Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-08 / 235. szám

6. OLDAL HERÉD 2003. Október 8., szerda HERÉD Polgármester: Kómár József Alpolgármester: Tari Győző Jegyző: Papp Attiláné A képviselő-testület tagjai: Homor László, Juhász Istvánné, Kapuszta János, Kapuszta Zoltán, Kerestély Gyula, Kovács József, Podonyi József, Samu Alfonzné A Községháza címe: 3011 Heréd, Rákóczi u. 39. Telefon: 37/577-009, 37/377-493 Telefon/fax: 37/377-009. e-mail: hered.polg.hiv@axelero.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8-tól 12 óráig Kedd: 8-tól 12 óráig, 12.30-tól 16 óráig Csütörtök: 12.30-tól 16 óráig Lakosság létszáma: 2045 fő 0-3 éves: 80 fő 3-7 éves: 92 fő 7-18 éves:' 264 fő 18-62 éves: 1228 fő 62 év felett: 381 fő Vállalkozások száma: 63 Hetyi adók: • Gépjármű-súlyadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,5% • Magánszemélyek komm. adója: 5000 Ft/év Civilszervezetek: • Klub 2000 Baráti Egyesület • Sportegyesület • Polgárőr Egyesület Jeles napok: • Búcsú: szeptember 14. • Falunap: augusztus 20. A községről: A község elnevezése a régi nyelvben foglalkozási ágat, eszközt jelentett. Első említé­se 1281-ben történik Hereyd alakban. 1444-ben a község a Nagyhatvani-család tulajdo­na volt. I. Lipót király Heréd la­kóit 1690-ben nemesi rangra emelte. 1740-től a Podma- niczky-család állandó birtoko­sa a falunak. A község 1950 előtt Nógrád megyéhez tarto­zott, majd önálló tanácsú köz­ség lett a hatvani járásban. 1977-töl közös tanácsot alkot Nagykökényessel, amely azonban 1990ben megszű­nik. A településen 27 utca ta­lálható, mindegyik aszfalto­zott. A lakások száma 750, amelyek 90 százaléka vízve­zetékkel rendelkezik. 1995- ben megépült a gázhálózat, amelyre a lakások mintegy 85 százaléka kötött rá. 1994- ben minden igénylő telefon­hoz jutott. A csatornaépítés 1998-ban fejeződött be. Itt működik Magyarországon az első szabad tavas szennyvíz- tisztító telep, amely Nagykö­kényest is kiszolgálja. Béke költözött a faluba Jöjjenek a fiatalok! Az általános iskolának helyet adó kastélyépület a település egyik ékessége Ha a külső szemlélő figyelemmel kísérte az elmúlt évek történéseit, vegyes kép alakulha­tott ki róla a településről. Egyfelől adott volt a környék talán legtakarosabb, minden infrast­rukturális feltétellel ellátott községe, másfelől azonban politikai csatározások, személyeske­dések jellemezték a közéletet. Szerencsére mindez már a múlté - állapítja meg Kómár József, az önkormányzat első embere.- Hatalmas, a múltból örökölt nehézségekkel kel­lett szembenéznünk - jelenti ki a polgármester azokra az állapotokra utalva, amelyek akkor ural­kodtak, amikor 2002 januárjában átvette a falu irányítását. - Hogy csupán egyet emeljek ki, ösz- szesen negyedmilliárd forintos követelések fogalmazódtak meg az önkormányzattal szemben; nehéz tárgyalások után ezek az ügyek számunkra kedvezően rendeződtek, így ma már nincs tartozásunk. Igaz, tartalékaink sincsenek. A problémák ellenére az el­múlt egy esztendőben több mint 40 millió forintot költött a település vezetése fejlesztésre, beruházásokra és felújításokra. Ebből az összegből jutott az iskolának, az óvodának, de nem kis tételt fordítottak a patakpart magasításá­ra, az egyházi ingatlanokra, a különféle szerveze­tek támogatására, valamint a településkép ápolá­sára is.- Míg korábban megosztottság jellemezte az itt élők életét, addig mára béke költözött a település­re - említi az egyik legfontosabb eredményt Kómár József. - A képviselő-testület egységes ál­láspontot képvisel abban, hogy a legfontosabbak a község érdekei. Vitáink nem személyeskedőek, hanem építő jellegűek. A jövő kilátásai nem tőlük el bizakodással a te­lepülés vezetését. Tartanak tőle, hogy anyagiak hiányában nem tudják minden elképzelésüket rö­vid időn belül valóra váltani. A polgármester ne­heztelve jegyzi meg, hogy pénzforráshoz csak úgy tudnak jutni, ha eladják javaikat, mivel az előjelek alapján úgy tűnik, hogy csökken az önkormány­zatok támogatása. Noha minden pályázaü lehető­séget megragadnak, az ezekhez szükséges önerő biztosítása sem ígérkezik könnyű feladatnak. Kómár József szerint régi probléma az is, hogy települése - úgymond - távol esik a megyétől. Ezt főként a közutak állapotából lehet megállapítani, illetve télen a hó okozta gondokból. Attól tart, hogy a régiók kialakítása után sem változik ked­vezően a helyzet.- Mindezek ellenére vannak terveik szép számmal. A közeljövőben - a rendezési terv figye­lembevételével - el kell kezdeni az építési telkek ki­alakítását, a belvízelvezető rendszer felújítását, a kultúrház magastetejének az építését, a tájház épületének a felújítását, s folytatni kell a patak­part magasítását is, de ehhez nem kaptunk külső segítséget - sorolja a polgármester. - Mindenkép­pen egyik fő feladatomnak tekintem, hogy egy él­hető, békés, nyugodt település váljék falunkból, ahol az emberek megtalálják boldogulásukat. En­nek alapjait leraktuk, és meg is kívánjuk őrizni. Vannak még erkölcsi tartalékok Mándoki György plébános tizenhá­rom éve, a rendszerváltozás óta szol­gál a településen. Úgy látja, azóta na­gyot változott a világ: akkortájt a mostaninál lényegesen többen jár­tak templomba, a gyerekekkel pedig jobban lehetett kommunikálni- A társadalmi átalakulással já­ró alkalmazkodási képesség egyre növekvő hiánya sokat árt a fiata­loknak - jelend ki. - A média átfor­málódása, a sok-sok új benyomás olyan hatásokat idéz elő, amelye­ket nem tudnak kellőképpen fel­dolgozni. Sokkal erőteljesebben kellene ragaszkodniuk a hagyomá­nyos értékekhez. A plébános úr szerint a falu leg­nagyobb kincse mindig is az etikai­erkölcsi tartás volt. Az idősebbek magukban hordoztak egy olyan ér­tékrendet, amelyben az elsőbbsé­get a tisztesség, a becsület, a jó­akarat, a jóra tö­rekvés, a sze­rénység, az egy­más iránti ta­pintatosság, a munka jelentet­te, s csak ez­után következ­tek az anyagiak és a karrier. Ezt a szemléletet azonban a fiatalság nem tette a magáévá, sőt éppen hogy megfordult a sorrend, és a si­ker elérése vált elsődlegessé. Mivel azonban éppen ezen a területen egy kis faluból érkezőnek eleve nagy a hátránya, a most kialakult társadalomban szembe kell nézni­ük a rájuk váró esetleges kudar­cokkal is.- Olyannak szeretném látni a te­lepülést, ahol újra feltámadnak a fentebb említett nemes erkölcsi és etikai hagyományok. Jó lenne, ha Heréd a régi, eredeti önmagához kezdene ismét hasonlítani, és nem a környezetéhez, a mai „médiakí­nálatban” megfogalmazottakhoz. A vigasztaló az, hogy vannak még tartalékok. Olyan rendes emberek, családok, akiktől át lehet venni az értékeket, és a község útja nem zsákutca lesz - zárja gondolatait Mándoki György.________ ■- Annak idején édesapám azt mondta: ide ne gyere, fiam, mert itt csak a kerítéshez kapaszkodva lehet közlekedni. Nem hallgattam rá, negyven­két évig a településen ta­nítottam, s ebből majd' két évtizeden át iskola- igazgatóként. Büszke vagyok a falura - jelenti ki Viczián Mihály nyug­díjas pedagógus. A jövőt illetően a Ta­nár úr tele van elképzelésekkel. Mindenekelőtt az idősek gondja­it tartja szem előtt: jó volna egy napközi otthon nekik, kis padok a házak előtt, ahol leülhetnének beszélgetni, mint hajdanán, és megérdemelnének egy ünnepet is... Szerinte mindez elsősorban nem pénzkérdés kellene, hogy legyen. Aztán jó volna rendbe tenni a régi temetőt, szükség vol­na egy korszerű játszótérre is, el lehetne bontani a régi, rossz állagú épületeket, és akár még szabadtéri kulturális előadásokat is lehetne rendezni az iskola udvarán.- A vezetőség a ké­sőbbiekben is ilyen nyitott, a közügyek te­rén kezdeményező le­gyen, mint idáig, és akkor nem lesz probléma. Még azt is megér­hetjük, hogy a kedvező folyamat felerősödik: a fiatalok nem el­mennek, hanem egyre többen és többen letelepednek községünk­ben - ad hangot reményének a pedagógus. Támogatják törekvéseiket A közelmúltban szebb idők kö­szöntöttek a korábban sokak sze­rint mostohagyermekként szá­mon tartott általános iskolára. A 171 alsó és felső tagozatosnak otthont adó intézmény három éve közös igaz­gatás alatt működik a 60 apróságot ellátó óvo­dával; az előbbibe még Erdőkövesdről, Nagy- kökényesről, sőt Hat­vanból is járnak tanu­lók, akik képzésében ti­zennégy pedagógus, il­letve - a legkisebbeknél - négy óvodapedagógus működik közre. Az igazgatói teendőket Lőrincz Mária látja el.- Első feladatomnak a megfele­lő feltételek kialakúását tekintet­tem - mondja a vezetőnő, s felso­rolásából kitűnik, hogy e téren is jelentős sikereket könyvelhetnek el. A „csapatszellem” kiváló, s a nevelő-oktató munka területén is számottevő az előrelépés. Mind­emellett az eltelt rövid idő során teljesen felújították a vizesblokko­kat, két tantermet teljesen, továb­bi kettőt pedig részlegesen rendbe tettek, felszereltek egy modem számítástechnikai tantermet, az iskolaépület tetőszerkezetét kicse­rélték, a nevelők új tanári szobá­ban végezhetik feladatukat, öt tanteremben moderni­zálták a bútorzatot, és még számos esztétikai változtatást sikerült esz­közölniük az önkor­mányzat hathatós köz­reműködésével.- A hatékonyabb képzés érdekében cso­portbontásban tanítjuk az angol nyelvet és a számítás- technikát. Számos megyei verse­nyen érünk el kimagasló eredmé­nyeket, pályázataink sikeresek, és a tanításon kívüli „élet” is sok­színű. A szülői munkaközösség­gel kiváló kapcsolatokat ápolunk - vázolja működésük főbb ismér­veit az igazgatónő. - Úgy érzem, a falu vezetése mellénk állt, kérése­inket, ötleteinket a lehetőségek­hez képest támogatják. Ennek kö­szönhetően energikus, fiatal, a gyermekekért mindent vállaló tantestületünk szép sikereket ér­het el a jövőben is. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Bálint Sándor NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS- Kora ifjúságom Herédhez köt, majd 36 esztendeig máshol éltem. Visszatérésemkor jól érzékeltem a kontrasztot: gyerekkorunk­ban sáros idő­ben kukorica­száron és tég­lán jártunk, most pedig... A hetvenes éve­ket követően ugyan különfé­le okokból lelassult a fejlődés, de most ismét megvan a remény, hogy új lendülettel nekirugaszkod­junk. A lakosság jóvoltából olyan testület állhatott fel, amelynek tag­jai tesznek is a faluért. Ahol nincs összefogás, ott a fejlődés megre­ked. Régi szívügyem a hagyomá­nyok ápolása, és örömmel tölt el, hogy újabban működik itt egy mind híresebb népdalkor, továbbá feléledt a harmonikazenekar is. Papp Attiláné jegyző- Még tisztábbnak, takarosabb- nak szeretném látni a falut. Sok fi­atal már hazatért, s jó volna, ha még többen lennének. Igaz, hogy Bu­dapest közel van, ennek el­lenére marad­janak itt, ha le­het. Ezzel a születések szá­ma is emelked­ne. Több gondot kellene fordítani a hagyományok ápolására, ame­lyek a régi Heréd közösségi szem­léletét erősítenék. Nagyon fontos lenne egy-két játszótér, több spor­tolási lehetőség. Modern ügyfél- szolgálati rendszer kialakítására volna szükség a hivatalban. Sze­retnénk minél több pályázaton si­keresen szerepelni, hiszen csak a lehetőségek kihasználásával biz­tosított a fejlődés. Tari Győző ALPOLGÁRMESTER- Tősgyökeres herédiként úgy gon­dolom, hogy bár összkomfortos a falu, infrastruktúrája fejlett, de azért még bő­ven volna mit tenni. A képvi­selő-testület egységes ab­ban, hogy a közútjaink ki­javítása ha­laszthatatlan feladat. Sajnos, erre az idén nem nyertünk támo­gatást. Az iskolára is kellene még fordítani, hiszen harminc éven át elhanyagolták a tanodát, ám az utóbbi időszakban végre már elin­dult valami... Az intézmények fű­téskorszerűsítése elkezdődött, a munkát tovább kell folytatni. Mint alpolgármester, úgy vélem, akik a faluba költöztek, jól érzik magu­kat, hiszen nyugodt, barátságos környezetre leltek nálunk. Kis Varga Dóra ÁLTALÁNOS ISKOLÁS- Egyelőre kevés az olyan szóra­kozási lehetőség, ahová a fiatalok szívesen mennének. Jó lenne egy igényesebb sportpálya, mozi és uszo­da is, de eze­ket a miénk­nél nagyobb települések sem engedhe­tik meg ma­guknak. A munkalehetőség hiánya miatt mentek el innen fiatalok, de jöt­tek is olyanok, akik nyugalomra vágynak. Én középiskolába Hat­vanba járok majd, utána fősuliba szeretnék menni, de ha ezt köve­tően olyan munkahelyet találnék, ami megfelel, örömmel jönnék vissza a szülőfalumba. Nagy ker­tünk, udvarunk és állataink van­nak, s én nagyon szeretem ezt a környezetet. Bereczki János VÁLLALKOZÓ- Sok minden elindult, amit kívá­natosnak tart az ember. A jelenle­gi polgármester megszabadult a régi kötődések­től, beidegző­désektől. Évti­zedekig elkép­zelhetetlen volt, hogy helyi vál­lalkozó, kisipa­ros kapjon munkát, hiszen mindig más­honnan hoztak kivitelezőket. Sze­rencsére e téren is pozitív válto­zás történt, mivel azonos feltéte­lek esetén az itteniek előnyt él­veznek. A herédi emberekben erősödik a lokálpatriotizmus, és összefogással még markánsabbá válhat a falu helyzete. A szemlé­letváltozásról tanúskodik, hogy az önkormányzat kedvező hozzá­állása nyomán négy helyi dolgo­zóval bővíthettem cégemet.

Next

/
Thumbnails
Contents