Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-04 / 256. szám

6. OLDAL G A Z P A S Á G I TÜKÖR 2003. November 4., kedd HH Nálunk nem lesz horvát csoda Déli szomszédunk autópálya-építési elvei nem tetszenek az EU-nak Autópályaépítési programok 2001-2005 között Horvátország Magyarország Forrás: VG-gyűjtés Budapest Az Európai Unió fenntartásai mi­att a magyar kormány egyelőre letett arról, hogy a horvát autópá­lya-építést koordináló cég is köz­reműködjön szaktudással és ka­pacitásokkal a magyarországi au­tópálya-építkezéseknél - tudtuk meg tárcaforrásból. Stanko Ko­váé, a horvát sztrádaépítést koor­dináló Hrvatske Autoceste igaz­gatója korábban felajánlotta cége közreműködését. Információink szerint az M6-os út megvalósí­tásánál már számoltak is a Hrvatske Autoceste bevonásával. A korábbi elképzelésektől el­térően már a kormány múlt heti ülésén elfogadott, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló tör­vénytervezetről készült előter­jesztésben sincs utalás a horvát „csodamódszerekre”, amelyek nincsenek összhangban a közbe­szerzési törvénnyel. Déli szom­szédunknál 2001 és 2005 között összesen 450 kilométernyi új sztrádát építenek. Magyarorszá­gon ugyanebben az időszakban alig valamivel több mint 280 kilo­méternyi új gyorsforgalmi út épült, illetve épül. Úgy tudjuk, a horvát közreműködésről való le­mondás gondot okozhat, mert az M6-os megvalósításánál ezzel a lehetőséggel számoltak. Információink szerint a szak­tárca eredetileg azt tervezte, hogy a horvát autópálya-építési mód­szert és az annak importját lehe­tővé tevő megoldást - általában és nem nevesítve - is belefoglalják a jogszabályba. Ez azt jelentette volna, hogy a lebonyolító cégre - adott esetben például a Hrvatske Autoceste horvát autópályacégre - bízhatták volna a beruházást, VG-GRAHKA beleértve a finanszírozás meg­szervezését is. Biztos, ami biztos alapon a módszert Brüsszelben szondázták, ott azonban nem találták EU-konformnak. Emiatt szinte az utolsó percben kikerült a tárca előterjesztéséből, fejtörést adva az M6-os - korábban horvát módszerrel tervezett - megvalósí­tásával kapcsolatban. A kormány ez évben elfogadott sztrádafej­lesztési programja szerint az M6- os autópálya Budapest-Dunaúj- város szakaszának (beleértve az MO-s hidat) 2006-ban kell meg­épülnie. Az állami és magánerőt ötvöző PPP megoldás alkalmazásáról nem végleg mondtak le a sztráda- fejlesztésnél - tudtuk meg. A sztrádaprogramról szóló kor­mányhatározat is tartalmazza, hogy a gazdasági és közlekedési miniszternek meg kell vizsgálnia a fejlesztésekhez közigazgatási és magánvállalkozási társulás, valamint operatív lízing formájá­ban bevonható magántőke fel- használásának lehetőségeit. Dél­nyugati szomszédunknál, mint Stanko Kovac, a horvát autópá­lya-beruházást koordináló állami Hrvatske Autoceste igazgatója el­mondta, 2008-ra elkészülnek a teljes, 1500 kilométeres sztráda­hálózattal. Kizárólag elhatározás és pénz kérdése az autópálya-építés - mondják a magyar építőipari tár­saságok vezetői. Dunai György, a Betonútépítő Rt. elnök-vezér­igazgatója érdeklődésünkre kö­zölte, hogy a magyar mélyépítők is rendelkeznek évi 150 kilomé­ternyi autópálya megépítéséhez szükséges kapacitással, csak a hozzávetőlegesen 200 milliárd forintnyi forrás hiányzik. Szak­mai körökben elfogadott, hogy egy kilométernyi sztráda meg­építése átlagosan 1,5 milliárd fo­rintba kerül. Az autópálya-építés legolcsób­ban állami hitelből finanszírozha­tó. Dunai György emlékeztetett, hogy a magyar mélyépítő cégek rendeléshiánnyal küszködnek, ezért szívesen fogadnák a nagy autópálya-építési projekteket. Jövőre folytatódnak a kkv-programok Budapest Az idén összességében mintegy tízezer mikro-, kis- és középvál­lalkozás (kkv) jut pályázati tá­mogatáshoz, illetve kedvezmé­nyes hitelhez - mondta Apatini Komélné, a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium (GKM) he­lyettes államtitkára a Magyar Befektetésösztönzési és Kereske­delemfejlesztési Kht>(ITDH) teg­napi vállalkozói fórumán. Ezek értéke eléri a 60 milliárd forintot, amivel a tárca becslése szerint 200-220 milliárdnyi fejlesztés va­lósulhat meg. Ez jövőre 240-270 milliárdra emelkedhet a támoga­tások és kedvezményes hitelek százmilliárd forintra való növe­kedésének eredményeként. A magyarországi kkv-k erős­ségeinek fejlesztésére, illetve gyengeségeinek enyhítésére ki­alakított komplex támogatási rendszer 2004-ben is folytató­dik. Az adórendszer tervezett változása során az eddig csak mikro- és kisvállalkozókra érvé­nyes két adókedvezményt kö­zépvállalkozásokra is kiterjesz­tik. A közelmúltban teljessé vált a négylépcsős hitelrendszer, a pályázatok pedig folytatódnak. Az év elején meghirdetett kilenc kkv-pályázat megfelel az EU-s követelményeknek. Ezek uniós társfinanszírozásához potenciá­lisan mintegy hatmilliárd forint nyerhető el. ________________■ A patini marad Továbbra is a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium helyettes államtitkára marad - tudta meg lapunk Apatini Komélnétől. Nem cáfolta korábbi információinkat lemondásáról, az okokról viszont nem kívánt beszélni. Más forrás­ból úgy tudjuk, hogy a tárca ter­vezett átszervezése miatt merült fel benne a távozás gondolata. Sulinet Expressz személyi kölcsön .ivSv«.„..... W ÈëÊÈÊè önerő nélkül is .... Ilérk&¿eft a pillai tat. amikor nttatai család Uorriwíi A K&M SuIimíH ixoretsa f&rmékttkkâl oàf&dan iuthätnak ú| MiWfá*»ehf!ik*í ««te»kh<« diátok. mmífiétbm tànemôk, TileCsntsren tormtul. valamint u inío,*ulin«@kW>,hu «•mail sím««! —* m ' ******* mmérntfémf í ZL'f’zrjz A üÁra 4 ~|ij¡y( íf^tmrtfg' f¡WW* ak! K&H TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX A euró/Ft As dollár/Ft As EU/dollár Aj 9615,86 ■H 242,6781 1 261.82 ■ 228,53 1,148 0,47% 0,6685 pont L3IR 3.90 Ft-íjOCMt FTSE-100 (London) 4330,40 pont (1,00%) Xetra DAX (Frankfurt) 3744,50 pont (2,42%) CAC-40 (Párizs) 3430,07 pont (1,95%) Arany (1 uncia) 381,70 USD (-0,75) Brent (1 hordó) 28,25 USD (0,31%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum maximum új előző TAKARMÁNYKUKORICA 2003. december 23100 37 700 37630 37 300 2004. március 23300 39700 39650 39 200 2004. május 25 400 40 500 40330 40180 2004. július 34100 40800 40800 40800 2004. november 30 000 32 020 29 900 29 900 2004. december 30500 32000 30 500 30500 TAKARMÁNYBÚZA 2003. december 22 500 42 800 42 800 42 800 2004. március 24100 40300 44410 44400 2004. május 33 500 43 920 45 000 45 000 2004. augusztus 24 000 32 200 29 600 29 600 2004. szeptember 29 600 32430 29 200 29 200 2004. december 30000 30000 30100 30100 BÚZA 2003. december 23950 45000 45000 45000 2004. március 24 200 46 600 46 540 46110 2004. május 33 500 47 500 47430 46 810 2004. augusztus 30000 34100 31 290 31 290 2004. szeptember 29800 35 500 31 300 31 300 Forrás: Budapesti Árutőzsde AZ UNIÓ LEGJOBBAN ELŐKÉSZÍTETT BŐVÍTÉSE Akadhatnak területek, ahol az új tag­országoknak haladéktalan erőfeszíté­seket kell még tenniük azért, hogy jö­vő év május előtt minden a helyére kerüljön. De ez mit sem von le abból, hogy a mostani az Európai Unió tör­ténetének legjobban előkészített bő­vítése - véli Günter Verheugen. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM VÁLLALATOK ÉS PIACOK NÉGYEZER PONTON VÁLTOZTATNÁNAK Közel négyezer ponton változ­tatná meg a 2004. évi költség- vetést az az 1748 módosító indít­vány, amelyből közel 1400-at a Fidesz nyújtott be. A rekord- szám nemcsak a sokszorosítan­dó papír mennyiségét, hanem a tárgyalási időkeretet illetően is a kezelhetőség határát jelenti. TÖBBET DOLGOZNAK A TAGJELÖLTEK A tagjelölt országok polgárai általában többet dolgoznak, mint a nyugat-európaiak. Ezt ál­lapította meg a munkaügyi kér­désekkel foglalkozó, dublini székhelyű uniós ügynökség (European Foundation fór the Improvement of Living and Working Conditions). Az ügy­nökség kérdőíves felméréseken alapuló tanulmánya szerint a ti­zenkét jelölt államban átlagosan 44,44 óra a heti munkaidő, míg az EU-ban csupán 38,19. Ezzel összhangban térsé­günkben majdnem kétszer ak­kora a hetente 45 óránál többet dolgozók aránya, mint a tizen­ötökben (21 helyett 38 száza­lék). A 29 óránál rövidebb mun­kahétnél fordított az arány: a je­lölt országokban 10, az EU-ban 16 százalék az ilyen rövid időt dolgozók aránya. Ez nem utol­sósorban azzal függ össze, hogy a részidős foglalkoztatás sokkal kevésbé elterjedt Kelet-Közép- Európában, mint a kontinens nyugati felén. Míg az EU-ban az alkalmazottak 18 százaléka részidőben dolgozik, addig a ti- zenkettek esetében ez a szám mindössze 8 százalék. Magyar- országon ez a ráta még kisebb, mindössze hat százalék. RUBIN BEVÁSÁRLÓKÁRTYA A Matáv bemutatta a Rubin kár­tyát. Az univerzális termék bevásárlókártyaként és hívókár­tyaként is funkcionál. A jövede­lemigazolás és bankszámlanyi­tás nélkül igényelhető mágneses lapocska 100 ezer forintos sza­badon felhasználható vásárlási keretet biztosít, mellyel Magyar- ország egész területén vala­mennyi MasterCard Electronic emblémával ellátott elfogadóhe­lyen lehet fizetni. A kártyabirto­kos a vásárlási keret terhére Ma­táv-telefonszámláját is kiegyen­lítheti. Birtokosa egész hónap­ban vásárolhat és elég havonta rendezni tartozását. Az elköltött összeget - akár 40 napig - sem­milyen költség nem terheli, amennyiben a tulajdonos a fennálló tartozást határidőre tel­jes összegben rendezi. A kártya birtokosa választhatja a havonta változó összegű, de a tartozás minimum 10%-át kitevő rugal­mas visszafizetés lehetőségét is, ez esetben a teljes elköltött ösz- szegre kamatot számolnak fel. VÁLTOZATLAN ALAPKAMAT, JEGYBANKI INTERVENCIÓ Állampapír-piaci intervencióval reagált a jegybank a forint- és kötvénypiac hétfői fejleményei­re. A hazai fizetőeszköz délelőtt egészen 265 forintig gyengült eurónként, a hozamokban újabb emelkedés következett. Az MNB a likviditáshiány csök­kentése érdekében állampapír- vevőként jelentkezett az öt- és tízéves papírok körében, így a nap végére a referenciahozamok a múlt hét végi szintjük alatt zártak, az euró 262 forint kör­nyékén stabüizálódott. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. www.vg.hu A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP

Next

/
Thumbnails
Contents