Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-03 / 231. szám
| 2003. Október 3., péntek M E GYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Húzóágazat a turizmus és az ipar Az idei első hat hónapban a bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százalékkal szárnyalta túl a múlt év első félévi eredményét - tudtuk meg Nagy Erzsébettől, a KSH Heves Megyei Igazgatóságának osztályvezetőjétől. A legfrissebb elemzés szerint a húzóágazat szerepét az ipar és az idegenforgalom töltötte be. Heves megye SIKE SÁNDOR Martfű, Lenin utca Megmaradtak a rendszerváltozás előtti utcanevek Martfűn. A helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén - meghajolva az ott élők akarata előtt - úgy határozott: nem változtatja meg a lakosság egy része által kifogásolt elnevezéseket. Kis magyar abszurd? Költőinek tűnik a kérdés. Arról lenne szó, hogy tizenhárom évvel a rendszerváltozás után akad még olyan település széles-e hazában, ahol a naponta pellengérre állított múlt emlékeihez ragaszkodna az istenadta nép? Nyugodjon meg a beteg! Lényegében ez a gondolati tartalma a magyarázatnak, amit a martfűi jegyző adott a döntésről. A címzetes jegyző arra emlékeztette az őt megostromló sajtót, hogy Martfűn 1991-ben merült fel a gondolat, hogy néhány utca nevét átkereszteljék, miután „azok történelmileg elavultak és nem aktuálisak”. A hivatalnok tájékoztatásából hamar kiderült: nem egy-két utcanév, hanem pontosan tizenhárom van, amelynek elnevezése immár tucatnyi esztendeje vita tárgya a martfűiek körében. A szocialista társadalmi berendezkedés időszakát idézi többek között a Lenin, a Ságvári Endre, a Kun Béla, a Martos Flóra és a Münnich Ferenc utca. A martfűi elöljáróság nem a hasára ütve mondta ki a verdiktet. Maga a lakosság ellenzi a változást. Az önkormányzat oktatási, művelődési és sportbizottságának tagjai kérdezték meg a választókat. A normál önkormányzati ügymenetben a lélek és a test kultúrájának ügyeit intézni hivatottak azt tapasztalták, hogy többségben vannak azok, akik ragaszkodnak a régi elnevezésekhez. S ha valaki hátsó szándékot, kommunista hajlamú kérdezőket gyanítana az eredmény hátterében, nem árt, ha tudja: az utcákban lakó 2500 szavazásra jogosult közül 1200-an aláírásukkal is megerősítették azon véleményüket, hogy minden maradjon a régiben. A kategorikus álláspont elsősorban a várható pénzkiadásoknak köszönhető - véli a jegyző. Túl azon, hogy tökéletesen hihető és racionális az érv, van benne valami mélyebb tartalom is - nem öröm persze kimondani ide jutott a nyolcvanas évek végi, múltat váltó akarat. Ma már kasszát csinál az egyszerű ember, s azt kérdezi, hogy mibe kerül ez neki? Ha a kiadási oldalon nem várt tételek mutatkoznak, fityiszt mutat az eszmének, a politikának. A Lenin utcából nézve úgy vetődik fel a kérdés, hogy mit is kapott ezektől? Hej, Rákóczi, Bercsényi... A statisztikai hivatal munkatársai által készített tanulmányból azt is kiderül, hogy a 49 dolgozónál többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások az év első felében 126 milliárd forintot termeltek, ami 0,7 százalékkal haladta meg 2003 első hat hónapjának termelési értékét. Az eladások 56 százalékát a belföldi értékesítések jelentették, melynek a mennyisége 8,9 százalékkal, a kivitelé 12 százalékkal volt több a tavalyitól. A villamosenergia-, a gáz-, a gőz- és a vízellátás teljesítménye 8 százalékkal csökkent, az ipari termelésből 80 százalékkal részesülő feldolgozóiparé 4,2 százalékkal növekedett. A feldolgozó- iparban több textíliát, bőrárut és lábbelit állítottak elő, de nőtt a gép- és a vegyipar teljesítménye is. Az összes ipari termelés és export nagy részét az élelmiszer-, az ital-, a dohány- és a fémfeldolgozás, valamint a gépipar vállalkozásai biztosították. Ezek a termelési értékből együttesen 73, az árukivitelből 96 százalékkal részesültek. A négy dolgozónál többet foglalkoztató megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelése az első fél évben meghaladta a 9 milliárd forintot, ami 2,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A termelés négytizedét az épületek létrehozása tette ki, amely az országostól lényegesen kevesebb. A kereskedelmi szálláshelyeken az első hat hónapban csaknem 127 ezer turista fordult meg, és több mint 271 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégforgalom a szállodák és a panziók kivételével minden szállástípus esetében nőtt, különösen a kempingeknél. A belföldi vendégek érdeklődése nagyobb volt, mint a külföldieké, az átlagos tartózkodási idő az előbbieknél 2,1, az utóbbiaknál 2,3 éjszaka volt. Megyénkben június végén 24 ezer 980 gazdasági szervezet tevékenykedett, öt százalékkal több, mint januárban. Ezek többsége továbbra is egyéni vállalkozó. A társas vállalkozások száma 7331, nagy részük bt. és kft. Ezer lakosra 77 működő gazdasági szervezet, ezen belül 23 társas és 46 egyéni vállalkozás jutott. Az első fél évben a vállalkozók 20 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, melynek 59 százaléka ipari volt. A felmérések szerint az esztendő második negyedévében 117 ezren dolgoztak a megyében, 1,4 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 8 százalék, az országos átlagnál magasabb. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havonta bruttó 113.529 forintot kerestek. A nettó kereset pedig 78.842 forint. Ennek ösz- szege az előző év azonos időszakához képest 21,3 százalékkal emelkedett. imentuszi Az önkormányzat lakossági érdeklődésre és az információmegosztás, -áramlás jobbítása érdekében mellé állt egy teleház létrehozását kezdeményező elképzelésnek - értesült róla lapunk. A terv megvalósítása érdekében pályázatot nyújtottak be a Heves Megyei Területfejlesztési Tanácshoz, amely ötmillió forinttal támogatta az ötlet megvalósítását. A legutóbbi képviselő-testületi ülés pedig már a leendő szolgáltatóhely kivitelezőjéről is döntött, így a megbízást kapó vállalkozás valószínűleg még idén hozzákezd a feladathoz. Bornemissza János polgármester a leírtakhoz a következőket fűzte:- A teleház a jelenlegi Szolgáltatóház bővítménye lesz, amelyhez építészetileg is alkalmazkodni fog. A beruházás összköltsége 8,6 millió forint, s reményünk szerint jövő nyárra már működőképes fesz a teleház, amelyet információs pontként is szeretnénk majd üzemeltetni. Miként az önkormányzati vezető lapunknak kifejtette, elsősorban felnőttek érdeklődését feltételezi a teleházi szolgáltatások iránt, amelyet többek között 3-4 számítógép szolgálna ki, de — tette hozzá — az az idegenforgalom szempontjából is hasznos lenne. Egy helyi vállalkozóval együttműködve pedig a használható géppark növelésére is mód nyílhat majd a későbbiekben. B. s. Gyöngyös A hatékonyságot fokozó szervezeti átalakulásról, tervezett programokról tartott sajtótájékoztatót a Junior Art Alapítvány nevében Tóth Attila alapító tag, Nagy Gyula, a kuratórium megbízott elnöke és Fótos Dániel, az újonnan létrejött titkárság vezetője. — A Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója kapcsán — mondta Fótos Dániel — a Gyöngyösi Rákóczi-körrel közösen ma este hat órától emlékünnepet tartunk a Kolping-házban, ahol a II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola és a Berze Nagy János Gimnázium tanulóinak irodalmi összeállítását, valamint a Varga László Polgári Teátrum Hej, Rákóczi, Bercsényi... című műsorát láthatja a közönség Sziki Károly színművész és Szabó Viola zeneművész-zenetanár előadásában. Ugyancsak az emlékévvel kapcsolatban irodalmi-képzőművészeti pályázatot hirdetnek iskolásoknak, januárra pedig Bajza Jó- zsef-emlékünnepet terveznek. Jövőre is megtartják nyári konferenciájukat Puky Árpád születésnapjához kötődően, és a Junior Art nyári alkotótábort is szeretnék újra megrendezni. Az alapítvány tervezi egy rendszeresen működő alkotóműhely létrehozását, illetve az állandó támogatói rendszer kibővítését. Nagy Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Évfordulók Titkársága által kiadott füzetben, mely a Rákóczi-emlékév 62 településen zajló 130 programját tartalmazza, Gyöngyös egyáltalán nem szerepel. — Mindannyiunk, vagyis az egész város felelőssége, és valószínűleg a tájékozatlanság és figyelmetlenség számlájára írható - közölte -, hogy ez megtörténhetett. Sajnálatos, hogy Rákóczi egyik városa, melyet a szabadságharcban játszott szerepe is erre predesztinálna, nem jelenik meg egy ilyen nagy példányszámú kiadványban. Ez nem csak presztízsveszteséget, de idegenforgalmi kárt is okozott a városnak. JÓNÁS ÁGI Szigorúan őrzött szőlősök Jelentősen visszaszorultak a szőlőlopások, a gazdák figyelmének, a hegyközségeknek és a hegyőri szolgálatoknak köszönhetően. Elsősorban a szüret és a telepítések idején vigyázzák fokozottan az értéket. A korábban elterjedt böngészést ilyenkor szinte mindenütt tiltják. Heves megye Egerben a szőlő többsége már biztonságban, a pincékben van, ám a figyelem vonatkozik a még kint lévő mennyiségre. Ma már csak elvétve történik szüreti lopás, idén egy bejelentett esetről tud dr. Dula Bence egri hegybíró. Olyan még előfordul, hogy olykor-olykor a szomszédok beleszüretelnek a másikéba, de szüret idején mindenki, a hegyközség is kellő gondossággal, éjjel-nappal őrzi a termést. A közel ezer hektáron működő Egri Hegyközség jelenleg mindössze 4 hegyőrrel védi a területet. Az őrök augusztus elejétől mindig az éppen szüret előtt álló táblákat vigyázzák, így eleget tudnak tenni vállalt feladatuknak. A szeptemberi fő szüreti időpontban hatan teljesítettek szolgálatot, most viszont már ennyien is elegen vannak. A szüret várhatóan a hónap közepéig mindenütt befejeződik, így október 20-án a hegyőrök is pihenőre térhetnek. A hegybíró szerint régebben akadt már rá példa, hogy valaki bejelentette a szőlőlopást, miközben a valóságban el sem tulajdonított gyümölcsből feketén készítettek bort. Az mindenképpen gyanús, ha valakinek fél hektárja van, és csak két mázsa szőlőt jelent — tette hozzá Dula. Egerben - akárcsak jóformán a két megyei borvidék, az egri és a mátraaljai összességén - tilos a böngészés. A maradék után kutatók ugyanis könnyen túlzásba eshetnek, s engedve a kísértésnek, „túlböngészik” magukat. Egyébként sincs ma már értelme, mint a korábbi nagyüzemi táblák esetében, ahol gyakorta olcsó munkáskézzel, diákokkal szüreteltettek, és tényleg sok volt az elhagyott tőke, fürt. Manapság a gazdák sokkal jobban ügyelnek minden szemre. A hegyközség a hegyőri szolgálat működéséhez központi állami támogatást kap. A hegybíró szerint bár a személyes és az emberi kapcsolatok, a segítőkészség jól működik, hosszú évek kísérletei után továbbra sincs intézményes kapcsolat az önkormányzattal, s nincs közös hegyőri, mezőőri együttműködés. Őriztetik a szőlőt Egerszóláton is. Leginkább a közös szövetkezeti tulajdon idején volt „divatban” a lopás, amikor az emberek jogosnak érezték a fizetéskiegészítésnek ezt a módját. Ma már a gazdák árgus szemmel figyelnek — mondja Fejes Sándor hegybíró. Az egerszóláti hegyközségben hosszú ideje nem fordult elő számottevő szőlőlopás. Hasonló a helyzet a környező egerszaló- ki, verpeléti és egerbaktai szőlősökben is, akikkel együttműködnek. Szalókon helybeliekkel szerződnek, többek közt a vadőr látja el az éjszakai szolgálatot. A fokozott felügyelet általában egymásfél hónapra, a szüret idejére szól. Mivel gyakorlatilag most már alig van kint szőlő, így az őrzés is befejeződik. A megye másik nagy borvidékén, a mátraaljain is őriztetik a szőlőt. Gyöngyössolymoson például Veszélyeztetett területek A tapasztalat az, hogy az illegális szüret, a szőlőlopás leginkább a nagyobb települések, a városok környezetében lévő üdülötelkes, hétvégi házas területeken fordul elő. Ezeket feltűnés nélkül lehet megközelíteni, és utána gyorsan és észrevétlenül el lehet hagyni a helyszínt. Míg ott, ahol zártabb kisközösségek művelik a földet, jobban figyelnek és hamarabb szemet szúrnak a gyanús jelek. '95-96 óta egy helybeli őrző-védő csapat ügyel az értékekre — tudtuk meg Nádudvariné Nagy Évától. A mintegy 600 hektáros területen a szüret kezdetétől a tavaszi munkákig, közel fél évig vigyázzák a tulajdont. Ez alatt nemcsak a termés, a szőlő értendő, hanem a teljes ültetvények, telepítések, az olt- ványok, az oszlopok, a karók és a drótok is. _ikji A z alkalmazásban állók száma 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 Szánna, fő Havi bruttó Havi nettó átlagkeresete, Ft átlagkeresete, Ft Fizikai togl. ■■ Szellemi fogl. és havi átlagkeresete, 2003.1. félév „15388JÍ. PÉNTEKI PORTRÉ Új szenvedély: a köz szolgálata A kívülálló számára úgy tűnik, szinte a semmiből bukkant elő egy, ma már a hevesi közéletben nagyon is ismert név: Sáróndi István. Hirtelen felsorolni is nehéz lenne, hogy a város, a megye életébe bekapcsolódott fiatalember hivatásán, a tanári pályán túl mennyi mindennel is foglalkozik.- Öt esztendővel ezelőtt már indultam egyéni körzetben önkormányzati képviselőnek, de nem jutottam be - eleveníti fel a kezdeteket Sárándi István. - Ennek ellenére kaptam egy bizottsági külsős helyet, így szakértőként kezdtem dolgozni az akkori művelődési bizottságban. István egyébként az alsó tagozatos tanári állása mellett döntött úgy, hogy a közéletben is szerepet vállal. A tarnamérai általários iskola után a hevesi újtelepibe került, ahol munkatársai, főnöke is elfogadja új „szenvedélyét”, hiszen az nem áll messze hivatásától sem. — Eleinte a tenni akarás, az ifjonti hév vezérelt — folytatja —, s az, hogy hittem abban, van mit változtatni, és ehhez erőm és ötleteim is lesznek. A mai napig is hiszek ebben, és ez adja a lendületet. Persze arról sem lehet megfeledkezni, hogy mindezekhez lehetőséget is kaptam. Külsős bizottsági tagként még jó néhány akadály állt előttem, most már a művelődési, kulturális, ifjúsági és sportbizottság elnökeként meg tudom valósítani ötleteimet. így született új kezdeményezésként, hogy a május elsejét a hevesiek Hevesen ünnepeljék, hogy itt is köszöntsék a pedagógusokat, és ebben a bizottságban gyökeredzett meg a gondolat, hogy augusztus 20-ára minden eddiginél pompásabb külsőségek közt emlékezzenek.- Nem csupán négy évre gondolkodom — meséli —, hiszen aki közszolgálatot vállal, annak ciklusonként nem telik le a hivatása. Az iskolák fejlesztése, a közművelődés segítése, egy sportcsarnok építése mind a jövő tervezését szolgálja. A fiatalok esélyteremtése csakis az oktatáson keresztül lehetséges, márpedig minden település jövőjét az határozza meg, hogy ma milyen figyelmet tudunk fordítani a felnövekvő generációkra. Talán nem véletlen, hogy István eddigi teendőin túl egy országos oktatási tagozat munkájába is bekapcsolódik, és megyei szinten sem mond nemet, ha jobbító szándékkal hívják. Vagyis egy esetben ő is ismeri a nemet. Akkor, ha úgy érzi, eddigi teendői már nem engedik, hogy az új feladatot is maximális erőbedobással végezze. Az optimizmust és a pozitív gondolkodást a család is segíti. Ahogy István fogalmaz, felesége a legjobb kritikusa, ő amolyan „nép hangja” odahaza, s ő nem szégyelli elfogadni a tanácsait, hiszen azok mindig elfogulatlanok. S hogyan viseli ezt a hirtelen jött sok feladatot a család? A négyéves kislány még nem sokat érez abból, hogy apu távol van, mert ha István teheti, akkor teljes odaadással játszik és figyel a gyermekre. A második Sárándi kisbaba csak februárban érkezik. Ez a lassan már rutinos szülőknek nem okoz gondot. Mert ha jön a baba, akkor legfeljebb átteszik egy másik napra a bizottsági ülést, amelyet ebben az esetben — gondoljuk — mindenki megbocsát... iszuromii Pályázat romáknak Heves megye Az MCKA kuratóriuma a napokban megtartott legutóbbi ülésén ismét több, roma szervezeteknek szóló pályázatot írt ki. Mint azt Godó Lajos (MSZP), a dél-hevesi térség országgyűlési képviselője, a kuratórium tagja egyebek mellett elmondta: pályázni lehet helyi közéleti képzésre, érdekérvényesítési feladatokra való felkészítésre - akár tanfolyam formájában is -, már működő cigányközösségi házak működtetésére, feladatainak megfinanszírozására, valamint cigánykisebbségi jogvédelmi szervezetek támogatására. A honatya ugyanakkor figyelmeztetett: a pályázatok beadási határideje igen szoros, ugyanis a kérelmeknek október 27-ig be kell érkezniük. A feltételekről bővebben a www.macika.hu internetes honlapon olvashatnak. ■ Teleház: igény van rá Poroszló
