Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-17 / 267. szám

2003. November 17., hétfő HEVES KÖRZETE 11. OLDAL E S Ünnepség az Anna-telepen „Isten dicsőségére állíttatták az Anna-telepi szőlősgazdák 1913” - ez a szöveg ol­vasható azon a kereszten, amely mellett a közelmúltban meghitt ünnepséget tartot­tak a hevesi gazdák. Az 1998-ban felújított jelképet néhány évtizede szántáskor egy traktoros döntötte le, ám most Ismét a régi méltóságában vigyázza az Anna-telepet. Felvételünk az ősszel megrendezett kis ünnepség végén készült ___________■ T ovább várják a segítséget Kömlő Továbbra is várják a segítséget Ariéi nagyszülei unokájuk gyógyulása érdekében. A szülői segítség nélkül nevelt kisfiú súlyos daganatos beteg, gyógykezelése nagyon sokba kerül. A kisfiú folyamatosan a fővá­rosi kórházakban tartózkodik, ahol immár túl van az első keze­lésen. Góg Ariéi gyógyítása aránytalanul nagy terhet ró rok­kantnyugdíjas nagyszüleire, akik maguk sem dúskálnak az anyagi javakban. Ezért egy, a faluban működő alapítvány, a Tiértetek vállalta, hogy összegyűjti a gyógykezeléshez szükséges pénz egy részét. A Tiértetek Alapít­vány a Kömlői Takarékszövetke­zetnél vezeti számláját, amely­nek a számlaszáma a következő: 6200009510000393. A kisfiúnak küldött csekkre rá kell írni az „Ariéi" jeligét._________________■ Hajón a magyar tudomány Heves, Budapest Három esztendő alatt készült el az az öt méter magas és tíz méter hosszú monumentális térplaszti­ka, amely Kő Pálnak, a hevesi szü­letésű Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművésznek az alkotása. A Magyar tudomány hajóját stílu­sosan a magyar tudomány napján avatták a Nyugati Bevásárló Palo­tánál (Westend City Center), hi­szen az alkotás a nemzet vüághírű tudósainak állít emléket. A süttői mészkő, amely csak megidézi a hajót, a magyar művelődés leg­nagyszerűbb embereinek neveit hordozza. Tagolt felszínén nevek sorakoznak, palástján könyvek ge­rince feszül, évezredek óta rakodó kultúra rétegződik. A hajó teste fa­ragott mészkő, formája pedig szik­la. Az emberi fantázia kell ahhoz, hogy ez a hajó távoli vizekre indul­jon. S ez akár lehet jelképes is. Hi­szen a világ szinte minden táján élnek magyarok, akik őrzik a kul­túrát, a nyelvet, s ismertek azok, akik távoli földrészeken érték el si­kereiket, mégis a hazai tudomány nagyságát lettek hivatva megőriz­ni. S itt egy pillanatra akár aktuális kérdések is felvetődhetnek. Miért van az, hogy Nobel-díjasaink sike­rei, eredményei külhoni országok neveihez kötődnek? Hogy az itt maradottak mindig utólag kényte­lenek felfedezni az elvándoroltak szellemi nagyságát? S ennek a je­lenleg is létező folyamatnak adhat nyomatékot az, hogy az alkotást nagyon is élő környezetbe helyez­ték: a közlekedés, a kereskedelem mindennapos színterére, egy be­vásárlóközpont elé. A térplasztikát Vízi E. Szilvesz­ter, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke avatta fel. i-romd Támogatott etanol-készítés Dél-Heves Újabb, a mezőgazdasági termelést is érintő kérdést tett fel Godó Lajos országgyűlési képviselő a földmű­velésügyi miniszternek, dr. Né­meth Imrének. A honatya ezúttal arról érdeklődött, vajon az FVM tá­mogatná-e, hogy az ágazatban ke­letkezett többlettermésből etanolt állítsanak elő. A folyékony állapotú biomasz- szát rendszerint motorhajtó anyag­ként alkalmazzák, vagy azt egészí­tik ki vele. A folyékony bio­hajtóanyagoknak egyébként két csoportját különböztetik meg: a nö­vényi eredetű olajokat és az alkoho­lokat. Ezekből a legnagyobb meny- nyiséget cukornádból és kukoricá­ból nyerik. Az etanol és a benzin ke­veréséből kedvező oktánszámú üzemanyag nyerhető. Egy a lényeg: a felhasznált növény tartalmazzon cukrot, keményítőt vagy cellulózt. Ha a magyarországi környezeti vi­szonyokat nézzük, akkor jelentős tiszta szeszt lehetne előállítani. Mivel ismert, hogy a mezőgaz­dasági túltermelés gyakran okoz gazdasági nehézséget a termelők­nek, ezért a honatya ezeket az új megoldásokat vetette fel a minisz­térium felé. Dr. Németh Imre válaszában ki­tért arra, hogy a kormány ezzel a lehetőséggel máris számolt, hiszen az etanol jövedéki adója nulla fo­rint. Az előállítás lehetőségei és gazdasági feltételei adottak, ugyan­akkor a piaci verseny szereplőinek a döntése, hogy mikortól kívánnak élni az etanol előállításának lehető­ségével. A minisztérium informáci­ói szerint a MÓL 1-1,5 évet tervez az átállásra. Az alapanyag vonat­kozásában megállapítható, hogy gabonafélékből 50-60 forint egy li­ter tiszta szesz előállítása, így vár­hatóan a kalászosok felelnek majd meg erre a célra. A felvetést a honatya megküldte Csillag István gazdasági miniszter­nek is, aki a következőket válaszol­ta a bioetanol közlekedésben törté­nő felhasználásáról. — Az Európai Unió Tanácsa idén májusban kimondott irányel­ve alapján valamennyi uniós ál­lamban támogatni kell a biológiai eredetű tüzelőanyagok előállítását. Mindezek azért élveznek priori­tást, mert a globális felmelegedést nagyban lehetne csökkenteni bio- tüzelőanyagokkal, és a mezőgaz­dasági termelésben is új lehetősége­ket nyitna meg. A hazai szeszipar készen áll a változtatásokra, sőt so­kan lobbyznak is a mielőbbi beve­zetés érdekében. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy a benzin minőségét rontja a bioetanol. Ennek ellenére, ha a pi­acon van fogadókészség, úgy az át­állás 7-8 milliárd forintos ráfordí­tással két év alatt megoldható. Az ügyben ugyancsak megszó­lított Környezetvédelmi Minisztéri­umból dr. Persányi Miklós minisz­ter a következőket válaszolta:- A környezetvédelmi hatások egyértelműen kedvezőek, és új ener­giaforrásokat is jelent a bioetanol. Létezik egy irányelv, mely szerint 2005-ig a hagyományos üzem­anyagok 2 százalékét bio-üze­manyagokkal helyettesítik, majd minden évben 0,75 százalékkal nö­velik az érintett gépjárműparkot. Ezt követően azonban a minisz­ter is megerősíti: a jogszabályok adottak, az előnyöket a szereplők pontosan ismerik, innentől azon­ban a gyártókon és a felhasználó­kon midik a fogadókészség. SZUROMI RITA Csicsókából üzemanyag Néhány adat, amely az itthon termelt mezőgazdasági növé­nyekből nyerhető: cukorrépából hektáronként 3248 liter, csi­csókából 4230 liter, cukorcirokból 3200 liter lenne a hektá­ronként termelhető szesz nagysága. Ugyanakkor az eljárásra alkalmas a kukorica, a burgonya, a búza, a zab és a rozs is. Kultúra és gazdasági partnerség Tizedik évéhez érkezett a hollandiai Aalburg és a hevesi lakosok baráti kapcsolata. Az el­múlt egy évtized értékelése és a következő évek feladatainak meghatározása adta az ap­ropóját a legutóbbi partneri találkozónak a szélmalmok földjén. Heves — Ebbe a delegációba elsősorban azok kaptak meg­hívást, akik a jövőben kapcsolattartói lehetnek a két nép kapcsolatának — mondja Kontra Gyula polgár- mester, aki Kerek Lászlóval, a helyi középiskola igaz­gatójával és Kisgergelyné Mészáros Ildikó református nagytiszteletű asszonnyal utazott a közelmúltba Aalburgba. A találkozónak még egy aktualitása volt: a holland királynő a közelmúltban nevezte ki a tele­pülés új polgánnesterét, aki utóbb szintén leszögez­te: fontosnak tartja a két nép ilyetén barátságát.- Zsúfolt programjaink voltak - meséli a pol­gármester -, hiszen a tíz év tapasztalatainak érté­kelésén túl felvetettük a mezőgazdasági, az ipari és az üzleti együttműködés lehetőségeit, sőt szó volt a pályázati lehetőségekről is. Példaértékű látogatást tettünk egy holland farmon. A gazda 150 hektáron gazdálkodik, 110 tehenet tart és két alkalmazottat foglalkoztat. Ilyen adatok mellett azt vártuk volna, hogy jóval több embernek ad megélhetést. Ám az istálló olyan mértékben gépesített, hogy számító­gép adagolja az ennivalót, gépesített a fejés, fotocel- lás ajtón közlekednek a jószágok. Vagyis hosszú tá­von nálunk is várható az a tendencia, hogy a gépe­sítettség nem munkahelyteremtésre ösztönöz, ha­nem arra, hogy kevesebb, de felkészült mezőgazda- sági dolgozók találják majd meg a boldogulásukat. A delegáció megállapodott abban is, hogy a kö­zép- és általános iskolai tanulók, valamint a taná­rok és a polgármesteri hivatalok dolgozói közt csere­látogatásokra nyűik lehetőség. A feltétel természe­tesen a nyelvtudás lesz, hiszen Hollandiában köz­ismereti tárgyak hallgatására lesz lehetőségük a di­ákoknak, míg a hivatali dolgozóknak elsősorban a gondolkodásmód megismerése lehet hasznos. Mindezek anyagi vonzatát pályázatokkal kívánják enyhíteni. Szóba került az is, hogy Heves honlapját célsze­rű lenne angol és német változatban is kialakítani, annál is inkább, mivel az ottani polgármester ígére­tet tett arra, hogy a magyar városban léte­ző gazdasági kapaci­tásoknak „reklámle­hetőséget” teremt, így irányítva a figyelmet ezen térség gazdasági lehetőségeire. így a jövőben a gazdasági kapcsolatok tartásá­ban a térségmene­dzserre, dr. VinczeFe- rencre is számítanak.- A hevesiek fel­ajánlották a holland partnereknek azt a le­hetőséget, hogy alko­tók, művészek rendszeresen részt vehetnek Kő Pál nyári kurzusain - folytatta a polgármester. - Meg­lepő módon ez érdekelte őket legkevésbé, hiszen a holland társadalom, gondolkodás alapvetően gaz­dasági meghatározottságú, így ők nem a kulturális lehetőségekre, hanem a gazdasági alapokra és kap­csolatokra figyelnek. A következő partneri találkozó egy év múlva He­vesen várható. szuromi rto NYÍLT NAPOK. A hevesi Eöt­vös József Középiskola mától nyílt napokat tart a tovább ta­nulni szándékozó diákoknak, szülőknek és nyolcadikos osz­tályfőnököknek. A gimnázium­ban és a rendvédelmi fakultáci­óval bővített gimnáziumi osz­tályban ma, holnap és holnap­után reggel 9 és déli fél 12 kö­zött várják az érdeklődőket, a szakképzésben pedig december 1-3. között szintén 9 és déli fél 12 közt lehet tájékozódni a kép­zésről. A nyílt napokon 9 és 10 óra között az iskola követelmé­nyeiről, a felvételi rendszeréről tájékozódhatnak, majd a prog­ram a tanintézmény megtekin­tésével folytatódik. GAZDAKÉPZÉS. Ezüst- és aranykalászos gazdatanfolya- mot végeztek a hevesi gazdák. A Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei szakközépiskola szervezé­sében ezüstkalászos gazdavizs­gát 59-en, aranykalászosat 50- en tettek. A hevesi csoport ve­zetője Győrfi Józsefvolt. A fel­nőttek elméleti oktatásra a helyi Gyermekházba jártak, míg a gyakorlati vizsgát a jászapáti tangazdaságban végezték - tá­jékoztatta lapunkat Lányi Jó­zsef, a hevesi gazdakör titkára. KÖZÖS JÁRŐR. A gyermekvé­delem területén dolgozó munka­társak közösen indultak hétvégi járőrözésre a Hevesi Rendőrka­pitányság rendőreivel. A civilek elsősorban a hétvégi szórakozó­helyekre koncentráltak. A kö­zelmúltban történt gyilkosság is arra figyelmeztette a rendért fe­lelősöket és a gyermekvédelmi szakembereket, hogy fokozot­tan figyeljenek az ifjúság által látogatott helyek kultúrájára, biztonságára. FILM HEVESRŐL. A várost bemutató dokumentumfilm ké­szült Hevesen. A forgatáshoz szükséges összeget vállalkozók biztosították. Az alkotást a kö­zönség Heves várossá nyilvání­tásának 20. évfordulóján lát­hatja. A LEGJOBBAK. Az Év Polgár­őr Egyesülete címet nyerte el a hevesi polgárőrség. A sikeres munkához az egyesületet támo­gató önkormányzat is gratulált az önkénteseknek. ■ Egyházi tábor a romagyerekekéit Százéves városi óvodaügy Heves Kevés ember akad, aki életét az ifjúságnak szenteli. Kis­gergelyné Mészáros Ildikó, a Hevesi Református Egyház lelkipásztora nemcsak az if­júságért dolgozik, hanem a kisebbségeket is felkarolja. Heves- Heves város közéletébe mennyi­re kapcsolódik be az egyház?- Mivel a város lakói a gyüleke­zet tagjai is, ezért az egyház is a közélet része Hevesen. Nagyon sok az értelmiségi a gyülekezetben, akik valamilyen szerepet vállalnak magában a városi közéletben is — feleli a nagytiszteletű asszony.- Fontosnak tartja az ifjúság felkarolását. Milyen módon tud. kapcsolatot teremteni velük?- Többek között a hevesi Eöt­vös József Középiskolával jó vi­szonyt építettünk ki, így mindig akad lehetőség a fiatalok közelé­ben maradni. Tavaly is több alka­lommal voltunk jelen a „Fiatalok az élet küszöbén” című programmal. Gyülekezetünk szervezésében 15 fiatalt juttattunk ki Hollandiába a csereprogram keretén belül.- Jól értem, hogy a holland egyházzal is jó a kapcsolatuk? — Igen! Van egy testvérgyüleke­zetünk Hollandiában. Az ottani ifjú­sággal rendszeresen találkozunk, és a személyes kapcsolaton túl fon­tos, hogy egymástól is tanulhatunk.- Nyáron ötödik alkalommal tartottak tábort romák számára. Miért tartja ezt fontosnak? — Jó, ha a roma fiatalok kisza­kadnak a megszokott környezet­ből, és tapasztalnak, látnak a vi­lágból mást is. Tavaly Szilvásvá­radon volt a tábor. A hevesi tábor­ban a romákon kívül magyar gye­rekek is voltak, mert itt van lehe­tőség egymás megismerésére, és itt megtanulhatják, hogyan köze­ledjenek a másikhoz. Fontos, hogy elfogadják a kisebbséget a magyar gyerekek, és a romák is kellően tudjanak beilleszkedni. Segítséget jelent a bibliai énekek, történetek együtt tanulása.- A gyülekezet előadásokat is szokott szervezni. Ezek milyen jel­legűek?- Elsősorban egyházi ünne­pekre szervezünk összejövetele­ket, de az állami ünnepekkor, március 15-ére vagy október 23- ra is hívunk előadókat, akik ott­honosan mozognak akár a mai magyar történelemben is.- Mikor lesz a következő ilyen rendezvényük?- Advent időszakában lesz egy önálló est a Hevesi Reformá­tus Gyülekezetért Alapítvány szervezésében, tavasszal pedig a hevesi kitelepítettekről tartunk majd egy előadást, géczi adrienn A közelmúltban ünnepelte ala­pításának századik évfordulóját az 1. számú óvoda. Erre az alka­lomra gyűjtötte össze a rendel­kezésre álló forrásokból Gyimesiné Gömöri Ilona népraj­zos-muzeológus az óvoda törté­netét. Mint olvasható, a város egyik legrégibb gyermekintézményé­nek léte Bischitz Dávid és felesé­ge önzetlen, adományozó szelle­miségének köszönhető. Az egy­kori zsidó család jelentős terüle­teket bérelt és birtokolt Heve­sen, belterületen a Szerelem Alfréd út, külterületen a Sárga­puszta volt a kezelésükben, míg családi kastélyuk Tárnáméra kö­zelében állt. A család előbb Sárgapusztán létesített iskolát, ahol közel ötven gyermek tanul­hatta meg az írást és olvasást. Hogy a család mennyire szívén viselte az oktatás ügyét, jelzi, hogy 1000 koronás alapítványt tett, amelynek kamatait minden évben a testület döntése alapján osztották szét. Az első hevesi óvoda megnyitá­sa szintén a nevükhöz fűződik. Erről így írnak a korabeli források: „Múlt vasárnap volt óvodánk ün­nepélyes felszentelése és megnyi­tása, a képviselő-testület és nagy­számú közönség jelenlétében. (...) Matzky Emil városi főjegyző ismertette az óvoda létesítésének történetét, annak állami kezelés­be adását, és az óvodát a község részéről állami kezelésbe leendő vétel céljából képileg is átadta ne­vezett főtisztelendő úrnak, mint az állam által kinevezett felü­gyelőbizottságelnökének. (...) Ez­zel végre megoldást nyert óvoda­ügyünk, mi annyi évek hosszú so­rán át lett előkészítve.” Az óvoda első éveiben két fog­lalkoztató terem volt, és mosdó „fürdésre alkalmas berendezés nélkül”. Az óvodában nem főz­tek, a gyermekek azt ették, amit otthonról hoztak. Az egyetlen óvónő, Sülé Pálné szolgálati la­kásban lakott, innen is ment nyugdíjba 1933-ban. Egy óvónő fizetése abban az időben 100-120 korona volt. Az első világháború után Hámomik Berta vezette a gyer­mekintézményt, aki Istenmezejé­ről került Hevesre. Habár már ek­kor is cél volt, hogy az elsőfokú nevelési intézmény szerepét az óvoda töltse be, de személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt ez nem vált lehetségessé. • A gyermekintézményt 1971 óta Nagyházi Sándomé vezeti, aki napi munkájában is őrzi az el­múlt száz évben élt igényes elő- deinek szellemiségét.__________■ Pillanatkép Hollandiából....

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents