Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-04 / 232. szám

2003. október 4., szombat Gárdonyi Géze Színház Sarkadit nem lehet játszani, élni kell! Csendes László (Sebök) és Kovács Patrícia (Mira) az Elveszett paradicsomban Harminc évvel ezelőtt Zoltánt alakította Kassán, most pedig estéről estére az öreg Sebők szerepébe bújik. Mindkét sze­repet megízlelve értette meg: nemcsak párhuzamosak ezek az életek, nagyon is egyformák. „Van, aki számára két ember közti harmónia jelenti a paradicsomot, és van, aki anyagi biztonságra tö­rekszik, vagy az alkotást választja, így van ez a darabban is: a bioló­gus Sebők elvonultan, magányo­san a tudományos munkának él, ami félig-meddig rabságot is jelent számára. Zoltán sikeres agyse­bész, mindene megvan, mi pénz­zel mérhető. Mira megjelenésével mindkettőjükben megmozdul egy eddig ismeretlen vüág: az emberi kapcsolatban rejlő boldogság. Zol­tán egészen addig a cinizmus álar­ca mögé bújik, mígnem találkozik az igaz szerelemmel. Mikor ráéb­red erre, pőrén, tanácstalanul éli át. A darab nemcsak Zoltán tragé­diájáról szól, hanem az összes csa­ládtag zátonyra futott életéről: mi­ként változtatja meg Zoltán sike­resnek mondott életét egy orvosi műhiba, hogyan él Gábor és Klári tönkrement házasságában” - mondja Csendes László két próba között. A főpróbahét feszültsége ellenére a Jászai-díjas színész ar­cán látszik: leüsztult és „összeállt a darab”. „Sarkadit nem lehet játszani, élni kell! Felvállalva a gondolatait és az érzésvilágát. Nem kíván ma­gyarázatot, ezért időtlen. Vala­mennyi művében az emberi kap­csolatok értelméről ír. így az Elve­szett paradicsomban is. Apa-fiú, nő és férfi viszonyáról. Látszólag az öreg Sebők az, aki minden helyzetben talpon tud maradni. De vajon melyikőjük a megalku­vó? Az öreg tevékeny az utolsó pillanatig, a halál ellen küzd és megpróbálja munkával megte­remteni magának a paradicsomot. Bár családot alapított, nem szólt bele a gyereknevelésbe. Hetvenöt évesen ébred rá, amikor találko­zik a fiatal Mirával, hogy az embe­ri lélekre nincs képlet... Harminc év múltán értettem meg: nemcsak párhuzamosak ezek az életek, na­gyon is egyformák. A darab elején Sebőköt mint erős, magabiztos embert látjuk, Zoltán pedig ki­szolgáltatottá vált tette miatt. A vé­gén kiderül, mennyire azonos a két élet: mire felfedezik az érzelmi világot, el is veszítik azt. Ha Zol­tán elfogadja apja tanácsait, bol­dog lesz-e, lesz-e elég ereje újra­kezdeni? S az öreg vajon túléli-e? Az előadás kérdéseket tesz fel, és rádöbbenti a nézőt: bizony, elve­szíthetjük a paradicsomot...” PILISY CSENGE Színházunk tagja Anger Zsolt „Itt most rakétaként röpül felfelé a társulat” A tavalyi évadban Miller: Az ügy­nök halála és Körösi Zoltán: Ga­lambok című darabjában állt szín­padra Egerben, sőt egy előadás ere­jéig beugrott a Mágnás Miska fő­szerepébe is. Idén egy év „szabad­úszó-státus” után újra leszerző­dött, ám a Vígszínház és a kapos­vári évek után ezúttal Egerbe. .Azért jöttem ide, mert itt van valami olyasmi, mint ami Kapos­várra vonzott hal évvel ezelőtt, az egri színház most a legendás ka­posvári kezdetre hasonlít. Rájöt­tem, ha tovább akarom tanulni a színészetet, ide kell jönnöm. Itt most rakétaként röpül felfelé a tár­sulat.” Életének fontos állomása lesz Mike Packer: Card Boys című da­rabjának rendezése, amit egyéb­ként ő fordított, és zenét is ír hozzá. Ez lesz a szerző első, Magyarorszá­gon bemutatott műve. „Anélkül, hogy előre el­mondanánk mindent, csak annyit: a történet ba­nális, sok emberi vonással. Egysze­rű szituációk, mégis a nehéz pont ez: izgalmasan megoldani. Ezért vonz a rendezés is” - mondja, ami­kor az első rendezéséről faggatom. Az évad során játszik Sarkadi: Elve­szett paradicsomában és Csehov: Három nővér című drámájában. „Úgy látszik, megtalálnak a ma­gányos, önsorsrontó farkasok. Cse­hov nagy szerelmem, Sarkadi- darabban még nem játszottam. Könyvben teljesen más, mint szín­padon. Kutatni kell, mi lakik a so­rok mögött, a szöveg alatti gondola­tokat. Nagyon jó ez a találkozás, kí­váncsivá tett és izgalmas. Megtá- madhatatlannak érzem a mű min­den mondatát. Minél több és bonyo­lultabb összefüggéseket veszünk észre, minél többet dolgozunk mjta, annál több érzelmi sütőt fedezünk fel. Ettől áttekinthetővé és élhetővé válik a dráma Nagyon jó Szegvári Menyhérttel dolgozni, hiszen ő ere­detileg színész. Pontosan tudja, mi­re van szükség, se túl sok, se túl ke­vés segítséget nem ad Mellette alko­tóművésznek érzi magát az ember, és nem bábunak. ” Meszléry Judit és a Nyafogok Az egri közönség Kertész Ákos: Sziklafal című da­rabjában láthatta a hatvanas években, amikor Egernek még nem volt önálló színháza, és a Mis­kolci Nemzeti Színház társulata hozott át előadá­sokat a megyeszékhelyre. Évekkel később az Agria Játékokon Vámos Miklós: Háromszoros Vi- vát! című művében bizonyított. Nagyon jól érezte magát Egerben, annak ellenére, hogy a bemutató után kórházba került fertőző májgyulladással. A színésznő elárulta, nem szeret olyan helyre vissza­menni, ahol jól érezte magát, mert fél a csalódástól. Mi nagy várakozással fogadtuk, őt váratlanul érte Görög László felkérése, hogy vállalja el első rendezésének, Berkoff: Nyafogok című stúdiódarabjának egyik szerepét. „Szövegében nem túl nagy szerep. A darab kéthar­madában tömény jelenlétre van szükség, de briliáns az a pár mondat! Szívesen próbálok, nagyon élvezem a stúdiómunkát. Kicsit hasonlít a filmezéshez, ahol van mód kidolgozni a finomságokat is. Maga a darab is na­gyon filmszerű, vágásokkal dolgozik. Jófajta humor, rengeteg verbális és helyzetkomikum jellemzi. Ugyan­akkor nagyon mai, korunk problémáival foglalkozik” — említi előzetesen az anyós-szerepről. Arra a kérdésre, hogy mi okoz nehézséget a da­rabban, elmeséli: mindenkinek minden szerepet tudnia kell.. A nézők a szereplők gondolatait is „hallják”, ezalatt stoptrükköt használnak, a többi­ek mozgása megáll. ,J\z anyóst nem lehet olyan hatá­rozottan megfogalmazni, mint a többi szerepet. Illetlenül viselkedik, bolondos - mégis szeretette méltó és megható. Kettős szerep. Mindaz ben­ne van, amit az öregek iránt érzünk: sokszor idegesítők, mégis szerethetők. Például sokszor ostorozza a vejá, mégis a belső monológja sorún megvé­di, szánja és megérti. Nem kér számon semmit, mert tudja a vüág üyen ócska nem ők felelősek ezért." A színésznő Szolnoktól Miskolcig sok színház­ban bizonyított már. Klasszikus, nagy szerepek so­rát játszotta Shakespeare, Gorkij, Csehov darabjai­ban, de saját bevallása szerint szívesen fürdik meg egy-egy jó vígjátékban is. „Minden szerepnek meg lehet találni az emberségét. Az esendőség megmutatásával pedig szíven tudom üt­ni a közönséget” - nyilatkozta egy évvel ezelőtt az egyik napilapnak. így tesz ezúttal is a nyers külvárosi szlenggel átitatott Berkoff-darabban, melyben a nyafo- gások rávilágítanak a szereplők szorongásaira. P.CS. JÁTÉK Játsszon Velünk! Az egri Gárdonyi Géza Színház a 2003/2004-es évadban játékot hirdet az Interneten. Előadásainkkal kapcsolatban kéthetente fel­teszünk egy-egy kérdést. A megfelelő választ pedig várjuk a szín­ház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e mail címére ( ggszinhaz@agria.hu ). A helyes megfejtők közül minden alka­lommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadás­ra. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyereményeket sorsolunk ki. Játékunk első fordulójának helyes megfejtése a következő: Sarkadi: Elveszett paradicsom című drámájának két filmes feldol­gozásában Sebőköt Páger Antal, Zoltánt Pálos György, Mirát Törőcsik Mari játszotta; tv-filmen pedig Páger Antal mellett Cserhalmi Györ­gyöt és Hegyi Barbarát láthattuk. A helyes választ beküldők közül Hermann Ottóné (Eger, Napsugár utca) Sarkadi: Elveszett paradi­csom című drámájára nyert 2 jegyet. (Nyereményét átveheti a szín­ház Szervező Irodájában.) Következő kérdésünk: — Ki rendezi a Nyafogok című stűdiódarabot? a) Haumann Péter; b) Görög László; c) Széles László Nyeremény: 2 jegy Steven Berkoff: Nyafogók című előadására. Gárdonyi Géza Színház Október havi műsor ■■UBBBBBBB 4. Szombat 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Egri páholy 7. Kedd 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Csokonai Mihály bérlet 8. Szerda 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Németh László bérlet 17. Péntek 19.00 ANC0NAI SZERELMESEK Gárdonyi Géza bérlet 18. Szombat 19.00 ANC0NAI SZERELMESEK Egri Páholy 21. Kedd 16.00 ANC0NAI SZERELMESEK Ady Endre bérlet 22. Szerda 19.00 VALAHOL EURÓPÁBAN Bérletszünet 23. Csütörtök 19.00 VALAHOL EURÓPÁBAN Bérletszünet 24. Péntek 19.00 ANC0NAI SZERELMESEK Bérletszünet Jeltolmáccsal kísért előadás 25. Szombat 15.00 ANC0NAI SZERELMESEK Egressy Béni bérlet 19.00 ANC0NAI SZERELMESEK Kelemen László bérlet 28. Kedd 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Eszterházy Károly bérlet 29. Szerda 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Radnóti Miklós bérlet 30. Csütörtök 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Dobó István bérlet 31. Péntek 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Latinovits Zoltán bérlet 9.Csütörtök 19.00 NYAFOGÓK BEMUTATÓ ELŐADÁS 10. Péntek 19.00 NYAFOGÓK 11. Szombat 19.00 NYAFOGÓK 19. Vasárnap 19.00 KING KONG LÁNYAI Budapest Kamra 29. Szerda 19.00 NYAFOGÓK 30. Csütörtök 19.00 NYAFOGÓK 31. Péntek 19.00 NYAFOGÓK Egy óra negyven perces vízesés Görög László Nyafogóinak bemutatója előtt Steven Berkoffnak, az angol színház fenegyerekének Nyafogók című darabját, melynek ma­gyarországi ősbemutatója október 9-én lesz a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán, Görög László színművész rendezi. A szerepeket Safranek Károly, Nádasy Erika, Venczel Valentin, Páifi Zoltán és Meszléry Judit alakítja. Az előadás születéséről váltottunk szót a rendezővel.- Egy viszonylag hosszú próba- folyamat végén járunk. Elvileg elég idő és elég nyugodt körül­mények voltak a darab színpad­ra állítására.- Az, hogy egy próbafolyamat hosszú-e, mindig relatív — feleli Gö­rög László. — Nem mindig dolgo­zunk egyforma hatásfokkal, sokszor érzi úgy az ember, hogy nem halad előre, csak az idő telik, és egyre köze­lebb a bemutató. Egyébként is nehéz színészileg létrehozni ezt az elő­adást, mert a konkrét szavak, dialó­gusok mellett rengeteg belső mono­lógból építkezik Berkoff, és ezt jól megvalósítani, átlátni, elválasztani és egységgé formálni nem könnyű. A Nyafogók előadásmódja igazán ne­héz, mely olyan figyelmet, pontossá­got igényel öt embenől másfél órán át, ami elmondhatatlan. Ezért, bár nagyon szerencsés időszakban ké­szült az előadás. Akkor, amikor - az évad elején - még van idő sokat szín­padon lenni, összecsiszolni a jelene­teket napi másfél-két próbán, mert még nincsenek más előadások, más próbák. Ám ha egy színházi nagy­üzem alatt kellett volna megcsinálni, nem tudom, hogyan készültünk vol­na el. Ebben a folyamatban nagyon sok öröm ért, és remélem, az alkotó­társak is így éreznek. Az az előadás­mód, amit kigondoltam és amit a da­rab is diktál, nagyon nehéz. Minden, ami a színész szakmának a része, az itt megmutatkozik. És ez nem csak tehetség, nem csak az átéltség, egy­szerűen szakmai tudás, fizikai álla­pot, figyelem. Nem tudom, az elő­adásokon a közönség hogyan látja majd, de most a próbákon az látszik, hogy nem lehet megúszni semmit a színpadon, mert a színész rögtön le­bukik. Csak ők vannak és a gondola­taik. Itt nincsenek rohangálások a színen, ha valaki kettőt lép, az olyan, mintha a világ másik felére szaladna. A színészek teljes egymásrautaltság­ban léteznek az előadásban.- A színészválasztásnál mi volt az alapvető szempont?- Most már elmondhatom ma­gamról, hogy én is egri színész va­gyok, jó néhány produkcióban ját­szottam már itt, és megismertem a kollégákat. Úgy gondoltam, meg­vannak' azok az emberek a társulat­ban, akikkel ezt a számomra annyi­ra fontos darabot létre lehet hozni, mégpedig úgy, hogy teljesen egri színészek szerepeljenek benne. Vé­gül Meszléry Judit kivételével vala­mennyien itteniek, tehát ez egy he­lyi ügy, ami meg is látszik a munka- folyamatban.- Úgy kezdte el a próbákat, hogy fejben készen volt a koncep­ció. Ehhez képest kellett-e komp­romisszumokat kötni?- Ez a fajta munka kompro­misszumok sorozata, és néha úgy érzem, ahogyan jelenleg állunk, az az eredeti elképzelésemhez képest elfogadhatatlan. Másrészt azonban bízom abban, hogy a bemutatóig minden szépen a helyére simul, és akkor az eredeti koncepciómhoz na­gyon közel álló dobg születik majd Akkor derül ki, hogy ez az út, amin elindultam, elindultunk, helyes-e. Hiszek benne, hogy az. Kell még a hátralévő idő egyes jelenetek össze- csiszolásához, de alapvetően már nem kell változtatnom semmin. Még terelgetni kell a színészeket, egyfajta határokat megszabni, me­lyek között mozoghatnak. S ami na­gyon fontos, az a pontosság. Nem vagyok egy porosz szemléletű em­ber, de ahhoz, hogy az előadás - mint mechanizmus - működjön, tel­jes pontosságra van szükség. Emiatt a borzalmasan aprólékos munka miatt tűnhet úgy, hogy az előadás hihetetlenül egyszerű, nagyon ma­gától értetődő, folyamatos és gaz­dag: egy óm negyven perces vízesés!- Ami foglalkoztatta a műben, az ajánlja is egyben az előadást. Miért a Nyafogókat választotta el­ső rendezéséül?- Ezt a darabot hazánkban még nem mutatták be. Arról sem tudók, hogy ilyen szerkezetű vagy techni­kájú darabot színre vittek volna. A közönség olyan színészi munkát lát­hat, mely magyar színpadokon nem mindennapi. Humánus szín­darabnak tartom a Nyafogókat, mert nem ítélkezik emberek fölött. Berkoff azt írja előszavában, hogy félelmetes dolgok árnyékában élünk, és következik egy hosszú fel­sorolás az atombombától addig, hogy elromlik a magnónk, majd a végén hozzáteszi, hogy ezt a dara­bot a szorongóknak dedikálja. Azt gondolom, hogy az emberek nagy többségének az életét az apró őszin- tétlenségek, kis hazugságok, pici kompromisszumok határozzák meg. Egyszer csak eljutunk egy pontra, ahonnan nincs visszaút, és az öncsalásunk, a nem tiszta önké­pünk képtelenné tesz az őszinteség­re. Nem lehet senki őszinte például egy olyan házasságban, melyben a kapcsolat ott tart, hogy elválni nem merek, de ha most őszinte leszek, annak nem lehet más következmé­nye, csak a válás. Ezért nem mon­dom meg az igazat. A darab azt mu­tatja meg, hogyan működnek embe­rek az életben, miközben belül egé­szen másként vélekednek dolgokról Borzasztó indulatok és feszültségek munkálnak bennük, miközben mo­solyognak. Azt is megmutatja a Nyafogók, hogy ennek nem kell fel­Görög László tétlenül így lenni, mert ez mindig önálló választás függvénye. Van olyan, hogy az ember egyszer csak vesz egy nagy levegőt, és elmondja azt, amit addig elfojtott, és elkezd valami újat. Arra is van mód, hogy amikor a választás és változtatás le­hetősége előtt áll, a régi reflexek mi­att belelép ugyanabba a gödörbe, és ismét végigcsinálja az unásig ismert rossz sorozatot. Olyan ez, mint az el­hízás, ami apró örömök sokasága, hiszen csak egy kicsit örülök a cso­kinak, az édességnek, anélkül, hogy végiggondolnám a következménye­ket, aztán egyszer csak meghízok, és a lefagyás nagyon keserű. A sok kis örömöt csak határozott interval- lumú szenvedéssel és kínlódással le­het rendbe hozni. Ez így működik az életünkben is: kicsit elcsúszunk, új­ra elcsúszunk és még egy kicsit el­csúszunk, majd jön egy fájdalom, egy krízis, amit vagy nem úszunk meg, és akkor van lehetőség á to­vábblépésre, vagy azt is megpróbál­juk megúszni, "és egy még nagyobb krízisbe taszítjuk magunkat. Erről persze nem nyomorultul és szen­vedve beszél a darab, hanem na­gyon sok vidámsággal. Akinek van képessége arra, hogy önmagát egy kicsit kívülről lássa, akinek van hu­morérzéke, az önmagán is jól mulat­hat az előadást nézve, egres béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents