Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-12 / 263. szám

6. OLDAL B O L DOG 2003. November 12., szerda BOLDOG Polgármester: Püspökiné Nagy Erzsébet Alpolgármester: Zsíros István Jegyző: Szitányi Pétemé A képviselő-testület tagjai: Barócsi Péter Gábor, Futó Jánosné, Görög Péter, Józsa Gyuláné, Kepes László, Őszi András, Tábori László, Varga Vilmos, Varga Vince, Zsiros József Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnök: Puporka Józsefné Tagok: Kadét Béla, Kállai Károlyné, Nagy Bertalan, Nagy Bertalanná Községháza címe: 3016 Boldog, Kossuth L út 8. Tel.: 37/355-022 Polgármester/Fax: 37/355-021 Jegyző: 37/555-006 Lakosság létszáma: 3146 fő 0-3 éves: 99 fő 3-7 éves: 124 fő 7-18 éves: 409 fő 18-62 éves: 1928 fő 62 év felett: 586 fő Vállalkozók száma: 66 fő. Helyi adók: • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Magánszemélyek kommunális adója: 5000 Ft/év • Iparűzési adó: 2% Jeles napok: • Január 12. Tűzgyújtás a Don-kanyarban elesett hősök emlékére • Április 2. Tavaszi hadjárat (csatabemutató) • Húsvét után 6. vasárnap „Jézus szíve" nyári búcsú • Augusztusban: Paprikafesztivál Civil szervezetek: • Zagyva menti Dolgozók Vadásztársasága • Horgász Egyesület • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Huszár-és Hagyomány- őrző Egyesület • Községi Polgárőrség • Boldogi Fűszerpaprika Egyesület • Községi Sportkör Élő néphagyományok derűje A paprika a település leghíresebb terméke fotó: tompa z. mihály szeretetből, a helyi néprajzi értékek bemutatására tájházat rendeztek be, amely a turisták kedvelt lá­togatóhelyévé vált. Az idegenforgalom további nö­velése érdekében felmerült annak lehetősége, hogy a tájház mellett színpadot állítsanak fel, ahol a láto­gatók ízelítőt kaphatnak a helyi folklórból és tán­cokból. Ugyanakkor a tájház konyhájában készülő boldogi ételeket is megkóstolhatnánk. Az önkormányzat a további gazdasági fejlődés szempontjából fontosnak tartja, hogy az egykori honvédségi laktanya a község tulajdonába kerül­jön. A terület az eljövendőkben ipari övezetként működhetne, ahol új munkahelyeket hozhatná­nak létre a befektetők. Boldog nyugodt környezetű település, ahonnan sokan járnak dolgozni a közeli Hatvanba vagy Jászfényszaruba, de a szorgalmukról híres helybéli­ek szabad idejükben saját gazdaságukat sem ha­nyagolják el. A fiatalok megtartása érdekében az ön- kormányzat új házhelyek kijelölését tervezi, hogy a családalapítók itt építhessék meg otthonaikat. A tervek között szerepel az úthálózat további korszerűsítése, hiszen vannak utcák, amelyek még nem kaptak megfelelő burkolatot. . Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a kör­nyezet tisztán tartására. Tisztasági napokat ren­deznek és az elképzelések között szerepel a köz­ség parkjainak virágosítása is. Boldog az új század szorgos, derűs települése, ahol a látogatók mindig szívesen látott vendégek ______________________■ A Zagyva menti térség egyik legszínesebb telepü­lése Boldog. Élő néphagyománya és népviselete egyedi hangulatú községgé varázsolják a papriká­járól is messzi földön ismert falut. Jelenlegi helyü­kön közel félezer éve élnek a boldogiak, akik őse­ik szokásainak ápolása mellett a XXI. század kihí­vásainak is megfelelő telepü­lést hoztak létre. Boldog kiépített infrastruk­túrával rendelkezik, saját szennyvízcsatorna-hálózattal. Ez utóbbi megvalósítását fon­tos lépésnek tekinti Püspökiné Nagy Erzsébet polgármester, hiszen nagy jelentőséggel bír a környezet megóvása egy olyan településen, ahol a mezőgazdaságnak nagy szerep jut. Márpedig a boldogi paprika az Európai Unió piacain is sikeres és keresett termékké válhat. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet intéz­ményei megfelelő működtetésére. A polgármester asszony által megfogalmazott álláspont szerint az ifjúság felkészítése csakis akkor történhet a kor kí­vánalmainak megfelelően, ha az óvoda és az iskola magas színvonalon végzi feladatát. Ehhez az ön- kormányzat lehetőségeihez mérten minden segít­séget megad. A településen háziorvosi, gyermekor­vosi és fogorvosi rendelő, anya- és gyermekvédelmi tanácsadó, gyógyszertár működik és fizikoterápiás kezelésre is van mód. A község lakói, őseik iránti Fejleszteni és tanítani A boldogi Berecz Antal Általános Iskola olyan alma mater, ahonnan el lehet indulni, majd szülőként vissza lehet térni. Rakóczkiné Tóth Éva iskolaigazgató az intézmény munkaközösségének törekvéseit megfogalmazva, kiemeli az iskola önálló pedagógiai programját, amely a helyi értékek megbecsü­lése mellett az uniós elvárásoknak megfelelő felkészítést tesz lehető­vé. Mindehhez szükséges a tan­testület rugalmassága is, hiszen az oktatás megfelelő szinten tartása csakis akkor lehetséges, ha az isko­lai munka a legkorszerűbb mód­szerekkel folyik és felhasználja a kor új ismereteit. A mintegy há­romszáz tanuló rendszeresen be­kapcsolódik a községi közösségi életbe is. A rendezvények sikeres szereplői a diákcsoportok, akik a hagyományápolást örökölt feladat­nak tekintik. Az iskola ifjú kör­nyezetvédői or­szágos első he­lyezést értek el a tájsebészet címmel meghir­detett rendez­vénysorozaton. Az oktatási intézményben dolgozók fontos­nak tartják a napi jó kapcsolatot a szülőkkel. A jelek szerint az anyu­kák és az apukák sajátjuknak te­kintik a csemetéik által látogatott iskolát, hiszen társadalmi munká­val sokszor segítették már az intéz­mény és környezete szebbé tételét. Egykor ők is az iskola padjaiban is­merkedtek a betűk és a számok vi­lágával és most gyermekeik szá­mára csinosítják a korábban már megszeretett intézményt. Az iskolában már az Európai Unió leendő polgárait képezik, ezért is kap fokozott hangsúlyt az idegen nyelvek - német és angol - oktatása. Jelenleg a pedagógusok egy mobil nyelvi laborral dolgoz­nak, de a tervek között szerepel egy korszerű szakterem kiépítése is, hiszen az iskolának állandóan fejlődnie kell. A kedvelt élettér Az óvoda a kezdet, az egyik leg­fontosabb állomás a gyermekek életében, ezért igyekeznek a bol­dogi óvodapedagógusok derűs, barátságos, a zsenge lel­kek számára is vonzó­nak bizonyuló intéz­ményt kialakítani. Olyan saját nevelési programot dolgoztak ki, amely fi­gyelembe veszi a helyi értékeket, többek között a hagyományápolást. A óvoda dolgozói kellő szaktudással, hozzáértéssel és tü­relemmel fogadják a négy csoport­ba osztott 92 apróságot. Az intéz­ményi program a minőségi elvárá­sok szerint lett összeállítva. Varga Lászlóné óvodavezető a gyermekek személyiségének meg­felelő fejlesztését is a fontos célki­tűzések között említi. Az egészsé­ges életmódra való nevelés szintén fokozott hangsúlyt kap. Nem lát­ványos és gyors sikert hozó mun­ka ez, hanem alaposságot és meg­értést kívánó hivatás. A szülőket partnerként kezeli az óvoda. Nél­külük nem lehet eredményes a munka, hiszen a szülők is gyerme­keik megfelelő fejleszté­sét, nevelését és felkészí­tését várják az óvodától. Közös erőfeszítéssel vál­hat kedvelt élettérré a ki­csinyek számára az in­tézmény. Mindehhez se­gítséget nyújt az éven­ként megrendezésre ke­rülő jótékonysági bál, melynek bevételét az óvoda fej­lesztésére fordítják. Az önkormányzat tervei között szerepel egy új óvoda létrehozása, mivel a jelenlegi már nem bővíthe­tő. A létrejövő intézmény már a legigényesebb elvárások szerint épülne. A megvalósítás ez idáig a megfelelő anyagi fedezet hiányá­ban odázódott el, ám az önkor­mányzat arra törekedik, hogy ez az akadály mielőbb elháruljon. Hagyományok éltetői Boldog hírnevét elsősorban nép­művészetének, néphagyományai­nak köszönheti. Többek között a nagy sikerű Gyöngyösbokréta mozgalom is innen indult el. A fa­lu mai lakói is hűségesen őrzik őseik hagyományait. A nagyobb ünnepeken a falu apraja-nagyja még most is magára ölti a hí­res boldogi népviseletet. A községben több mint tíz éve összevont intézményként dolgo­zik a könyvtár és a mű­velődési ház, amely 2002-ben vette fel a boldogi szüle­tésű tanár-helytörténész, Ujváry Ferenc nevét. Az intézmény irá­nyítása alatt működik az országo­san ismert tájház is. A művelődési házban a szak­irányítók vezetésével eredmé­nyes munka folyik. A Kaláris Néptánccsoportban három kor­osztály ismerkedik a környék és más tájegységek táncaival. Sok si­keres hazai és külföldi szereplés áll mögöttük. A Kacskaringós Együttes, a Népdalkor, valamint Kepesné Tóth Katalin az egy éve alakult hagyományőr­ző csoport a népzenei találkozók gyakori fellépője. A nyolc éve alakult majoréit csoport lányai nem kevésbé sike­resek. Van nyugdíjasklub, jól mű­ködik a kézműves szak­kör és a fiatalok megala­kították a Beatus kórust. A színjátszók általában a paprikafesztiválra idő­zítik bemutatójukat, színvonalas produkci­ókkal örvendeztetve meg a közönséget. Kepesné Tóth Katalin intézményvezető az évente meg­rendezésre kerülő, nagy népszerű­ségnek örvendő események kö­zött kiemeli az 1848-as szabadság- harc győzedelmes Hatvani csatá­jának életre keltését, április máso- dikán. A korhű jelmezben felvo­nuló csapatok hadijáték keretében keltik életre a magyarok diadalával végződő összecsapást. Nagy tö­megeket vonz a színes népviselet­be öltözött helybéliek részvételé­vel zajló júniusi búcsú és az au­gusztusi paprikafesztivál is. A tájház országosan is elismert FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? A település története Boldog első említése 1395- ben történt Boldogazzonhal- wana névalakban. Ez a tele­pülés a Hatvanhoz közel eső Fáy-tanya környékén feküdt. 1546-ban még a töröknek hódolt a falu, majd a zaklatást megunva 1552 környékén a mai területre vezette népét Bonta bíró. A XVIII. sz. köze­pén gróf Grassalkovich Antal vette meg a birtokot. A telepü­lés kedvező adottságainak köszönhetően öntözéses mezőgazdasági termesztést folytathattak az itt élők, hímé vét mégis inkább a népművé­szetének és a néphagyomá­nyainak köszönheti. Medveczki Tibor SPORTEGYESÜLETI VEZETŐ- Szülőfalumba 1998-ban költöz­tem vissza Budapestről. Az egye sülét, amelynek egy éve a vezető­je vagyok,1948 óta működik és jelenleg közel 80 tagot szám­lál. Asztaliteni­szezőink az NB III. Mátra-cso- portjában szép sikerekkel sze- r e p e 1 n e k . Büszkék vagyunk karate szakosz­tályunk ifjaira, akik a Diákolimpi­ákon és a Világkupán értek el do­bogós helyezéseket. Nagy múltra visszatekintő labdarúgó-szakosz­tályunk csapata jelenleg a megyei II. osztályban vezeti az élme­zőnyt. Úgy érzem, a sport olyan eszköz, amely rendkívüli közös­ségkovácsoló erővel bír. Szeret­ném, ha községünk a sport terén még több sikert érne el. Zsíros István ALPOLGÁRMESTER- A boldogi népművészet és a pap­rika messze földön híres és remél­hetően ez még sok-sok éven át így is marad. Ám a falu gyarapo­dásához az is szükséges, hogy az önkor­mányzati in­tézmények jól működjenek és a közösen elért eredmé­nyek még jobbak legyenek. Fon­tos a település gazdasági életének a fejlesztése, ezért is bízunk az egykori honvédségi laktanya ipari hasznosításában. Jó néhány fej­lesztési elképzelésünk van, ám a megvalósítást az anyagi fedezet hiánya késlelteti. Szeretnénk egy új óvodát is, hiszen fontos, hogy a legfiatalabb boldogiak megfelelő körülmények között találkozza­nak életük első intézményével. Szitányi Péterné jegyző- A településen akkor biztosítható a folyamatos fejlődés, ha a fiatalok is itt képzelik el a jövőjüket, itt ala­pítanak csalá­dot. Az önkor­mányzat a le­hetőségeihez mérten igyek­szik támogatni az ifjú generá­ció célkitűzése­inek valóra vá­lását. Az óvo­dai férőhelyek számát már régóta tervezzük bővíteni, hogy az eljö­vendőkben egyetlen gyermek fel­vételét se kelljen helyhiány miatt elutasítani. A polgármesteri hiva­tal működtetésében a nyitottságra, a lakosságbarát munlalra törek­szünk. De ugyanakkor az is jó len­ne, ha a helybéliek aktívabban be­kapcsolódnának a közéletbe. Pezsgő hétköznapokat, szép ünne­peket szeretnénk a községben. Józsa Gyula VÁLLALKOZÓ- A mezőgazdaság, ezen belül a kertészet a településen élők fő fog­lalkozása. Azt szeretném, hogy ezen a téren jobban fejlőd­jön a település az eljövendők­ben. A boldogi paprika nem­csak a hazai piacokon vál­hat keresett termékké, ha­nem az Európai Unióban is. Régi vágyunk a helyi hűtőház megépí­tése. Bízom benne, hogy ez a me­zőgazdasági beruházás a közeljö­vőben megvalósul. A településen nemcsak a néphagyományok ápo­lására vigyáznak, hanem azoknak a mezőgazdasági technológiáknak a megőrzésére is, amelyek immár hosszú idő óta híressé tették a bol­dogi paprikát. Ezt hagyjuk fő örökségként a fiatalokra is. Palya József KÖZALKALMAZOTT- A falu gondnokaként dolgozom, hiszen évek óta az önkormányzat karbantartási csoportját vezetem, így naponta já­rom a telepü­lést. Az utóbbi időben érezhe­tő a pozitív vál­tozás a község életében, hi­szen a közterü­letek ápolására több időt fordí­tottunk, így tisztábbak, rendezet­tebbek lettek a lakóépületek előtti terek. A helybéliek közül nagyon sokan bekapcsolódtak a környe­zet szebbé tétele érdekében vég­zett munkába. Azt szeretném, ha az eljövendőkben ezt minél töb­ben megtennék, hiszen Boldog csakis összefogással válhat szeb­bé. Abban is bízom, hogy a közel­jövőben az utak karbantartására több pénz jut majd.

Next

/
Thumbnails
Contents