Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-12 / 263. szám

12. OLDAL Virágtolvajok a temetőben Legtöbb embernek vannak halot­tal. Kinek közvetlen hozzátarto­zói, kinek jó barátai. Halottak nap­ján rájuk emlékezünk. Sírjukra ko­szorút, virágot helyezünk, meg­gyújtjuk a gyertyákat, mécseseket. A fájdalom, hogy már nincsenek közöttünk, csak a szívünkben él­nek, nagy szomorúsággal tölt el bennünket. Sajnos gyászunkban, bánatunkban is akad, aki nagy bosszúságot okoz. így történt ez Egerszalókon most is. Halottak napja előtti napon már sokan vit­tek virágokat, koszorúkat szerette­ik sírjára, de vannak elvetemedett emberek, akik ezt kihasználva pénteken este kocsival bementek a temetőbe, és azokat a koszorúkat, amiket még el lehet adni, össze­szedték és elvitték. Volt olyan sír, amelyikről többet is. Sajnos, eb­ben a temetőben a viráglopások rendszeresek, nem csak egy-egy sírról, hanem egyszerre sokról, ezért lehet arra következtetni, hogy újból eladásra kerülnek. Nem számít az, hogy másoknak milyen fájdalmat okoznak és ke­gyeletet sértenek. Ezúton kérnénk az ületékeseket is, hogy a lopások megelőzése érdekében tegyenek lépéseket. Szeretnénk már a sze­retteink sírjánál szomorú szívvel békésen emlékezni. (név és dm a szerk.-ben) Kivágták a jegenyét Tudom, hogy a világban és kis ha­zánkban nagyon sok felháborító, megdöbbentő és tragikus esemény történik, ami mellett eltörpülni lát­szik, amiről én írok. De áld hallgat, nem biztos, hogy jól cselekszik. A történet röviden: Gyöngyös, 2003. okt. 25. Motorfűrész hangjá­ra ébredtem. Az ablakon kinézve megdöbbenve láttam, hogy a há­zunkkal szemben álló gyönyörű, hatalmas jegenyefának az ágait nyeste két fiatalember. Ez a fa majd 30 m magas, egészséges, és nem tudom pontosan, de kb. 30 év óta adott árnyat, látványa szépsé­get az arra járóknak. S ezt a termé­szet adta remeket kivágták. Sajnos szombat lévén csak az ügyeletes közterület-felügyelőt tudtam hív­ni, aki nagyon kedves és segítő­kész volt. Amit megtudott: a HIT gyülekezet által lekerített magán- területen belül 10 cm-rel helyezke­dett el a fa, s mivel zavarta őket, ál­lítólagos engedély birtokában ki­vágták. Nos, ezt az engedélyt aki kiadta, tudta-e, hogy mire adott engedélyt? (Gyöngyösi Polgármes­teri Hivatal.) Kérdés, vajon való­ban volt-e engedélye a HIT gyüle­kezetének, vagy csak hivatkoztak valakire, valamire? (név és dm a szerkőben) Munka helyett segély Örömmel olvastam a Heves Me­gyei Hírlap október 30-i számá­ban a „Segély helyett munka” cí­mű írást. Ebben leírják, hogy Be­senyőtelken munkahelyteremtést tudtak megvalósítani. Munkát ad­tak leszázalékolt embereknek, kisnyugdíjasok és özvegyi nyug­díjasok kaptak lehetőséget, hogy anyagilag is könnyítsenek család­jaik helyzetén. Tisztelet és elis­merés illeti a község polgármes­terét, a képviselő-testület minden tagját, valamint azokat az embe­reket, akik valamilyen formában segítették a munkahely létrehozá­sát. Besenyőtelki lakosok! Becsül­jék meg a falu vezetőit, hogy szív­ügyüknek tekintették a rászoruló embereken való segítséget. Sajnos Feldebrő községben ugyanezt nem mondhatjuk el. Történt ugyanis, hogy a tragikus hirtelenséggel elhunyt polgár- mester munkahelyteremtő törek­véseit a képviselő-testület meg­akadályozta. Nem támogatta az elképzeléseit, teljesen magára maradt, így a munkahelyterem­tés sok más mellett nem valósul­hatott meg. Szánalom és megvetés övezze azokat a képviselőket, akik nem az esküjükhöz híven, és nem a közösség, a lakosság érdekében tevékenykednek, hanem egyes emberek érdekeit helyezik előtér­be. Itt szeretném felhívni a felde- brői emberek figyelmét, hogy jó­zanul gondolkodjanak a februári időközi polgármester-választás alkalmával, jól fontolják meg, hogy kire adják szavazataikat. (név és dm a szerkőben) Sikeres fesztivál Szeptember végén ismét nagy si­kerrel végződött a hatvani Liszt Ferenc Vasutas Nyugdíjasklub ál­tal rendezett IV. Országos Humor és Táncfesztivál. Az ország min­den részéből 9 klub 260 résztve­vővel jelent meg a már hagyo­mánnyá vált nagy eseményen. A vendégek és a házigazdák rész­vételével 36 produkciót mutattak be a fellépők. Köszönet a szerve­zőknek és azoknak, akik anyagi segítségnyújtással lehetővé tették a rendezvény sikerét. Pallag Attiláné Hatvan P F ■ 2 3 2003. November 12., szerda - ||| Dobósok az őszi Tarnamérán Nem könnyű dolog októberben osztálykirándulást szer­vezni. A legfőbb nehézséget az jelenti, hogy ebben az időben már ritkán találunk nyitva tartó és színvonalas üdülőhelyet, ezek általában csak főszezonban üzemel­nek. Mint egri diákoknak, nekünk dobósoknak a legfon­tosabb kérdés az volt: innen a környékről válasszunk magunknak szállást, vagy pedig több időt és fáradságot beleölve messzebbre menjünk. Végül az előbbi mellett döntöttünk, és egyáltalán nem bántuk meg. Nemcsak azért választottuk Tamamérát, mert több osztálytársunk is onnan való, hanem azért is, mert úgy láttuk, hogy meg­lepően alacsony áron, jó körülmények között eltölthe- tünk egy kellemes estét És tessék! Menetrend szerinti buszjárattal utaztunk, ez a sofőrnek nem igazán tetszett (34 ember csoportostul felözönlik a buszra...), de ne­künk kényelmes, és ami még fontosabb, olcsó volt. Rövid (60-70 perc) utazás után megérkeztünk Mérára, ahol szerencsére nem kellett sokat cipeked­ni, mert a tábor aránylag közel van a buszmegálló­hoz. A táborban emeletes faházak fogadtak minket, ahol a fűtést hordozható gáz-fűtőtesttel oldottuk meg. Vendéglátóink nagyon kedvesek voltak, min­dent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. Más­nap még a polgármester is köszöntött bennünket, és általában mindenki velünk volt elfoglalva. Mindenki kiválóan érezte magát, a feltételek leg­alábbis megvoltak hozzá. A nagy hideg miatt ugyan nem tudtunk messzebbre kimozdulni, de a Rendőr­múzeumot azért megnéztük. Másnap aztán, hulla- fáradtan a sok éjszakázástól, bevágtuk magunkat a buszba, és egy óra múlva megint otthon voltunk. Mindenesetre a nyári, kellemes időben talán még a mostaninál is jobban fogjuk érezni magunkat. Merthogy visszajövünk, az biztos... Dobó István Gimnázium 10/D osztály nevében: Kacsala Norbert Kirándulás Németországba A napokban érkezett meg a Wigner Jenő Műszaki, Informati­kai Középiskola végzős diákjainak egy csoportja, amely a németor­szági Feibergben, egy, a nyelvtanu­lást is segítő tanulmányi csere­programon vett részt. Mi már a he­tedik csoport voltunk. Köszönet ezért Bemd Wolf tanár úrnak, aki már hosszú évek óta megszervezi ezt a végzős wigneres diákoknak. Freiberg Drezdától 50 km-re, az Érchegységben található. Olyan családoknál voltunk elszál­lásolva, akiknek gyermeke a helyi műszaki gimnáziumban tanult, így együtt jártunk velük reggelen­te iskolába, részt vehettünk velük az érdeklődési körünknek megfe­lelő órákon. Volt köztük művésze­ti, zenei, sport, matematika, né­met nyelvtan, történelem, infor­matika, elektronika, és még szá­mos egyéb műszaki jellegű óra. Az iskola elnyerte a tetszésünket, csodálatos körülmények között folyt az oktatás, a laborok minden elképzelhető technikai eszközzel el voltak látva. A sportéletükbe is belekóstolhattunk. Gyakran fociz­tunk, röplabdáztunk, kosaraz­tunk, általában sikerült győznünk ellenük. Minden másnap szerve­zett szabadidős programunk volt. Első napon reggel 8 órakor foga­dott minket az ottani igazgató úr, ahol mindenki kapott egy óraren­det és a kétheti programtervet. Ennek alapján szerveztük meg programjainkat. Bemutatta az is­kolát, az oktatás menetét, jellegét. Másnap reggel találkoztunk Wolf úrral az iskola előtt, és az első nagy kiránduláson Drezdába mentünk. Megnéztük a híres Frauenkirchét, amit a második vi­lágháborúban lebombáztak. Érde­kessége, hogy ugyanazokból a törmelékekből építették fel. Majd megnéztük a drezdai Zwingert. Rengeteg időt eltöltöttünk a kép­tárban, de még így is csak a töre­dékét tudtuk megnézni. A következő napunk is elég tar­talmas volt, mert reggel elindul­tunk a híres freibergi sörgyárba. Mivel mindannyian fiúk vagyunk, így nagyon élveztük a helyzetet. Valami hihetetlen gyorsasággal tör­tént a sör elkészítése, mivel min­den gépesítve volt. A tisztaság kór­házi szintű volt. Néhány nap múl­va egy izgalmas és érdekes kaland­ban volt részünk, a helyi ezüstbá­nyába mentünk. Kaptunk teljes bá­nyászfelszerelést (sisak, ruha, gu­micsizma, lámpa). Mondanunk sem kell, a bánya nagyon sötét volt, mivel 150 m-re voltunk a felszín alatt. A csapatnak össze kellett tar­tania, mivel a bánya nagy és veszé­lyes volt. Rengeteg olyan helyen mentünk, ahol még négykézláb is nehezen boldogultunk a szűk és szerpentines szakaszokon. A szombati nap mindenkinek szabad volt, általában a vendéglátó család­dal töltöttük el az időt. A vasárna­pot nagyon vártuk, mivel Szász- Svájcba mentünk. Meglátogattuk Königsteint, ahonnan láttuk az El­ba egyik kanyarulatát és a kápráz­tató tájat. Még ezen a napon, egy jó kis piknik után a Pfaffenstein- hegyre másztunk fel. A táj ott is ön­magáért beszélt. A következő hé­ten két napon át Lichtenbergben voltunk gyakorlaton az ABB-nél. Rengeteg érdekes szakmai gyakor­laton vettünk részt. Egy másik na­pon meglátogattuk az augustus- burgi motormúzeumot, mivel min­ket fiúkat a motorok nagyon érde­keltek. Az utolsó napokban a freibergi bányászati egyetem érde­kes előadásain vettünk részt. Ezek tárgya a hulladékok szétválasztása volt. Este pedig Wolf úr meghívta a csoportot bowlingozni. Ebben a két hétben nagyon jól éreztük magunkat, sokat segített ez a tanulmányút a német nyelv tanulásában. Farkas Attila, Sebők István 12/B Felhők felett üvegez Eltörött, darabokra pattant szét a piperepolc üveglapja. Majd vága­tunk a helyébe, gondoltam, és út­ra keltem a régi címre, ahol az év­tizedek alatt már néhányszor megfordultam üvegezés miatt. Szorosabb ismeretség nem kö­tött a kortalan szakihoz, hiszen ritkán találkoztunk, de precíz munkájára egyszer sem volt pa­nasz. Egerben a Tűzoltó tér szomszédságában, a Síp közben lakott, ott kerestem most is. Gya­nús volt, hogy nem találtam Fü­löp László üveges cégtábláját, de azért benyitottam a vaskapun. Az udvar végén, a fűvel benőtt mű­hely felé tekingetve, fürge nénike jött elő: — Meghalt, már éppen egy éve. Kilencvenkét éves volt, és szinte mindvégig dolgozott. Gyorsan lett beteg. Még a mai na­pig is többen keresik. A Knézich utcában találtam egy képkeretező műtermet. Meg­említettem a történetet. Leopold mester elismerő szavakkal mél­tatta az egykori kollégáját: — Ara­nyos ember volt, talán az utolsó iparos a békebeli időkből. Jellegzetes alakja, drótkeretes szemüvegével hozzátartozott az egri utcák képéhez. Még a fagy sem számított télen, kerékpárján tolta a nagy üvegtáblákat. Rá az­tán nem vonatkozott a népi meg­figyelés: „Hanyatt esik, mint az ablakostót...”. Őszi esőben, alig sárgult leveleken taposva arra gondolok: Laci bácsi talán ott a felhők felett is üvegez. Simon Imre Állatkínzók Elkeseredésemben írom le, hogy itt Egerben milyen „állat­szerető” emberek élnek, még jó, hogy kevés van belőlük. Kisunokám ajándékba kapott egy félperzsa, vörös színű, cso­dálatosan játékos kiscicát. Rövid időn belül az egész család ked­vence lett, családtaggá vált. És most jön az állatvédelem: szep­tember elején vérző fejjel, fél- holtan vánszorgott haza egy dél­előtt a cica, a két szeme közé lőtt valaki szívtelen, állatgyűlölő a Lenkey utcában. Ezzel a tetté­vel végtelen durvaságról tett ta­núbizonyságot. Öröme azonban csak eddig tartott, mivel a kiváló állatorvos, dr. Suszták Béla és asszisztense, Magdika ápolásá­nak köszönhetően a cica fel­épült. Reméljük, hogy ilyen so­ha többé nem fog megtörténni, s ha mégis, a törvény lehetővé te­szi, hogy megbüntessék az ilyen orvvadászokat. (név és dm a szerk.-ben) Mozgalmas hónap A Csányi Idősek Otthonában eseménydús volt az idősek hó­napjának zárása. Október 16-án kirándulást szerveztünk Buda­pestre, ahol a Fővárosi Nagycir­kusz előadását tekintettük meg. Okt. 18-án Aggtelekre kirándul­tunk, 28-án a szuperbuli műso­ra zárta az idősek hónapját. De nemcsak az ünnepnapok, ha­nem a hétköznapok is mozgal­masak, hisz hetente kétszer Ka­rácsony Judit gyógytornász mozgatja meg a lakók testrésze­it, a gondolkodásukat pedig Bodnár doktor úr. Egyben meg­ragadom az alkalmat, hogy a szociális munka napja alkalmá­ból köszöntsem a csányi, vámosgyörki idősek otthonának vezetőit, dolgozóit, kívánva a to­vábbiakban is eredményes munkát. Juhász Árpád A tisztességről Egerben, a Szálloda utcában ez év november 10-én parkoltam. A parkolójegy adatai szerint a lejá­rati idő vége 10.33 óra. Ügyeim, elintézése után visszatérve a gépkocsimhoz, megdöbbenve tapasztaltam, hogy gépkocsim szélvédőjére fizetési felszólítást, pótdíjfizetésről szóló értesítést tettek ki az ellenőrök. A jegyző­könyv adataiból egyértelműen kiderül, hogy annak felvétele 10 óra 30 perc. Még három percet kellett volna várni, hogy az érvé­nyes önkormányzati parkolási szabályzatban hozott határozat alapján büntetést szabhassanak ki. Nem volt türelmük megvár­ni. Pénzéhesek. Hogy legyen az állampolgár tisztességes a tör­vénygyakorló hatalomhoz, ha ő maga nem a legtisztességesebb példát mutatja? (név és dm a szerkőben) Egyszerű és kényelmes í Ha folyószámláról fizeti elő a Heves Megyei Hírlapot vagy a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, akkor • nyugodtan pihenhet, elutazhat, nem kell várnia a kézbesítőt, • előfizetése automatikusan hónapról, hónapra megújul. • részt vesz minden előfizetőknek szóló akcióban, nyeremény-sorsoláson, • előfizetésével kapcsolatos változtatásait ingyenesen hívható telefonszámunkon (06/80/513-646) módosíthatja. 1 Válasszon lapot! Most áriádon folyószámlás fizetési módra áttérő előfizetőnket megajándékozunk tetszés szerint egyhavi Hölgyvilág :_J Autó-Motor □ vagy Lökéshullára _1 előfizetéssel! Felhatalmazás csoportos beszedési megbízás teljesítésére Bankszámla-tulajdonos neve: .................................................................................................................................... Bankszámla száma: Bank neve és címe: .................................................................................................................................. ................ Jo gosult neve: Axel Springer Magyarország Kft. Heves Megyei Iroda 3300 Eger. Barkóczy u. 7. Giro kód: A10462933 T 032 Előfizető neve; ..........................................................................................._.......................................................... E lőfizető címe: ----------ir.szám —.................— v áros, község . ut, utca, hsz. nap Az előfizető azonosítója (Az előfizetői számlán lévő ötjegyű kódszám): Érvényesség kelte: év hó V isszavonásig érvényes : (kérem jelölje x-szel) A jelen nyomtatvány kitöltésével és aláírásával felhatalmazom a fent megnevezett bankot, hogy a megjelölt, jogosultat az általam benyújtott felhatalmazásról (megbízásról) értesítse, és bankszámlámat a jogosult által benyújtott beszedési megbízás alapján — megbízásom keretei között - megterhelje. Tudomásul veszem, hogy a felhatalmazási megbízás elfogadásáról, a beszedés megkezdésének tényleges időpontjáról, illetve elutasításáról - an nak okáról-a beszedésre jogosulttól csak előfizető kaphat értesítést. Kelt: A számlatulajdonos aláírása Kérjük a megbízást jutassa el bankjához, küldje vissza a kiadóba. (3300 Eger, Barkóczy u. 7.) Vágy adja át a Heves Megyei Hírlap kézbesítőjének. HEVES‘f1 HÍRLAP .4 helyi érték

Next

/
Thumbnails
Contents