Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-01 / 229. szám

2003. Október 1., szerda M E G Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL Állami tejkvótára pályázhatnak Kis megye, kis állattenyésztés, ez a jellemző szőkébb hazánkra - mondta tegnapi sajtótájé­koztatóján Barta István, az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal főtanácsosa. Mint hozzátette: a kevés állatállomány rányomja bélyegét az ágazatra. Heves megye Jelenleg 14 ezer 734 szarvasmarhát tartanak megyénkben, a tehénállo­mány pedig 7658, ami igen ala­csony, sőt az éves 21 millió liter tej­termeléssel sem tartozunk az élvo­nalhoz. Barta István felhívta a fi­gyelmet, hogy 633 termelő kvótá­val tart tehenet és 122 termelő tej­kvótával is rendelkezik. Rámuta­tott, hogy az elmúlt időszakban 40 kistermelő adta vissza ezt a lehető­ségét az államnak, mert az Európai Unióban csak extra minőségű tejet értékesíthet, erre viszont nincs fel­készülve, nem rendelkezik a meg­felelő feltételekkel. Ezután Zoltai Béla, a hivatal osz­tályvezetője ismertette a földműve­lésügyi és vidékfejlesztési tárca pá­lyázati felhívását az állami tejkvóta felvásárlására. Kiemelte, hogy a He­ves megyéből érdeklődő termelők október 15-ig nyújthatják be pályá­zatukat az Állattenyésztő és Teljesít- ményvizsgáló Kft.-hez Gödöllőn, a Tessedik Sámuel a 4. szám alatt személyesen, vagy postai úton, tértivevénnyel. A pályázatra csak azok jelentkezhetnek, akik tagjai a Tej Terméktanácsnak, nincsenek csődeljárás alatt, és nincs köztarto­zásuk. A beérkezett pályázatokat az Agrárrendtartási Hivatal tagjai­ból álló szakmai bizottság október 31-ig bírálja el A hiányos, nem megfelelően kitöltött pályázatokat elutasítják. A vételi ajánlatot leg­ÁLLATÁLLOMÁNY ÉS TEJTERMELÉS HEVESBEN Szarvasmarha 14.734 db Tehén 7.658 db Sertés 79.000 db Juh 17.000 db Tejtermelés 2.100.0001 Az egy főre jutó tejfogyasztás 1501 alább évi 20 ezer literes tejkvótára nyújthatják be. Az adásvételi szer­ződés megkötésére az értékesítést követő 15 napon belül kerül sor. Nyertes esetén a vételárba beszá­mítják a kvóta mennyiségének 25 százalékára vonatkozó kauciót, amelyet előzetesen kell befizetni. Ha a pályázó nem nyert, akkor ezt a bírálattól számított 30 napon be­lül visszakapja. A kvótát a pályázó az EU-hoz való csatlakozás után, 2004. április l-jétől használhatja fel. Az így megszerzett jogosultság az adásvételi szerződéssel igazol­ható. Hazánk uniós tagsága után - a megállapodás szerint — évente egymülió 93 ezer liter tejkvótára lesz lehetőségük a termelőknek. Az is elhangzott, hogy a pályá­zati felhívást az érdeklődők besze­rezhetik Egerben, a Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalban, va­lamint a hevesi, a füzesabonyi, az egri, a pétervásárai, a nagyrédei és a detki falugazdász-központok­ban ÍS. (MENTUSZ) Bejáró” feszültség az iskolában A '70-es évek erőltetett központosításá­nak több dél-hevesi oktatási intézmény is áldozatul esett, ráadásul több kistelepü­lésen mostanáig sem megoldott a felső ta­gozatos oktatás. Hevesvezekényből és Tarnaszentmiklósról is Hevesre járnak a gyerekek, ám fizetni nem tudnak értük. Dél-Heves- Közel száz nem hevesi gyermek jár a Kör­zeti Általános Iskola felső tagozatába — mondja Kontra Gyula hevesi polgármester —, hiszen Hevesvezekényen és Tamaszent- miklóson csak alsó négy osztály működik. A jelenlegi törvény értelmében más norma­tívajut egy hátrányos helyzetű gyermekre és más egy fokozott gondoskodást igénylő ta­nulóra. így a Szentmiklósról bejáró közel félszáz gyermek után 250 ezer, míg a Vezekényből ingázó ugyanennyi gyermek után 3,2 millió forint járna. Ám a két tele­pülés eddig egyetlen fillért sem fizetett a ta­nulói után. Az érintett két település vezetője úgy vé­lekedett, hogy a körzetesítés miatt kellett annak idején megszüntetni a felső tagoza­tos képzést, azaz arról nem a községek mondtak le önként, hanem „erőszakkal" vették el a lehetőséget tőlük. Igen ám, de a rendszerváltást követően több település is „visszavette” tanulóit, így például Tarnabodon is újraindult az oktatás. — A tanulót nem tehetjük ki az iskolából - folytatta a hevesi polgármester —, ám aki egy szolgáltatást igénybe vesz, annak bi­zony fizetnie kell. Ezért kezdeményeztünk a két érintett település veze­tőivel egy közös megbeszé­lést, amelyen nemcsak a gyermekekre eső igen ma­gas összeg kifizetéséről, ha­nem a további teendőkről is szóltunk. Buda Sándomé, Tarnaszentmiklós polgár- mestere az eset kapcsán a következőkép­pen fogalmaz:- Tény, hogy a magyar oktatás alulfi­nanszírozott, s nekünk is hozzá kell járul­nunk gyermekeink felső tagozatos képzésé­hez. Mivel a tanulók egy része hátrányos körülmények közt élő családokból szárma­zik, ezért külön fejlesztő programokra van szükség, amely tovább növeli a költsége­ket. A tanácskozáson egyetértettünk ab­ban, hogy fizetni kell, ám azt, hogy hon­nan, még nem tudjuk. Várhatóan pályázati lehetőséget kell keresnünk. Felvetődött az is, hogy a két kistelepülés „hazaviszi” tanulóit. Ez azonban indokolat­lanul nagy terheket róna a két kisközségre, s ma már egy felső tagozat beindításának olyan követelményei vannak, amelyeknek A testületek elé kerül a „fizetés ügye’ A három érintett önkormányzat egyelőre a közös megoldás keresésének reményében vált el: Hevesvezekényen és Tarnaszentmiklóson testület elé kerül a „fizetés ügye", s tovább vizsgálják annak a lehetőségét, hogy miképp lenne érdemes működtetni a Körzeti Általános Iskolát. nehéz .megfelelni. Ugyancsak szóba került, hogy a hevesi Körzeti Általános Iskolát tár­sulás formájában működtetnék. Ennek vi­szont az a rizikója, hogy egy épülettataro­zás vagy -bővítés olyan terheket róna az ön- kormányzatokra, hogy az könnyen a műkö­dőképességet veszélyeztetné, nem beszélve az adminisztrációs terhekről. szuromi rita A finnországi vendégek a Városházán. Oktatási kérdésekről tárgyaltak, fotó: pilisy Szakemberek Poriból Eger A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium meghívá­sára tegnap tizenegy fős delegáció érkezett Finnországból, Poriból a hevesi megyeszékhelyre. A testvér- városból Egerbe látogató, oktatási szakemberekből álló küldöttséget Antii Vuolanne, a pori önkor­mányzat tagja vezeti. A vendégeket kedden délelőtt a Városházán fogadta dr. Törőcsik Miklós, a település oktatásért fele­lős alpolgármestere és Szókéné Komenczi Anikó, a közoktatási iro­da vezetője. A megbeszélésen a magyar és kifejezetten az egri okta­tási rendszer sajátosságairól, a jö­vőre vonatkozó elképzelésekről esett szó. A finn delegáció tegnapi programjából természetesen nem hiányzott a városnézés, a helyi ne­vezetességek bemutatása sem. A külhoni szakemberek ma délelőtt a Bornemissza Gergely Szakkö­zépiskolát keresik fel, ahol a házi­gazdák nevében Borbély András igazgató kalauzolja majd őket. A vendégek megismerkedhetnek az oktatási intézmény életével, s lehe­tőségük lesz arra, hogy a szakmai konzultációk mellett iskolai órá- kon vegyenek részt. __________■ R ÉNES MARCELL Nem-mobil klíma Úgy hallani, meglehetősen hideg fogad­tatásban részesült az a globális felmele­gedésről szóló vicc, amelyet az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a Moszkvában tegnap megkezdődött harmadik klímaváltozási világkonferencián hintett el. Miközben a konferencia első napján a sarkövi országok képvi­selői rámutattak, hogy a globális felmelegedésnek tragikus követ­kezményei lehetnek az északi sarkvidék fagyos területein élő né­pekre nézve, Putyin azzal tréfálkozott, hogy Oroszország egy északi ország, és nem ijednének meg tőle, ha egy-két fokkal me­legebb lenne. Sőt mindez talán jót is tenne, kevesebbet kéne köl­teni bundakabátra és más meleg holmikra. Már csak én fűzöm hozzá: s talán vodkára is. A konferencián mások mellett a norvég környezetvédelmi miniszter rámutatott: a fölmelegedés jelentős változást idézhet elő a Golf-áramlásban, amely Nyugat-Európa teljes óceáni partvonalának időjárására ha­tással van. Kanadai kollégája pedig arról beszélt, hogy az északi jégmezők olvadásának máris szemmel látható jelei mutatkoznak, drámaian csökken a jegesmedve-populáció, robbanásszerűen szaporodnak viszont a rovarok, és soha nem látott erdőtüzekkel kell megbirkózni. Ami pedig Ororszországot illeti, az örökké fa­gyott talaj, a permafrost megolvad, és hatalmas területek válnak majd lakhatatlanná. Mi pedig remek sivataggá válunk, ahol a karavánok egy kiszáradófélben lévő, hajdanán Balatonnak nevezett mocsaras oázis partján pihennek meg. Hacsak addig annyit nem emelkedik a Földközi- vagy a Fekete-tenger vízszintje, hogy az áradat vissza- ömlik a Kárpát-medencébe. Viccre tehát semmi ok, nem csak az északi népeket fenyegeti a veszély: mindenkit. Már ma ott tartunk, hogy lassan feledhetjük a négy évszakot: kutya hideg van, tél, és kánikula, nyár, közben rövid átmenetek. Pár nap tavasz, pár hét ősz. Ha süt a nap, az persze jó, csak ép­pen a mérsékelt égövön nem a plusz negyven fokra van kondici­onálva sem az emberi szervezet, sem — például — az erdő. A civilizáció odáig fejlődik, ahonnan valamikor indult. Félek, ezúttal viszont a Föld győz. Hogy két vagy ötven év múlva-e, leg­feljebb egyénileg érdekes. Linzi tapasztalatcsere Heves megye, Felsö-Ausztria A Heves megye és Felső-Ausztria közötti partneri kapcsolatok kere­tében - Felső-Ausztria meghívá­sára - két köztisztviselő a közel­múltban többnapos szakmai ta­pasztalatcserén vehetett részt Linzben, Felső-Ausztria székhe­lyén, a tartományi hivatalban - mondta el lapunknak Cserháti Gabriella, a Heves Megyei Önkor­mányzati Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Irodájának munkatársa. Miként hozzátette, a köztisztviselőket a megyei önkormányzati hivatal Területfejlesztési Igazgatósága és a Nemzetközi Kapcsolatok és Ide­genforgalmi Iroda delegálta. Az egyhetes szakmai gyakorlat so­rán a küldöttek megismerkedtek többek között a tartományi hiva­tal szervezeti felépítésével és mű­ködésével, a Felső-Ausztria által működtetett Európai Információs Pont Iroda és a Térségi Területfej­lesztési Iroda munkájával. A Fel­ső-Ausztria és Heves megye kö­zötti szakemberek tapasztalat- cseréje 2004-ben az EU Centurio- programja keretében tovább foly­tatódik. ■ Civilek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) A konferencia résztvevői — el­sősorban civllfórumok, non- profit szolgáltatók, karitatív szervezetek, alapítványok - az Életfa Környezetvédő Szövetség és az Egri Civil Kerekasztal meghívására gyűlnek majd ösz- sze. A rendezvény célja az, hogy a civil szektorban működő szervezetek megtalálják egy­mást, illetve a maguk erejének tudatában összefogva dolgoz­zák ki a leghatékonyabb együtt­működési formákat. Lehetőség nyílik megismerni külföldi szervezetek tapasztalatait, hi­szen a meghívottak között sze­repelnek a visegrádi országok­ban és az Egyesült Államokban működő hasonló összefogások képviselői is. A koordinációs ta­nács ülésén ezután a Nemzeti Civil Alapprogramról tájéko- zódtak a tagok. _____________■ A z otthonlakók kényelméért Eger Az idősek világnapjához igazod­va tegnap adták át az Idősek Berva-völgyi Otthonában a javuk­ra, segítségükre szolgáló kiszolgá­lóhelyiségeket. Az ünnepségen dr. Törőcsik Miklós alpolgármes­ter hangsúlyozta: a beruházás­hoz az önkormányzat pénzén túl szükség volt arra, hogy az intéz­mény pályázzon a minisztérium­hoz, továbbá saját forrásából egé­szítse ki a költségek fedezetét. Az intézményvezetőknek olyan ener­gikusaknak kell lenniük, mint az igazgatónő - a csupán névrokon — Törőcsikné Király Margit. Fon­tos, hogy úgy viszonyuljanak az általuk irányított otthonhoz, mintha az a sajátjuk lenne. A gondozottakon az is látható — tette hozzá —, hogy a dolgozók szakértelemmel és szeretettel bánnak velük. A tetőtérben kialakított szárító­vasaló helyiséget, ruharaktárt, gyógyászati segédeszköz-raktárt, tisztítószer-raktárt és mentálhigié­nés foglalkoztató irodát dr. Palotai Zsuzsanna, a polgármesteri hiva­tal egészségügyi és szociális iro­davezetője avatta fel. Köszöntőjé­ben elmondta: az otthonban olyan munkát végeznek, amire önmaguk és a lakók hozzátarto­zói sem lennének képesek, ezért hálával tartozik a város. Törőcsikné Király Margittól megtudtuk: a tetőtérben 140 négy­zetméterrel bővült az épületük. A beruházás 7 millió 668 ezer forint­ba került. Ebből kétmillió a Szod- ális Minisztérium támogatása, egymilliót saját költségvetésükből fedeztek. A fennmaradó hányadot a fenntartó önkormányzat vállal­ta. Az otthon jelenleg 50 férőhe­lyes, és 4-5 éven belül száz férőhe- lyessé kívánják bővíteni. in. z.) Pincében a kabaré Eger A Hotel Egér-Park műemlék pincé­jében, az „Istenes pincében” talál­kozhatott a közönség a honi kaba­ré színe-javával hétfőn este: itt for­gatta októberi adását a Farkoshózy Tivadar szerkesztette Rádiókabaré stábja. A közel há­romórás felvétel rövidebb változa­ta október 4-én, szombaton dél­előtt 10 órakor, míg a hosszabb műsor október 9-én, csütörtökön délután kerül adásba. A szombati műsor a Kossuth adón, a csütörtö­ki a Petőfin lesz hallható. A hétfő esti nyilvános felvéte­len, melyen a szót Trunkó Barna­bás vitte, a „vezérfonal” pedig a szüret és a bor volt, igen nagy si­kerrel léptek fel az ismert művé­szek — többek között Bajor Imre, Csala Zsuzsa, Éles István, Gálvölgyi János, Maksa Zoltán, Nádas György — a hozzáértő kö­zönség előtt. ■ A Rádiókabaré sztárjai nagy sikerrel szerepeltek az egri nyilvános felvételen ________________________fotó, gál gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents