Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-25 / 274. szám
■■■■ 2003- November 25., kedd M E G Y É N K K 1STÉRSÉGEI 11. OLDAL A jobb part jobbulásáért Tisza menti Kistérségi és Gazdaságfejlesztési Társulás A Tisza menti Kistérségi és Gazdaságfejlesztési Társulás nyolcéves múltra tekinthet vissza, 1995-ben alakult meg, Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, Kisköre, Pély települések és Heves Megye Önkormányzatának részvételével.- A társulás célja, hogy a természeti adottságok és az idegenforgalmi feladatok jobb összehangolása révén erősödjön Heves megye déli részének, a Tisza jobb partján lévő településeknek a fejlesztési lehetősége - erről már a szervezet újonnan választott vezetője, Újlőrincfalva polgármestere, Soltész András tesz említést. A Tisza-tó, mint köztudott, a Balaton után hazánk második legnagyobb nyílt vízfelülete, összesen 127 négyzetkilométer. Négy megye Jász-Nagykun-Szolnok, Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar) perifériális határán fekszik. A természeti adottságai rendkívül jók, kiszolgálja az ökoturizmustól a horgászaton át a vízi sportok kedvelőit. A kistérségben lakók életminőségének javítása érdekében - összhangban a tó érdekeivel - már eddig is történt fontos környezetvédelmi beruházás. A csatornahálózat kiépítésével nem jut szennyvíz a Tisza-tóba, azaz vízminőség-védelme megfelelő. A további kívánatos fejlődés annak is záloga, hogy milyen az összefogás a települések között a lehetőségek kiaknázásában. A társulás jelenlegi elnöke nem véletle(Heves, Borsodnül hangsúlyozza, hogy e téren lehet előrelépni:- Azt szeretném, hogy legyen jobb az összhang a tó és környékének rendezésében, működési formájának kialakításában. A szervezet közösen nagyobb befolyást tud gyakorolni döntés- hozataloknál, pályázati elbírálásoknál. A jó példák sorából nem maradhat ki az 1994-es gázberuházás adta ötlet utáni közös cselekvés, a fentebb említett szennyvízberuházás, amely a társulást is érintette. Idén pedig országos közmunka-program keretén belül jelentett előnyt a térségi összefogás, az együttműködés kialakítása. Olyannyira sikeres pályázatot adtak be - vele ötven térségi munka- nélküli négy hónapos jövedelem- szerzéshez jutását szolgálták -, hogy azzal egyedüli nyertesnek bizonyultak Heves megyében. A Tisza, a Tisza-tó nyújtotta adottságok kihasználását számba véve természetes módon az idegenforgalomé a vezető szerep. Soltész András is ezt erősíti meg:- Főleg az idegenforgalom fejlesztésére jött létre a társulás, amely közösen képviselteti magát a különböző turisztikai, idegen- forgalmi kiállításokon. Dinnyéshát, a tiszanánai Álompart felkapott üdülőhely Elhangzott az elnöktől az a megjegyzés is, hogy a közös propagandamunkának köszönhetően nagyot fejlődött a Tisza- tó Heves megyei területe, ezen belül maguk a települések is. Összehangolásra kerülnek a Az élő Tisza melletti Dinnyéshát kikötője mindig megtelik. A bővülő hajópark fogadásához elkészültek a bővítési, építési tervek fotó-, gál gábor- Jelenleg elbírálásra vár egy 1,4 milliárdos projektünk, amely a kistérség településeinek faluközpontját hivatott felújítani, a települési sajátosságokat is figyelembe véve. Szempont azonban a sajátosságokra figyelve is az egységes kép kialakítása. A térség összetartó erejére jellemző, hogy a települések nagyságtól függetlenül egyenlő partnerek, az akaratérvényesítés egymás meggyőzésével, közösen történik. A társulás irányítása kétévenként változik. Ebből is látni, hogy nem a település nagysága határozza meg egy szervezet központját.- Igyekszünk azon dolgozni, olyan pályázatokat benyújtani, amely a térség fejlesztését, az ott élő emberek, s nem utolsósorban az ide látogatók kulturált időtöltését biztosítja - hangsúlyozta Soltész András. Támogatóik a statisztikai körzetek, a Tisza-tavi Regionális Idefl TISZTSÉGVISELŐK Tisza menti Kistérségi és Gazdaságfejlesztési Társulás Elnök: Soltész András Elnökhelyettesek: Bornemissza János dr. Tóth József genforgalmi Bizottság, valamint Heves Megye Önkormányzata. Továbbra is szükségét látják annak, hogy a két (hevesi, füzesabonyi) statisztikai körzetbe átnyúló, egymást átfedő társulás működjön, hisz a Tisza-tó adta lehetőségeket így tudják jobban kiaknázni. Közös a meggyőződésük abban, hogy csak egymást segítve, támogatva érhetik el azt, hogy Heves megye déli része a kedvezőtlen adottságok ellenére is fontos szerepet játsszon a megye idegenforgalmában, meghatározó legyen a Tisza-tó további fejlesztésében. A térség az idegenforgalomra koncentrál A Dél-Hevesi Kistérség tizenhét települést (Átány, Boconád, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Pély, Tamabod, Tamaméra, Tamaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Zaránk) foglal magában. Az Alföldön elhelyezkedő terület lakosainak száma közel negyvenezer. A kistérség Heves megye déli részén terül el, délen Jász-Nagykun-Szolnok megyével határos. A terület népsűrűsége körülbelül 56 fő, négyzetkilométerenként. A térség gazdaságföldrajzi adottságai, valamint a kialakult egyoldalú agrár-termékszerkezet alakította ki a vidék fő jellegzetességeit. A térség ipara elmaradott. Céltudatos iparfejlesztésre csak a '70-es években került sor. Ebben meghatározó Heves város fejlődése, ahol az összes munkahely 70 százaléka jött létre, olyan ipari telephelyeken, amelyek a térségen kívüli vállalatok gyáregységei voltak. A rendszerváltozás után, a privatizációt követően, ezek a gyáregységek fokozatosan leépültek, a többségük megszűnt. Napjainkban a legjelentősebb iparág a térségben a könnyűipar, amelynek jelentős képviselője az ötvenes években megalakult Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, amely körülbelül 200 dolgozót foglalkoztat. Fontos a fafeldolgozás is, aminek jelentős képviselője, a hevesi FOREST-H Kft. kül- és beltéri nyílászárók gyártásával foglalkozik. Fafeldolgozás történik még Tarnamérán is. A gépgyártást elsősorban a hevesi Hevesgép Kft. képviseli a térségben. A mezőgazdaság a viszonylag kedvező adottságok ellenére sem képes eltartani az itt élő lakosságot, hiszen horizontális termékszerkezete viszonylag kevés ember foglalkoztatását igényli, és nem használja ki ökopotenciális lehetőségeit sem. A térség termelési szerkezete hasonlít az országoséhoz: a korábbi években kialakult hagyományokat követi, ennek megfelelően a térségben három élesen elkülönülő termelési övezet alakult ki. A térségben a munkanélküliek aránya 18-20 százalék körül mozog. Jelentős a roma lakosok száma. A Dél-Heves Megyei Kistérségi Terület- és Gazdaságfejlesztési Társulás 1994-ben alakult, amely részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A társulás vezetője (gesztora) Heves Város Önkormányzata. Célja, hogy feltárja a térség társadalmi-gazdasági helyzetét, a fejlődést biztosító potenciális erőforrásokat, valamint a kibontakozás lehetőségeit. Feladata a fejlesztési programok elkészítésének összehangolása és a megvalósítás koordinálása a szereplők bevonásával, közreműködik infrastrukturális, munkahelyteremtő és gazdaságfejlesztő beruházások előkészítésében és megvalósításában. Ezen túl biztosítja a társulásban lévő tagok érdekeinek összehangolását, az információk cseréjét, szakmai tanácsadását, valamint a társulás céljait szolgáló intézményrendszer kiépítését, igény szerint ellátja a konkrét fejlesztések finanszírozási lehetőségének feltárását, menedzselését. A társulás tevékenysége elsősorban a tagok közigazgatási területére terjed ki, kivéve, ha a közös cél érdekében más önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kerül kapcsolatba. A társulás döntéshozó szerve a társulási tanács, mely a társult önkormányzatok polgármestereiből és a megyei közgyűlés elnökéből (képviselőjéből) áll. A társulás munkáját a társulási tanács ülése közötti időszakban háromtagú elnökség szervezi, koordinálja. A társulás az üléseit negyedévenként tartja. A dél-hevesi kistérség javasolt befektetési területei:- a mezőgazdaságban a vetőmagtermesztés, zöldség-gyümölcs termesztés és elsődleges feldolgozása, az állattartó telepek újraindítása, minőségi termék előállítása,- az iparban a kihasználatlan létesítmények és munkaerő hasznosítása, bedolgozói rendszer fejlesztése, élelmi- szeripari üzemek telepítése a körzetben fotó: pilist elemér megtermelt alapanyag felhasználásával,- az idegenforgalomban a Tisza-tó és a falusi turizmus vonzerejének kiaknázása, termálvizekre települt színvonalas fürdők építése, fejlesztése. A térség egyik Idegenforgalmi vonzereje a Tarnamérai Rendőrmúzeum Szót érdemel még a térség oktatási rendszere. A hagyományosnak tekinthető általános iskolai képzés alapfeltételei mind a 17 település fiataljai számára biztosítottak. Az iskolahálózat jól kiépített, egyedül Zaránkon nincs iskola, az ottani gyerekek Tarnamérára járnak át tanulni. Hevesvezekényben és Tarnaszentmiklóson csak alsó tagozatosak oktatása folyik, a felső tagozatosok Hevesre járnak. A hevesi általános iskolában ének-zene, matematika és testnevelés tagozatok működnek. A térségben egyedül Heves városában van középiskola. Az Eötvös József Középiskola gimnázium, szakközépiskola és szakmunkásképző tagozódása hosszú távon is jól kihasználható struktúrát jelent, mely további kiegészítő szakok oktatásával egyik alapbázisa a felnőttek képzésének és átképzésének is. A Heves Megyei Munkaügyi Központ koordinálásával a helyi kirendeltség szervezésében lehetőség van arra, hogy a munkanélküliek átképzését a térségben meg lehessen oldani. Az egészségügyi és szociális intézmények tekintetében elmondható, hogy minden érintett településen működik háziorvos. Emellett védőnői szolgálat, fogorvos, anya- és gyermekvédelmi tanácsadó is található több településen. Gyógyszertár vagy gyógyszerszoba szinte minden helységben van, így az általános egészségügyi ellátás a térségben megoldottnak tekinthető. A lakosok szakorvosi ellátása elsősorban Hevesen, speciális esetekben Egerben vagy Gyöngyösön történik. Kórházi ápolás Egerben és Gyöngyösön vehető igénybe. Kialakult szociális gondozási formák: házi szociális gondozás, idősek szociális étkeztetése, beszerzés segítése, idősek klubjának működtetése. Ezen túl Heves városában működik a térségben az egyetlen Időskorúak Szociális Otthona. Az Országos Mentőszolgálatnak pedig Hevesen van állomása. nyári rendezvények, így az egész szezon alatt biztosítva van az ide látogatók szórakozási lehetősége a fürdésen és a horgászáson kívül. Aktualitásként említi a társulás vezetője: Részlet a Hevesi Sakkmúzeumból