Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-27 / 250. szám

2003. Október 27., hétfő MÁTRADERECSKE 7. OLDAL „Kihívás volt a motetta” — Eddig főként családi házakat, kisebb épületeket terveztem itt helyben, illetve a környező faluk­ban, így a mofetta volt az első olyan nagyobb feladat, ami „kilépett” ebből a körből — mon­dotta Szőnyiné Tóth Zsuzsa építész tervező, a lassan-lassan elkészü­lő szárazfürdő megál­modója. Miként hozzáfűzte, hosszadalmas folyamat volt az épületegyüttes terveinek elkészí­tése, amelyhez erdélyi és ausztri­ai tanulmányúton is részt vett. Ez utóbbi, a Bad-Schönau-i fürdő alapján készült a kísérleti vázlat is. - Sok hasznos tanácsot és út­mutatást is kaptam a tervezési szempontokhoz az időközben el­hunyt dr. Szabó Endre erdélyi or­vos-fizikustól, hiszen Magyaror­szágon ideillő irányelv vagy szab­vány jelenleg nincs - mutatott rá. Az alapos előkészü­letek után papírra vetett rajzokkal 2002-ben is­merkedhetett meg a mátraderecskei képvi­selő-testület, majd a la­kosság, s mindkét be­mutató fórumon nagy sikert arattak a tervek, - Úgy gondolom, mindannyiunk életé­ben igen jelentős beruházásról van szó, az enyémben pedig külö­nösen, hiszen nem mindenkinek adatik meg egy ilyen léptékű szakmai kihívás — tette hozzá Szőnyiné Tóth Zsuzsa. Épül a mofetta. Az új gyógyászati központban akár 7000 beteget is elláthatnak majd FOTÓ: GÁL GÁBOR Fókuszban az idegenforgalom Iskolai esélyteremtés- A mostani tanévben talán a legfontosabb feladat számunk­ra, hogy a hátrányos helyzetű ta­nulók integrált nevelésére vonat­kozó szakmai programunkat megvalósítsuk, mely­hez tavaly elnyertük a bázisiskola címet - bo­csátotta előre Barcziné Horváth Márta, a tele­pülés általános iskolá­jának igazgatója. Mint hozzátette, az ebből fakadó feladatok között szerepel egye­bek mellett a régió más bázisin­tézményeiben folyó szakmai munka megismerése és - a ta­pasztalatcserék révén - a kör­nyező iskoláknak a programba történő bevonása is. - Ezzel a cél a szegregáció-mentes esély- egyenlőség biztosítása - fűzte hozzá. Az iskolában a 22 pedagógus jelenleg 225 nebulóval foglalko­zik, köztük — a helybeliek mel­lett - a szomszédos mátraballai felső tagozatos gyerekekkel is. Barcziné szerint az alsó tagozat­ban a hátrányokkal érkező ki­csik felzárkóztatására helyezik a hangsúlyt, melyben gyógypeda­gógus, logopédus és fejlesztő pedagógus is segíti a nevelők munkáját, míg a fel­sőbb évfolyamokon már a továbbtanulásra való felkészítés szere­pel az előtérben. Emel­lett kiemelten kezelik a számítógépes és az ide- gennyelv-oktatást is. Az egri Eszterházy Kár­oly Főiskola Il-es gya­korlóiskolájával közösen részt vesznek a mátraballaiak emel­lett egy Phare-programban is, amely a hátrányos helyzetű fia­talok továbbtanulási esélyeinek növelését célozza.- Az iskolánk felszereltsége jó, ám problémát jelent, hogy nincs önálló ebédlőnk - tért rá a jövő feladataira az igazgatónő — , ugyanis naponta mintegy 140 gyermeket étkeztetünk. Ennek megoldása legalább 10-15 millió forintba kerül, melyre most is ke­ressük a pályázati forrásokat. Bár a kezdetektől a téglagyárra, a bányászatra, s az állattartáson alapuló mezőgazdaságra épü­lő több lábon állás hívei voltunk, a váltás szük­ségességére igazából a '90-es évek eleje, a Nóg­rádi Szénbányák kényszerű felszámolása döb­bentett rá — vallotta a kezdeti időszakról a ma már egyre inkább az idegenforgalom felé fordu­ló település polgármestere, Zám Ferenc.- A természeti adottságaink - a Mátra, a termál­víz, s az egész országban egyedülállónak számító szén-dioxidos szárazfürdő - miatt kézenfekvő megoldásnak az idegenforgalomban rejlő le­hetőségek kiaknázása tűnt — jelentette ki Zám Ferenc. - Ez utóbbi, eleinte riadalmat keltő természeti jelenség még Teller Ede érdeklődését is felkeltette, s 1994-ben személyesen is elláto­gatott ide. A vizsgálatok ered­ményeként 1999-ben az itt feltörő szén-dioxidos, radonos gázt gyógytényezővé, a falut pedig gyógy­hellyé minősítette a szaktárca. A polgármester szerint ez már megfelelő alapot biztosított az idegenforgalmi célú fejlesztésekhez, a mofetta kiépítéséhez, amely megvalósítását nagyban segítette a Széchenyi-terv, azzal együtt, hogy jelentős önerőt is mozgósítania kellett a tele­pülésnek. A rövidesen elkészülő beruházás ösz- szesen mintegy 450 millió forintba kerül. (Tavaly a kis mofettában 1400 beteg fordult meg átlag 13 ke­zelésen, ha az új blokk elkészül, számuk megöt­szöröződik...) Persze, az idegenforgalom nem volt errefelé korábban sem teljesen ismeretlen: a' 70-es évektől ugyanis már hasznosították az itt feltörő termálvizet is.- Apránként ledolgoztuk az öröklött hátrányo­kat: az infrastrukturális beruházásokat, az ivóvíz- , a gáz-, a csatorna-, a telefonhálózat 1998-ra ki­épült, s elkészültek az utak és járdák is - mutatott rá Zám. Ugyanakkor - tette hozzá - más kihívá­sokkal is szembe kellett néznie az Eger- Gyöngyös-Salgótarján képzeletbeli háromszög középpontjában fekvő falunak: itt is egyre inkább érezteti hatását a népességfogyás, másfelől pedig az itt élőket is sújtja az Észak-Hevesre jellemző, sö­tét képet mutató foglalkoztatottsági helyzet. A polgármester szerint a jövőre vonatkozó el­képzelések fókuszában éppen ezért a falu megtar­tóerejének növelése és a munkahelyteremtés áll. Ezek között szerepel újabb építési telkek kialakítá­sa éppúgy, mint - magántőke bevonásával - egy 150-200 férőhelyes, magasabb kategóriájú gyógy­szálló kialakítása is, amely így nem jelentene kon­kurenciát a falusi vendégfogadóknak, de tervezi az önkormányzat a termálfürdő rekonstrukcióját is. Az igazi tőke a dolgozó Mint emlékezetes, az osztrák Leier- csoport 1994-ben vásárolta meg a helyi téglagyárat, amely első lépé­sük volt a kelet-magyarországi be­fektetéseik sorában.- Akkoriban meglehetősen rossz állapotok uralkodtak az üzemben, ezért igen komoly beru­házásokra volt szükség a rekonst­rukcióhoz, illetve a termelés bein­dításához — tudtuk meg Turzáné Hossó Évától, a Láer Mátratherm Kft. egyik ügyvezető igazgatójától. - A tulajdonos több százmilliós ráfordítással korszerűsítette a gyánást, s európai szintű munka- körülményeket teremtett: felújította a szociális helyiségeket és az irodá­kat. Meggyőződésem, hogy a Leier- csoport itteni megjelenése a község életében is fordulópontot jelentett, hiszen akkoriban alig 60 fő dolgo­zott a gyárban, ma pedig majd' 200 alkalmazottunk van, akik zömmel itteniek, de vannak köz­tük környékbeliek is. Turzáné el­mondása sze­rint a kft. árbe­vétele évről év­re dinamikusan nő, ugyanis a képződő nyere­séget a tulajdo­nos, Michael Leier rendszere­sen visszaforgatja. Az idei eszten­dő legnagyobb léptékű, önerőből megvalósított beruházása például a települést elkerülő tehermentesí­tő út megépítése volt. Október 18- án pedig - a gyár történetében elő­ször, de hagyományteremtő szán­dékkal - gyárlátogatással, szabad­idős programokkal egybekötött családi napot tartottak. - Olyan esztendő még nem volt - mutatott rá az ügyvezető igazgató -, hogy ne történjen valamilyen komo­lyabb beruházás a cégnél. Nem tö­rik meg e folyamat jövőre sem: töb­bek között új irodaház és műhely­csarnok épül majd. A településhez fűződő kapcso­latokról szólva elhangzott, öröm­mel támogatják termékeikkel a közintézményeket, de — ha csak tehetik — a helyi vállalkozókon is segítenek. - A téglagyár ugyanak­kor igazi tőkének a saját dolgozóit tekinti - tette hozzá Turzáné Hossó Éva a Leier-cégcsoport filo- zófiáját is megemlítve. ___________■ M ILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Béresné Nemcsak Ilona EGYESÜLETI ELNÖK — A Mátraderecske Idegenforgal­máért Egyesület vezetőjeként azt mondhatom, hogy harmonikus a kapcsolatunk az önkormány­zattal, kölcsö­nösen segítjük egymás mun­káját. Tavaly fe­jeztük be pél­dául a község eligazító táb­lákkal való fel­szerelését. Célunk a mofetta mel­lett a kirándulásra, kerékpározás­ra épülő aktív gyógyturizmus meg­honosítása, ezt azonban csak kö­zös erőfeszítéssel érhetjük el. Sze­rencsére a környező települések­kel és idegenforgalmi irodákkal is jó kapcsolatot ápolunk: szeret­nénk színesíteni a palettát, s az it­teni kínálatot az igényekhez igazí­tani. Úgy látjuk ugyanis, hogy csak a mofettára alapozni nem szabad. Kiss Pálné NYUGDÍJAS- A gyönyörű adottságai miatt fő­ként az idegenforgalomra kell koncentrálnia a településnek, hi­szen olyan vi­lághírű falu a miénk, ahol még Teller Ede is megfordult. Egykori könyv- tárosként, illetve a Mátra­derecskei Ha­gyományőrző Népdalkor vezetőjeként is fontos­nak tartom a hagyományok ápo­lását: népdalokban, népi játékok­ban igen gazdag, igazi palóc köz­ség ez. Szükség lenne arra is, hogy a könyvtár igazi teleház- funkciót kaphasson, s a közmű­velődés központjává válhatna. Le­hetne egyebek mellett nyelvtanfo­lyamokat szervezni, de az idősek­kel való törődés is megoldható le­hetne itt. Csizmarik Imre VÁLLALKOZÓ- A fejlesztéseknek köszönhető­en igen jó infrastruktúrával dicse­kedhet a falu, s szerencsére mind többen fedezik fel az itteni le­hetőségeket is, és egyre töb­ben a falusi tu­rizmusból pró­bálják meg ki­egészíteni a jö­vedelmüket. A faluképen ép­pen ezért lehetne még csinosíta­ni, s ezt nemcsak mint kereskedő, hanem mint itteni lakos is mon­dom. Hiányolom továbbá azt is, hogy a strand nem üzemel, pedig turisztikai szempontból nyilván színesítené az itteni kínálatot. Úgy gondolom - bár tudom, hogy gondokkal jár -, elkelne itt egy ifjúsági klub is. Dolgos, szor­gos település ez, amit talán job­ban meg lehetne lovagolni. Fóti András VÁLLALKOZÓ- A megváltozott munkaképessé­gűeket foglalkoztató Forcent Kft. tulajdonosaként azt gondolom, korrekt kap­csolatot sike­rült kialakítani az önkor­mányzattal, s amiben tud­juk, segítjük a települést. Je­lenleg mintegy 400 főt foglal­koztatunk a környéken, főként manuális munkákkal. Gond vi­szont, hogy jelentősen csökkent az állami támogatás, azonban ez­zel együtt is jelen vagyunk a mun­kaerőpiacon. Úgy érzem, hogy to­vábbra is hiányzik az összefogás az önkormányzat, a vállalkozók és az aktív lakosok között, ami a falu „jobb működését” segíthetné elő, pedig ezzel akár paradicsomi állapotokat is lehetne teremteni. Tóth Gábor KLUBVEZETŐ — Az Anonim Bike Club 2000-ben alakult meg, most már mintegy 20 tagot számlálunk, s igyek­szünk mind több kisgyerek­kel megszeret­tetni a hegyi ke- rékpározást. Szerencsére el­mondhatom, hogy - miután versenyeken is indulunk - mind az önkormányzat, mind pe­dig a vállalkozók is segítik a felké­szülésünket, illetve a részvételün­ket. Örömteli az is, hogy a falu is sokat fejlődött az utóbbi időszak­ban: fokozatosan halad a parkosí­tás, és a mellékutakat is rendbe rakatta az önkormányzat. Ugyan­akkor meg kell említeni, hogy saj­nos vandálok is vannak, akik tör- nek-zúznak. Rájuk talán célszerű lenne jobban odafigyelni. MÁTRADERECSKE Polgármesteri Zám Ferenc Alpolgármesteri Salamon Imre Körjegyzői dr. Kőházi István A képviselő-testület tagjai! Barcziné Horváth Márta, Szőnyi Ferenc, Kovács Zoltán, Fónad Magdolna, Balákné Kovács Klára, ifj. Gyetvai Árpád, Rőthy István, Kovácsné Kocsa Krisztina, Botos László (szószóló) Cigány kisebbségi önkormányzat: Elnök: Botos László Tagok: Csikós József, Balogh Elemér, Csikós Géza, Németh István A községháza címei 3246 Mátraderecske, Hősök tere 12. Tel.: 36/476-123, tel./fax: 36/476-325. • www.matraderecske.hu , • matraderecske@axelero.hu Ügyfélfogadási idői Hétfőn, szerdán és csütörtökön 8-tói fél ötig, pénteken 8-tól 14 óráig. Ebédidő: 12-12.30 között. Alakosság létszáma 2297 fő 0-14 éves: 322 fő 15-18 éves: 124 fő 19-62 éves: 1363 fő 63 év felett: 488 fő Vállalkozások számai 95 Helyi adóki • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,8% • Kommunális adó: 5000 Ft/év; üdülő- területen: 3000 Ft/év • Idegenforgalmi adó: 100 Ft/fő/éjszaka Intézmények! • Mofetta: 36/476-605 • Orvosi rendelő: 36/476-000 • Rendőrség: 30/336-0064 • Mátraderecske Idegen- forgalmáért Egyesület: Tel./fax: 36/476-053 A település története: A falu a Mátra északi lejtőin, a parádi Tama völgyén túl fek­szik, nevét az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi elő­ször De Reske, egy 1479-ben kelt oklevél pedig Derechke alakban. Valaha egy francia gróf birtoka volt, és a szom­szédos Recskhez tartozott. Az Aba nemzetség Debrei ága a XIII. században szervezte meg itt családi uradalmát. A telepü­lés a török dúlás nyomán 1552-ben elnéptelenedett, s 1683-ban is csak egy család élt itt. A jelenleg is álló templo­ma 1804-rekészültei. Másik nevezetesség a Kanázsvár, amely a XIV. században épült. Ma már csak az őrtorony fal­maradványa látható. Tégla­égetéssel a XIX. század végé­től foglalkoznak itt.

Next

/
Thumbnails
Contents