Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-06 / 258. szám
6. OLDAL GYÖNGY Ö S P A T A 2003. November 6., csütörtök GYÖNGYÖSPATA Polgármester: Molnár Károly Alpolgármester: Blaskó József Jegyző: Gubancsik László A képviselő-testület tagjai: Balogh Sándor, Berecz László, Bemáth Gusztáv, Lévai József, Maka Attila, Matalik Ferencné, Szadai György, Tábi László Községháza címe: 3035 Gyöngyöspata, Fő út 65. Telefon/fax: 37/364-111; 37/364-142 web: www.falvak.hu/gyongyospata e-mail: polg. hiv.gyongyospata @axelero.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 7.30-17.00 Kedd, csüt: 7.30-16.00 Péntek: 7.30-13.00 Szerda: szünnap Lakosság létszáma: 2852 fő, 0-14 éves: 537 fő 15-18 éves: 140 fő 19-60 éves: 1621fő 60 év fölött: 554 fő Vállalkozások száma: 120 Helyi adók: • Gépjármű súlyadó: 900 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 2% • Magánszemélyek kommunális adója: 5000 Ft/év Jeles napok: • Szeptember 8: búcsú • Június 29: Péter-Pál ünnepe • Kétévente szeptember 2. hétvégéje: Patai Szüret A település története: Már a késő vaskorban is lakott terület, de letelepedtek itt avarok és honfoglaló magyarok is. Anonymus szerint Árpád fejedelem két vezérének unokája volt Pata, aki a X. század második felében várat épített. E köré telepítették le a várvédő és szolgáló népeket. A vár mellett épült 1010-ben a föesperességi templom, amely több mint 40 település egyházi irányítását szolgálta. Mátyás király a községet mezővárosi rangra emelte, mely 1870-ig élt. A török hódoltság idején szultáni birtok volt, ezért nem néptelenedett el. Néphagyományokban és műemlékekben gazdag település, a XI. században román stílusban épült templomát a XV. században a gótika jegyében fedték át. Itt található az európai hírű Jessze-oltár, valamint a Nekcsei Demeter által szerkesztett Biblia másolata, a Mátyás király által adományozott börtüs kehely, és egy igen értékes zenemű, a Patai Graduálé. Az összefogásban a hatalom A patai templom messze földön híres műemlék, számos nemzetközi kulturális esemény színhelye is fotós suha péter A kilencvenes évektől kezdve a település infrastruktúrája folyamatosan kiépült, egyelőre azonban az utak kivételével mondható teljesnek - összegzi egy mondattal jelenlegi helyzetüket Molnár Károly polgár- mester. Azonnal rá is tér az elkövetkező tennivalókra, megemlítve, hogy már folyamatban van a felszíni vízelvezetés megnyugtató megoldásának tervezése, s reményeik szerint jövőre elkezdődik a patai vár feltárása is.- A történelmi múlt meghatározó a község életében, hiszen az egyik legrégebbi, ma is működő főesperesség a patai, amelynek eredeti székhelye ma is fellelhető a Szent Péter-temp- lom romjaiban. Szintén fontos esemény volt a falu életében 1460 júniusában, hogy Mátyás király itt vívta első csatáját a huszitákkal - veti fel a polgár- mester, majd folytatja a tervezett fejlesztések felsorolását, kiemelten említve az utak portalanítását, illetve a főtér és a meghatározó műemléki környezet oszlopta- lanítását. Magyarán: az elektromos és egyéb légvezetékeket földkábelekkel szeretnék kiváltani, így szépítve a faluközpontot. A gazdasági életen sokat lendítene, ha a falu határában fellelhető gyógyhatású ásványvíz palackozására befektetők jelentkeznének, s ugyanígy megvalósításra - és tőkeerős vállalkozásra - vár egy gyümölcsfeldolgozó is. A község építési telkei elfogytak, a folyamatos igényeknek megfelelően megkezdődik egy lakópark tervezése, amelyhez a terület rendelkezésre áll. Mint ahogy a falusi turizmusban is hatalmas lehetőségekkel bír a falu, elég csak j ritkaságnak számító, majd ezervájatból álló, a községet behálózó pincerendszerre, a kitűnő borokra, a máig megőrzött népi hagyományokra, szokásokra, viseletre gondolni. A község első embere szerint mindezek kiaknázásához elengedhetetlen, hogy békében éljék mindennapjaikat a helybeliek, magukénak érezzék falujukat, és dolgozzanak érte. Hogy kiteljesedhessék „a falusi ember igazi értéke és hatalma”, ami az összetartozásban rejlik. Minőség, sikerek és remények A szövetkezetünk 1400 hektáron gazdálkodik, javarészt bérelt területen, négy falu határában. Emellett 405 hektárnyi szőlőterületen szolgáltatunk. A szántóföldi növénytermesztésben 1100 tulajdonossal, a szőlőművelésben 820 gazdával állunk kapcsolatban - mondja Ambrus Sándor, aki egyaránt tulajdonos a Havasgazda Szövetkezetben és a Vinum 93 Kft.- ben. A község életében meghatározó szerepű gazdálkodóegység gépparkját modemnek ítéli, mondván: jelentős technikai és technológiai fejlesztéseket hajtottak végre az uniós felkészülés jegyében. Mint hozzáteszi: az európai közösségben a növénytermesztés az egyik legjobban támogatott ágazat, s reményei szerint a földalapú támogatások „komfortosabbá” teszik a gazdálkodást. A jövőről szólva azt említi: a dán mintára létrehozott szövetkezet hamarosan integrálódik egy TÉSZ-be, amelyik az olajos növények ágazatában az ország felét lefedi. A birtokméretek kapcsán megjegyzi: tény, hogy a preferált méretben, iparszerűen, modem technológiával dolgozó gazdaságok esélyei biztatóak, ezeket a vevők - multik és egyéb kereskedelmi cégek - is keresik, együttműködést ajánlva. A szövetkezet a község kulturális és sportéletében is szerepet vállal, rendezvények támogatójaként, illetve - mint alkalmazottbarát cég - a dolgozók sportcélú szabadidő-kedvezményének biztosításával. A borászati társaság több mint ezer gazdával áll kapcsolatban. A legutóbbi szüretkor 45 ezer mázsa szőlőt vásároltak fel, s jelentős mennyiségű borra is vevők. Saját termelésben mintegy 12 ezer hektoliter nedűt állítanak elő, s összességében 25 ezer hektót exportálnak.- A borászatban is a minőség felé igyekszünk erősíteni, ennek érdekében SAPARD-pályázat segítségével 22 millió forintos technológiai fejlesztést hajtottunk végre - mondja a szakember, megjegyezve, hogy hamarosan elkészülhet az ipari szennyvíz előtisztítását végző mű is, s eztán az üzem csatlakozhat a települési hálózatra. A minőségről szólva példaként említi azt is: két termékük is elnyerte a Heves megye bora címet, s országos borversenyen arany-, ezüst- és bronzérmeket nyertek italaikkal.- A helyi vállalkozások és a falu vezetésének együttműködése nyomán a térség egyik legjobban fejlődő községe a miénk, s bízom benne, hogy a borturizmus fejlesztésében is eredményesek leszünk, ha a kivételes adottságú pincesornak előnyeit jól kamatoztatjuk. Ehhez szükséges a vállalkozások összefogása, mert a mostani egyéni kezdeményezéseknél többre van szükség - jegyzi meg a szakember. ■ Szűrések és alakformálás Egy felnőtt, egy gyermek és egy fogászati körzet működik a községben, egyelőre önkormányzati tulajdonú épületben dolgozunk, mindany- nyian vállalkozásban. Idén megkezdtük az új rendelő építését, reményeink szerint 2-3 év múlva költözhetünk be - mondja dr. Kecskés Mária háziorvos, azt is megjegyezve: az új épület birtokbavételével jelentősen javulnak a gyógyítás feltételei. Ez elsősorban az elhelyezésre igaz, hiszen a műszerezettség ma is jónak mondható, az épület viszont kevéssé alkalmas a gyógyítómunkára, ezért is döntöttek egy új egység kialakítása mellett. A betegforgalom jellemzően nagy, ám ez egyebek mellett annak tudható be, hogy igen szerteágazó szűrési és gondozási tevékenységet végeznek a szakemberek. A doktornő pozitívumként említi, hogy a nő- gyógyászati szűréseken is sokan részt vesznek, s ugyanígy nagy az érdeklődés az influenza elleni védőoltások iránt. Nem lehet panasz a véradásokon sem a helybeliekre, hiszen rendszeresen és szép számban megjelennek az akciókon.- A jó műszerezettségnek köszönhetően nagyon sok vizsgálatot el tudunk végezni helyben, így a betegeinket igyekszünk megkímélni a „fölösleges” utazásoktól - mondja a doktornő, példaként említve, hogy a vérvételt is helyben bonyolítják le, igaz, a mintákat a gyöngyösi laboratórium elemzi. Érdekesség és egyben az életminőséget nagyban befolyásoló „szolgáltatás” a fogyi-klub, amelyik immár hosszabb ideje működik sikeresen. A doktornő vezette foglalkozásokat túlsúllyal küzdő hölgyek látogatják, s meg is van az eredménye, hiszen átlagosan 10-15 kilogrammot adtak le, de akadt olyan résztvevő, aki kilenc hónap alatt 26 kiló fe- leslegtől szabadult meg. ______■ A z iskola a jövő záloga Sportcsarnok és uszoda is szolgálja az oktatást Egyértelműen a rendszerváltás nyertese az iskolánk, hiszen olyan adottságokkal és lehetőségekkel rendelkezünk, amilyenekkel kevés községi oktatási intézmény büszkélkedhet - utal a kilencvenes évek eleje óta megvalósított fejlesztésekre Tőgyiné Dezső Éva, a Nekcsei Demeter Általános Iskola igazgatója. Elsőként a minden igénynek megfelelő torna- csarnokot és a hozzá tartozó uszodát említi, mint korántsem szokványos létesítményt. Az uszoda napközben a helybeli iskolások tanrendbe iktatott úszásoktatását szolgálja, míg az esti órákban mintegy 50 kilométeres körzetből érkeznek diákcsoportok és felnőttek, kihasználandó a létesítmény nyújtotta lehetőségeket. Az sem ritka, hogy a szomszédos Nógrád megye településein élők veszik igénybe a patai uszodát. Szintén a nagyszerű felszereltséget érzékeltetendő tudatja az igazgatónő, hogy hét esztendeje rendelkeznek informatikai szaktanteremmel, ahol szinte az első perctől az Internetet is elérhetik a diákjaik. Ugyancsak több éve használják már a nyelvi labort, amelyet hamarosan a másodikként oktatandó német nyelv tanulásához is igénybe vehetnek a diákok.- Azon kevés iskola közé tartozunk, amelyekben nem csökken a gyereklétszám, évről évre átlagosan kétszázötven tanulóval foglalkozik a 21 fős tantestület. Tavaly bővítettük az iskolát négy új tanteremmel, új bútorokkal. Ebből az alkalomból vettük fel a gyöngyöspatai származású Nekcsei Demeter nevét, aki Károly Róbert tárnokmestere volt - említi az igazgatónő, aláhúzva, hogy mindezek jól mutatják a fenntartó önkormányzat elkötelezettségét az oktatás ügyéhez. Mint mondja: sosem volt kétséges, hogy az oktatás, az iskola egy olyan befektetés, ami meghatározza a település jövőjét. Az igazgatónő azt sem titkolja: mint minden iskolának, nekik is részt kell venniük a gyerekekért folyó versenyben, hiszen Gyöngyös túlságosan közel van, így értelemszerűen elszippantanak valamekkora létszámot az ottani iskolák. Pozitívumként teszi hozzá, hogy a patai intézmény tanórai és azon túli kínálata révén sikerült elérni, hogy ma már legfeljebb a valamilyen speciális, művészeti vagy egyéb képzést biztosító intézmények visznek el patai gyerekeket. A csemeték többsége viszont falujában jár iskolába, ami éppúgy megalapozza a gyerekek későbbi kötődését a településhez, mint ezáltal a község elkövetkező évtizedeit. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? PÁLOSI GyÖRGYNÉ KÖZMŰVELŐDÉSI FELELŐS Szerencsés Károly NYUGDÍJAS GAZDÁLKODÓ Molnár Károly VÁLLALKOZÓ Tekse Jánosné NYUGDÍJAS- A pávakör a falu egyik büszkesége, több mint harminc éve működik, ezalatt rengeteg díjat, elismerést szerzett. Most tizenöten vagyunk a daloskörben, s nyugodtan elmondhatom: az általunk megőrzött és előadott énekek mellett a palócföld egyik legszebb viseletét is magunkénak mondhatjuk, s bemutathatjuk a fellépéseinken. Annak is örülök, hogy van utánpótlás, a fiatalok révén folyamatosan megújul a csapatunk, remélem, még sokáig színesíti a helyi ünnepeket és jó hírét viszi a falunak. Ahonnan egyébként szerintem semmi sem hiányzik, jó a közlekedés, jó a kereskedelmi és egyéb ellátás.- Olyan falut szeretnék, amelyikben érdeklődőek az emberek, szakítanak időt az olvasásra, a ki- kapcsolódásra, és nem sajnálják a pénzt a kulturált szórakozásra, a hasznos programokra, előadásokra. Könyvtárosként azt is szeretném, ha a gyerekek minél többet olvasnának. Olyan falunak látnám szívesen Gyöngyöspatát, ahol az emberek tisztelik egymást, s vigyáznak a környezetükre is: nem szemetelnének, s megszűnnének a ma még előforduló rongálások. Szép és jól felszerelt intézményeket szeretnék, amelyek ki tudják elégíteni a helyiek igényeit. Sok programot szeretnék, s ezekre sok pénzt.- A rendszerváltáskor nagy változásokat reméltünk, de a mező- gazdaság kapcsán sajnos hiába. A birtokszerkezetet át kell alakítani, mert biztos, hogy csak „nagyüzemi” méretben tudunk versenyképesek lenni, csak megfelelő méretű gazdaságok tudnak érvényesülni. Ez igaz a szántóföldi növénytermesztésre éppúgy, mint a szőlészetre. Ez utóbbi kapcsán elmondhatom: érezzük, és egyre jobban fogjuk még tapasztalni, hogy a művelés költségei növekednek. Döntő lesz az Unióban, hogy milyen áron tudunk majd termelni. Úgy gondolom, nagyon hiányzik egy TESZ, amely összefogná a szőlész-borászokat.- Az utóbbi 13 évben sokat fejlődött a település, nagyszerű sport- létesítményünk, teljesen kiépült infrastruktúránk, kábeltévés hálózatunk van. A térség egyik legvonzóbb falujának tartom Gyöngyöspatát. Az eredményekhez a helyi gazdasági élet szereplői is hozzájárultak, a Vállalkozók Gyöngyöspatáért Egyesület is kivette a részét a munkából, hiszen ezért hívták életre. A jövőben az idegenforgalom fejlesztése a legfontosabb cél. A vállalkozók viszonyának is javulnia kellene, hogy a különféle közösségi célok támogatásán túl is a segítség, az összefogás erősödjön és váljon jellemzővé. Racskó István NYUGDÍJAS- A takarékszövetkezet elnökeként mentem nyugdíjba, és elsősorban azt szeretném, ha a folyamatosan fejlődő szövetkezetünk tovább erősödne, s valóban be tudná tölteni a vidék bankja szerepet. Ehhez persze az kell, hogy „fönt” se tegyenek különbséget a pénzintézetek között. Az egyik cél, hogy a lakosságot minél jobban ki tudjuk szolgálni. A másik nagy feladat a mezőgazdasághoz kötődik: az uniós csatlakozás után az agrári- um nagyon sok pénzt kíván fölvenni, s remélem, hogy ezeket az igényeket a környező 15 községben az 1959-ben gyöngyöspatai székhellyel alakult takarékszövetkezet elégítheti majd ki.
