Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-07 / 234. szám

MEG Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. Október 7., kedd Ennyit még sohasem kaptunk Ismertették a kormány által támogatott címzett pályázatokat Nem szerencsés, hogy például a szennyvízberuházásokra hétféle alapból lehet pá­lyázni. Kezdeményeztük a rendszer egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét - mondta tegnap Sós Tamás országgyűlési képviselő azon a gyöngyösi sajtótájékoztatón, ame­lyen a kormány által pozitívan elbírált címzett támogatási pályázatokat ismertették. Heves megye Mint a megyei közgyűlés elnöke hozzátette: a szocialista parlamenti képviselők sikeres lobbyzása nagy szerepet játszott a sikerben. Összességében 10 milliárd forintnál is több érkezett, illetve érkezik a megyébe ennek az együttműködésnek is köszönhetően - fogal­mazott Sós Tamás, aki hozzátette: a szenny­vízzel, illetve az ivóvízzel kapcsolatos el­képzeléseket kiemelten kezelik, tekintve, hogy ezen a téren olyan mérvű lemaradása­ink vannak, amelyeknek a felszámolásához 15 éves programra van szükség. A megyében tervezett hasonló beruházások közül a gyöngyösi program támogatása mellett szólt egyebek között az, hogy az egyik legsűrűb­ben lakott térségről és annak központjáról van szó. Sós Tamás reményét fejezte ki, hogy a következőkben Hatvan, Vámosgyörk és térsége, illetve Füzesabony számára is si­kerül hasonló támogatást elérni, s így eze­ken a helyeken is megvalósulhat a nem ke­vésbé szükséges és indokolt csatorna- és tisztítómű-építés, illetve -bővítés. Végezetül elmondta: megyei szinten igyekeznek össze­hangolni a fejlesztéseket, annak érdekében, hogy ezekből szűkebb hazánk mindegyik térsége arányosan részesüljön. A gyöngyösi projekt támogatását azzal is indokolta: egy olyan alapvető beruházás­ról van szó, ami nélkül el­képzelhetetlenek a további fejlesztések. Ezt erősítette meg Hiesz György polgármester is, aki egyebek között beje­lentette: céltámogatást is sikerült nyerniük Gyön­gyös és Mátrafüred csator­nahálózatának továbbépí­téséhez. Az összesen mintegy húsz utcát - köztük több, közlekedési szempontból is frekventált területet - érintő újabb ütem az GYÖNGYÖS SZENNYVÍZHÁLÓZAT ÉPÍTÉSE ÉVENKÉNTI BONTÁSBAN év folyóméter 1999 2023 2000 2112 2001 7028 2002 2148 2003 8933 (tervezett) egyik leggyorsabb beruházás lesz, miután a városban már csütörtökön kiválasztják a ki­vitelezőt, s november közepéig be is feje­ződhetnek a munkálatok. A füredi építkezés a közbeszerzési eljárás miatt jövőre kezdőd­het meg. A beruházás összköltsége megha­ladja a 196 millió forintot, s ehhez mintegy 87 milliót pályázaton nyertek. A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy a me­gye, s azon belül kivált­képp Gyöngyös afféle mos­tohagyermek volt az előző kurzus idején. Ezzel szem­ben a tisztítómű bővítésé­hez és korszerűsítéséhez elnyert csaknem egymilli- árd forinttal eddig soha­sem tapasztalt menynyisé- gű állami pénz érkezik a mátraalji városba, amennyiben a Parlamentben megszavazzák a címzett támogatást. isuhai Az Országgyűlés jövőre határoz A mostani kormánydöntés után jövőre kerülhet a Partement elé a címzett támoga­tások ügye, s ha akkor is pozitív eredmény születik, akkor megkezdődhetnek majd az állami támogatással megvalósuló beruházások. Az Országgyűlés idei döntése nyomán pedig a Markhot Ferenc Kórház rekonstrukciója, az egri Mlinkó István Óvoda, Általános iskola és Diákotthon, valamint a Hevesi Fogyatékosok Otthona részesült jelentős mértékű állami támogatásban. A névadásra emlékezik a falu Másfél milliárd az útra Demjén A ma is használatos nevét 1903-ban vette fel a település. Ennek kapcsán az önkormányzat úgy határozott, hogy alkalomadtán megemlékez­nek az egykori eseményről. Szén Já­nos polgármester tájékoztatása sze­rint a névadás százéves évfordulója alkalmából emléktáblát helyeznek el akultúrház falán. Az előzetes tervek szerint a jubileumi esemény az október 23-i helyi ünnepség egyik rend- hagyó aktusa lesz. __________■ P arkrongálók Eger A lakóhelyi környezet szépítése, illetve a közterületi tisztaság megőrzése érdekében a megye- székhely polgármesteri hivatala az idén úgynevezett „utcabútor­programot” indított el, s valósí­tott meg. Ennek keretében az újonnan létesített, valamint az időközben felújított parkokba ké­nyelmes padokat, ízléses szemét- tárolókat, a buszmegállókba pe­dig új hulladékgyűjtő edényeket helyeztek el. Kitettek továbbá két kutyaürülék-gyűjtő tartályt is. A Bartók Béla téren lévő Aegon-játszótéren megjavították az ivókutat, amely azonban csak néhány napig működött, mert vandál kezek mindkét csa- pot letörték és elvitték. _______■ (Fo lytatás az 1. oldalról) Godó Lajos a továbbiakban így folytatta: „A megyei közútkezelő a legkritikusabb szakaszokat ez év nyarán helyenként javította, de ez nem megoldás hosszabb távon, annál is inkább, mert a 31-es út igen jelentős forgalmat bonyolít. Nagy számban veszik igénybe tehergépkocsik, kamio­nok, elkerülve az M3-as autópá­lyát. De a turizmus fellendítése, a Tisza-tó megközelítése miatt is fontos lenne az út felújítása. Az érdekelt önkormányzatok időről időre keresik a megoldást, kez­deményezik az út felújítását. Vé­leményem szerint nagyon indo­kolt a 31-es út Heves megyei sza­kaszának a mielőbbi rekonstruk­ciója, ezért várom a miniszter úr megnyugtató válaszát!” Az ülésteremben nem volt je­len Csillag István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ve­zetője, helyette a tárca politikai államtitkára, dr. Gaál Gyula adott választ a felvetésre.- A Budapest-Jászberény- -dormándi összekötő, három megyén áthaladó 31-es számú másodrendű főút a jelentős for­galmú útvonalak közé tartozik. A területileg illetékes közútke­zelőnek az utóbbi években arra volt lehetősége, hogy elvégezze a balesetveszélyes szakaszok kija­vítását. Egyetértek azzal, hogy a dél-hevesi térség és a Tisza-tó jobb megközelítése érdekében is fontos lenne a szóban forgó — 23 kilométer hosszú - útsza­kasz mielőbbi felújítása. Az elő­zetes becslések szerint ennek költségigénye mintegy 1,5 milli­árd forint, amely burkolatszéle­sítési, vízelvezetőrendszer-kor- szerűsítési, csomópont-átépítési és hídfelújítási munkákat foglal magában. Figyelembe véve a 2004-es forráslehetőségeinket, a jövő évi útfelújítási és -fenntartási, illet­ve rehabilitációs programban azonban még nem tudjuk beüte­mezni, ugyanakkor a jelenlegi állapot tarthatatlanságát elis­merve, amint a szükséges forrá­sok rendelkezésünkre állnak, terveink szerint 2005-től meg­kezdhetjük, és még ebben a kor­mányzati ciklusban befejezhet­jük a 31-es út megyei szakaszá­nak felújítását. Hozzájárulva ez­zel a Tisza-tó idegenforgalmá­nak növeléséhez, illetve a Heves megyei térség gazdaságának to­vábbi fellendítéséhez. b. s. A Raiffeisen a város bankja Eger A városi önkormányzat - zárt ülésen született - döntése értel­mében jövő januártól a Raiffeisen bank vezeti a város számláját. Szántási Rafael alpol­gármestertől megtudtuk: eddig az OTP volt a számlavezető. A nemrégiben kiírt pályázatra öt pénzintézet jelentkezett, a már említetteken kívül a K&H, a Ta­karékbank és a CIB. Minden bank képviselője kapott lehető­séget arra, hogy a felállított szakbizottság előtt szóban is is­mertesse ajánlatát. Végül egy­hangúlag a Raiffeisen mellett szavazott a testület, amelynek tagja volt a város könyvvizsgá­lója, gazdasági irodavezetője, a polgármester, az illetékes alpol­gármester, továbbá a közgyűlés gazdasági bizottságainak veze­tői. A költségvetési bizottsági elnök Habis László helyett - aki egyben a Raiffeisen bank helyi vezetője - Gálfi Antal vett részt a munkában. Habis László lapunknak el­mondta: jogi vélemények sze­rint esetében nem áll fenn ösz- szeférhetetlenség, így - amíg a közgyűlés bizalommal van irán­ta - mindkét posztját betölti a jövőben is. _________________■ S IKE SÁNDOR Gyűlöletbeszéd Egymást vádolja ismét a Fidesz és az MSZP. Két korrupciós gyanúsítgatás kö­zött mi is lehetne a vád tárgya, mint az, hogy a másik megint gyűlöletbeszédre ad­ta a fejét. A Fidesz megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy Horn Gyula egyik lakossági fórumán elhangzottak szerint Or­bán Viktort „le kell vadászni” és „el kell tenni láb alól” - olvas­ható az ellenzéki párt közleményében. Szabó Zoltán MSZP-s képviselő a Demokrata minapi vezércikkét hozta ellenpélda­ként: „Az utca legyen a polgároké. 1956 októberében váltott jo­got a pesti nép arra, hogy az utcán járjon, és ugyanazon év no­vemberében veszítette el erre való jogát minden piszkos lelkű kommunista.” Akkor most ki kelti itt a gyűlöletet? Nem árt tisztázni néhány dolgot. Mindenekelőtt azt a kérdést kell megválaszolni, hogy szítható-e a gyűlölködés olyan kö­zegben, ahol nincsen rá vevő, s ha ez elméletileg mégis lehet­séges, akkor elképzelhető-e olyan szituáció, hogy az egyik fél szítja, a másik csak eltűri a gyűlöletet? Ami a II. kerületi fóru­mot illeti, valóban felhozható, hogy ez egy elszigetelt - noha szélsőséges - megnyilatkozás volt, amit azonnal helyre is tett az egykori miniszterelnök. Nem menti azonban a helyzetet, hogy a súlyos szavak elhangozhattak. Mégpedig azért, mert a felszólaló úgy gondolta, hogy szavait befogadja a közeg. Ami pedig a Demokratában megjelent: lehet vitatni, hogy mélysé­gében alulmúlja, vagy csak vetekszik az MSZP-s rendezvény felszólalójáéval. Az viszont nehezen tagadható, hogy a lapot egy másik volt miniszterelnök ajánlotta többször hívei figyel­mébe, s az idézett sorok egy lakossági fóruménál szélesebb nyilvánosságnak szóltak. Abban kellene megegyezni, hogy nincs különbség gyűlölet­beszéd és gyűlöletbeszéd között. Nem lehet, hogy az én em­berem gyűlöletkeltő viselkedése nemes tett, a te emberedé pe­dig gonosz cselekedet. Leszakadó kistérségek Közös erőfeszítések a felzárkóztatásra Szűkebb hazánk gazdasága az elmúlt években kedvezően fej­lődött - állapítja meg az a tanulmány, amelyet a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakemberei készítettek. Ebből az is kitűnik, hogy az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) alapján Heves a közepesen fejlett megyék közé sorolható. Heves megye A körzet gazdaságának az erejét az ipar alapozza meg. Ezen belül a csaknem ezer kamarai tagvállalat reprezemálja szűkebb hazánk gaz­dasági ágazatának a kétharma­dát. Az elmúlt években központi és helyi kezdeményezésre elkez­dődött felzárkóztatás a megye északi és déli térségében nem szüntette meg a korábbi gazdasági és szerkezetváltozások miatt bekö­vetkezett társadalmi különbsége­ket. Az itt levő szabad - és bizo­nyos mértékben képezhető - mun­kaerő, valamint a meglevő gazda­sági hatóerő azonban még nem keltette fel a térségek iránti befekte­tői érdeklődést. Ezt a kedvezőtlen közlekedési viszonyok mellett az aktív munkaerő hiánya is fékezi. A megyében az elmaradottabb pétervásárai és hevesi kistérséget - a szakemberek szerint - a terület- fejlesztési eszközrendszer hatéko­nyabb működtetésével a jövőben úgy serkentenék, hogy ezzel a gyorsabban fejlődő kistérségek gazdasági hatékonysága sem csökkenjen. A megye gazdasági ereje a Hatvan-Gyöngyös-Eger ipa­ri tengelyre épül, így a kamara szakemberei az elkövetkező idő­szakban fontosnak tartják a hátrá­nyos helyzetű térségek felzárkóz­tatását. Ezt szolgálja a közlekedési há­lózat fejlesztése, a megye eddig elzárt területeinek a bekapcsolá­sa a gyorsabban fejlődő ke­let-nyugati részbe, továbbá Szlo­vákia és "az Észak-Alföld irányá­ba, az idegenforgalom és a tőke- befektetés érdekében. A terület népességmegtartó ereje érdeké­ben fontos, hogy a lakosságnak humán, pénzügyi és egyéb szol­gáltatásokat nyújtsanak. Az is lé­nyeges, hogy a munkaerőpiac fo­kozottabb mértékben számoljon a megye északi és déli részének aktív bejáró munkaerejével. A szakértők szerint szükség van arra, hogy a hátrányos helyze­tű kistérségek hatékonyan vehes­sék igénybe a részükre biztosított fejlesztési támogatásokat, s kellő segítséget kapjanak az EU struktu­rális és kohéziós alapjainak igény- bevételéhez, illetve az azt szolgáló felkészüléshez. imentuszi Örökös könyvtári tagság Tizennyolc terv érkezett annak idején arra a pályázatra, ame­lyet a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár területbővíté­sére írtak ki. Most, az Őszi Könyvtári Hetek rendezvénysoro­zatának kezdeteként a hét legjobbat tekinthették meg a láto­gatók az intézmény aulájában. Eger Harminc évvel ezelőtt született az első terv az épület bővítésére — idézte fel a pályáztatás előzmé­nyeit Engel Tibor könyvtár-igaz­gató. - Később több, monumen­tális 'könyvtárpalotát célzó elkép­zelés is napvilágot látott, most mégis az eredeti, 1973-as terv mo­dernizált formája kapott zöld utat. Ez azonban már nem a könyv­tárról, hanem a könyvtári szolgál­tatások elérhetéséről szól. Időköz­ben ugyanis a könyvtárak tárolt dokumentumanyaga éppúgy megnövekedett, mint az olvasói igény. A számok a legbeszéde­sebbek: 1999-ben 391 ezer doku­mentumot kölcsönöztek, tavaly az egri „forgalmat” csak Pécs, Sze­ged és Miskolc előzte meg. Ehhez képest a területi lehetőségek meglehetősen szűkösek. A Nagy­préposti palota már a szabadpol­cos rendszerre való áttéréskor is kicsinek bizonyult, ma hat épü­letben öt szolgáltatás érhető el, három fiókkönyvtárral kiegészít­ve. A pályaművek követelményeit ecsetelve Engel Tibor kitért arra, hogy jó húsz évre előre kell ter­vezni, gondolkodni, mivel a ter­vezett bővítés hosszú távra szól. A bemutatót követően átadtak tíz, örökös könyvtári tagságra jo­gosító igazolványt, melynek tulaj­donosai ezt követően életük vé­géig tagsági díj nélkül vehetik igénybe a bibliotékát. Mező József műegyetemista — szintén az örö­kös tagok egyike — eleinte rossz viccnek hitte a meglepetést, a sze­rencse jó oldalára csak a kis házi ünnepségen döbbent rá. — Óvodás koromban jártam először a könyvtárban, így lassan már húsz éve tag vagyok - mesé­li. - Korszakonként mást és mást kölcsönöztem, de tulajdonkép­pen mindenevőnek számítok. Nagy segítség ez nekem, mert a könyvek roppant drágák, így fo­lyamatosan a kölcsönzést kell igénybe vennem, hogy felkészül­jek, illetve szórakoztató irodalmat találjak. Úgy hiszem, nagy segít­ség lesz a jövőben, hogy tagdíj nélkül is bármikor kölcsönözhe­tek, illetve igénybe vehetem a szolgáltatásokat - mondja a meg- lepett fiatalember. i-romi) a tizennyolc terv közül a hét legjobbat mutatták be fotó: pilisy elemér Súly-stop Eger A Szederkényi utcából a közel­múltban több mint Száz aláírással kérelem érkezett a polgármesteri hivatalba. Az ott élők az utcán át­haladó jelentős forgalmat kifogá­solták, sokan ugyanis errefelé igyekeznek kikerülni a „négysá­vos” közlekedési lámpáit. Az ut­cában csak az egyik oldalon van járda, veszélyes tehát a gyalogos közlekedés, az arra haladó nehéz teherautók pedig az épületekben tesznek kárt, több helyütt máris megrepedeztek a falak. Az ügyben nemrég lakossági fórumot rendeztek a Városházán, ahol - miként azt Császár Zoltán önkormányzati képviselőtől (Szövetség az Egriekért) megtud­tuk - sikerült kompromisszumra jutni. Ennek lényege, hogy az ut­cában súlykorlátozást jelző köz­lekedési tábla tiltja majd a nagy tehergépkocsik behajtását. ■

Next

/
Thumbnails
Contents