Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-10 / 287. szám

m 2003. December 10., szerda P F 2 3 ■ 11. OLDAL Kultúrtörténeti esemény Petrás Incze János minorita pap születésének 190. évfordulója al­kalmából egyesületünk 2003. no­vember 8-án emléktáblát avatott (első és egyetlen emlékhelyként!) és emlékünnepséget szervezett névadójának tiszteletére. Csorna Gergely szobrászművész, alkotá­sára méltán lehet büszke Eger vá­rosa. Nemcsak mint emlékhelyre, hanem mint újabb idegenforgalmi látványosságra is. A rendezvény jelentősége túl­nőtt városunkon, megyénkén, sőt országunk határain is, hiszen olyan tudós munkásságának állí­tottunk emléket, aki a magyar kul­túrtörténetbe örökre beírta a ne­vét azzal, hogy elsőként adott hírt a moldvai magyarokról és kezdte a Szeret folyó völgyében (Etelköz) gyűjteni népdalainkat, népballa­dáinkat, néprajzi és nyelvészeti emlékeinket. Az emléktábla a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma, Eger MJV Urbanisztikai és Kör­nyezetvédelmi Bizottsága, az Eger Érseki Hittudományi Főiskola, a Minorita Rend, az Egri Főegyház­megye és a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesü­let támogatásával készülhetett el. Az emlékünnepség megszerve­zését az NKÖM, Eger MJV Kultu­rális Bizottsága, Civil Alapja, Pol­gármesteri Hivatala, a Heves Me­gyei Közgyűlés Pénzügyi, Műve­lődési Bizottsága, a Megyei Műve­lődési Központ, a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiuma, az An­golkisasszonyok Rendje, a Grafotip Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft., Tóth Ferenc bortermelő, az Ostoros-Novaj Bor Kft. (Soltész Gábor) támogatása biztosította. Egyesületünk tagjai munkájukkal segítették elő az emléknap sikerét, amelyre szép számmal érkeztek vendégek az ország minden ré­széből, Erdélyből és Moldvából. Ezúton mondunk köszönetét minden támogatónknak. Mag Lászlóné Miért vágták ki a fát? Aki járt Budapesten a Hit Park te­rületén - ami a Hit Gyülekezete centruma -, és látta a hatalmas, dús növényzettel, pálmafákkal tarkított kertjét, nehezen tudja el­képzelni, hogy a gyülekezet tagja­inak egyik fő tulajdonsága a fák kivágása lenne. Ezért szeretnénk leszögezni, senkit sem zavart, illetve senkinek sem állt útjában az a valóban szép szál nyárfa, ami a Hit Gyülekezete magánterületén belül állt. A kivá­gást egyetlen, de elég súlyos érv szolgáltatta: az adott jegenyefa élet- veszélyes volt. Szeretnénk ugyanis egy szép, fákkal és növényekkel te­li, üde kertet kialakítani az adott te­rületen, ennek érdekében kértünk hivatalos szakvéleményt egy orszá­gos hírű kertészmérnöktől, aki nem laikus szemmel, hanem hoz­záértő módon vizsgálta az adott nö­vényt. Az ő határozott véleménye alapján került kivágásra a jegenye, ami bármikor kidőlhetett volna. Egy ekkora fa kidőlése egy ilyen forgalmas helyen pedig akár tragi­kus következménnyel is járhat, ami valóban jogos felháborodást kelthe­tett volna a környező lakókban. Gyöngyösi példák is mutatják - lásd a Petőfi úton, a volt szeszfőzde előtt álltak ilyen fák -, hogy az idős, 30 év feletti nyárfák igen veszélye­sek tudnak lenni, ez okból a város több helyéről is eltávolították őket. Ezért kérjük a tisztelt olvasót, hogy bátorsággal forduljon hoz­zánk információért, hiszen nem biztos, hogy egy megdöbbentő­nek és tragikusnak vélt esemény mögött rossz szándék húzódik. Elkészülő parkunkba pedig szere­tettel várjuk Önt, a leendő fák ár­nyékába^ ____________ ■ K érés és válasz Az Agria Volán Rt.-nek 200 aláírás­sal lassan 1 éve juttattunk el egy pa­naszos levelet. Abban azt kértük, hogy legyenek szívesek az utasok igényeit figyelembe venni a Bala- ton-Eger viszonylatban 15.40-kor induló járattal kapcsolatosan. Ami­kor ez a járat indul, akkor indul egy busz Mikófalvára is, hogy a balato­ni buszt tehermentesítse, amely busz azután menetrend szerint visszamegy Egerbe. A két járat út­vonala megegyezik, tehát a balato­ni busz is bemegy minden faluba, ahová a mikófalvi busz is. Azt java­soltuk volna a Volán szakemberei­nek, hogy mindkét busz menjen el egészen Balatonig, az egyik egye­nesen Balatonba és vissza Egerbe, a másik „söprögető” járatként min­den falut bejárva csak Balatonig, így a balatoni utasok sokkal hama­rabb hazaérnének, s Balatonból az utolsó egri busz nem 15.35-kor in­dulna, hanem 16.35-kor. A balatoni 15.40-es járat utasai Az Agria Volán Rt. személyszállítási üzletágvezetője a fenti levélre az alábbi választ juttatta el szerkesztőségünkbe: Tisztelt Utasok! Levele­zési cím hiánya miatt a 108 aláírásos beadvány válasza az illetékes pol­gármesteri hivatal részére került postázásra lakossági tájékoztatás cél­jából. Javasoljuk a jövőre vonatkozóan, hogy igényeikkel először a polgármesteri hivatalokat keressék, akik kérésünkre soron kívül to­vábbítják ezeket cégünkhöz. Tisztelettel Pintér Lajos Gondolatok az árnyékos oldalról Az árnyékos oldalra kevésbé süt be a nap? A nagy ipari vállalkozók inkább napimádók? - tehetik fel magukban az itt élő emberek a fenti kérdéseket, akik az Északi­középhegység Mátra és Bükk hegyvidékének északi oldalán, az ott lévő völgyekben telepedtek le, Pétervására városban és kistérsé­gének területén. Valamikor réges-régen, a '60-70-80-as években földrajz­órákon azt tanultuk, hogy a Nóg­rádi-medencében, az ózdi meden­cében fejlett ipari nagyüzemek működnek. A hegyvidéken pedig külterjes állattenyésztés, takar­mánynövény-termesztés folyik. Tanulmányi kirándulásainkon a táj természeti szépségeinek meg­tekintésén kívül erről saját ma­gunk is meggyőződhettünk, isme­reteket szerezhettünk. Mi, akik az ötvenes években és előtte születtünk, még emlék­szünk ezekre a tényekre. Leg­alábbis bízom benne, hogy nem mindenkinek szelektív az emléke­zete, és így foglal állást, idézem: „a gyenge iparosultság nem váltható ki mezőgazdasági termeléssel, mi­vel az alacsony aranykorona-érté­kű talajok jövedelmező mezőgaz­dasági művelésre alkalmatlanok”. Nem idézem tovább a nyilatkozó gondolatait, hanem egy javaslattal élek. Az elhagyott és még használ­ható termelőszövetkezeti épülete­ket, istállókat nem ipari termelés­re, hanem nagyobb hozzáértéssel leginkább arra lehetne alkalmassá tenni, amire a '90-es évekig hasz­nálták: állattartásra. A parlagon hagyott területen újra lehetne indítani a kevésbé igényes mezőgazdasági kultúrá­kat, a takarmánynövényeket: lu­cerna, lóhere, baltacin, szagos bükköny, zab, silókukorica ter­mesztését. Ez nem új találmány, mert az ezen a vidéken élt paraszt őseink biogazdálkodás módszeré­vel évszázadokon keresztül, ezt tették. A legelőkön szabadon le­gelhetnének a birka nyájak, tehén csordák, megoldva napjaink égető problémáját, a parlagfű lelegelés- sel történő irtását. Viszont tudom, ennek akadálya az átgondolatlanul szétprivatizált termelőszövetkezeti és állagai földterületek tulajdonlási köre. A nem ezen a vidéken élő, nem ősi palóc származású földtulajdono­soknak ez nem érdeke. Talán jobban járnának a terpesi víztározó létesítésével a nem itt élő nem palócok, mert egyébként értéktelen földjeikért a terület ál­lam által történő kisajátításakor szép összegeket emelhetnének le, nem törődve a Tama völgyének ökológiai megkárosításává. Kell az az itt élő őslakosoknak, meg­kérdezte őket valaki? Hány mun­kahelyet teremt a víztározó? Szé­les tömegeknek hoz ez megélhe­tést? Szerintem nem. Figyelmébe ajánlom a kistérsé­gi társulás tanult, hozzáértő szak­embereinek, hogy az agrárminisz­ter úr több fórumon is kifejtette, hogy mind a nyugati, mind az újonnan kialakuló keleti piacokon nagy a kereslet a hazánkban előál­lított vágómarhák húsa iránt. A meglévő igényeket hazánk nem tudja kielégíteni, el lehet rajta gon­dolkodni. Még egy gondolat az ár­nyékos oldalról: „foltos nadrág be­foltozás után is foltos nadrág ma­rad”. A rossz minőségű, Egerbaktát Pétervásárával össze­kötő bükkszéktetői út új útalap nélkül temérdek pénz és energia beleölése után is ugyanaz az út marad. Sokadrangú útként téli időben a közútfenntartó ugyan­úgy nem fogja tisztítani, mint ed­dig, bár ne lenne igazam. Javaslom az illetékeseknek el­gondolkodni egy új, korszerű fő­útvonal megteremtésén és meg­építésén a Tárná völgyének az M3- as autópályától Verpelét- Sirok-Pétervásárán át a szlovák határig. Valószínű, ezzel a napos oldalon lévő iparvállalatok bátrab­ban teremtenének munkahelyet az árnyékban élőknek. Mi, az itt élő „jó palócok” is sze­retnénk már végre „napfürdőzni”. Szomszéd Attila pétervásárai polgár Kegyes az idő: és a kábelfektetők...? Kábelfektetés: kegyes az idő címmel (2003. nov. 29.) megjelent tájékoztatóban foglaltak kiegészíté­seként az alábbiakat is szerettem volna olvasni: a kábelfektető UPC az érintett lakosok türelmét kéri, a munkák során mindent megtesz a balesetveszély elkerülésére és a kellemetlenségek csökkentésére. Az ehhez szükséges intézkedéseket, munkákat - különös tekintettel a gyalogosok biztonságára - a hivatal illetékesei a kiadott engedélyben részlete­sen előírták, betartását folyamatosan ellenőrzik. Előírták továbbá az elbontott (megrongált) építmé­nyek, burkolat, folyóka, csatorna, víznyelő stb. helyreállításának anyagait, méreteit, az előírt mi­nőség eléréséhez szükséges technológiát, eszközö­ket stb. A balesetveszély-mentes állapot - az enge­délyes felelősségére és költségére - a munkák en­gedélyezett, tényleges kezdési időpontjától a mű­szaki átadási eljárás sikeres befejezéséig — biztosí­tandó. A felbontott aszfalt járdaburkolat helyreállí­tásának késedelme esetén az érintett járdafelületek téli hó- és síkosságmentesítésének esetleges több­letmunkáját, az alapbeton sózás hatására beálló károsodása javítását, a járda aszfaltburkolata vas­tagságának szükséges növelésével az engedélyes saját költségén vállalta. Az előírtaktól történő elté­rés esetén a hivatal az engedélyben rögzített intéz­kedési jogosultságra hivatkozással - akár közben­ső megalapozott lakossági bejelentésre is — intéz­kedik. Fentiekre a figyelmet azért tartottam szük­ségesnek felhívni, mert csak ezek hiányával indo­kolható a gyalogosok hadonászással és kiabálással történő távol tartása a felbontott járdák, gödrök kö­zeléből, a szakszerűtlen föld- és betontömörítés és felületképzések, a helyi művezető által történt azon indoklás, hogy az országban mindenütt így végezték ezen munkákat, és jó volt, itt ez miért nem felel meg? Javaslom, hogy a beruházó a hivatal bevonásá­val a munkák megkezdése előtt megfelelő tájékoz­tatást adjon a tervezett munkák lakosságot érintő részleteiről. Ennek elhagyása viszont — vélemé­nyem szerint — azt a felfogást feltételezi, mely sze­rint az udvaron kapirgáló baromfit sem kellett ez ideig - előírás hiányában - értesíteni, hogy ké­szüljön, mert belőle lesz a vasárnapi ebéd. (név és cím a szerkőben) Levelezőink figyelmébe Színvonalas konferencia A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal az Egészségügyi és Szoci­ális Irodájának szervezésében immár hagyományt teremtve no­vemberben rendezte meg a II. Északkelet-magyarországi Regio­nális Konferenciát „Esély - Re­mény - Biztonság” címmel. A nemzetközi rendezvényre Heves megye külföldi testvérmegyéi, az ország északi régiója szociális in­tézményeinek képviselői részvé­telével került sor. Ezúton is kife­jezzük köszönetünket rendezvé­nyünk támogatóinak. Felajánlá­sukat - amellyel megtisztelték és támogatták rendezvényünket - a konferencia lebonyolítására és annak az alkalomhoz illő színvo­nalas megrendezésére fordítot­tuk. A konferencia sikeres lebo­nyolítása támogatóink, a megyei önkormányzat társirodái és intéz­ményei önzetlen segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg. ■ Segítsenek! Zolika 11 éves, súlyosan egész­ségkárosodott gyermek születése óta. A pélyi Petőfi Sándor Általá­nos Iskola 4. osztályos tanulója. Betegsége miatt nagyon nehezen tud írni. Szakértő véleménye alap­ján javasolt részére a számítógé­pen való tanulás. Anyagi helyze­tünk miatt, férjem beteg, leszáza­lékolt nyugdíjas, én gyesen va­gyok a beteg kisfiúval, nem tud­juk biztosítani régi álmát, hogy számítógépen gyorsabban menne a tanulás, mert sajnos hamar elfá­rad, és gyakran fáj a feje. Segítségüket képük, hogy egy használt, de még jó állapotú, a gyermek által még sokáig hasz­nálható számítógéphez hozzájus­sunk, így beteg gyermekünknek szép karácsonya legyen. Ha tud­nának segíteni, nagyon szépen megköszönnénk, és kívánunk mindenkinek nagyon boldog ka­rácsonyt. Zolika szülei és tanítói (név és cím a szerkőben) Szakszerű eljárás Szombatról vasárnapra virradó reggelre ellopták a Suzuki gépko­csim két jobb oldali kerekét. A bejelentésre kijöttek a rendőrök, felvették a jegyzőkönyvet, majd azt mondták, ha lesz valami fejle­mény, akkor értesítenek. Sajnos én gerincműtétemnél fogva nehe­zen közlekedem autó nélkül, és mivel rokkantnyugdíjas vagyok, az okozott 30.000 forintos kár ér­zékenyen érintett. Kedd reggel csörgött otthon a telefon, a rend­őrségről kerestek, hogy megtalál­ták az elkövetőt, és szerencsére a kerekeimet is. Köszönettel tartozom azért, hogy ilyen „apró-cseprő" ügyben is gyorsan, szakszerűen jártak el, és ezzel nagy örömöt szereztek nekem és a családomnak. Kutnyák Gyula Eger, Szabó Sebestyén utca 2. Tájékoztatás vagy megnyugtatás? Jógával az egészségért UH ■■■gy°rsan--­..hatékonyan... Szuperéxpressz • Magánszemélyeknek 650 Ft/sor • Közületeknek 850 Ft/sor Ha 15 óráig feladja apróhirdetését, másnap az utolsó oldalon megjelenik. Cím: 3300 Eger, Barkóczy u. 7. sz. (Pf. 23) Tel.: 36/513-633 Fax: 36/513-630 Amikor az ember elragadtatja ma­gát, akkor nem képes a valóságnak megfelelően gondolkodni és csele­kedni. Véleményem szerint így járt a „Csak kampányfogás volt?” című olvasói levél írója is. Amikor az ember elragadtatásában mesél va­lamit (általában butaságokat mond), az ismerősei rászólnak: szállj le a fellegekből, maradj a föl­dön... A levél írója nem tudja a tá­jékoztatást megkülönböztetni a megnyugtatástól. Gyakorta hasz­nálatos kifejezés, hogy megnyug­tatásként közlöm vagy közöljük... ezt és ezt. Ebben az esetben meg­erősítést jelent, hogy úgy lesz, ahogy mondtam vagy mondtuk. írja: „állítólag a Fidesz-kor- mány elvett 19.000 Ft-ot, azt visz- szaadta”. Uram! Az állítólag kife­jezésen már régen túl vagyunk. A 2002-es választási kampányban nemigen volt arról szó, hogy a 2000-ben és 2001-ben nyugdíjba mentek is megkapják a 19.000 Ft- ot (még az összeget sem tudták). Tehát nem lehetett kampányfo­gás. Azt írja, ön nem érezte, hogy elvették magától. Jó nyugdíja le­het! Különben nem a differenciált nyugdíjemelés volt akkoriban a szóbeszéd tárgya, hanem az, hogy becsapták a nyugdíjasokat, majd lassan kiderült, hogy ez bi­zony több mint 50 milliárd forint. A kifizetés záróévére nem emlék­szem, ha 2001 volt, akkor az bi­zony hiba volt. Nem építették be a nyugdíjalapba, erre az Ország- gyűlésben válaszoltak. Különben is sok egyebet is lehetne sorolni. Az elhunyt nyugdíjasok után az élettársaiknak is járt volna az özv. rész. Kamatait is lehetett volna fe­szegetni. Én úgy fogom fel, hogy legalább a veszett fejsze nyele megvan. Máskülönben nem lehet ebből rendszert csinálni, ugyanis az egyik kormány elcsal a nyug­díjból, a másik majd kifizeti. Amit az özvegyi nyugdíj emeléséről ír, az teljes zavarodottságot jelez. Abból a kifejezéséből, hogy 5 messze van a 25-höz, többszöri elolvasás után arra jutottam, ön azt akarja sugallni, nem 5, hanem 25%-ot ígértek. Mi az, hogy győz­tesnek kikiáltott párt? Nem is tud­tam, hogy nálunk csak úgy kikiál­tanak valakit győztesnek egy vá­lasztás után. „Vagy őszintén csak nyerni akartak. Mára elfelejtették, hogy mit ígértek.” Őszintén! Tud­na mondani olyan pártot, aki nem akar nyerni? Az ígéretekről pedig nem önnek, hanem a választói­nak tartozik elszámolni. Külön­ben nem volt és nem lesz soha senkitől 100%-os ígéretteljesítés. É.M. (név és cím a szerkőben) Jógával az egészségért címmel sikeres egészségnapot tartott a 16. éve működő jógaklub Eger­ben, a Megyei Művelődési Köz­pontban október 4-én. A prog­ram mottója: „Százszor olcsóbb megelőzni, mint gyógyítani a betegséget!” Színes programok közül válogathatott több mint félezer érdeklődő. Sok gyermek is eljött, hogy vidáman ismer­kedjenek a jóga módszerrel. Hasznos előadások hangzottak el a gyógyfüvekről, a helyes táp­lálkozási szokásokról, a fogyaté­kosok toleráns elfogadásáról. Akinek kedve kerekedett, táncra is perdült a hastáncoktató veze­tésével, vagy megismerkedhetett egy alternatív mozgástechniká­val, a tai csival. Legnépszerűb­bek talán a Szeretet Fénye Ala­pítvány masszőrjei voltak, de sorban álltak a fül- és testgyer- tyázásnál is. Aki akart, végeztet­hetett Celladam- és vércukor- szűrést, hogy betekinthessen immunrendszerének állapotába. Nagy volt az érdeklődés a meri­dián-áramlás vizsgálata iránt is, amely következtetni engedett szervezetünk, szerveink ener­giaállapotára. A még nem eléggé ismert, de rendkívül hatékony Aviva-torna résztvevői olyan lá­nyok és asszonyok voltak, akik szeretnék a nőiességükkel járó problémákat speciális tornagya­korlatokkal megoldani. Az egészséges táplálkozást népsze­rűsítő ingyenes szendvicsek rendre elfogytak. Aki pedig a vi­tamin- és ásványianyag-ismere- teket firtató tesztvetélkedőn nyert, ráadásul szép ajándékkal is gazdagabb lett. Köszönet érte a közreműködőknek, a jógaklub vezetőjének és a támogatóknak. Molnár Zsuzsanna jógaklub-tag Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói levele­ket a lapunkban megjelent írá­sokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Fel­hívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolatai­kat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formá­ban tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétle­nül ért egyet, azokért felelőssé­get nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A boríték- ra írják rá: Pf. 23, ___________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents