Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-21 / 271. szám

2003. November 21., péntek 5. OLDAL MEGYE I II KÖRKÉP Fenyőharaszt és a szemétégető (Folytatás az 1. oldalról)- Szinte bizonyos, hogy a Valkón élők eluta­sítják a kezdeményezést, ám ha mégsem, tér­ségük akkor is alkalmatlan a beruházás meg­valósítására. Ezért is határozott úgy a képvise­lő-testületünk, hogy már az ottani népszava­zás lezajlása előtt kijelöljük saját hasonló ese­ményünk időpontját - nyilatkozta a Hírlap­nak dr. Rácz János, Verseg polgármestere, hozzátéve: szerinte az eredeti projekt eleve hibás, mert nem egymillió köbméter hulladék tárolásáról, hanem ártalmatlanításáról kelle­ne határozni. Ezért olyan módosítást dolgoz­tak ki, miszerint a létesítménynek ki kellene egészülnie egy, az Európai Unióban is elfoga­dott égetőművel, s ebben az esetben települé­se felajánlana egy alkalmas területet ennek befogadására.- A hulladékégető teljesen ártalmatlan a környezetre, amit az is bizonyít, hogy Becs­ben lakott területek közé ékelve működik ugyanilyen zárt rendszerű berendezés - jelen­tette ki dr. Rácz János. - A tudnivalókról folya­matosan tájékoztatjuk a lakosságot, sőt szer­vezünk egy tanulmányutat is az osztrák fővá­rosba, ahol mindenki megismerkedhet a léte­sítmény működésével. Ami bizonyos: egyet­len közeli település érdekei sem sérülnek a hul­ladékkezelés folyamán, mi több, bármely He­ves megyei önkormányzat csatlakozhat a Kartallal közösen tervezett koncesszióhoz. A vérségi polgármester úgy véli, a hulladék szállítása az M3-as autópályán történne napi „több tucat” nehézgépjárművel, ám szerinte ez nem jelentene gondot, mivel a kamionok nem érintenének lakott területet. A helyszín kijelölése azonban megdöbben­tette a Nógrád és Pest megye találkozásának közelében lévő Heves megyei önkormányzat­ok vezetőit, mivel a vérségi referendum kér­dése a következő: „Támogatja-e Ön, hogy Verseg település közigazgatási területén, éspe­dig Fenyőharaszton komplex regionális hulla­dékkezelő létesüljön, amelynek szerves része egy korszerű, EU-konform hulladékégető is?” Kómár József herédi polgármester kemény bírálatokkal illeti az elképzeléseket, és - mint mondja - minden fórumon küzd a projekt megvalósítása ellen. Már a jövő hétfőn a kép­viselő-testület elé viszi az ügyet, hogy helyha­tósági szinten is kifejez­hessék tiltakozásukat.- Miközben Versegtől négy és fél kilométerre len­ne az égetőmű, addig tele­pülésünktől és Hatvantól ennek a felét sem érné el a légvonalban mért távol­ság - indokolja felháboro­dását a községvezető. - Egyszerű szemfényvesz­tésről van szó, mivel nem történik más, mint hogy a kartali elutasítást követő­en alig pár száz méterrel arrébb - Verseg közigazga­tási területére - „tolták” a terveket, ráadásul a kartali lakosság feje felett átnyúlva, az önkormányzatukkal közös kon­cesszióban szeretnének súlyos milliókhoz jut­ni. Mindezt úgy, hogy a beruházás átka ben­nünket sújtana, tekintve az uralkodó széljá­rást, ami felénk hordaná a szagot és a füstöt, és az sem mellékes körülmény, hogy informá­cióim szerint naponta 200 teherjármű halad­na falunk közelében a fenyőharaszti égetőmű bányába és vissza A település egykori polgármestere, a Német­országban dolgozó Fazekas András a Duna Te­levízióból értesült a fejleményekről, s máris hangot adott aggodalmainak. Szerinte a fentie­ken túl azért is felelőtlen döntés lenne az ége­tőmű közeibe telepítése, mert a térség vízbázi­sa is megsínylené a beruházást. tam ottó Kár lenne a településért Érsek Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, hatvani polgármester tőlünk értesült a Fenyőharasztot érintő tervek­ről. Mint mondta, alapvető és jogos elvárás, hogy hasonló esetben értesítsék a közeli önkormányzatokat, ám a város mindeddig semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott a vérségiektől. Mint országgyűlési képviselő, a legmesszebb­menőkig támogatja a herédi képviselő-testület álláspontját a településük érdekeit szem előtt tartó döntésükben. Hatvani polgármesterként pedig felháborítónak tartja, hogy a meg­kérdezésük nélkül kívánnak határozni egy őket is érintő kérdésben. Kár lenne Fenyőharasztért... - jelentette ki. Ebbéli véleményéről a Pest Megyei Közgyűlés, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium illetékeseit is tájékoztatja. Vigyázat, alacsony árak! Rendkívüli kedvezményeka Citroen i C3, Xsara, Xsara Picasso, Berlingo II., va amint a jumper, jumpy mo •deliekre 2003. december 1 S-ig vagy a készlet erejéig. A képen látható autók illusztrációk! A CITROEN .1 Totai r vaUsjt.-ua Az Ön Citroen márkakereskedője: AGRiA MOBIL KFT ■ 3300 Eger, Kistályai ut 133 CITROËN Vár!ük a Q fjen márkakereskedésekben! Várakozás után megnyugvás Egyes intézményeknél vizsgálják az átadás lehetőségét (Folytatás az 1. oldalról) Közvetlenül ebéd után kezdő­dött - és lapzártánk idején még tartott - a nagy érdeklődéssel várt, a városi intézmények haté­konyságnövelésére vonatkozó napirend tárgyalása. A kilenc nagy fejezetet tartalmazó elő­terjesztés közoktatási intézmé­nyeket érintő első szakasza kapcsán végül úgy határoztak: a Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola fenntartását a vá­ros továbbra is vállalja, de megvizsgálják a megyének tör­ténő átadás lehetőségét is. A méltatlan körülmények között működő Általános Iskola és Lo­gopédiát áthelyezik a Kálvária- parti Általános Iskolába, ahol összehasonlíthatatlanul jobb feltételekkel folytathatják a munkát. Az Arany János Álta­lános Iskola átszervezésére, a Budai Nagy Antal térről is a Je­ruzsálem úti épületbe való köl­töztetésre, s ott egy 16 osztá­lyos iskola kialakítására részle­tes vizsgálatot folytatnak. Határozatba öntötte a testü­let azt a szándékát, hogy a jö­vőben maximalizálja az iskolai tanulócsoportok létszámát és az indítható osztályok számát. A határozat szorgalmazza az is­kolák pályázati tevékenységét, a pedagógiai programmal pár­huzamosan a nem kötelező fel­adatok felülvizsgálatát, továb­bá - ahol erre adottak a feltéte­lek - az integrációs normatíva igénylését. Szintén többséget kapott a Városi Sportiskola és a Humán Alapellátások Intézete (HAI) Sportlétesítmények Gondnoksága összevonása, ugyanakkor a Kálváriaparti Ál­talános Iskola tanuszodájának csatlakozásáról később, a tanév végén döntenek. Az egyesített sportintézményben a létesítmé­nyek ingyenes használata meg­szűnik. A Pátzay János Zeneiskola növendéki létszámcsökkentésé­re vonatkozó javaslatot az elő­terjesztő visszavonta, az ala­pítványi működtetés előkészí­tését pedig a képviselők nem szavazták meg. így végül a je­lenlegi feltételek fenntartása mellett döntöttek, változatlan pedagógusi és tanulói létszám­mal, de a megyével folytatandó tárgyalásoktól függővé téve a működtetés esetleges átadását. •Ugyanennek a napirendi pont­nak lapzártakor a Mátra Műve­lődési Központ, a városi könyv­tár, a HAI, valamint a szociális és gyermekjóléti feladatokat el­látó intézmények hatékonyabb működéséről szóló fejezetei vártak eldöntésre. Ezenkívül pedig még további tizennégy nyilvános és négy zárt ülésre kiírt téma. jónás ági HAVAS ANDRAS Mondd, hogy „juj]...! Láttam a tévében, amint egy ember felállt, és a mellette ülőt pofon vágta. Először azt hittem, valami akciófilm megy, de aztán észrevettem, hogy né­zők is ülnek a stúdióban, akik érdeklődéssel figyelték, hogy az egyik vendég gyakorlatilag leütötte a másikat. A M.-show műsorvezetőnője mindehhez csak annyit fűzött hozzá: „Jujj.J” Ami, valljuk meg, a szakmai profizmus legfelsőbb fo­ka: ilyen kitűnően még nem irányítottak vitát Magyarországon, de az is lehet, maga a szerkesztő súgta bele a fülhallgatóba a __ szöveget, valahogy így: „Most akkor mondd azt, hogy jujj.J” Ő meg mondta szegény. Hát akkor mi a baj? Az említett produkció a honi televíziózás talán legmocskosabb al­kotása: agresszió, intolerancia, útszéli hang, bunkóság. Ugyanak­kor a show nézőtábora meglehetősen nagy, s a cinikus vélemé­nyek szerint a műsor nem tesz mást, mint kielégíti ezeket az alan­tas ösztönöket, a kereskedelmi csatornáknak pádig kizárólag az a dolguk, hogy növeljék a nézettséget. Mindeközben persze az erő­szaknak és az indulatoknak olyan tárházát vonultatják fel, hogy ehhez képest egy Fradi-meccs gyenge kis utánzat csupán, ráadá­sul azokat a képsorokat nem vágják a képünkbe naponta. Pedig - tetszik, nem teszik - egy ilyen „show” milliók szá­mára ad mintát: így kell kezelni a konfliktusokat, így kell tole­rálnunk egymás véleményét vagy éppen másságát, így lehet büntetlenül megalázni embertársainkat azok származása mi­att, s ha valaki nem tetszik nekünk, azt egyszerűen leütjük. Hiszen ezt láttuk a tévében. Emellett egy politikai nagygyűlés vagy lelkészi hitvallás a kirekesztésről szinte csak gyenge stú­dió-előadás, vagy szobaszínház. Sőt: 12 év felett nyugodtan nézhetik a gyerekek is ezt az ámokfutást, amivel oly mértékű mentális rombolást végeznek, hogy azt elképzelni sem tudjuk. Meg kell azonban említeni, hogy a profit, a nézettség növelése nem feltétlenül jár együtt az idiotizmussal, a legaljasabb embe­ri ösztönök előhívásával. A másik csatorna hasonló műsorában például egy Jakupcsek Gabriella nevű szakember egészen más­ként vezet egy ilyen show-t: nem enged meg olyan mondatokat, melyek megalázóak, s finoman, intelligensen kezeli a konfliktu­sos helyzeteket. Persze neki könnyebb a dolga. Ő ugyanis profi újságíró, nem pedig egy producerek által kitalált báb. Mert a világ bizony sokszor bonyolultabb, mint egy fülhallgató. GJujj...!”) Kevés a jó ötlet (Folytatás az 1. oldalról) A tanulmányból az is kitűnik, hogy 1991-1999 között különösen a műszaki értelmiség mozgása volt magas Észak-Magyarországon. A régió 23 kistérségében nagyon elté­rő a humán erőforrás. A nemzetkö­zi gyakorlattal összhangban érez­hető, hogy az értelmiség kitelepül a városokból a vonzáskörzethez tartozó településekre, s ez rontja az egyik, illetve javítja a másik inno­vációs helyzetét. Az elemzés szerint az elmúlt 12 évben az északi régióban stag­nált a nyilvántartott kutatóhelyek száma, ugyanakkor a megye- székhelyeken növekedett a kon­centráció. Hevesben 35, Borsod- Abaúj-Zemplénben 81, Nógrád- ban két kutatóhely működött az elmúlt évtizedben. Bár nagyok a különbségek a kutatáshoz szük­séges műszaki infrastruktúrá­ban, az információs technológia mindenütt javult. A szakértők azt is megállapí­tották, hogy a településeken és a kistérségekben is jellemző a pá­lyázatírási „gátlás”, amit a saját pénz hiánya, valamint a pályá­zatírók hiánya okoz. Az is gondot okoz, hogy a régióban kevés a vállalkozás, többségük kényszer­ből működik, s ezek nincsenek hatással az innovációra. Az észak-magyarországi 23 kistérség közül az új ötletek megvalósításá­ban élen áll az egri. Második a gyöngyösi, a harmadik pedig a füzesabonyi. A nyolcadik helyet foglalja el a hatvani, 14. a hevesi és 22. a pétervásárai kistérség. A tapasztalatokat mérlegelve a jövőben szükség lesz arra, hogy jobban támogassák az innovatív környezet kialakítását,-a technoló­giai parkok, inkubátorházak fej­lesztését és a szakképzést. Az elem­zők olyan támogatási rendszer ki­dolgozását ajánlják, ami lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy hoz­záférhessenek az állami kutatóhe­lyek által elért eredményekhez. Kezdeményezik, hogy szervezze­nek üzleti, pénzügyi fórumokat, ahol megvitathatják az innovációt és a technológiai előretekintést szol­gáló témákat. imentuszi ___________________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ Magához láncolt a gyermekvédelem Kocsa Erika, a Hétszínvirág Gyer­mekotthon igazgatója a közel­múltban vehette át Budapesten dr. Kökény Mihály egészségügyi, családügyi és szociális miniszter­től a gyermekvédelemben dolgo­zók legrangosabb elismerését, a Pro Familiis Díjat. A kitüntetés azon kevesek bir­tokába kerülhet, akik hosszú éve­ken keresztül magas színvonalú munkát végeztek, illetve végez­nek a gyermekvédelem területén. A mátraderecskei származású Kocsa Erika tizenhárom évig dol­gozott óvónőként szülőfalujában. Válását követően, 1984-ben költö­zött Egerbe, és helyezkedett el a gyermekvárosban.- Az óvodai munka során is gyermekvédelmi felelős voltam, így nem állt távol tőlem az új munkakör. Ennek ellenére az első hónapok nagyon megviseltek ér­zelmileg. Nemcsak az nehezítette a helyzetet, hogy megállás nélkül, hétvégeken is dolgoztam, és a két gyermekemet egyedül neveltem, hanem az is, hogy az otthonban élő kicsiket nagyon sajnáltam. He­tekig sírva aludtam el, s indultam dolgozni. Akkor határoztam el, hogy minden tőlem telhető mó­don segíteni fogom ezeket a há­nyatott sorsú emberkéket. Ekkor láncolt véglegesen magához a gyermekvédelem. A hétvégeken rendszeresen hazavittem néhá- nyukat, és bevontam őket a közös családi programokba. Akkor tu­datosult bennem, hogy mennyire izolált világban nevelkednek ezek a kicsik. Féltek a porszívó zúgásá­tól, nem ismerték a háztartási eszközöket, és határtalan élmény volt számukra gépkocsiban ülni. Időközben végeztem az iskolái­mat. A jászberényi tanítóképző után a Bárczi Gusztáv főiskolán szereztem diplomát pszichope- dagógiai szakon, később a debre­ceni egyetem hallgatójaként ta­nultam, a közelmúltban pedig a közgazdasági egyetemen végez­tem szép eredménnyel. A GYIVI- ben töltött néhány év munka után, 1995-ben igazgatóként ke­rültem vissza a gyerekvárosba. Pályázatomat többször visszauta­sították, mondván, hogy ilyen helyre kemény, határozott férfi kell. Végül harmadjára sikerült. Már akkor próbáltam vázolni azo­kat a lépéseket, amelyek az állami gondozásban nevelkedő gyerme­kek önállóságát és könnyebb tár­sadalmi beilleszkedését segítették - mondja az igazgatónő.- Az 1997-es gyermekvédelmi törvény mérföldkőnek számított ezen a területen.- A törvény zöld utat adott a nagy létszámú gyermekotthon­ok lakásotthonos kiváltásához. Akkor a megyében már két tele­pülésen, Recsken és Hevesaranyoson sikerült házat vásárolni, és családias légkörben otthont biztosítani a gyerekek­nek. Ma hét ilyen gyermekotthon működik a megyében, eredmé­nyességük minden várakozásun­kat igazolta. Nem volt könnyű harc megküzdeni az előítéletek­kel, ennek a jeleit sajnos még ma is tapasztalom, mégis úgy vé­lem, hogy a gondozott gyerme­kek összehasonlíthatatlanul FOTÓ: PERL MÁRTON jobb körülmények közé kerül­tek... Ez a mostani kitüntetés számomra azt jelenti, hogy nem volt hiábavaló az elmúlt évek megfeszített munkája. Megha­tódtam az elismeréstől, hiszen ez egyfajta biztatás is a munka folytatásához. barta katalin Növényvédelem Eger A Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Heves Megyei Szervezete a megyei nö­vény- és talajvédelmi szolgálat­tal közös továbbképzést szerve­zett az érintett szakemberek­nek, akik ötévenként kötelező­en frissítik fel ismereteiket, s szereznek újabb és újabb infor­mációkat. A most zajló kétszer háromnapos tanfolyam elvégzé­séről tanúsítványt kapnak. Mint Rüll Gusztáv, a szolgálat igazgatója elmondta, tájékozta­tást adnak a hazánk uniós csatla­kozásából adódó növényvédelmi feladatokról. Szó lesz a már ha­tályba lépett növény-egészség­ügyi és talajvédelmi jogszabály­okról. Kiemelt figyelmet szánnak a szőlőművelésben hasznosítha­tó új védekezési technológiákra. A továbbképzésen előadást és konzultációt tart dr. Eke Ist­ván, a földművelésügyi tárca fő- osztályvezetője is.___________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents