Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-11 / 262. szám

2003. November 11., kedd M E GYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Ne egymással versengjenek Nagyréde Élhető és eladható vidéket kell lét­rehozni, kialakítani. Egyre in­kább ez az Európai Unió szabta irány, s így függ össze a falusi tu­rizmus a vidékfejlesztéssel - je­lentette ki dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség elnöke a Nagyrédén megrendezett konferencián. A hazánk minden tájáról egybe­gyűlt szakemberek előtt azt is is­mertette: bár az idegenforgalom terén általános egyfajta vissza­esés, a falusi turizmusban idén 575 ezer vendégéjszakát regiszt­ráltak, ami közel negyvenezerrel haladja meg az egy évvel koráb­bit. A „rangsorban” az északi ré­giót csak a Nyugat-Dunántúl elő­zi meg, s térségünkben a legjobb adatokkal Heves megye rendelke­zik, ahol az országban a második legtöbb, 72 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A szakem­ber azt is nyomatékosí­totta: az ágazat további fejlődése érdekében el­engedhetetlen, hogy az egy helyen működő ven­dégfogadók, illetve a te­lepülések és a kistérsé­gek ne elsősorban egy­mással versengjenek, hanem összefogva legyenek ké­pesek megjeleníteni egységes, egymás kínálatát kiegészítő vonzerőt. Ennek fontosságát hangsúlyoz­ta Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke is, aki többek között azt emelte ki: az általános recesszió ellenére a megyében - ha nem is túlzott mértékben - növekszik a kiadható szálláshelyek száma. Szintén fontosnak ítélte a helyi és térségi össze­fogások erősítését, s or­szággyűlési képviselő­ként segítséget ígért minden olyan konkrét terv megvalósításához, amely a kínálatot színe­síti, egyedi elemekkel gazdagítja. Dr. Magda Sándor országgyű­lési képviselő arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy jövőre újabb SAPARD-forrásokra pályázhat­nak, egyebek mellett tájjellegű építészeti értékek megóvására, te­lepülési rehabilitációra, község­központok kialakítására, illetve szakmai képzésekre. Mint fogal­mazott: saját érdekük e gazdasági ágazat szereplőinek, hogy ezek­kel a lehetőségekkel - esélyeiket növelendő többen összefogva - éljenek. A térség turisztikai vonatkozá­sairól szólva a megkezdődött nagyívű mátrai fejlesztéseket emelte ki. Emellett azt szorgal­mazta: minden egyes település, csoport, vagy egyéni vendéglátó, vendégfogadó, de akár termelő, aki valamilyen formában érdekelt a turizmusban, az találja meg azokat a specialitásokat, egyedi kínálati elemeket, amelyek az ő piaci esélyeit éppúgy növelik, mint ezáltal a teljes térség „elad­hatóságát. _________________(SUHA) Á talakulnak a veszélyes dühöngök Eger A közveszélyes „dühöngök” felszámolása még odébb van, de van remény a gyermek- barát játszóterek kialakítására. A tervek szerint 2004. január elsején lép hatályba a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium rendelete, amely az európai uniós szabvá­nyoknak megfelelően szabályozza majd a játszótéri eszközök biztonsági követelmé­nyeit. A rendelet életbe lépése utáni másfél éves türelmi időszak alatt valamennyi ját­szótér felülvizsgálatára sor kerül, majd leg­később öt éven belül, 2008 végéig ki kell cse­rélni azon eszközöket, amelyek nem biz­tonságosak. Magyarországon körülbelül 15-20 ezer játszótér van, melyeknek a többsége nem fe­lel meg ezeknek az előírásoknak. Ugyanak­kor a központi költségvetés a korszerűsítés költségeinek csak egy kisebb részét vállal­ja, tehát jelentős helyi források bevonására lesz szükség. Hasonló a helyzet Egerben is, ahol még az országos program elindulása előtt, jó­részt helyi források felhasználásával kez­dődtek meg a felújítások. Ez azonban még mindig csak a jéghegy csúcsa. Egerben ma mintegy száz, játszótérnek minősülő közte­rület található, melyeknek csupán töredéke, mintegy 15 felel meg az új szempontoknak — tudtuk meg Gadavics Gyula városi főmér­nöktől. Hozzátette: évente három-öt játszó­tér korszerűsítésére elegendőek a helyi pénzek. Ugyanakkor - mint megjegyezte — szerencsés jelenség, hogy az utóbbi időben több cég — például biztosítótársaság és táv­közlési vállalat - segítségével újult meg számos helyi játéktér: például a Bartók Bé­la téri, vagy a Kertész utcai is. Eger önkormányzata saját erejéből éven­te több millió forintot költ korszerűsítésre. Az elmúlt négy-öt évben a központi költ­ségvetésből is lehetett pályázni erre a célra. Jó hír, hogy az ideihez képest jövőre közel duplájára, 300 millió forintra növekszik majd a Gyermek-, Ifjú­sági és Sportminiszté­rium [GYISM) erre szánt kerete. Lénye­ges a helyi összefogás, a felújítások során szívesen veszik a lakóközösség, a szülők közreműködését is. A januártól életbe lépő rendelet megha­tározza a biztonságos játszótéri eszközök követelményeit, a központi költségvetés pedig pályázatokon megszerezhető támo­gatásokat nyújt ehhez. A finanszírozás for­mája nem változik: az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok szá­mára az igényelt összeg 80 százalékát, a többiek esetében a beruházás felét állja a tárca. Egerben a legkisebb, minimális felsz- ereltségű, még játszótérnek nevezhető, egy hintát, egy mérleghintát, rugós játékot és aprócska homokozót tartalmazó terület fel­újítása, a játékok cseréje és a biztonsági kö­vetelményeknek megfelelő kialakítása is legalább kétmillióba kerül, a nagyobb he­Szelídített játszóterek Az elvárás szerint minden új és régi típusú játszótéri eszköznek ön­magában kell balesetmentesnek lennie: nem készülhet gyenge mi­nőségű anyagból, nem törhet el, a gyermekek nem szorulhatnak bele. A leesés viszont nem előzhető meg, csak a megfelelő ütés­csillapító anyaggal: homokággyal, fa és gumi alapú borítással tehe­tő biztonságosabbá. lyek esetében pedig ötmilliós tételről van szó - mondta el Gadavics Gyula. A visszatérő rongálások és lopások okozta kár helyreál­lítása is sokba kerül. Régi konfliktus a kutyák játszótéri jelen­léte. Az elkövetkező időszakban ezért kerí­téssel veszik körbe e területeket. üui A Szent Miklós városrész jövője Eger Az elképzelések szerint 2007-ig több mint 835 millió forintot fordí­tanak a megyeszékhelyen a Szent Miklós városrész fejlesztésére, s az összegből közel 600 milliót Phare- pályázaton szeretne elnyerni az önkormányzat. A Phare Területfej­lesztési Program keretében be­nyújtandó pályázathoz csatolni kellett a városrészre vonatkozó úgynevezett komplex településfej­lesztési akciótervet, amelyet leg­utóbbi ülésén fogadott el a köz­gyűlés. Az érintett területen talál­ható egyebek mellett a Vitkovics- ház, ahonnan a Kepes-gyűjtemény várhatóan két év múlva beköltözik a belvárosba. A Vitkovics-ház ez­után alkotóházként működik majd, amelynek érdekében kisebb rekonstrukciós munkálatokat kell végezni. A terv szerint fel kell újí­tani a Ráctemplom felé összekötte­tést biztosító díszlépcsőt is. Ugyancsak a városrészben fekszik az Egal-klub, amely felújításra, bő­vítésre szorul, előtte pedig parkot alakítanak ki. AII. Rákóczi Ferenc Általános Iskola volt épületét az önkormányzat továbbra is oktatási célokra szeretné hasznosítani. A Tűzoltó Múzeum a melléképületei felújításával kulturális komple­xummá válhat, játszótérrel, ven­déglővel. Az akcióterv szerint a Szé­chenyi utcát, annak felső részét nem lehet teljesen lezárni a for­galom elől, mert a területen köz- intézmények vannak. Ugyanak­kor mintegy 650 méter hosszan térkő burkolatot kaphat, s kan­delábereket helyeznek majd el. A Görög utcát a jövőben össze­kötik a Tűzoltó Múzeum kertjé­vel. Az Eger-patak mellett to­vább kell építeni a kerékpárutat, és azzal párhuzamosan egy gyalogosutat is érdemes kialakí­tani. |RM) PÉCSI ISTVÁN Csak a főnök? Irányítókra, vezetőkre mindig szükség volt és lesz is, hiszen szervezik, összefog­ják a munkát. Más kérdés az, hogy ki al­kalmas az efféle feladatkör ellátására. Mindenekelőtt az, aki megfelelő adottságokkal büszkélkedhet - persze jó értelemben véve ezt a kifejezést -, aki tehetséges, felkészült, emberséges. Emellett becsülnie kell a beosztott eré­nyeit, s egészséges alkotó légkört kell teremtenie számukra. Sajnos az esetek zömében még nem tartunk itt. Jó néhányan dölyfösködők, bizalmatlankodók, s kis zsarnokokként paran­csolgatnak, ellentmondást nem tűrően kinyilatkoztatnak, so­rozatosan megalázva a rájuk bízottakat. Eszükbe sem jut, hogy ezzel sértik méltóságukat, megnyirbálják személyiségi jogaikat. Ezt különösképp a zsurnaliszták tapasztalhatják. Soha nem új dologgal szembesülnek, mégis mindig megdöbbennek, meg­ütköznek azon, hogy ilyesmi még mindig létezhet, s vészes kórként terjedhet. Nemrégiben közügyben informálódtam egy országos hivatal információs részlegénél. A kedves, szolgálatkész hölgy megértette szándékaimat. Fel is világosított, de rögvest hozzátette: megmondom a nevem, de ne hivatkozzon rám, mivel megtiltották azt, hogy nyilatkozzam. Esetleg adhatom a vezéititkárságot, s ők kapcsolják a legfőbb embert. Mondtam: helytelenítem az akciót, s nem vagyok kíváncsi a gó; réra, mivel a témában a legjáratosabb épp a megkérdezett. Ő nem is maradt adós a válaszokkal, engem pedig áthatott a telje­sen indokolt méreg, a mindenképp jogos felháborodás. A basás- kodásnak ugyanis semmi értelme. Ráadásul egy olyan cégnél - a nevet a riportalany miatt nem jelzem -, amely valamennyiünk szolgálatára hivatott. Mi a teendő? Az egészséges szemléletváltozásra ne alapozzunk, mert ez bizony csigalassúságú folyamat. Félreérthetetlenül fo­galmazó rendelet kell, amely feloldja az érthetetlen stopot, ezt a kényszerű némaságot, amely arcpirító és tarthatatlan. Ez talán nemcsak megregulázná, de el is gondolkodtatná a kiva­gyiság kórjától pöffeszkedőket. Említem nekik szólóan Gárdo­nyi Géza megjegyzését, miszerint rang és cím: selyem­nyakkendő a csontvázon. S még egy: a közösen végzett munka együttes sikerélményt szül. S ez semmi mással nem pótolható. Segély helyett inkasszó CSÁNY Az egykori helyi kisebbségi ön- kormányzat egyik tagja sérelme­zi, hogy a polgármesteri hivatal a közelmúltban több család szá­mára „megtagadta” a szociális juttatások - különféle önkor­mányzati támogatások, segélyek - kifizetését. Mintegy hét-nyolc famíliáról lehet szó - tájékozta­tott a lapunkat megkereső Mága Lászlóné férje, megemlítve, hogy ezeket az embereket a tél közeledtével nagyon hátrányo­san érinti az intézkedés, mivel többüknek ez az egyetlen meg­élhetési forrása. A döntés követ­keztében átlagosan 10 ezer fo­rinttal lettek „rövidebbek” - tette hozzá a panaszos. Morvái István polgármester az említettekre reagálva elmond­ta: önkormányzatuk évente több tízmillió forintot fordít szociális támogatásra, beleértve a rászo­rulóknak juttatott ingyenebédet és ingyen tankönyveket, vala­mint az egyéb pénzbeni és dolo­gi segélyeket. Ez hatalmas teher a település számára, ezért a be­vételi forrásokat lehetőség sze­rint szinten kell tartani, többek között a közjárulékok behajtásá­val. Mivel a községben az adófi­zetési morál nem mindenki ese­tében minősíthető jónak, kény­telenek igénybe venni a rendel­kezésre álló eszközöket, így azt a törvény által biztosított jogo­sítványt is, amelynek alapján a nemfizetők számlájáról leemel­hető a tartozás összege.- Miután a számos kiküldött felszólítás eredménytelen ma­radt, kénytelenek voltunk ezzel a lehetőséggel élni - fogalmazott a polgármester. - Sajnos, akad néhány család a faluban, akik akkor sem hajlandók kivenni a részüket a közteherviselésből, ha módjukban áll. Nem nagy ösz- szegről van szó, így ha kérelmet nyújtanának be, akár méltányos­ságot is gyakorolhatnánk, de so­kan még erre sem hajlandóak. A polgármester végül megje­gyezte: a most foganatos szigorú intézkedés nem a helyi kisebbsé­get érinti, hanem minden olyan állampolgárt, aki nem tartja be a rendelkezésben foglaltakat, it. o.) A romák integrációjáért Halmajugra A romák helyzetének feltérképe­zése, valamint integrálódásuk az Európai Unióba címmel tartotta meg első közös fórumát a gyön­gyösi Roma-Magyar Egyesület, társszervezetével, az Együtt Halmajugráért Roma-Magyar Egyesülettel A rendezvényen a civilszerve­zet elnöke, Lakatos Zsolt, majd Csernyák Pál társelnök köszöntöt­te az egybegyűlteket. Ezt követő­en dr. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman tartott előadást a ki­sebbségek jogi képviseletéről, a kisebbségi törvény módosításá­ról, illetve az Európai Unióhoz történő csatlakozás fontosságáról. A település közelében lévő gyárak környezeti hatásaival kapcsolato­san megfogalmazott kérdésekre dr. Kozár László, az Országos Ka­tasztrófavédelmi Hivatal főosz­tályvezetője adott választ. A ki­sebbségek jogi lehetőségeiről, kö­telezettségeiről dr. Bólyai János főiskolai docens nyújtott tájékoz­tatást. Felszólalt továbbá Somodi Tibomé, Halmajugra polgármes­tere, aki elmondta, hogy a roma integrálódás elősegítése érdekében a települési önkormányzat renge­teg pénzt költ szaktanárok fogkd- koztatására, a városi szintnek megfelelő■ ellátottság megteremté­sére és fenntartására, képzésre mind az óvodában, mind az isko­lában. A fórum Lakatos Alajos társelnök záróbeszédével fejező­dött be, aki történelmi pillanatnak és példaértékű kezdeményezés­nek nevezte a tanácskozást, mondván: eddig aligha volt Halmajugrán példa arra, hogy a kisebbség és a többségi társada­lom együttesen, ekkora létszám­ban legyen jelen bármilyen ren­dezvényen. Ferge Ildikó Ritka ásványok Mátrafüred Immár tizenötödik alkalommal gyűltek össze az ásványok rajon­gói a Vadas Jenő Erdészeti és Vad­gazdálkodási Szakképző Iskolá­ban, az Ásványgyűjtők Mátrai Találkozóján. A kétnapos rendez­vény sokszínű programokkal vár­ta az érdeklődőket. Az első na­pon az ásványgyűjtő túra során a résztvevők Gyöngyösoroszi és Gyöngyöstarján lelőhelyein töm­hették tele zsákjaikat a különböző kvarcváltozatokkal, jáspisokkal és opálokkal. A túrát szakmai elő­adások követték, ahol az érdeklő­dők bepillantást nyerhettek Iz- land vulkánjainak működésébe, és hazánk paleontológiái lelőhe­lyeit is megismerhették. Az ese­mény második napján ásvány­börze várta a résztvevőket, ahol a gyűjtők eladásra is felkínálták a föld mélyéről származó különle- ges kőzeteket. _________il. z.i A börzén minden eddiginél nagyobb választék várta az érdeklődőket fotó: laczházi zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents