Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-27 / 250. szám
2003. Október 27., hétfő MÁTRADERECSKE 7. OLDAL „Kihívás volt a motetta” — Eddig főként családi házakat, kisebb épületeket terveztem itt helyben, illetve a környező falukban, így a mofetta volt az első olyan nagyobb feladat, ami „kilépett” ebből a körből — mondotta Szőnyiné Tóth Zsuzsa építész tervező, a lassan-lassan elkészülő szárazfürdő megálmodója. Miként hozzáfűzte, hosszadalmas folyamat volt az épületegyüttes terveinek elkészítése, amelyhez erdélyi és ausztriai tanulmányúton is részt vett. Ez utóbbi, a Bad-Schönau-i fürdő alapján készült a kísérleti vázlat is. - Sok hasznos tanácsot és útmutatást is kaptam a tervezési szempontokhoz az időközben elhunyt dr. Szabó Endre erdélyi orvos-fizikustól, hiszen Magyarországon ideillő irányelv vagy szabvány jelenleg nincs - mutatott rá. Az alapos előkészületek után papírra vetett rajzokkal 2002-ben ismerkedhetett meg a mátraderecskei képviselő-testület, majd a lakosság, s mindkét bemutató fórumon nagy sikert arattak a tervek, - Úgy gondolom, mindannyiunk életében igen jelentős beruházásról van szó, az enyémben pedig különösen, hiszen nem mindenkinek adatik meg egy ilyen léptékű szakmai kihívás — tette hozzá Szőnyiné Tóth Zsuzsa. Épül a mofetta. Az új gyógyászati központban akár 7000 beteget is elláthatnak majd FOTÓ: GÁL GÁBOR Fókuszban az idegenforgalom Iskolai esélyteremtés- A mostani tanévben talán a legfontosabb feladat számunkra, hogy a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésére vonatkozó szakmai programunkat megvalósítsuk, melyhez tavaly elnyertük a bázisiskola címet - bocsátotta előre Barcziné Horváth Márta, a település általános iskolájának igazgatója. Mint hozzátette, az ebből fakadó feladatok között szerepel egyebek mellett a régió más bázisintézményeiben folyó szakmai munka megismerése és - a tapasztalatcserék révén - a környező iskoláknak a programba történő bevonása is. - Ezzel a cél a szegregáció-mentes esély- egyenlőség biztosítása - fűzte hozzá. Az iskolában a 22 pedagógus jelenleg 225 nebulóval foglalkozik, köztük — a helybeliek mellett - a szomszédos mátraballai felső tagozatos gyerekekkel is. Barcziné szerint az alsó tagozatban a hátrányokkal érkező kicsik felzárkóztatására helyezik a hangsúlyt, melyben gyógypedagógus, logopédus és fejlesztő pedagógus is segíti a nevelők munkáját, míg a felsőbb évfolyamokon már a továbbtanulásra való felkészítés szerepel az előtérben. Emellett kiemelten kezelik a számítógépes és az ide- gennyelv-oktatást is. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Il-es gyakorlóiskolájával közösen részt vesznek a mátraballaiak emellett egy Phare-programban is, amely a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulási esélyeinek növelését célozza.- Az iskolánk felszereltsége jó, ám problémát jelent, hogy nincs önálló ebédlőnk - tért rá a jövő feladataira az igazgatónő — , ugyanis naponta mintegy 140 gyermeket étkeztetünk. Ennek megoldása legalább 10-15 millió forintba kerül, melyre most is keressük a pályázati forrásokat. Bár a kezdetektől a téglagyárra, a bányászatra, s az állattartáson alapuló mezőgazdaságra épülő több lábon állás hívei voltunk, a váltás szükségességére igazából a '90-es évek eleje, a Nógrádi Szénbányák kényszerű felszámolása döbbentett rá — vallotta a kezdeti időszakról a ma már egyre inkább az idegenforgalom felé forduló település polgármestere, Zám Ferenc.- A természeti adottságaink - a Mátra, a termálvíz, s az egész országban egyedülállónak számító szén-dioxidos szárazfürdő - miatt kézenfekvő megoldásnak az idegenforgalomban rejlő lehetőségek kiaknázása tűnt — jelentette ki Zám Ferenc. - Ez utóbbi, eleinte riadalmat keltő természeti jelenség még Teller Ede érdeklődését is felkeltette, s 1994-ben személyesen is ellátogatott ide. A vizsgálatok eredményeként 1999-ben az itt feltörő szén-dioxidos, radonos gázt gyógytényezővé, a falut pedig gyógyhellyé minősítette a szaktárca. A polgármester szerint ez már megfelelő alapot biztosított az idegenforgalmi célú fejlesztésekhez, a mofetta kiépítéséhez, amely megvalósítását nagyban segítette a Széchenyi-terv, azzal együtt, hogy jelentős önerőt is mozgósítania kellett a településnek. A rövidesen elkészülő beruházás ösz- szesen mintegy 450 millió forintba kerül. (Tavaly a kis mofettában 1400 beteg fordult meg átlag 13 kezelésen, ha az új blokk elkészül, számuk megötszöröződik...) Persze, az idegenforgalom nem volt errefelé korábban sem teljesen ismeretlen: a' 70-es évektől ugyanis már hasznosították az itt feltörő termálvizet is.- Apránként ledolgoztuk az öröklött hátrányokat: az infrastrukturális beruházásokat, az ivóvíz- , a gáz-, a csatorna-, a telefonhálózat 1998-ra kiépült, s elkészültek az utak és járdák is - mutatott rá Zám. Ugyanakkor - tette hozzá - más kihívásokkal is szembe kellett néznie az Eger- Gyöngyös-Salgótarján képzeletbeli háromszög középpontjában fekvő falunak: itt is egyre inkább érezteti hatását a népességfogyás, másfelől pedig az itt élőket is sújtja az Észak-Hevesre jellemző, sötét képet mutató foglalkoztatottsági helyzet. A polgármester szerint a jövőre vonatkozó elképzelések fókuszában éppen ezért a falu megtartóerejének növelése és a munkahelyteremtés áll. Ezek között szerepel újabb építési telkek kialakítása éppúgy, mint - magántőke bevonásával - egy 150-200 férőhelyes, magasabb kategóriájú gyógyszálló kialakítása is, amely így nem jelentene konkurenciát a falusi vendégfogadóknak, de tervezi az önkormányzat a termálfürdő rekonstrukcióját is. Az igazi tőke a dolgozó Mint emlékezetes, az osztrák Leier- csoport 1994-ben vásárolta meg a helyi téglagyárat, amely első lépésük volt a kelet-magyarországi befektetéseik sorában.- Akkoriban meglehetősen rossz állapotok uralkodtak az üzemben, ezért igen komoly beruházásokra volt szükség a rekonstrukcióhoz, illetve a termelés beindításához — tudtuk meg Turzáné Hossó Évától, a Láer Mátratherm Kft. egyik ügyvezető igazgatójától. - A tulajdonos több százmilliós ráfordítással korszerűsítette a gyánást, s európai szintű munka- körülményeket teremtett: felújította a szociális helyiségeket és az irodákat. Meggyőződésem, hogy a Leier- csoport itteni megjelenése a község életében is fordulópontot jelentett, hiszen akkoriban alig 60 fő dolgozott a gyárban, ma pedig majd' 200 alkalmazottunk van, akik zömmel itteniek, de vannak köztük környékbeliek is. Turzáné elmondása szerint a kft. árbevétele évről évre dinamikusan nő, ugyanis a képződő nyereséget a tulajdonos, Michael Leier rendszeresen visszaforgatja. Az idei esztendő legnagyobb léptékű, önerőből megvalósított beruházása például a települést elkerülő tehermentesítő út megépítése volt. Október 18- án pedig - a gyár történetében először, de hagyományteremtő szándékkal - gyárlátogatással, szabadidős programokkal egybekötött családi napot tartottak. - Olyan esztendő még nem volt - mutatott rá az ügyvezető igazgató -, hogy ne történjen valamilyen komolyabb beruházás a cégnél. Nem törik meg e folyamat jövőre sem: többek között új irodaház és műhelycsarnok épül majd. A településhez fűződő kapcsolatokról szólva elhangzott, örömmel támogatják termékeikkel a közintézményeket, de — ha csak tehetik — a helyi vállalkozókon is segítenek. - A téglagyár ugyanakkor igazi tőkének a saját dolgozóit tekinti - tette hozzá Turzáné Hossó Éva a Leier-cégcsoport filo- zófiáját is megemlítve. ___________■ M ILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Béresné Nemcsak Ilona EGYESÜLETI ELNÖK — A Mátraderecske Idegenforgalmáért Egyesület vezetőjeként azt mondhatom, hogy harmonikus a kapcsolatunk az önkormányzattal, kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Tavaly fejeztük be például a község eligazító táblákkal való felszerelését. Célunk a mofetta mellett a kirándulásra, kerékpározásra épülő aktív gyógyturizmus meghonosítása, ezt azonban csak közös erőfeszítéssel érhetjük el. Szerencsére a környező településekkel és idegenforgalmi irodákkal is jó kapcsolatot ápolunk: szeretnénk színesíteni a palettát, s az itteni kínálatot az igényekhez igazítani. Úgy látjuk ugyanis, hogy csak a mofettára alapozni nem szabad. Kiss Pálné NYUGDÍJAS- A gyönyörű adottságai miatt főként az idegenforgalomra kell koncentrálnia a településnek, hiszen olyan világhírű falu a miénk, ahol még Teller Ede is megfordult. Egykori könyv- tárosként, illetve a Mátraderecskei Hagyományőrző Népdalkor vezetőjeként is fontosnak tartom a hagyományok ápolását: népdalokban, népi játékokban igen gazdag, igazi palóc község ez. Szükség lenne arra is, hogy a könyvtár igazi teleház- funkciót kaphasson, s a közművelődés központjává válhatna. Lehetne egyebek mellett nyelvtanfolyamokat szervezni, de az idősekkel való törődés is megoldható lehetne itt. Csizmarik Imre VÁLLALKOZÓ- A fejlesztéseknek köszönhetően igen jó infrastruktúrával dicsekedhet a falu, s szerencsére mind többen fedezik fel az itteni lehetőségeket is, és egyre többen a falusi turizmusból próbálják meg kiegészíteni a jövedelmüket. A faluképen éppen ezért lehetne még csinosítani, s ezt nemcsak mint kereskedő, hanem mint itteni lakos is mondom. Hiányolom továbbá azt is, hogy a strand nem üzemel, pedig turisztikai szempontból nyilván színesítené az itteni kínálatot. Úgy gondolom - bár tudom, hogy gondokkal jár -, elkelne itt egy ifjúsági klub is. Dolgos, szorgos település ez, amit talán jobban meg lehetne lovagolni. Fóti András VÁLLALKOZÓ- A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Forcent Kft. tulajdonosaként azt gondolom, korrekt kapcsolatot sikerült kialakítani az önkormányzattal, s amiben tudjuk, segítjük a települést. Jelenleg mintegy 400 főt foglalkoztatunk a környéken, főként manuális munkákkal. Gond viszont, hogy jelentősen csökkent az állami támogatás, azonban ezzel együtt is jelen vagyunk a munkaerőpiacon. Úgy érzem, hogy továbbra is hiányzik az összefogás az önkormányzat, a vállalkozók és az aktív lakosok között, ami a falu „jobb működését” segíthetné elő, pedig ezzel akár paradicsomi állapotokat is lehetne teremteni. Tóth Gábor KLUBVEZETŐ — Az Anonim Bike Club 2000-ben alakult meg, most már mintegy 20 tagot számlálunk, s igyekszünk mind több kisgyerekkel megszerettetni a hegyi ke- rékpározást. Szerencsére elmondhatom, hogy - miután versenyeken is indulunk - mind az önkormányzat, mind pedig a vállalkozók is segítik a felkészülésünket, illetve a részvételünket. Örömteli az is, hogy a falu is sokat fejlődött az utóbbi időszakban: fokozatosan halad a parkosítás, és a mellékutakat is rendbe rakatta az önkormányzat. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy sajnos vandálok is vannak, akik tör- nek-zúznak. Rájuk talán célszerű lenne jobban odafigyelni. MÁTRADERECSKE Polgármesteri Zám Ferenc Alpolgármesteri Salamon Imre Körjegyzői dr. Kőházi István A képviselő-testület tagjai! Barcziné Horváth Márta, Szőnyi Ferenc, Kovács Zoltán, Fónad Magdolna, Balákné Kovács Klára, ifj. Gyetvai Árpád, Rőthy István, Kovácsné Kocsa Krisztina, Botos László (szószóló) Cigány kisebbségi önkormányzat: Elnök: Botos László Tagok: Csikós József, Balogh Elemér, Csikós Géza, Németh István A községháza címei 3246 Mátraderecske, Hősök tere 12. Tel.: 36/476-123, tel./fax: 36/476-325. • www.matraderecske.hu , • matraderecske@axelero.hu Ügyfélfogadási idői Hétfőn, szerdán és csütörtökön 8-tói fél ötig, pénteken 8-tól 14 óráig. Ebédidő: 12-12.30 között. Alakosság létszáma 2297 fő 0-14 éves: 322 fő 15-18 éves: 124 fő 19-62 éves: 1363 fő 63 év felett: 488 fő Vállalkozások számai 95 Helyi adóki • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,8% • Kommunális adó: 5000 Ft/év; üdülő- területen: 3000 Ft/év • Idegenforgalmi adó: 100 Ft/fő/éjszaka Intézmények! • Mofetta: 36/476-605 • Orvosi rendelő: 36/476-000 • Rendőrség: 30/336-0064 • Mátraderecske Idegen- forgalmáért Egyesület: Tel./fax: 36/476-053 A település története: A falu a Mátra északi lejtőin, a parádi Tama völgyén túl fekszik, nevét az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi először De Reske, egy 1479-ben kelt oklevél pedig Derechke alakban. Valaha egy francia gróf birtoka volt, és a szomszédos Recskhez tartozott. Az Aba nemzetség Debrei ága a XIII. században szervezte meg itt családi uradalmát. A település a török dúlás nyomán 1552-ben elnéptelenedett, s 1683-ban is csak egy család élt itt. A jelenleg is álló temploma 1804-rekészültei. Másik nevezetesség a Kanázsvár, amely a XIV. században épült. Ma már csak az őrtorony falmaradványa látható. Téglaégetéssel a XIX. század végétől foglalkoznak itt.
