Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-29 / 252. szám

■■ 2003. Október 29., szerda KÖRZETE 7. OLDAL FÜZESABONY E S Újabb párbeszéd, nemcsak romákkal Kerecsend Mint arról többször is hírt adtunk, Pusoma Jenő szervezésében meg­alakult a Heves Megyei Cigány Ki­sebbségi Képviselők Klubja. Az első hónap eseményeihez a pénzügyi fedezetet a Magyarországi Nemzeti és Kisebbségekét Közalapítványtól nyerték pályázat útján. A felkért előadókkal folytatott párbeszéd hasznosnak bizonyult, bár nem ti­tok, hogy a kiválasztottak közül többen másokat küldtek maguk helyett, netán elmaradt a fórum. A résztvevők számára talán a legélvezetesebb találkozás Hor­váth Aladárral volt, aki a roma polgárjogi mozgalomról tartott tájékoztatót. A Munkaügyi Mi­nisztérium illetékese is felhasz­nálható információkkal szolgált. A klubvezető elmondta:- A kerecsened Közösségi Ház­ban múlt szombaton folytatódott a klubprogram. Ezúttal a hallgató­ság előtt a budapesti Farkas Elem­ér az Európai Romákén Országos Szövéséget mutatta be. A progra­mot immár önerőből szerveztük, s az idén még ké hasonló alkalmat széetnénk téemteniVárjuk ven­dégként Törőcsik Miklóst, Eger vá­ros alpolgármesteré is. Pusoma Jenő megjegyezte, hogy a korábbi klubfoglalkozá­soknak a helyieken kívül volt résztvevője Verpelétről, Egerből, Bükkszentmártonból, Demjén- ből, Sarudról, Mátraderecskéről, Tarnaörsről, Ludasról. Az el­hangzottakat mindig írásba is szerkesztették, és azt eljuttatták a megye kisebbségi önkormány­zataihoz. (B. S.) Esélyegyenlőség Füzesabony A megyei önkormányzat Pszichi­átriai és Szenvedélybetegek Ottho­na a város általános iskoláival kö­zösen pályázott a megyei köz­gyűlés egészségügyi-szociális bi­zottságához. Az „Esélyegyenlő­ség-kupa” címet kapott terv támo­gatásra érdemesnek találtatott. Hajdúné Farkas Ildikó, az ott­hon mentálhygiénés csoportve­zetője azt hangsúlyozta, hogy a sportolási alkalom mellett fon­tos cél volt az eseményen ke­resztül kiépíteni a helyi intéz­mények közötti kapcsolatot. A három csapat tagjai több sportágban mérték össze tudásu­kat, a győzteseket zárójelben kö­zöljük. Egyénileg versenyeztek a résztvevők asztaliteniszben (Szalai László), lengő tekében (Bellér László), sakkban (Balsai Nikolett). Műsoron szerepelt a kapura rúgás (Berki József), a kosárra dobás (Ürmös Beatrix), labdavezéésben pedig csapatversenyt hirdettek. Az otthonban rendezett sport­nap jó lehetőséget kínált a lakók éle­tébe való bepillantásra, a még meg­lévő előítéletek csökkentésére. ■ Centenárium, hagyományápolás, testvérkapcsolat Az önkormány­zat mondhatni csokorba „fűzte” a kínálkozó program-alkal­makat. Tarta­lommal megtölt­ve azokra pedig bízvást hívhatott vendégeket még a határon túlról is. Erdélyből az orotvaiak népes küldöttsége meg is érkezett, s kö­zösen még szebb lett a háromna­pos ünnep. Nagytálya A jeles évfordulót, a katolikus temp­lom felszentelésé­nek százéves év­fordulóját sikerült méltóképpen meg- Dr. Seregély István misézett a százéves falak között ünnepelni, hiszen a szentmisét dr. Seregély István egri érsek celebrálta. A templom­kertben pedig kopjafát állítottak. Erről a település polgármestere, Hevesi László megjegyezte:- Erdélyi testvértelepülésünk, Orotva ajándéka többek között Nagytálya történelmi dátumait is bevésve örökíti meg. A kopjafán többek között látható az 1261-es évszám, amely az első írásos fel­jegyzés a községről, de az újratelepítés dátuma szintúgy szerepel rajta. A templommal kapcsolatban említést érdemel, hogy annak ere­deti tornya már csak az eseményre összeállított kiállítási tablón, fényképen látható. A második világháborúban ugyanis a visszavo­nuló német csapatok felrobbantották, és azt már más formában ál­lították helyre. Az önkormányzat erre az időszakra időzítette a felújított Nép­ház átadását is, amelynek költségeihez - a munkálatokra 1,5 mil­lió forintot fordítottak - a Nemzeti Kulturális Örökség Múzeuma is hozzájárult, az eredményes nagytályai pályázat elismeréseként. Egyébként a kulturális bemutatóval köszöntött eseményen fel­lépett az orotvaiak tánccsoportja, amelyet saját zenekaruk kísért. Orotvaiak székely népviseletben az általuk ajándékozott kopjafánál Az intézményben található ifjúsá­gi szórakozóhely, a pinceklub fel­tételeinek javítása lesz az önkor­mányzat következő tervezett fel­adata. Az idézett hétvége szombati napja a helyi óvodások hagyo­mányápolásának biztosított alkal­mat. A szüreti felvonuláson rajtuk kívül az orotvaiak is járták a falu utcáit, s járták zenekaruk muzsi­kájára a táncot. Vasárnap búcsú te­tézte be a napot, amely a Magya­rok Nagyasszonyának, Szűz Mári­ának adózott. A templomkertben pedig felszentelésre került a felállí­tott kopjafa. Az erdélyiek - miként azt Pus­kás Elemér, a 33 fős vendégcso­port vezetője kijelentette - ismét jól érezték magukat Nagytályán. Úgy gondolja, hogy új családok bekapcsolódásával tovább mélyült a két település testvéri viszonya. A nagytályaiakat jövő júniusra vár­ják Orotván, a Péter-Pál-napi ün­nepségükre. _________________■ A templom zsúfolásig megtelt az ünnepi szentmisén F OTÓI PILISY ELEMÉR SZIHALOM. Az önkormány­zat az orvosi rendelő felújítását a tervek szerint tudta elvégez­tetni. Pályázat útján a beruhá­záshoz nyert a település egy­millió forintot, s ehhez biztosí­tottak még kétmilliót a költség- vetésből. A rendelőben burko­latot cseréltek, újracsempéz- tek, festettek. Zelei András pol­gármester azt is hangsúlyozta, hogy a munkálatok révén biz­tosították az egészségügyi in­tézmény akadálymentes meg­közelítését. A településen ez öt tolókocsis beteg dolgát könnyí­ti meg, a megvalósítás pedig EU-konform megoldás. Tekint­hető ez előrehozott beruházás­nak is, hiszen később a közhi­vatalok akadálymentesítése alighanem mindenütt kötelező lesz. FÜZESABONY. A közoktatási törvény alapján a város önkor­mányzata is képzett alapot az oktatási intézmények kötelező minimális eszközbeszerzésére. Erre a célra a kommunális adó­ból befolyt összeg meghatáro­zott részét szánták. Idén - a költségvetési forráshiány miatt - az igényeknél kevesebb pénz állt rendelkezésre, abból is csak pályázati önerőhöz lehe­tett hozzájutni. Mivel most ke­vesebb volt a megpályázható programok száma, így az elkü­lönített keretből megmaradt 2 millió 340 ezer forint. Ezt az összeget - a képviselő-testület döntése alapján - a napokban szétosztották az intézmények között. KÁL. Tegnap zárult Szabóné Tasi Zsuzsanna olajfestmé­nyeiből készült kiállítása a Pártok Házában. A Zeller Fe­renc festőművész által meg­nyitott tárlat meghívóján az alkotó önmagáról vallott. Eb­ben olvasható többek között: „A festészet már gyermekko­romban közelebbről érintett, hiszen édesapám többek kö­zött festészettel is foglalko­zott. Életem leglényegesebb eseményének azt tartom, hogy megismertem Isten sze- retetét. Ó tanít alázatra, mely az alkotó munka terén éppúgy fontos, mint az emberi kap­csolatokban.” ■ A város jegyzője az illetékességi te­rületén elsőfokú gyámhatósági jog­körrel rendelkezik. Az önkormány­zat legutóbbi ülésén dr. Zelei József erről a munkáról adott - teljes évet átfogó - tájékoztatást a képviselő- testületnek. Füzesabony Az előterjesztésből kitűntek a gyámügy széles kört átölelő feladatai. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkoza­tot vesz fel. Külön jogszabályban megha­tározott esetekben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondno­kot felmenti, továbbá megállapítja a mun­kadíját. A gyámhivatal felkérésére a gyám­sági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhi­vatali határozatok végrehajtásában. Felve­szi a szülő nyilatkozatát, amelyben hoz­zájárul gyermeke ismeretlen személy álta­li örökbefogadásához. Dönt a gyermek vé­delembe vételéről és annak megszünteté­séről. A gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a külön élő másik szülő­A gyámhatóság feltárja: hol az igazi érdek nél, más hozzátartozónál vagy más alkal­mas személynél, illetve nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben he­lyezi el. Szakértőt rendel ki és ment fel, to­vábbá megállapítja a szakér­tői díjat. Dönt a gyermekjó­léti szolgáltatások működé­sének engedélyezéséről. Közreműködik a gyermek- tartási díj iránti igény érvé­nyesítésében, a gondozási díj és a megelőlegezett gyer­mektartásdíj behajtásában. Elhangzott, hogy a polgármesteri hiva­tal hatósági irodáján egy gyámügyi ügyin­téző látja el a gyámhatósági feladatokat, aki rendelkezik a szükséges szakképesítés­sel és gyakorlattal. A gyermekjóléti szol­gáltatások működésének engedélyezésé­ben ké szakképzett ügyintéző vesz részt, mindannyian kapcsolt munkakörben. Az iktatott ügyiratok száma 2002-ben 289 volt. Jegyzői hatáskörben 24 érdemi határozatot hoztak. A fent jelzett év tavaszán a megyei gyámhivatal ellenőrzést tartott Füzes­abonyban, de nem állapított meg jogsértést, felügyeleti intézkedésre nem került sor. Veszélyeztetett kiskorúak Füzesabonyban 2002-ben 25 veszélyeztetett kiskorút vettek nyil­vántartásba. Környezeti okból 17, a gyermeknek felróható magatar­tási okból 8, a szülők alkoholizmusa miatt 2, lakáskörülmények mi­att 6 gyermek veszélyeztetettségét regisztrálta a hatóság. Az elsőfokú füzesabonyi gyámható­ságnál az alábbi ügytípusokban indultak eljárások. Leltárkészítés: 158 esetben került sor a gyámhivatal felkérésére gyámsági és gondnoksági ügyben. Környezettanul­mány-készítés: 11 esetben készült, amely más hatóság, illetve szerv (pédául bíró­ság) megkeresésére és jegyzői hatáskör­ben indult gyámügyben került felhaszná­lásra. Ideiglenes hatályú elhelyezés: jegy­zői hatáskörben egy esetben volt rá pél­da, a külön élő másik szülőnél. Védelem­be véel: a gyermek veszélyeztetettségét okozza minden olyan magatartás, mu­lasztás vagy körülmény, amely a gyermek helyes irá­nyú testi, érzelmi vagy er­kölcsi fejlődését nem segíti, gátolja vagy akadályozza. A gyermekjóléti szolgálat ve­zetőjének javaslatára vagy hivatalból indul a védelem­be vételi eljárás, amelynek során a szolgálat vezetője nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének oká­ról, nyilatkozik a gyermek és a szülő együttműködési készségéről. Megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és a gondozási tervet, véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okairól, javaslatot tesz a kirendelhető családgon­dozó személyére és a szükséges intézke­désekre. Ha a szülő a gyermek veszélyeztetett­ségét az alapellátások önkéntes igénybe­vételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője vé­delembe veszi a gyermeket. A védelembe vétel és a hozzá kapcsolódó szociális munka minden gyermek esetében meg­határozott egyéni gondozási terv alapján történik, melynek indokoltságát a jegyző évente felülvizsgálja. 2002-ben 12 esetben indult védelembe vételi eljárás, ebből 10 gyermek esetében el is rendelték. Öt esetben került sor a vé­delembe vétel megszüntetésére, közülük 3 eredményesen, kettő viszont ered­ménytelenül végződött. A szülőnek felró­ható magatartási okból védelembe vett kiskorúak száma 5, míg a gyermeknek felróható magatartási okból védelembe vettek száma ugyancsak 5 volt. A 12 vé­delembe vett kiskorú 9 családban él. b. s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents