itt tanult, 1960-tól azonban csak az alsó tagozatos gyerekek járnak ide. Összevont osztályban, két tanulócsoportban oktatjuk őket - tudtuk meg Pocsai Dánielné intézményvezetőtől. Elmondása szerint 1982-től napközi otthon is működik az intézményben. Mint minden iskolát, sajnos a beköl- ceit is érinti a tanulólétszám csökkenése, bár ebben a tanévben tizennégy elsős diák kezdte meg tanulmányait náluk, így most huszonkilenc az össz-gyer- meklétszám. Pocsainé hangsúlyozta: igyekeznek megfelelni a kor követelményeinek. Most fejeződött be egy négy évre ütemezett iskola- fejlesztés, aminek keretében korszerű szemléltetőeszközökkel, berendezésekkel, a működési feltételek javításával, a mai igényeknek megfelelően tudták kialakítani az iskolát. Idén nyáron készült el az addig nagyon hiányzó tornaszoba. Bővítették az intézményt egy korábban ki nem használt épületrésszel, ahol egy kisebb foglalkoztató terem és egy nevelői szoba kapott helyet. A négyesztendős fejlesztés költségeit elsősorban iskolai pályázatokon sikerült előteremteni - a Közoktatási Közalapítvány jelentős támogatást nyújtott s persze a fenntartó önkormányzat is hozzájárult a kiadásokhoz. A szűkös lehetőségek ellenére a működési kiadásokat évek óta biztosítja a település. Mivel az osztályok kis létszámúak, sokat tudunk foglalkozni a gyerekekkel - mondta a Hírlapnak Pocsai Dánielné. A fő célkitűzés a minél biztosabb alapok megteremtése számukra. Folyamatos a felzárkóztatás, a tanulók segítése. Évek óta nincs elégtelen osztályzat a bizonyítványokban, szinte minden diák jó eredménnyel lép a felső tagozatba, többen a választott iskolájuk éltanulói között vannak. A bekölcei gyerekek rendszeresen részt vesznek tanulmányi versenyeken is, és nemritkán dobogós helyen végeznek a kis tanítványok. A diákok bekapcsolódnak országos levelező vetélkedőkbe, és számítógépes szakkör keretében ismerkednek az informatika alapjaival. Lovastúrák állomása Az egri Csapó Gábor 1996-ban vásárolta meg Bekölcén a régi termelőszövetkezeti majort, a hajdani Bükkalja téesz birkatelepét és a környező területet. Az anyagi lehetőségekhez mért ütemű, megfontolt, fogalmazzunk úgy, szépen, lassan zajló fejlesztések eredményeképpen a hajdani major immár gyönyörű lovastanyaként működik a település szélén. Belföldről és külföldről is visszatérő vendégeket várnak az üdülőházba, s a tíz ló „segítségével” folyó lovas-oktatásra. A közeli hevesi megye- székhely mellett jönnek ide Budapestről, de Angliából, Németországból, Hollandiából is. Csapó Gábortól megtudtuk: csatlakoztak ahhoz az országos hálózathoz, amelynek tagjai fogadják a lovastúrák résztvevőit. így a mesz- szebbről érkező lovasok számára Bekölce a túra egyik állomása, ahol megpihenhetnek, al hatnak, étkezhetnek útjuk folytatása előtt. Ugyanakkor magáról a bekölcei lovastanyáról is szerveznek külön túrákat a közeibe, így például a Bükk csodálatos szépségű hegyei közé, Szilvásváradra. Az iskolai szünetekben pedig a gyerekeket várják lovas oktatótáborba a csendes környezetben, a bekölcei tanyán. Úgy élnek, mint egy család Óvodánkban egy vegyes csoport működik, a gyerekeknek igyekszünk nyugodt, szeretetteljes légkört biztosítani - mondta érdeklődésünkre Tompos Gézáné, a helyi óvoda vezetője. - Úgy élünk itt, mint egy család, a nagyok komoly szerepet játszanak a kicsik beszoktatásában. Ennek is köszönhető, hogy könnyen beilleszkednek a közösségbe, hamarabb válnak önállóvá, mint azok a társaik, akik azonos életkorú gyerekek csoportjaiba járnak. Tomposné szavai szerint az óvodai nevelést a „Tevékenység- központú óvodai nevelési program” alapján végzik. Ehhez a tágas csoportszoba, az udvar megfelelő teret biztosít. Az eszközök, játékok nagy részét az óvoda szűkös költségvetése miatt pályázati pénzekből vásárolják. Igyekeznek minden lehetőséget kihasználni. Sokat köszönhetnek a szülőknek, akik szintén hozzájárultak az eszközállomány bővítéséhez a jótékonysági bálok szervezésével. Az óvodavezető elmondta: minden esztendőben elviszik a gyerekeket egy hosszabb kirándulásra, ahová a szülők is elkísérhetik őket. Ezzel a lehetőséggel szinte mindannyian élnek is. A különböző ünnepségeken pedig színvonalas műsorral szoktak szerepelni a kicsik. Az óvodában üzemel a falu egyetlen konyhája, amely az óvodások étkeztetésén kívül ellátja az iskolát, az öregek napközi otthonát, az alkalmazottakat és az esetleges vendégeket is. Sajnos a konyha mára már elavult, a legújabb elvárásokat figyelembe véve nagyon sokat kellene rá költeni. Az önkormányzatnak nem áll szándékában az átalakítás, más tervekkel számol a képviselő- testület. Az óvoda az iskolával egy épületben található, így az átmenet a szó szoros értelmében „csak egy ugrás”. A kapcsolat jó a pedagógusokkal és az iskolás kisdiákokkal is. A gyerekek közösen járnak bábszínházi, valamint kőszínházi előadásokra, a barátság megmarad közöttük továbbra is. Tágas csoportszoba. Sokat köszönhetnek a szülőknek fotói perl marton ___________________MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Do rkó Ferenc Csuhaj Miklós NYUGDÍJAS MENEDZSER Dorkó Gábor MUNKANÉLKÜLI- Számomra a fő problémát az jelenti, hogy egyszerűen nincs hová menni dolgozni: akár Bekölcén, akár a környéken, valamelyik másik településen nagyon nehéz munkát találni. Nem kell sorolni, mi minden működött itt a szomszédságban korábban: a Bervában a Fi- nomszerelvénygyár, Borsodnádas- don a lemezgyár, Egercsehiben a szénbánya... En 1960 óta itt élek Bekölcén, s most hivatalosan munkanélküli vagyok. Csupán alkalmi munkák kínálkoznak, s esetenként az önkormányzat is tud segíteni, amikor a hivatal elvégeztet valamilyen közhasznú tevékenységet a községben. Enélkül komoly gond a megélhetés is.- Hatvanhét esztendővel ezelőtt születtem itt, Bekölcén. Az elmúlt évtizedekben több mint ezerháromszázán éltek a községben, nem kis részben a közeli üzemeknek, a számos munkalehetőségnek köszönhetően. Azóta felszámolások történtek Egercsehiben, Borsodnádasdon, a Bervában: gyakorlatilag nincs hová menniük a munkaképes korú helybelieknek. Minden megszűnt. Az én fiam harminckét éves, de sehol a környéken nem tud elhelyezkedni. Magát a települést ugyanakkor nagyon szeretem, nem véletlenül nem költöztem el innen sehova az eltelt évek alatt. De megértem a távozásra kényszerülő fiatalokat.- A fővárosban dolgozom a Worldspan magyarországi képviseletének vezetőjeként. Havonta legalább egyszer mindig hazajárok a szülői házhoz, Bekölcére feltöltődni. A gyönyörű környezet, a csend, a nyugalom megfizethetetlen. Az önkormányzatot előzőleg jellemző viták ellenére a rendszerváltás óta van vezetékes gáz, telefon, kábeltelevízió, csatornahálózat a faluban: korábban mindez elképzelheteden lett volna. A legnagyobb probléma szerintem egyrészt az, hogy nagyon rossz minőségűek az ide vezető utak. Másrészt munkalehetőségekre volna szükség. Az idegenforgalom talán kitörési pont lehet. Kovács Béláné ÜZLETVEZETŐ- 1992-ben adták át a faluban az ABC-áruház új épületét, én akkor jöttem ide Mikófalváról dolgozni. 1997 óta bériem az üzletet az egri ÁFÉSZ- tól, s azt hiszem, szeretnek itt az emberek. Négy al- kalmazottal dolgozom együtt, gyakran szervezünk különböző akciókat, olyanokat, mint városon a nagy áruházláncoknál szokás. Körleveleket, szórólapokat küldünk, sorsolásokat rendezünk. Most a harmadik negyedévben például negyven díjat nyerhetnek a 4000 forint felett vásárolók. Alapvetően élelmiszereket lehet nálunk vásárolni, de kaphatók vegyes iparcikkek. Még vagy húsz évig szívesen munkálkodnék itt... Sulyok József nyugdíjas- Balatonból 1959-ben költöztem Bekölcére, több mint négy évtizede élek itt, s az eltelt időben igyekeztem mindenben „benne lenni”. Voltam önkormányzati képviselő, korábban tanácstag, a sportegyesület vezetője. Sajnálom, hogy az a generáció lassan kihal, amely képes volt az összefogásra: mi annak idején nagyon sokat dolgoztunk társadalmi munkában, például a sportöltözőnél vagy a templomnál. Ma a fő problémának azt látom, hogy a környéken hiányoznak a munka- lehetőségek. Úgy terveztem, hogy nyugdíjas éveimet nyulászkodás- sal töltöm - régebben 88 nyulász tevékenykedett itt -, de ez is kevés a megélhetéshez.
