Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-16 / 242. szám
6. OLDAL A L D E B R Ő 2003. Október 16., csütörtök ALDEBRŐ Polgármester: Farkas László Márton Alpolgármester: Gyetvai Árpád Jegyző: Gulyás Imre A képviselő-testület tagjai: Birgenstok István, Gáspár Mihályné, Macz Péter, Márton Mihály, Uzelman Zoltán, Wingendorf János A községháza címe: 3353 Aldebrő, Arany János u. 1. Telefon/fax: 36/480-001, 36/480-006 Ügyfélfogadási idő: Hétfő, kedd, szerda, csütörtök: 7.30-16.00, péntek: 7.30-12.30 Lakosság létszáma: 790 fő 0-5 év: 42 fő 6-14 év: 83 fő 15-18 év: 47 fő 19-62 év: 435 fő 63 év felett: 183 fő Helyi adók: • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Magánszemélyek kommunális adója: 3000 Ft/év/lngatlan Vállalkozások száma: 31 A legjelentősebb vállalkozás Tóth Józsefé, aki a legnagyobb munkaadónak számít a településen. Civilszervezetek: • Polgárőr Egyesület • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Cseralja Vadásztársaság • Nyugdíjasklub, • Szabadidősport Klub • Gazdakör • Sporthorgász Egyesület • Aldebröi Női Kar Településtörténet: Aldebrő a Mátra délkeleti lábánál, az alföldi síkságba hajló dombok között, a Tama- patak völgyében fekszik. Mai nevén csak az 1740-es évektől kezdve ismert, de a határában talált rézkori, késő bronzkori és kora vaskori leletek, a honfoglalás kori sarkantyú és kétélű nyílhegyek arra utalnak, hogy már a XI. század első felében létezett. A középkorban elpusztult Csalavár alatt fekvő Csalfalu határából alakult ki 1740-1743 között. A településtörténete - hasonlóan a környékbeli falvakhoz - szervesen kapcsolódik a deb- röi uradalomhoz. Grassalkovich Antal 1743- ban jogbiztosító levelet adott ki uradalma Debrő vár alatti területének Al Döbrő név alatti benépesítésére. A betelepülők németek voltak, akik a hesseni választófejedelem- ségböl, a Bajor Királyságból, Svábföldröl, a Fiajna vidékéről, Hannoverből, valamint az Osztrák Örökös Tartományokból települtek le. A lakosság ekkoriban szántómüve- léssel és dohánytermesztéssel foglalkozott. Dolgos embereket képviselek A gyönyörűen felújított templom a hívek és a lakosság összefogásának eredménye Farkas László Márton, a község polgármestere úgy véli: sok kollégája megirigyelhetné, hiszen olyan községet, ahol időtlen idők óta dolgos, rendszerető emberek élnek, nem nehéz irányítani.- Aldebrő békés település, magukra és a közvetlen környezetükre sokat adó emberekkel. Bármelyik évszakban végig lehet sétálni a faluban, az ápolt porták, a gondozott kertek, virágos közterek magukért beszélnek. Az önkormányzat munkáját nemcsak a lakosság mentalitása, hanem a számos aktívan működő egyesület, civil- szervezet is segíti. A gazdakör rendszeresen szervez előadásokat különböző témakörökben a gazdálkodóknak, a nyugdíjasklub színes, változatos programjaival vonzza az idősebbeket. Hagyományos rendezvényeink főként világhírű borunkhoz, a Debrői Hárslevelűhöz kapcsolódnak. Ezt a kincset Rácz Pálnak köszönhetjük, akinek emlékére emlékszobát is avattunk a közelmúltban. Februárban, Szent Donért napján tartjuk a hárslevelű ünnepét, amikor is szakmai előadásokkal, kulturális programokkal csalogatjuk ide az érdeklődőket. Községi borversenyeink, szüretí mulatságaink népszerűek nemcsak helyben, hanem a környéken is. Az itt élő emberek hosszú ideig a mezőgazdaságból éltek. Örvendetes, hogy a kilencvenes évektől egyre több a frissen telepített szőlő. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy hosszú távon is a piacon maradhat a debrői bor. A legtöbb kis településhez hasonlóan mi is forráshiánnyal küszködünk, ami gátat szab a pályázati lehetőségeinknek, mivel az önrész előteremtése körülményes. Ennek ellenére optimisták vagyunk. Az elkövetkező években folytatjuk az iskola felújítását és informatikai fejlesztésé, valamint az idősek klubjának korszerűsítését. Örülünk, hogy sikerült az egészségházat felújítani, s hogy a házi szociális gondozás keretében az egyedülálló idős emberekről is gondoskodhatunk. A legnagyobb előttünk álló feladat a teljes közmű kiépítése, ezen belül a szennyvízcsatorna-hálózat megvalósítása. Hat településsel közösen pályázunk, s bízunk abban, hogy a szükséges források elnyerésével végre zöld utat kaphat a beruházás. Az árvízvédelem is megoldásra vár. A szomszédos falvakkal közösen készítjük el az erre vonatkozó tervet. Ezt követően kezdődhet meg a védművek kiépítése. Végül, de nem utolsósorban említeném meg azt, hogy intézményeink színvonalas működtetésére ezután is nagy figyelmet fordítunk. ■ Idősen is aktívan, fiatalosan A helyi nyugdíjasklub 1995-ben alakult 27 taggal, néhány lelkes nyugdíjas kezdeményezésére. Jelenleg 35-en látogatják rendszeresen a klubot, melynek vezetője Lipkovics Györgyné. Az alakuláskor megfogalmazott cél az volt, hogy az idősebb generáció tagjai egy olyan közösséghez tartozzanak, ahol kikapcsolódhatnak, s ahol megtapasztalhatják, hogy a nyugdíjaséveket is lehet fiatalosan, aktívan élni. A kezdeményezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A tagok minden hétfőn találkoznak, s olyan klubfoglalkozásokon vehetnek részt, amely megfelel érdeklődési körüknek, igényeiknek.- Az elmúlt nyolc év alatt nagyon sokat kirándultunk, szinte az egész országot bejártuk. Idén Keszthelyen a Festetics-kastélyt csodáltuk meg, Szarvason az arborétumban gyönyörködtünk, Kecskeméten pedig a múzeumokat néztük meg. A színházi előadások látogatása is népszerű a tagok körében. Évek óta rendszeresen fellépünk Verpeléten az Idősek Fesztiválján, ahol szép sikereket értünk el egyéni és csoportos kategóriákban is. Nem hiányozhatunk a községi rendezvényekről sem, s természetesen megünnepeljük a névnapokat, a születésnapokat, házassági évfordulókat, s az egyéb jeles napokat is. Immár hagyomány, hogy minden évben hajnalig tartó pótszilvesztert rendezünk, ahol a jó zene és a remek hangulat feledteti a hétköznapok szürkeségét. Az ismeretterjesztő előadások, a termékbemutatók is vonzó programoknak bizonyulnak - mondja Erzsiké. Tény, hogy az elmúlt évek bebizonyították, hogy az idősek szívesen csatlakoznak olyan közösséghez, amelyben alkotó módon tevékenykedhetnek. Szerencsére az önkormányzat is respektálja ezt a törekvést, hiszen mindenben támogatja a klubot és annak tagjait. Az sem közömbös, hogy ebben a közösségben nagy hangsúlyt fektetnek minden egyéni ötlet, kezdeményezés felkarolására. Ez a sikeres együttműködés alapja. Őrizzük hagyományainkat A közművelődési és oktatási feladatokat is ellátó Általános Művelődési Központ igazgatónője, Szeverényi Éva tájékoztatása szerint Aldebrő és Tófalu közös intézménye idén ünnepelte fennállásának harmincadik esztendejét. A kezdetekkor 140 tanulót oktattak, neveltek itt, mára ez a létszám a demográfiai hullámvölgy miatt némileg csökkent. A pedagógiai program középpontjában itt a hagyományőrzés áll. Mind a nyolc évfolyamon oktatnak néptáncot. Több jellegzetes viselet is készült a táncosoknak, a különböző tájegységek motívumaival. A táncosok rendszeresen nagy sikert aratnak fellépéseikkel. Az informatikai szaktanterem számítógépparkja mára kissé elavult, így a közeljövőben új eszközökre pályáznak. Hangsúlyt fektetnek az idegen nyelvi oktatásra, és előbb-utóbb szeretnének egy nyelvi labort is kialakítani. Az iskola alapítványa, valamint a szülők által szervezett jótékonysági bálok bevételét minden évben korszerűsítésre, fejlesztésre fordítják. Az oktatás színvonalát jelzi, hogy a továbbtanulók jelentős hányada a megye legerősebb középiskoláiban is helytáll. A jövőben új szabadtéri játékokkal is szeretnék meglepni az iskolásokat. Cél: az egészség megőrzése Dr. Barabás Miklós háziorvos korábban az egri kórház betegfelvételi osztályán dolgozott. A belgyógyász szakvizsga megszerzését követően pályázta meg az aldebröi körzet háziorvosi posztját. Döntését azóta sem bánta meg, hiszen a jól felszerelt egészségügyi központ biztosítja az eredményes gyógyítómunka feltételeit.- Az Aldebrő és Tófalu határán található egészségügyi központ a két szomszédos falu lakosságát látja el. A 14 éve átadott létesítményt a közelmúltban újították fel önkormányzati segítséggel, így nincs okunk panaszra. A két község lakosságának átlagéletkora meglehetősen magas, így a legtöbb feladatunk ebből a sajátos helyzetből adódik. Az idősebbeknél egyszerre több betegség is jelentkezik, amit párhuzamosan kell kezelni. A hangsúlyt mi is igyekszünk a megelőzésre helyezni, bár nekem meggyőződésem, hogy életmódváltás és a szociális jólét feltételeinek megteremtése nélkül nehéz jelentős áttörést elérni ezen a területen. Régi igazság, hogy a szegénység vonzza a betegséget. Az biztos, hogy az itt élők rengeteget dolgoznak. Az őszi betakarítási munkák ideje alatt gyakorlatilag alig van betegforgalom, hiszen aki él és mozog, az dolgozik a földeken. A panaszok általában a megerőltető munka után jelentkeznek. Fontos lépésnek tartom, hogy idén augusztustól csatlakoztunk a veresegyházi Misszió betegellátási modellhez, ami azt jelenti, hogy igyekszünk költséghatékony gyógy- szerezést alkalmazni. A mai gyógyszerárak mellett nem közömbös, hogy a beteg milyen áron jut hozzá a patikai készítményekhez. A magunk részéről a szakmai továbbképzéseken való rendszeres részvétellel próbáljuk tudásunkat frissíteni, és ezáltal hatékonyabban gyógyítani. Az egészségügyi központot idén újították fel fotó: perl marton MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Horváthné Birgenstock Abigél, eladó- Itt születtem, az édesapám tősgyökeres aldebröi. Ragaszkodom a szülőhelyemhez. A legnagyobb gond a környéken a munkahelyek hiánya. Nagyon sok fiatal azért kényszerült elhagyni a falut, mert itt helyben nem talált megélhetést. Az is probléma, hogy a fiatal édesanyák közül sokan nem maradhatnak otthon a kicsikkel a gyes teljes ideje alatt, mivel visz- szavárják őket a munkahelyükre. Épp ezért szerencsés lenne, ha a közelben lenne bölcsőde, hiszen legközelebb Füzesabonyban működik. Azt is jó lenne elérni, hogy a buszjáratok sűrűbbé váljanak, hogy napközben is könnyebben eljussunk az úti célunkig. Jákli Károly NYUGDÍJAS- Aldebrőn születtem 1929-ben, és itt töltöttem a gyermekkoromat. A későbbiekben 30 évig dolgoztam a Mátravidéki Fémműveknél. Nyugdíjba is onnan^ mentem. Őszintén szólva a '90-es évek változásaitól többet vártam. A hazai klimatikus viszonyok páratlanok a mezőgazda- sági termelés számára. Azt szerettem volna megélni, hogy virágzó kert-Magyarországon élhessek, hogy a falvak újra élettel teljenek meg és virágozzanak. Itt Aldebrőn valaha a lakosság kiválóan megélt a mezőgazdaságból, ma sajnos ez nem mondható el. Ma a lakosságnak csupán egy töredéke főfoglalkozású gazdálkodó. Ez nagy csalódás számomra. Gecse István VÁLLALKOZÓ- A családi hagyományokat folytatva, szőlész-borászként 1995- ben kezdtem vállalkozásba. Az a célom, hogy kifejezetten reprezentatív, kitűnő minőségű palackos borokkal jelenhessen meg a Gecse-pincé- szet a nemzetközi piacon. A kezdeti csekély mennyiséggel ellentétben manapság 1700-1800 hektoliter bort készítünk évente. Arra törekszem, hogy a legmodernebb technológiai elemeket ötvözzem a hagyományokkal. Terveim szerint jövőre hozzáláthatunk Aldebrőn a központi nagy pince kialakításához, ahol a pályázaton nyert, csúcstechnológiát képviselő palackozó gépsorunkat is üzembe helyezhetjük. Rácz Ernő NYUGDÍJAS- Nem vagyok aldebröi lakos, de sok szállal kötődöm ehhez a településhez. Édesapám, Rácz Pál egykori kom- polti pincemester nevéhez fűződik a Debrői Hárslevelű megalapítása. Ő volt az, aki a nagy filo- xéra-járvány után megmentett néhány tő hárslevelűt, és oltványkészítéssel újratelepítette ezt a nemes fajtát. 1933-ban Bu; dapesten járt a walesi herceg. Ő rendelte meg az első nagyobb tétel debrőit Angliába. Innen egyenes út vezetett a világhírhez. Őrülök, hogy az aldebrőiek méltóképpen őrzik édesapám emlékét, akinek egy emlékszobát is kialakítottak, Énnek avatásán jómagam is részt vettem. Kakuk József FALUGAZDA- 1992 óta látom el a községben a falugazdái teendőket. Igyekszem a közmunkások segítségével rendben tartani a közterületeket, s az intézményeket. A legnagyobb öröm azonban az a számomra, hogy befejeződött a templomunk felújítása, ami közel nyolc évig tartott. A hívek és az itt élők adakozásának köszönhetően, valamint az egyházmegye és az önkormányzat segítségével a falu igazi büszkeségévé vált. A jövőben a plébánia tetőszerkezete is felújításra szorul. Ötgyermekes édesapaként bízom Aldebrő jövőjében. Ha a zajos kőszállító autók elkerülnék a falut végre, a nyugalom is nagyobb lenne.
