Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-27 / 250. szám

9. OLDAL HEVES Mg'HÍRLAP —------------­R öplabda Döntetlen Hiába vezetett 2-O-ra az Agria RC Eger, mégis veszte­sen hagyták el a pályát 14 oldal Izgalmas küzdelemben pontosztozkodással zárult a hatvani rangadó 14. oldal Kenyeret sütünk, közkemencében Az asszonyokba évtizedek alatt berögződött minden mozdulat. Az is, ahogy a kemence mellé oda­készítik a tüzelőt, és az is, ahogy végigsimjtják a fából vájt teknő mélyét. Érzőn teszik ezt, végtelen szeretettel, mint a többi mozzana­tot is, amíg csak a forró katlanból illatozva, gőzölögve ki nem kíván­kozik a friss kenyér. Akkor be­nyúlnak érte a vasból készült, hosszú nyelű szénhúzóval - vala­ha volt falapát is, de azt el- nyűtte már az idő -, majd a kemence szájánál fehér vásznat terítenek rá, s mint gyermeküket egykoron, ma­gukhoz ölelik a meleg testet.- Engemet még tizenhá­rom éves koromban az anyám tanított meg sütni - mondja Orszúgh Istvánné, miközben a fájós lábával a harmadik-negyedik házból az utcai kemencéhez ballag. Margitka néni 1945-ben, bányásszá lett férjét követ­ve Istenmezejéről került ide, Szúcs-Bányatelepre.- Itt sohasem volt pék, üzletben sem igen lehetett kenyeret kapni, igaz, most sem valami nagy a válasz­ték - lendül bele a beszélge­tésbe. - Volt viszont néhány utcai kemence, így aztán mindenki sütött, jól jött ez a szegényeknek, mert azok voltunk mind, akik a telepen éltünk. Mi például havonta kaptunk 20 deka zsírt, meg egy fél liter olajat a bá­nyától, mi volt az három gyerek mellett. Bejártam a környéket, Leleszi, Bocsot, Péterkét, de tíz deka vajat nem tudtam szerezni, lisztből is inkább árpából készül­tet, szinte ehetetlen volt, ami ki­sült belőle. Évek múltán más lett a világ, javult az ellátás, így először elár­vult, majd használhatatlanná vált az öreg kemence. *- Már a korábbi ciklusokban is felvetődött, hogy újjá kellene épí­teni - mondja Suha Tamás, a te­lep önkormányzati képviselője, alti kitartó szorgalmazója volt a helyreállításnak. - Végül a mosta­ni polgármester azt mondta, hogy ő biztosítja az anyagot, ha Margitka néni tizenhárom éves kora óta süt kemencében FOTÓI SZ. I. én a régi helyén felépítem a köz­kemencét. A vékony, magas fiatalembert - aki karbantartóként dolgozik a polgármesteri hivatalnál, valaha pedig nehézgépkezelő volt Óz- don - ugyancsak meglepte a vá­lasz, mert otthon még csak el tett-vett a malteroskanállal, de hol van az egy ilyen komoly kő­művesmunkától. Aztán jó alapo­san megnézte a kemence meg­maradt részét, rajzolt, számolt, tervezgetett, majd belevetette magát. És egy hónap múlva állt az építmény.- Nem nagyon bíztam benne, hogy beválik - vallja be utólag. - A boltívvel nagyon megkínlód­tam. Amikor elkészültem vele, akkor hallottam egy idős mester­től, hogy miként is csinálták a ré­giek. Most, hogy látom, müyen szép kenyér kerül ki belőle, meg­nyugodtam. *- Én viszont egész éjjel nem aludtam - árulja el Margitka néni. - Öt vagy hat éve nem sütöttem már, s azt sem tudtam, hogy mi­lyen lesz az új kemence. Mert itt van kikeverve a kovász, s ha kár­ba vész mind... Az idős asszony hajnal 4-re hívta magához a menyét. Mariká­val felváltva dagasztották, keltet­ték a tésztát. Ezzel egy időben ke­mény fával - cserrel, bükkel, tölggyel illik, mert ez a legjobb - fűtötték fel a kemencét.- Akkor jó a hőmérséklet ben­ne, ha már szikrázik az alja. Negyed 9-re jár, mire bekerül­nek a forróságba a teli tepsik. Másfél, két óra kell, s ropogós barnára sülnek a kerek, illetve a hosszúkás kenyerek. Befér mellé­jük még néhány lángos, meg egy- egy bodag is. Aztán átadják a helyet a követ­kező sütőnek. Boczán Jánosáé meséli, hogy a sorrenddel soha­sem volt gond: az asszonyok felír­ták egy papírra, hogy mikor süt­nek, s a többiek alkalmazkodtak hozzá. Valaha, az '50-es években hetente négy nagy tepsi kenyér ke­rült az asztalra, most, hogy a Pető­fi utcai házzal szemben megújult a kemence, újra kedvet kapott a sütéshez: mind a fia, mind az uno­kái imádják a házi kenyeret.- Öt kiló fehérhez hozzákeve­rek egy kiló rozslisztet, az szépen barnítja, s más ízt ad neki - osztja meg velünk a receptet Annuska néni. Távolabbi szomszédasszonya ezúttal 17 kiló lisztet, 4-4,5 kiló krumplit, hét deka élesztőt, ke­nyerenként fél marék sót kevert el vízzel.- Ha lehet, akkor a tésztát rá kell tenni három jókora darab káposz­talevélre, ami sütés közben átgő­zöli a kenyeret, s nagyon finom lesz tőle - ajánlja Margitka néni. Míg beszélgetünk, kisül a ke­nyér. Káposzta nélkül is igazán fi­nom, minden falatnál gyermek­korom feledhetetlen ízeit érzem a számban. SZILVÁS ISTVÁN Rezes-dupla A jól játszó Gyöngyös otthonában nyert a Besenyőtelek 16. oldal A régi öregek úgy mesélték, hogy errefelé annak idején nem a lakóházakban, vagy a portá­kon, hanem az utcán épültek a kemencék, hogy mindenki hasz­nálhassa őket. Bagólyukban - s a későbbi bányatelepen - valaha öt ilyen közkemence működött, csak a Petőfi utcában három volt. Végül csupán egy maradt meg közülük. Azt öt-hat évvel ezelőtt még használták, de már olyan roskatag állapotban volt az eleje, meg a teteje, hogy az asszonyok attól tartottak, egyszer összeom­lik, s rászakad az egész a benne sülő kenyérre. A 97 évesre be­csült építményt nemrégiben le kellett bontani, mert felújítani már nem volt érdemes. Mivel a helybeliek - részben nosztalgiá­ból, részben a kereskedelmi ellá­tás hiányosságai, részben pedig a házilag sütött kenyér sajátos íze miatt - ragaszkodtak a pótlá­sához, a település önkormányza­tának a támogatásával október közepére felépült az új kemence. A múlt szombaton hét család ré­szére sütöttek benne először. Ötszáz óvodát segítettek Huszonkilenc Heves megyei intézmény az UNICEF listáján Hazánkban sok gyerek nem ismerheti meg az önfeledt játék örömét. Otthon és az óvodák­ban is csak néhány kopott építőkocka vagy ba­ba vár rájuk. A fenntartó önkormányzatok, fő­ként a kisebb településeken, keveset tudnak áldozni új könyvek vagy fejlesztő játékok be­szerzésére. Ezeken az óvodákon szeretne segí­teni az UNICEF Magyar Bizottsága azzal a 32 millió forintos adománnyal, melyből a kistele­pülési óvoda játékkészlete bővülhet. Az első 100 ezer forintos játékcsomagot Halász Judit adta át az UNICEF képviseletében az 1700 la­kosú Jásztelek óvodájának. Az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága május­ban írt ki pályázatot a hátrányos helyzetű kiste­lepülésen működő, önkormányzati fenntartású óvodák számára. A felhívásra összesen 1354 óvoda jelentkezett. Közülük a zsűri azokat vá­lasztotta ki támogatásra, amelyek az elmúlt évek folyamán a legkevesebbet, azaz gyermekenként évi 5500 forintnál kevesebbet fordíthattak játék- és eszközbeszerzésre. így mintegy 500 kistele­pülési óvoda (vagyis a jelentkezők kb. 38%-a) já­tékkészlete bővül a következő hetekben az UNICEF nemzetközileg elismert fejlesztő játéka­ival. A nyertes óvodák többsége Szabolcs-Szatmár- Bereg (68) és Borsod-Abaúj-Zemplén (60) me­gyében működik. Baranya, Tol­na és Nógrád megye mindegyi­kében harmincnál több intéz­mény kap támogatást. A többi tizennégy megyéből összesen 300 óvoda kap játékcsomagot, Heves megyéből 29. A pályázó óvodák között nagy különbség mutatkozott a létszám tekintetében (a legki­sebbe 10, a legnagyobba több mint 150 gyerek jár), ehhez iga­zodva a játékcsomagok értéke 20,60 és 100 ezer forint körül mozog. így az elosztás igazságosabb és több óvoda juthat játékokhoz. A hátrányos helyzetű kistelepülések gazdasá­gi, szociális állapota rányomja bélyegét az ott élő családok életkörülményeire is. Sajnálatos mó­don rohamosan nő a veszélyeztetett, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyere­kek száma (egy szabolcsi falu óvodásainak 82, egy zalai település óvodásainak pedig 90 száza­léka részesül üyen segítségben). Ezeken a településeken az óvodások egy je­lentős része ingerszegény környezetből érkezik, ahol a gondokkal küzdő, iskolázatlan szülő nem tud foglalkozni gyerekével, és a legelemibb játé­kot, könyvet sem tudja biztosítani számára. Az ilyen gyerekek vüágról alkotott képe erősen be­szűkült, beszédkészsége messze elmarad kortár­saikétól, többségük „nem tud játszani”, nem is­meri a játékszereket, könyveket. Ilyen körülmé­nyek között a hátrányos helyzetű kistelepülések óvodáira igen nagy felelősség és komoly nevelé­si feladatok sora hárul. Ehhez a fejlesztési mun­kához némi segítséget nyújthatnak az UNICEF szép új játékai. Az ajándékcsomagban található társasjátékok, kirakó-, és építőjátékok nemcsak örömet okoznak a gyerekeknek, hanem kéz­ügyességüket, fantáziájukat is fejlesztik. Az UNICEF-program anyagi fedezetét az Apró az Aprókért elnevezésű adománygyűjtő kam­pány biztosította. Az euró bevezetése következ­tében a forgalomból kivont európai aprópénzek összegyűjtése rekord nagyságú pénzösszeget, 72 millió forintot (!) eredményezett. Ennek fele az UNICEF nemzetközi oktatási programjait tá­mogatja, a másik feléből segíti az UNICEF Ma­gyar Bizottsága a kistelepülési óvodák játékkész- let-fejlesztését. A nyertes óvodák listája, illetve a Akik nyertek Heves megyében az alábbi települések óvodái nyertek a pályáza­ton: Adács, Bodony, Egercsehi, Egerfarmos, Egerszólát, Erdőkövesd, Erk, Feldebrő, Hevesaranyos, Ludas, Rózsaszentmárton, Szilvásvárad, Szűcsi, Tamalelesz, Vécs, Visz­nek, Adács, Atkár, Bélapátfalva, Domoszló, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Kerecsend, Márkáz, Pély, Szihalom, Tamaörs, Tamazsadány, Tiszanána. játékok ismertetése az UNICEF honlapján meg­tekinthető www.univef.hu címen. A magyar UNICEF Bizottság már korábban is segítette a kistelepülési óvodákat, az SZJA 1%-os felajánlásokból már eddig is több tucat óvoda ju­tott kb. hárommillió forint összértékű gyermek- játékhoz .Játszani is engedd” című programja keretében. (100272-101378-27) A biztonság nyugalma Pénzpiaci Betét Kamat9,09% EBK.m9, 22 % 'EBKtk Egységes Banki Kamat Mutáló. Érvényes a 2003. október 27-i kondíciók szerint, 3M Ft 6havi lekötése esetén. Ha megtakarított pénzét az MKB-ra bízza, nem kell az esélyeket latolgatnia. Az MKB Megtakarítások a pénzpiac biztos befutói. Ne bízza a szerencsére! Eger, Érsek u. 6. • Telefon: (36) 514-100 • www.mkb.hu Anna néni egy kis rozsliszttel szereti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents