Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-26 / 275. szám
12. OLDAL MEGYÉNK K ISTERSEGE I 2003. November 26., szerda Hatvan térsége: hisznek az összefogás erejében Az 1994-ben megalakult Hatvan és Környéke Kistérség Fejlesztési Társulás egyre dinamikusabban működik. A két város - a „névadó” Hatvan mellett Lőrinci valamint tizenegy község (Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Nagykökényes, Hort, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Szűcsi és Zagyvaszántó) önkormányzatainak a társaságában az alapítók között szerepel a Heves Megyei Önkormányzat is. A térségben - amely megegyezik a 4. számú országgyűlési választókörzettel - a legfrissebb adatok szerint 57 ezer 764 ember él. A Hatvan és Környéke Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöki tisztét Érsek Zsolt hatvani polgármester tölti be, míg az alelnöki teendőket Kassa László, a horti- ak, illetve Fekete László, a petőfibánya- iak első embere látja el. A társulás munkaszervezete a hatvani városházán működő térségmenedzseri iroda, amelynek vezetője Tamás Miklósáé.- Legfontosabb feladatunk a társulás működésének biztosítása, amit a társulási szerződés, illetve a közgyűlés döntései alapján végzünk. Noha az alap- szabályzat úgy rendelkezik, hogy évente minimálisan két ülést kellene tartani, nálunk évi 10-12 alkalommal tanácskozik a grémium, ami azt bizonyítja, hogy a térség politikusai komolyan veszik az együttműködés eme formáját - tájékoztat Tamásné. A térségmenedzser elmondja: jelenleg a legfontosabb feladataik közé tartozik a több települést érintő csatornázás megvalósulásának az előkészítése, továbbá a hulladékkezelés és - gazdálkodás. Ezek az európai uniós támogatások szempontjából is kiemelt jelentőségűek, csakúgy, mint a SHA- PARD-pályázatok, amelyek a vidékfejlesztést célozzák, s amelyben 1999 óta vesz részt a társulás. Utóbbi területen főleg az információáramoltatás, a tájékoztatás és a pályázatokhoz nyújtott segítségadás ró feladatokat az iroda munkatársaira.- Természetesen az idegenforgalmi és turisztikai programban való részvétel is elsődleges feladataink közé tartozik - folytatja a kistérségi iroda vezetője. - E vonatkozásban - a megyei idegenforgalmi operatív programhoz csatlakozva - októberben készült el a kistérségi javaslatunk. Emellett közreműködtünk az északmagyarországi régió operatív programjának a készítésében, amely a humán erőforrás fejlesztése, a gazdaság dinamikus erősítése, a környezeti és kulturális értékek védelme, a minőségi élet feltételeinek a megteremtése és a régión belüli egyenlőtlensége csökkentése érdekében készül. Ami a legközelebbi feladatokat illeti: decemberben kezdődik a kistérségi SHA- PARD-program korszerűsítése, amely a jövő évi európai uniós csatlakozásunkat követően alapot teremt a pályázatokban való részvételre. Tamás Miklósné tevékenységi körük fontos állomásaként említi az október 29-én megtartott konferenciát, amelyet A környezettel harmóniában fejlődő településekért, a kistérségért címmel rendeztek meg; ezen jelen voltak a térség önkormányzatainak a vezetői csakúgy, mint a gazdasági és a civil szféra képviselői. Valamennyiük egyetértésével fogalmazódott meg a szándék egy integrált kistérségi koncepció elkészítésére.- Folyamatosan kapcsolatot tartunk a körzet civilszervezeteivel, amelyekre az esélyegyenlőség megteremtésének folyamatában is számítunk. Célunk továbbá a térségi kommunikáció fejlesztése, valamint az alapító önkormányzatok informatikai kapcsolatának kialakítása is - zárja ismertetését a térségmenedzseri iroda vezetője. Az iroda címe: 3000 Hatvan Kossuth tér 2. szám Tel./fax: 37/346-159 e-mail: tarsulas60@axelero.hu * Kassa László horti polgármester a kistérségi fejlesztési társulás egyik alel- nökeként az összefogás szükségességét hangsúlyozza, mivel - szavai szerint - számos olyan feladat van, amit csak közös fellépéssel képesek megoldani az érintett települések. Ezek közé sorolja a hulladékgazdálkodás problémáit - a kistérség is csatlakozott a regionális hulladékgazdálkodási programhoz -, a szennyvízhálózat megépítését azokon a helyeken, ahol ez még nem valósult meg, valamint a csapadékvíz elvezetésének a kérdését is. Emellett még egy szegmensét megemlíti az együttes gondolkodásnak, jelesül a közlekedési anomáliák megoldására irányuló törekvéseket, hiszen a megnövekedett gépjármű- forgalom napjainkban a térség egyik legnagyobb gondja. A kistérség egyik jellegzetes településén, Boldogon ma is intenzíven ápolják a néphagyományokat- A helyzet kedvező megváltoztatásához összehangolt fellépésre van szükség - jelenti ki. - A feladatok megoldásához rendelkezésre áll az összefogáson alakuló erkölcsi tőke, és mindez a záloga annak, hogy politikamentesen, az időszerű feladatokra koncentrálva képviseljük a kistérségi érdekeket. * Víg Zoltán, a körzet második legnagyobb lélekszámú települése, Lőrinci polgármestere elsősorban a jövőre nézve ítéli meg kiemelkedően fontosnak az együttműködést. Szerinte az uniós csatlakozást követően felértékelődik a kistérségek jelentősége, mindenekelőtt a pályázaton elnyerhető pénzforrások tekintetében. Ezekre kiemelten oda kell figyelni, hiszen nagyon sok támogatás szerezhető ily módon, ám kellő odafigyelés nélkül sokat is lehet veszíteni.- Úgy ítélem meg, a Hatvan és Környéke Kistérségi Társuláson belül megvan a kellő összhang - vélekedik a városvezető. - Mindezt a szemléletet folytatni és erősíteni kell, és akkor az emberek is megérzik a kedvező hatásait. ________■ T ama mente: előtérben a környezetvédelem és a borturizmus Jákli Károly borosgazda pincéjében kiváló minőségi borok találhatók A Tárná menti Kistérségi Területfejlesztési Társulásban kilenc település található: Aldebrő, Feldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tamaszentmária, Tófalu és Verpelét. A kistérségi társulás vezetője, Farkas László Márton úgy fogalmaz, hogy e helységek között a földrajzi és gazdasági adottságok hasonlósága miatt hosszú ideje jó az együttműködés, éppen ezért kérdéses, hogy a tervezett úgynevezett statisztikai körzetre épülő statisztikai kistérségek létrehozása mit hozhat a jövőben ezeknek a falvaknak. Az 1995-ben alakult társuláson belül az EU vidékfejlesztési elképzelésével összhangban a legfontosabb célkitűzés, hogy javítsák a kistérség lakosságának életkörülményeit, megélhetőségi lehetőségeit. Ennek egyik lényeges feltétele, hogy megteremtsék az ott élő népesség munkalehetőségeit, megakadályozva a helyi lakosság elvándorlását, növelve a települések népességmegtartó erejét, szociális összetartozását. A Tárná mente kistérség jövőképének kialakításánál - figyelembe véve az adottságokat, s összhangban a közös agrárpolitikával, elsősorban a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének, versenyképességének, hatékonyságának fokozására kell a hangsúlyt helyezni. Cél: a történelmi borvidék hasznosítása A speciális célkitűzések között szerepel a kistérség történelmi borvidékeinek hasznosítása, a szőlőtermesztés, illetve a -feldolgozás infrastruktúrájának, a pincerendszerek kihasználtságának fokozása. A közös célok közé sorolható a mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakítása. Ezen belül a jövedelmező szántóföldi termelésre alkalmatlan vagy kevésbé alkalmas területek csökkentése és helyette a jövedelemtermelési, foglalkoztatottságot növelő, főként bogyósgyü- mölcs-termesztés támogatása. A történelmi borvidéken természetesen a minőségi bor előállítása a fő cél a piac igényeinek megfelelő fajtaszerkezet kialakításával, a fajtaspecifikus szőlőtermesztési technológia mellett, magas színvonalú borászati technológia alkalmazásával. A termékek feldolgozottsági fokának javítása, új feldolgozó- és kiszerelő kapacitások létrehozása, a piacbővítő kereskedelmi kapcsolatok kiépítése folyamatban van. Ugyancsak fontos a mező-, erdő- és vadgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, amellyel a foglalkoztatás és jövedelemszerzés lehetőségeit is gyarapítanák. A környezet védelmére, a vidék természetes adottságú állapotának megőrzésére ugyancsak nagy hangsúlyt fektetnek. Mindezt a természeti erőforrások - a talaj, a víz, a természeti táj - megóvásával, a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek bevezetésével szeretnék elérni. Idegenforgalmi elképzelések A kilenc település közös érdeke, hogy az idegenforgalomban, s a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket az eddiginél jobban kihasználják. A helyi turizmus, üdülés, vendégfogadás egyfajta megélhetési forrásul is szolgálhatna az itt élőknek. A természeti értékek, erőforrások, a kulturális örökség védelme szintén kiemelt feladat. Ezt szolgálják az egyre gyarapodó kistérségi kulturális rendezvények, fesztiválok, amelyek a különböző közösségek bemutatkozására is lehetőséget biztosítanak. Ezek a programok a helyi kötődést, illetve összetartozás érzetét is erősítik. A fenti célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy a helyi munkavállalók - elsősorban vidékfejlesztési mező- és erdő- gazdasági, idegenforgalmi és egyéb szakterületeken vállalkozók - szakmai ismeretei bővüljenek. Mindezt a kistérségen belül szervezett szaktanfolyamokon (gazdaképző, gazdasszonyképző, vendéglátó, vállalkozó stb.) való képzéssel, folyamatos szaktanácsadással és az információkhoz való helybeni hozzájárulás biztosításával lehet elérni. A turizmus céljára használható úthálózat kialakítására, korszerűsítésére (lovas- és borturizmus útjai, kerékpár- és gyalogos úthálózat, vízi- és vadászturizmus útjai) is szükség van. Környezetvédelem A térségben elsődleges feladat a természetes vizek, vízbázisok megőrzése, védelme, a szennyvízkezelés, valamint a szilárd hulladékok biztonságos elhelyezése. A szennyvízberuházás megvalósítása az előző ciklusban is már csupán egy karnyújtásnyira volt a pályázó hat település számára, azonban az utolsó pillanatban meghiúsult a terv. Ettől függetlenül reménykednek abban, hogy a közeljövőben véglegesen zöld utat kapnak a bezuházás elindításához. A szilárd hulladékok elhelyezésének sorsa is megnyugtatóan rendeződik köszönhetően annak, hogy több kistérségi település is csatlakozott a tervezett regionális hulladéklerakóhoz. Az elmúlt évek hatalmas esőzései miatt az árvízvédelem érdekében is összefogásra van szükség. A kulturális értékek védelme A falufejlesztés és -felújítás, a vidék kulturális örökségének védelme és megőrzése továbbra is hangsúlyos feladata a Tárná menti községeknek. Arra törekednek, hogy megőrizzék népművészeti értékeiket, az alkotó, értékteremtő közösségeket megbecsüljék és segítsék tevékenységüket. A különböző szakképzési programokon való részvétellel, a szakmai ismeretek bővítésével, a pályázatok minél hatékonyabb kihasználásával azt szeretnék elérni, hogy a gazdálkodás és a kulturális szféra minden területén átfogó segítséget kaphasson a lakosság. A térségben élő cigány kisebbség életminőségének javításával, egyéni boldogulásukat megalapozó képzések biztosításával is szeretnének a jövőben hatékonyabban foglalkozni. A fenti célok eléréséhez manapság nélkülözhetetlen a települések közötti, a településen belüli, az önkormányzatok, intézmények, vállalkozások, valamint a lakosság információcseréjét biztosító rendszer létrehozása. A feldebrői altemplomot minden erre járó turista megtekinti
