Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-24 / 273. szám

KÖRZETE 11. OLDAL 2003. November 24., hétfő P E T E R V A ARA E S Menni vagy maradni? A Szent István Egyetem (Gödöllő) Kultúrökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszéke, a Ter­mészet- és Társadalombarát Fej­lődésért Közalapítvány szociog­ráfiai pályázatot irt ki Falu-ha­zám címmel egyetemi és főisko­lai hallgatók, doktoranduszok számára. A dolgozatok témájául a falu és a tanyavilág életét jelöl­ték meg a fenntartható fejlődés aspektusából, a falusi és tanyasi sorsok, életutak bemutatásán ke­resztül. A legjobb pályaművekből a Válasz Könyvkiadó gondozásá­ban kötet készül, amely a Válasz című folyóirat indulása 70. évfor­dulója (2004. január 1.) tisztele­tére jelenik meg. A grémium döntése alapján la­punk Bodonyban élő tudósítója, Béres Magdolna a harmadik he­lyezést szerezte meg a Menni vagy maradni? című pályaművé­vel. A nyertes dolgozat rövidített formában jelenik majd meg a ter­vezett kötetben. Az írás a szerző saját dilemmáját tükrözi, még­hozzá oly módon, hogy azonosul az aprócska településen élők fő kérdésével: hogyan tudnak élet­képesek maradni a századfordu­lót követően a pár száz lelkes kis falvak? A fő vezérvonal a szerző élete, de emellett számos interjú keretében mutatja be a bodonyi sorsokat, életutakat. Megszólal­nak az elszármazottak, a kitele­pültek, a máshol boldogulni vá­gyó értelmiségiek, a faluban ma­radtak és a visszaköltözöttek. El­mondják véleményüket a helyi kisebbséget képviselő cigányok, a kulturális élet résztvevői, az ön- kormányzati képviselők. Az eredményhirdetésen külön kiemelték Béres Magdolna mun­káját, hangsúlyozva, hogy az összes közül a legalaposabb, leg­jobban szerkesztett, legtartalma- sabb pályamű. _______________■ A uratérkép önmagunkról Párád A napokban a községben lehető­ség nyílt aurafotózásra, illetve a speciális felvételek elemzésére. De mi is az aura? Az értelmező szótár megfogalmazása szerint mint fogalom, fényudvart, fény­gyűrűt jelent. A keleti tanítások szerint minden embert - kortól, nemtől, vallástól függetlenül - körülvesz egy érdekes képződ­mény, egy energiaburok, amit aurának nevezünk. Az aura a leg­több ember számára láthatatlan, érzékelhetetlen energiamező. Szerepét, hatását pontosan nem ismerjük, erről eltérő elméletek születtek. Időről időre fellángol a vita, hogy létezik vagy sem. Egyes nézetek szerint ha van is, nem érdemes különösebben fog­lalkozni vele, mert gyakorlati le­hetősége nincsen a dolognak. A másik tábor az ellenkező nézetet vallja. Vannak emberek, akik ál­lítják, hogy látják az aurát, s van­nak szakemberek, akik a modem technika vívmányait használják fel, hogy bizonyítsák a létét, vagy próbálják megcáfolni azt. Az au­rát alapvetően kétféleképpen le­het érzékelni, látni. Az egyik le­hetőség, hogy adva van egy ké­pesség, amit auralátásnak neve­zünk. Mit látnak azok, akik lá­tóknak tartják magukat? Elbeszé­lésük szerint az embereket egy ragyogó, a szivárvány minden színében pompázó energiaburok veszi körül. A másik módszer, hogy műszeresen teszik látható­vá. Ez utóbbi kézzelfoghatóan bi­zonyítja, hogy az aura létezik, láthatóvá tehető. Az aurában sok energiaközpont található, ame­lyek a hét fő energiaközpontban összpontosulnak, a gerinc vona­lát követve, s amelyeket csakrák­nak nevezünk. A csakrák kötött­ségi állapota határozza meg a szellemi teljesítőképességet, a fi­zikai állapotot, a lelkiállapotot. Az Aura Camera készülékkel ké­szített aurafénykép segítségével képet kaphatnak az érdeklődők személyiségük egyértelmű és rej­tett jellemvonásairól. Visszatük­röződnek a legdominánsabb tu­datos és tudatalatti gondolatok, érzések, az egészségi és energeti­kai állapot. Megismerhetők egyes betegségek okai. S az elem­zés során válaszok kaphatók olyan kérdésekre, amelyekre ed­dig nem volt válasz. Ennek a ka­merának a segítségével bárki, aki erre kíváncsi, megnézheti saját auráját, annak állapotát. S elkez­dődhet ismét a parttalan vita az auráról. Létezik egyáltalán, vagy csak egy trükkről van szó? A kö­zelmúltban Párádon is lehetőség nyílt aurafotózásra és -elemzésre, majd Fülöp Sándor tartott elő­adást Egerben Az aura titkai címmel, ahol több kérdésre is vá­laszt kaphattak az érdeklődők. Magam is részt vettem egy au­rafotózáson. Egyrészt, mert kíván­csi voltam, hogyan működik, másrészt valóban szerettem volna magamat még jobban megismer­ni. A fotó és az elemzés elég pon­tos képet festett rólam, a fizikai, a szellemi és a lelkiállapotomról. Bár nekem sok újat nem mondott az elemzés, megszívlelem azokat a jellemzéseket, tanácsokat, ami­ket kaptam. Tény, hogy nem min­denki szembesül szívesen olyan dolgokkal, amikben változnia, változtatnia kellene. Én bizonyos­ságot kaptam arról, hogy bizony van ebben az „aura-dologban” va­lami, s megerősített abban is, hogy helyes irányban kezdtem el változni. léha A tél közeledtét jelzi, hogy a Parádi Idegenforgalmi Egyesület a közelmúltban ismét megrendezte hagyományos gasztronómiai prog- ramját, a disznóvágást és az azt követő egész napos tort. Felvételünk a munkálatok első fázisát örökítette meg fotói ötvös Cél: bekapcsolni a térséget az ország vérkeringésébe „Kistérségi napok - Munkahelyteremtés az Észak-magyarországi Régióban az EU-csat­lakozás küszöbén” címmel rendezett találko­zót az ÉRÁK (Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztési és Átképző Központ) Miskolcon. A résztvevők az Észak-magyaror­szági Régió Statisztikai Kistérségei, amelyek lehetőséget kaptak a bemutatkozásra szóban, valamint a konferencia helyszínén rendezett kiállításon, kiadványaik segítségével. A háromnapos konferencián előadások hangoztak el a foglalkoztatáspolitika uniós és hazai elvárásai­ról, a régió erőforrás-fejlesztési stratégiájának aktu­ális állapotáról. Megismerkedhettek a résztvevők az ÉRÁK munkájával a Strukturális és Kohéziós Alapok Képzőközpont (SAKK) tevékenységével A Pétervásárai statisztikai kistérség is élt a lehe­tőséggel, és a térség befektetés-ösztönző program­jának írásos anyagával, valamint szóbeli előadá­sokkal mutatkozott be a régió képviselői előtt. A statisztikai mutatók ismertetését, a térség álta­lános helyzetét Balogh László kistérségi területfej­lesztési megbízott vázolta. Elmondta, hogy a statisz­tikai kistérség 25 településéből csupán két település lélekszáma haladja meg a 2500 főt. A zömében kis lélekszámú falvak lakossága idősödik. A lakosság 26,5 százaléka 60 évesnél idősebb ember. A munka- nélküliek aránya a megyei 6,4%-os átlaggal összeha­sonlítva 10,9%, ami a megye egyik legsúlyosabb mutatója. A munkanélküliek fele tartós munkanél­küli, ami azt jelenti, hogy már évek óta nem jut munkához. Az önkormányzatok által segélyekkel, illetve egyéb címen támogatott lakosok a megyében itt vannak a legtöbben. A munkanélküliek közül a szellemi foglalkozásúak aránya, valamint a pálya­kezdő szellemi dolgozók a térségünkben kevesen vannak, ami sajnos nem azt jelenti, hogy mindenki­nek munkát tudnánk adni, hanem azt, hogy a tanul­mányaikat távol végző fiatalok nem jönnek vissza a térségbe dolgozni. így a kvalifikált munkaerő foko­zatosan elöregszik, a leendő befektetni akaró nem talál megfelelően képzett munkaerőt. Az egy főre ki­számított befizetett személyi jövedelemadó 2002-ben a megyében átlag 89.578 forint, volt. A Pétervásárai statisztikai kistérségben 46.261 forint, a megyében a legalacsonyabb. A megyében összességében az el­múlt évben 694 lakás épült, térségünkben 11 új la­kás épült tavaly. A megyei átlaghoz közeli a víz-, vil­lany- és gáz-ellátottság, lemaradás a szennyvíz-be­kötésekben mutatkozik. Ez az arány azonban folya­matosan javul. Térségünkben 977 működő vállalko­zást regisztráltak tavaly, a megyében összesen 22.122 vállalkozást tartanak nyilván. A közel ezer vállalkozás zömében egyenként tíz-húsz embert fog­lalkoztat, 200-250 főt foglalkoztató vállalkozás hét működik. A térség vállalkozásai döntően iparral, építőiparral foglalkoznak, jelentős még a mezőgaz­dasági vállalkozások száma is, de kereskedelem­mel, szálláshely-kiadással is foglalkoznak vállalko­zók. A térség legsúlyosabb gondja a közutak állapo­ta A települések megközelíthetősége mellett a befek­tetés-ösztönzés, a térség bekapcsolása az országos vérkeringésbe, az autópálya és a határ elérhetősége, mind az utak állapotának javításával kezdődhet. A statisztikai ismertető után a kistérségben műkö­dő két önkormányzati társulás mutatkozott be. Panyik Anita a Pétervásám és Körzete Kistérségi Terü­letfejlesztési Társulás menedzsere arról beszélt, hogy a térség iparhiányos, mivel a '80-as évek végén, '90-es évek elején bekövetkezett gyár-, üzem- és bányabezá­rásokat követően az iparszerkezet-átalakítás nem va­lósult meg. A gyenge termőképességű talajok jövedel­mező mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok, a meglévő mikro-, kis- és középvállalkozások nem te­remtettek nagyobb mennyiségű munkahelyet. A kistérség teljes területével az Ózd-Putnok-Észak-hevesi Vállalkozási Övezet része, ám az ebből adódó előnyök, csakúgy, mint az or­szág többi vállalkozási övezetében, itt is kihaszná­latlanok maradtak. A vállalkozási övezetekről szóló új törvény - hatálybalépése után - remélhetőleg kedvezőbb lehetőségeket kínál a befektetők térség­be vonzására. Valamennyi tagönkormányzat fon­tosnak tartja a munkahelyteremtést, ehhez egy ré­szük segítséget tud nyújtani, részben önkormány­zati ingatlanok biztosításával, részben pedig a be­fektetőknek nyújtott adókedvezményekkel. A munkahelyteremtés elősegítésén túl kiemelten fontos a humán erőforrás fejlesztése. A versenyké­pesség elérése érdekében elengedhetetlen a lakos­ság általános tudásszintjének emelése. Ez jelenti a 8 általános iskolai osztállyal nem rendelkezőknek az iskola befejezését (ezáltal képezhetővé válnak), az alulképzett vagy nem piacképes végzettséggel ren­delkezők átképzését, illetve a felsőfokú végzettségű­ek helyben tartását megfelelő munkalehetőség biz­tosításával. ■ IVÁD. Az alig ötszáz lelkes kis településen az önkormányzat számítógépes tanfolyamot szervezett a lakosság részére. A művelődési házban rend­szerbe állított számítógépek segítik a felkészülést. A kur­zusra november 1-ig lehetett jelentkezni. A község polgár- mestere, Ivády Gábor lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a lehetőséggel - a falu lélek- számához viszonyítva - sokan éltek. Az első hatvanórás tan­folyamra 25-en jelentkeztek, az iskoláskorú gyermekektől az ötvenéves korosztályig. Az is­mereteket felkészült szakem­ber oktatja. A tervek szerint az első tanfolyamot követően újabb hatvan órában tanulhat­ják az informatikai ismereteket az érdeklődők. RECSK. A recski napközi ott­honos óvodában a napokban kaptak értesítést az Informati­kai és Hírközlési Minisztérium­ból, hogy a Kid Smart (okos kölyök) programon belül egy számítógépet nyert az intéz­mény. A biztonságosan tárol­ható gépen különböző játékos oktatóprogramok segítségével ismerkedhetnek meg az óvo­dások a számítógép használa­tával. Egyéb ajándékkal is gazda­godott a kicsik második ottho­na. A településen működő Sitech Kft. a közelmúltban jut­tatta el textillel és bőrrel kom­binált, variálható gyermekbú­torait, amely a gyerekek ked­vencének számít, hiszen nem­csak bútorként, hanem moz­gásfejlesztő játékként is kitű­nően használható. A mintegy 300 ezer forint értékű, több elemből álló, könnyen mozdít­ható darabokat boldogan vet­ték birtokukba a kicsik. MÁTRABALLA. A községben a végéhez közeledik a szenny­vízberuházás. Mint azt Forgó János polgármestertől megtud­tuk, a háztartások nyolcvan százalékánál már működik a rendszer. A kivitelezők gyors, pontos munkát végeztek. A beruházás ünnepélyes átadá­sára december 18-án, délután öt órakor kerül sor. Az ese­mény díszvendége Juhász Fe­renc honvédelmi miniszter lesz. ■ Téli programok a művelődés házában Recsk A Bányász Művelődési Házban az év hátralévő heteiben is tartal­mas programok várják a helybeli­eket. November 29-én este 6 órá­tól a Hang-ár Klub rendezvényén a Hang-ár, a Roncs, a Mátrix és a Narancs együttesek mutatkoznak be. December 2-án az Erdélyi Ba­ráti Kör szervezésében Tunyogi Péter és Pálfi Zoltán, az egri Gár­donyi Géza Színház művészei tartanak előadóestet. December 16-án Bács Ferenc színművészt várják az intézménybe, aki este 6 órától lép közönség elé. December 18-án rendezik meg az önkormányzati nyugdíjasok napját, az általános iskolások és az óvodások karácsonyi műsorára pe­dig december 19-én este kerül sor. A Mátrai Visszhangok vegyes kó­rus ünnepi koncertjének dallamai december 21-én csendülnek fel. ■ FOTÓ: ÖRTVÖS IMRE Jubileum az idősotthonban Parádfürdő A napokban bensőséges ünnepet tartottak a Heves Megyei önkor­mányzat Parádfürdői Idősek Ottho­nában abból az alkalomból, hogy 15 éve költözött az első negyvenöt idős, beteg ember a korábban gyer­meküdülőként működő kastély- épületbe. A jubileumi rendezvé­nyen ünnepi ebéd várta az otthon 116 lakóját és az itt dolgozókat. Pákh Péterné, az intézmény igaz­gatója külön ajándékcsomaggal kö­szöntötte Angyal Józsefet, Kiss Mihályná és Fehér Erzsébetet, akik az elsők között érkeztek az otthonba. Az igazgató asszonytól megtud­tuk, hogy a jelenlegi lakók csak­nem fele 80 éven felüli. A legidő­sebb néni 101 éves, a legfiatalabb pedig egy 41 éves kerekes székes fi­atalember. A korukra való tekintet­tel különleges bánásmódot igé­nyelnek az itt élő emberek, akikről szakképzett ápolók, mentálhy- giénés szakember, dietetikus, vala­mint belgyógyász gondoskodnak. Az elmúlt 15 év alatt 647 személy fordult meg az intézményben, s napjainkban több mint negyvenen szeretnének az otthonba bekerül­ni. Az itt dolgozók kivétel nélkül jól képzettek, s jelenleg is többen folytatnak szakirányú tanulmá­nyokat. A jubileumi napon nemcsak az otthonlakók ünnepeltek, hanem a délutáni órákban meghívták az in­tézmény egykori dolgozóit is, akik az elmúlt években vonultak nyug­díjba. Az ünnepi hangulatot emel­te az a tény is, hogy ezen a napon jelent meg nyilvánosan az új idős­otthon tervezésére felhívó pályá­zat is, ami azt jelzi, hogy belátható időn belül teljesülhet a régi vágy, s megépülhet egy korszerű, az idős- gondozás speciális feltételeit bizto­sító szociális otthon. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents