Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-29 / 278. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL ■ ■■■ 2003. November 29., szombat Szigor és romló kondíciók 2004-ben (Folytatás az 1. oldalról) A megyei önkormányzat és intéz­ményei I-III. negyedéves gazdál­kodása kapcsán Sós elmondta: az idei év kiegyensúlyozott, nyugodt gazdálkodást hozott. E napirend­nél ismét előkerült a Harlekin Bábszínház, melynek vezetőjét újfent kritika érte a PF részéről. Szóba jött az a PF kezdeményezte javaslat is, mely szerint a képvise­lőket laptoppal látnák el. Erre a következő ülésen térnek vissza. A jövő évi költségvetési koncep­cióról az elnök kijelentette: a gaz­dálkodás feltételei rendkívül szi­gorúak lesznek, s a működési ki­adások helyett a fejlesztési felada­tok élveznek prioritást. Szerinte elsődleges szempont a 2002 szep­temberi közalkalmazotti bérfej­lesztés reálértékének megőrzése, ám ehhez várhatóan megszorítá­sokra, esetleg létszámleépítésekre lesz szükség. Gond, hogy az ön- kormányzatok dologi kiadásai növekedésének nincs központi fe­dezete, s tekintettel kell lenni arra is, hogy Hatvantól intézményeket vesz át a megye. Balázs József (PF) kérdések so­rát tette fel, egyebek mellett az infláció mértékét jelentősen meg­haladó energiaár-emelések fedeze­te után érdeklődve, s hozzátéve: 2004-nek romló kondíciókkal vág neki az önkormányzati rendszer. Bérfejlesztés, elbocsátás A szakmai válaszokból az is kiderült, hogy ha a 6 százalékos bérfej­lesztés kötelezővé válik, az 250 milliós pluszkiadást ró a megyére, az ajánlott 6 százalékos leépítés pedig 134 ember elbocsátását je­lentené. Gyilkolt az elmebeteg fiú Eger Büntethetőséget kizáró ok - elmebetegség - miatt felmentette a Heves Megyei Bíróság a különös ke­gyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének vádja alól V. Istvánt. A szerdán kihirdetett ítéleté­ben az elsőfokon eljáró büntetőtanács egyben el­rendelte a 25 esztendős egri fiatalember kényszer­gyógykezelését, melyet a törvény szerint az Igaz­ságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) kell folytatni. Azt a vádlott is elismerte: ez év július 30-án, a délelőtti órákban több szakaszban is megverte ne­velőapját egy kocsimosó kefével. Ám V. István szerint nem a bántalmazás okozta a 49 éves Cs. A. halálát. Vallomásában a vádlott azt is többször hangsúlyozta, hogy nem beteg, ezért azt szeretné, ha börtönbe csuknák, és nem tartanák tovább a kórházban, ahol negyedik hónapja kezelik. Ezzel szemben a fiatalember a tárgyaláson is „furcsa” rögeszméket hangoztatott. így megismé­telte korábbi állításait, miszerint a sértett folyama­tosan suttogott a háta mögött, illetve azt vallotta, hogy ő azért nem járt társaságba, mert még növek­vésben van a koponyája, s ennek a növekedésnek a hangjait is hallja olykor. Az a bántalmazás, ami V. szerint nem okozhat­ta a sértett elhunytét, a bíróság által megállapított tényállás szerint nemcsak hogy közvetlen össze­függésben volt Cs. A. halálával, de különösen ke­gyetlen is volt: legalább három szakaszban való eszközös ütlegelés történt ugyanis egy 45 centi­méter hosszúságú autómosó kefével. A vádlott legalább 17 olyan eszközös ütést mért a leromlott egészségi állapotú Cs. A. különböző testrészeire, amelyek sérüléseket hagytak, s ezek közül 11 a fe­jet érte. Eltörött a sértett mindkét karja, illetve az orrcsontja. Az igazságügyi orvos szakértő megállapítása szerint a vádlottal egy lakásban élő Cs. A. halálát a sérülések következtében kialakult traumás sokk okozta. Ha időben orvosi segítséget kap, felgyógy­ulhatott volna. Ám mivel a verés délelőtt történt, a feleség - a vádlott anyja - pedig csak délután 3 óra után érkezett a lakásba, nem lehetett megmenteni az életét. Az elmeorvos szakértő a tárgyaláson megerősí­tette korábbi véleményét, amelyet mindenben alá­támasztott az IMEI által kiállított szakvélemény, il­letve a vádlott addigi tárgyalási magatartása is. A szakértő is és a bíróság is megállapította például, hogy egyetlen alkalommal lehetett felfedezni ér­zelmi, emocionális jeleket V. István viselkedésé­ben: amikor a bántalmazás körülményeiről be­szélt, elmosolyodott. A kihirdetett ítéletet mind az ügyész, mind pe­dig a vádlott és védője tudomásul vette, így az jog­erőre emelkedett. isikéi A Jövő gyökerei Heves megye Tegnap a Sós Tamással, a megyei közgyűlés elnökével történt talál­kozóval zárult a „Jövő gyökerei” című program, amelyben 13 He­ves megyei fiatal vett részt — tájé­koztatta lapunkat Hudák Tamás, a Heves Megyei Gyermek és Ifjú­sági Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az ifjúsági projekt az olaszországi Lazio tartomány és Heves megye között fennálló együttműködés során valósult meg, az olasz UNCEM Lazio és az alapítvány révén. Elsőként itáliai delegáció érke­zett szeptember 29-én Hevesbe és töltött el nyolc napot. Részt vettek több hivatalos és ifjúsági szakmai programon. November 3-10. között utazott Olaszországba megyénk küldött­sége, s vett részt az olasz fél által szervezett programokon. A cso­port Heves megyei ifjúsági politi­kai és civil szervezetek képviselő­iből és önkormányzatok ifjúsági ügyekkel foglalkozó fiatal szak­embereiből állt. ■ Portré-biennálé Hatvan Elismert művészetközvetítő sze­repét ápolja a város, ahol „Arcok és sorsok" címmel ma 11.30-kor nyílik a XIV. Országos Portré Biennálé. A bemutatkozási alka­lom számos alkotót ihletett arra, hogy művével jelen legyen. A művek a Moldvay Győző Galériá­ban tekinthetők meg. Az ese­ményt dr. Feledy Balázs, a Vigadó Galéria igazgatója nyitja meg. Az ünnepségen közreműködik Nagy Sándor Endre fuvolaművész. A művészeti találkozót a vá­rosvezetés is megkülönböztetett figyelemben részesíti. Az alko­tók tiszteletére a biennálé meg­nyitása előtt 10 órától Érsek Zsolt polgármester ad fogadást a vá­rosházán. ■ Videovetítés, tárgyalás-elnapolás (Folytatás az 1. oldalról) Azóta már se szeri, se száma a bíró­ság előtti eljárási eseményeknek. E héten hétfőre idézték a PKKB tárgyalótermébe a feleket dr. Balázs Mána büntetőtanácsa elé. Ezúttal a tárgyalóteremben jelenlévők azt a videofelvételt tekintették meg, ame­lyet még a nyomozás során, 1998. március 17-én és március 30-án en­gedélyezett titkos módszerekkel ké­szítettek. Ezen a VII. rendű vádlott, F. Imre beszél az egyik, ezen üggyel foglalkozó rendőrnek arról, hogy miként is történt valójában az egész cselekménysor, aminek 485 károsultja van. Valójában beismeri a bűntény elkövetését, s terhelő val­lomást is tesz ezen a videofelvételen a társaira. A vetítés egyébként négy órát vett igénybe. Az is igaz ugyanakkor, hogy F. Imre a tárgya­láson benyújtott egy írásos vallo­mást, amelyben leírja, hogy a vide­ofilmen látható-hallható történetet ő csak kitalálta, s abból semmi sem igaz. Vádlott-társai is észrevételeket tettek a videofelvételre. A terheltek és védőik korábban azt kérték, hogy a bíróság rekessze ki a bizonyítékok sorából ezt a videofilmét. Ám mint az hétfőn ki­derült, a bíróság a bizonyítás anya­gává tette, más kérdés, hogy mi­ként értékeli majd. Ekkor a tanács­vezető bíró szerdára napolta el a tárgyalást, jelezvén, hogy akkor az ügyész és a védők elmondhatják perbeszédeiket. Ez az újabb tárgyalási nap azon­ban elég rövidre sikeredett. A VII. rendű vádlott ugyanis írásban beje­lentette a bíróságnak, hogy az előző napon visszavonta meghatalma­zott ügyvédjétől a védelmének ellá­tására vonatkozó megbízást. Annyi megjegyzést tett F. Imre csupán, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkájára... A feltehetően újabb időhúzó momentumot úgy próbálta áthidal­ni a bíróság, hogy igyekezett keres­ni egy olyan ügyvédet, aki F. Imre kirendelt védőjeként közreműköd­het az ügyben. Végül hosszas kere­sés után sikerült is találni, óm ezt a jogászt F. Imre nem fogadta el védő­jének, mondván, őt nem ismeri... A bíróság ismét elnapolta a tár­gyalást, várhatóan december máso­dik felében kerülhet sor majd a per­beszédekre. (SZALAY) SZILVÁS ISTVÁN Donorhonor Akkor indulhatunk...? - vélhetően ezt a kérdést tette fel a körülötte álldogálóknak a nemes vállalkozás szervezője, mielőtt a csoport kilépett volna az MNB egri fiókjá­ból. Elképzelem, amint menet közben a társaság tagjai - mint ál­talában ilyen alkalmakkor lenni szokott - olyan bájos történe­tekkel szórakoztatták egymást, hogy „...amikor én először vol­tam ott, úgy kellett életre pofozni, s igazán csak a virsli meg sör hozott rendbe”. Egy jártasabb férfi pedig bizonyára arról tartott röpke kiselőadást társainak - mint tettük ezt mi is sorkatona ko­runkban -, hogy a hölgyek közül ezúttal ne a hamvas fiatalt, ha­nem a rutinos idősebbeket válasszák. Ők remekül szúrnak... Az eset akár tegnapi is lehetne, valójában azonban kereken 42 esztendővel ezelőtti, amikor is az említett társaság a bankból a vérbankba ment. Történetük azért maradt fenn ennyi idő után is, mert ők voltak az első olyan donorok a megyében, akik térí­tés nélkül adtak vért, hogy a szó valós értelmében önzetlenül se­gítsenek a rászorulókon. Korábban - úgy az 1949-ben megala­kult Központi Vérellátó és Kutató Intézet rendelőiben, mint a megyei kórházban 1952-ben létesített vértranszfúziós állomá­son - minden cseppért fizettek a betérőknek. Vissza-visszajáró páciensek voltak a kis pénzű diákok, vagy a katonák, akik há­rom nap szabadságért bármikor tű alá tartották a karjukat. Aztán változott valami, az emberek - főként azok, akik saját be­tegségük vagy hozzátartozójuk balesete révén korábban nehéz helyzetbe kerültek - az első hívó szóra vállalták a segítségnyúj­tásnak ezt a formáját, mert úgy gondolták: ma neked, holnap nekem lehet szükségem rá. Ebből nőtt ki aztán az az egész or­szágot átfogó mozgalom, amelyben a hasonló gondolkodású, s bármikor mozgósítható önkéntesek - legyenek azok első vér­adók vagy kétszázszoros donorok - társultak egymással. S bár a mai elanyagiasodott világ nem kedvez az ilyesfajta közösségek­nek, mind nehezebb megszervezni például egy-egy munkahe­lyi akciót, a kitartók el nem maradnának a meghirdetett véradó­napokról. Talán így van ez most is Mezőtárkányban vagy Nagyfügeden, ahová négy évtizede elsőként érkeztek kihelyezett vérgyűjtő ak­cióra az egészségügyi dolgozók. S ahol - akárcsak szerte a me­gyében - most is akad egy-egy lelkes szervező, aki szól a többi­eknek, hogy legközelebb is ott a helyük. Mindössze egy jó szóért cserébe. A nemzet közös művéről Gyöngyös A Károly Róbert Főiskola adott otthont a Magyar Mezőgazdaság című hetilappal közösen meg­szervezett európai uniós vetél­kedőnek, amelyen 13 hazai és három külhoni felsőok­tatási intézmény diák­jai mérték össze tudá­sukat. A Hazám hazá­ja, Európa elnevezés­sel immár hatodszor meghirdetett verseny zsűrielnöke és fővéd­nöke Horn Gyula exko- rmányfő volt. A politi­kus újságírók kérdésé­re válaszolva úgy vélte: minden fiatalokkal kapcsolatos rendez­vény és megmozdulás fontos az európai uniós jövőnk szempont­jából. Imponálónak nevezte a versenyzők felkészültségét, azt is megjegyezve: a vetélk­edés egészen biztosan maradan­dó élményekkel gazdagította a diákokat.- Annak is jó példája hazánk uniós csatlakozási folyamata, hogyan lehet ügyeket úgy szol­gálni, hogy félretesszük a párt- és csoportérdekeket, és azt tart­juk szem előtt, hogy minden, ami jövő május elsején és azután történik, az a nemzet közös mű­ve lesz - fejtette ki Horn Gyula. Dr. Magda Sándor, a házigaz­da intézmény főigazga­tója azt emelte ki: min­den területen fontos, de a mezőgazdaságra - „ami a csatlakozás va­lódi élvezője lehet” - különösen igaz, hogy a majdan az unióban dolgozó szakemberek akkor tudják igazán jól végezni a munkájukat, képviselni cégeiket, ha ismerik a közösség működésének elveit és szabályait, egész rendszerét. Azt is hozzátette: a hazai főiskolá­kon és egyetemeken mindenhol oktatnak uniós ismereteket, a gyöngyösi főiskolán például önálló tantárgy keretében. A versenyt a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem csapata nyerte a Budapesti Állatorvosi Egyetem és a Csíkszeredái agrár- főiskola csapata előtt. isuhai A legjobb diákok és tanáraik Eger A megyeszékhelyen működő Vá­rosi Oktatási Közalapítvány pá­lyázatainak nyerteseit, az orszá­gos tanulmányi és szakmai ver­senyeken kiemelkedő eredményt elért tanulókat, s természetesen felkészítő tanáraikat köszöntöt­ték pénteken délután a Városhá­za dísztermében. Mint ismeretes, a város 1996- ban hozta létre az említett alapít­ványt, többek között azzal a cél­lal, hogy segítse a helyi nevelési- oktatási intézmények innovációs tevékenységét, eszközállomá­nyuk korszerűsítését, támogassa a megyei és országos versenyeket, rendezvényeket. Az alapítvány kuratóriuma évről évre pályáza­tot ír ki a fenti célok teljesülése érdekében. Az egri óvodák és tagóvodák a gyermekek képességfejlesztését segítő eszközök, programok tá­mogatására pályázhattak; 17 nyertes intézmény összesen 600 ezer forintot kapott. Tíz városi kollégium nevelési tevékenysége segítésére 390 ezer forintot nyert el. A tehetségkutató és -gondozó programok támogatására a Neu­mann középiskola egy versenye és a Szilágyi-gimnázium több ve­télkedője egyenként 50-50 ezer forintot kapott. Az országos versenyeken kivá­lóan szereplő tanulók és felkészí­tő tanáraik közül 12 iskola 38 di­ákja és 20 pedagógusa részesült összesen 880 ezer forint jutalom­ban. A kiemelkedően tehetséges diákok támogatása nevű pályáza­ti kategóriában az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Gimná­ziumának képzőművészeti sza­kára járó Ivócs Fanni kapott 8 hó­napos, összesen 160 ezer forintos ösztöndíjat. irénesi Ünnepség a Városházán. Az alapítvány a tehetségkutatást is támogatja. Képünkön Ivócs Fanni veszi át az ösztöndíjat igazoló do- kumentumot dr. Nagy Imre polgármestertől fotó*gálgábor Civil-konferencia Eger „Közösségi részvétel és együttmű­ködés" címmel kezdődött pénte­ken kétnapos országos civil-kon­ferencia a Megyei Művelődési Központban. Az eseményre a szervező- Életfa Környezetvédő Szövetség és az Egri Civil Kerekasztal lengyel, román, szlo­vák és amerikai civil szakembere­ket is meghívott. A témák között szerepelnek a városi szintű kerékasztalok, fórumok működé­sének tapasztalatai, a kistérségi civü-együttműködés, a megyei és a regionális összefogás esélyei. A megnyitón dr. Nagy Imre polgármester elmondta: mintaér­tékű civil-kezdeményezések tör­téntek Egerben. Az országban az elsők között sikerült kialakítani a Civil Házat, az önkormányzatnál civilreferens működik, a civil­alap felosztását a közgyűlés ma­gukra az érintettekre bízta. ■ Kontra Gyula (MSZP) szerint azonban a megye nem éli fel a va­gyonát, sőt fejlődik, gyarapodik. Dr. Tatár László (PF) a létszámle­építések mértéke után tudakozó­dott, míg dr. Mánya Kristóf (PF) a tervezett kórház-privatizáció részleteiről sem lehet semmit tud­ni. Ez utóbbin komolyabb vita robbant ki, miután az MSZP ré­széről többen is cáfolták, hogy privatizációról lenne szó, szerin­arra emlékeztetett, hogy az egész­ségügyi bizottság ellenzéki tagjai tartózkodtak a koncepció meg­szavazásától, mert abban nem je­lennek meg a kormányígéretek, s tűk az ominózus törvény a tőke­bevonást teszi lehetővé. A koncepciót 23 igen, 5 nem és 6 tartózkodás mellett a közgyűlés elfogadta. __________________________ikühnei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents