Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-08 / 209. szám

0 I 2003. Szeptember 8., hétfő SZOCIÁLIS HÁLÓ 7. OLDAL A roma társadalomra a fiatalodás jellemző A Magyarországon élő kisebbségek jogállását az 1993. évi kisebbségi tör­vény szabályozza. A törvény tizenhárom nemzeti kisebbséget ismer el, me­lyek egyike a cigányság. A roma társadalom annyiban különbözik azonban a többitől, hogy etnikai alapon szerveződött, és - egyedüliként - mögötte nem áll anyaország. Erről és a cigányság helyzetéről kérdeztük a roma szár­mazású szociálpolitikust, szociálpedagógust, Galyasné Dósa Katalint.- Milyen arányban van jelen a roma ki­sebbség a mai magyar társadalomban?- A romák száma ma Magyarországon különböző adatok alapján határozható meg. „Hivatalosan” olyan ötszázezerre tehető a roma kisebbséghez tartozók szá­ma. Rákérdezni, nyilvántartani nem lehet ugyan, de népszámláláson felvethető a származás kérdése is, és aki romának vallja magát, az természetesen regisztrál­va van. A legutóbbi népszámlálásnál pél­dául többen vallották magukat romák­nak, mint a korábbiakban. Ez tekinthető pozitívnak és negatívnak egyaránt.- Reálisnak tekinthető ez a félmiUiós adat?- Az ötszázezer főről én úgy gondo­lom, hogy ez nem valós szám. A szocio­lógiai kutatásokat általában 16 éves kortól végzik, s az adatsorból pont a 16 éves kor alatti gyermekek maradnak ki, akik jelen­tős számban vannak a roma népességen belül. Tudjuk, hogy a roma családokban a gyerekszám nő. Demográfiailag az egész roma társadalomra nézve jellemző a fiatalodás, szemben az egész társada­lomban tapasztalható elöregedéssel. Eb­ből fakadóan azok esnek ki a kutatások­ból, akik jelentősen megváltoztathatnák a statisztikai adatokat. Vannak olyan becs­lések, amelyek egymillió kétszázezres ro­ma lélekszámról szólnak, s ez, megítélé­sem szerint, jobban megközelíti a valós adatokat.- A roma kisebbséget érintő problémák sorában vélhetően nem a lélekszám jelen­ti a legsúlyosabb gondot.- Célszerű számba venni, hogy mik a valós problémák. Egyrészt az, hogy nincs anyaország, amelytől bármüyen támoga­tást, eszközformát kaphatnának. A ma­gyarországi cigányok csak a saját kormá­nyukra, a magyar államra számíthatnak. Az országban jelenleg 13 elfogadott ki­sebbség van, amelyet az 1993. LXXVII. évi kisebbségi törvény rögzít. A gondot az jelenti, hogy a kisebbségi törvény úgy deklarálja a cigányokat, mint az összes többi kisebbséget, vagyis ugyanazokat a jogosítványokat adja számukra, és ez nem szerencsés. A többi kisebbség a kul­turális hagyományok őrzését célozza meg elsősorban. Nagyon fontos ugyanez a magyarországi cigányoknál is, de ese­tükben összetettebb a probléma. Itt szoci­ális, egészségügyi, foglalkoztatási gondok vannak, amelyek szétfeszítik a kisebbségi törvény kereteit. A mai törvényi lehetősé­gek ezeknek a bajoknak az orvoslására nem megfelelőek.- Mi jelentheti a kiutat?- Nagyon fontos, hogy a szegénység ne legyen egyenlő a cigánysággal. A roma kisebbség ügyét nem szabad szegényproblémakánt kezelni. Egy olyan szegénypolitika megvalósításán kellene gondolkodni, ami együttesen kezeli a hát­rányos helyzetű embereket. Ferge Zsuzsa Tausz Katalin, valamint Darvas Ágnes végzett egy kutatást, amelyben a társada­lom legszegényebb harmadát vizsgálta, azokat a családokat, ahol az egy főre jutó jövedelem húszezer forint alatt maradt. Az derült ki, hogy a szegénység nem ro­makérdés. A legmélyebb szegénységben élők többsége nem roma. Tehát egy olyan „szegénypolitika” bevezetésén kellene gondolkodni, ami a többszörösen hátrá­nyos helyzetű embereken segít. Vissza­térve a cigányságra: ők többféle szem­pontból is hátrányosak. Tudjuk, hogy a rendszerváltás előtt a romák 80-90 sáza- léka dolgozott. Persze a rendszerváltást megelőzően nem elsősorban a minőségi, hanem a mennyiségi munka volt a fon­tos, amit el lehetett látni nyolc általános végzettséggel, vagy anélkül is. A piacgaz­daságra áttérve a minőségi követelmény lett úrrá, amihez a korábbi végzettségek és felkészültségek nem voltak megfelelő­ek. Össze is omlott a korábbi foglalkozta­táspolitika, s kilencvenháromban már több mint hatszázezer munkanélküli volt az országban.- A rendszerváltás egyik nagy vesztese kétségkívül a cigányság volt.- A romák a rendszerváltás után - ter­mészetesen alacsony iskolázottságuk és más problémák miatt - elvesztették mun­kalehetőségüket. Nehezíti a helyzetet, hogy vannak ma Magyarországon olyan „zárvány” települések, ahol százszázalé­kos a munkanélküliség. Ha nézzük sor­ban a dolgokat: a roma társadalomban az alacsony iskolázottság a jellemző, ráadá­sul kis térségekben laknak. A cigányság többségében olyan kis településen él, ahol teljesen el van zárva a külvilágtól, a külvi­lággal való kommunikációtól, a munka­hely és az iskola lehetőségétől. Castell fo­galmazza meg a kiilleszkedés fogalmát. A jelenlegi folyamatok beleillenek ebbe a fo­galomkörbe. Erre a kérdésre a társada­lomnak választ kell adnia.- Azért mind gyakrabban találkozunk olyan romákkal, akik küörtek ebből az élethelyzetből.- Ez a másik oldala az éremnek. Van már a roma társadalomnak egy olyan réte­ge, amely próbálja azt az utat járni, ami példát tud mutatni, hogy - függeüenül a származástól - érvényesülni lehet. Tény, hogy azok az emberek jutnak el erre a szintre, akiknek a környezeti körülmé­nyekben ez megadatik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a többi roma ember számára „A cigányság többségében olyan kis településen él, külvilágtól” is meg kell teremteni ezeket a lehetősége­ket, elsősorban az oktatási rendszerben. Az oktatási rendszernek döntő jelentősé­ge lehet abban, hogy a roma ember a ma­gyar társadalom szerves része legyen, hogy építő eleme legyen a társadalomnak. Az oktatási rendszernek központi szerepe van ebben a folyamatban. Sok múlik azon, hogy az oktatási rendszerben dol­gozó szakemberek megfelelőek legyenek. Számos kutatás mutatja azt, hogy az óvo­dapedagógusok, pedagógusok egy része előítéletes, esetenként cigányellenes. Ezt le kell küzdeni, mert így nehéz integrálni a romákat a társadalomba.- Vannak-e ma szervezett vála­szok a jelzett ■ problémák leg­alább részleges kezelésére?- A vázoltak tükrében is na­gyon fontosak a szervezett vála­szok, s már van­nak is változások, például a roma re­ferensek alkalma­zása. Törekedni kell arra, hogy ré­giós és városi szinten kisebbsé­gi központok jöj­jenek létre, ame­lyek a környeze­tükben élő ki­sebbségek hely­zetét különböző szempontok sze­rint tudják segíte­ni. Egy jó példa az Egerben működő Konszenzus Ala­pítvány program­ja, a KID-program, amelynek a legfonto­sabb célja a 16-25 éves, halmozottan hát­rányos helyzetű fiatalok integrálódásá­nak elősegítése, s ezzel szoros összefüg­gésben a képzés elősegítése. Azért emlí­tem meg ezt a példát, mert a program kli­enseit nézve, jó nyolcvan százalékuk ro­ma származású. Ami tulajdonképpen nem meglepő. (SIKE) Pályázaton nyert pénzből megtartotta első foglalkozásait a He­ves Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők Klubja. A napiren­den szereplő témákról szerkesztett összegzés készül. Kerecsend A Közösségi Házban a nyitó klub­összejövetel első vendége Szucsik István, a Heves Megyei Területfej­lesztési Iroda vezetője volt. Az elő­adó elöljáróban mind­azokról a támogatási for­mákról szólt, amelyeket a területfejlesztési tanács 1996-os megalakítása óta biztosított a cigányság életkörülményeinek javí­tása érdekében. A teljes­ség igénye nélkül: a ro- " mák részesültek infrast­ruktúra-fejlesztésben, felkészítést kaptak Phare-pályázatokon való indulásra, a munkahelyteremtés érdekében is élveztek kedvezmé­nyeket, bár ezt kevesen vették igénybe. A közmunkaprogramok szervezésekor és a közhasznú fog­lalkoztatásnál is gondoltak rájuk. , __ - A kezdeményezést hasznosnak tartom, mert lehetőséget nyújt a társa­dalom csoportjai közötti párbeszédre. A klubveze­tőnek, Pusoma Jenőnek azonban megjegyeztem - hallhattuk Szucsik Ist­vántól -, hogy a megyd jelleghez több kisebbségi önkormányzat képviselőinek jelen­létére volna szükség. A hallgatóság a kérdéseire is választ kapott fotó: pilisy elemér A bevezető klubnapon a helyiek gokat a hallgatóság soraiba. Érde­mellett csupán Demjén, kességként megjegyzendő, hogy a Bükkszentmárton és Eger kisebb- rendezvény nyitott volta miatt ségi önkormányzatai delegáltak ta- azon nemcsak romák vettek részt. Ők is érdeklődéssel hallgatták az előadótól, hogy kidolgozás alatt áll az a - kutatómunkára ala­pozott - stratégiai program, amelynek végrehajtásától a roma lakosság életfeltételeinek jobbítá­sát várják. A megyei közgyűlés va­lószínűleg még ősszel megtárgyal­ja a tervezetet. Pusoma Jenő a meghirdetett for-. gatókönyv szerint egy szerkesztő- bizottság élén írásban összegezte a hallottakat, így azók lényege pos­tázva eljut a megye cigány kisebb­ségi önkormányzataihoz. Legköze­lebb szeptember 10-én 17 órakor lesz klubnap a kerecsendi Közös­ségi Házban. Ezúttal dr. Horváth Ágnessel, a Századvég politikai is­kola egri tagozatvezetőjével talál­kozhatnak az érdeklődők. B. S. Bázisiskolában tanulnak a diákok Mátraderecske Kora nyáron kapták meg az értesí­tést a mátraderecskei általános is­kolában, hogy az Oktatási Minisz­tériumhoz benyújtott pályázatuk sikeresnek bizonyult a bázisiskolai dm elnyerésére. Heves megyében Tenken és Hatvanban működhet ezenkívül hasonló integrációs köz­pont. Erre a címre azon intézmé­nyek pályázhattak, ahol az integ­rált oktatásnak már hagyományai vannak, s a jövőben az eddiginél is eredményesebben szeretnék foly­tatni ezt a modellt. Mátraderecskén Barcziné Horváth Márta iskolaigaz­gató úgy fogalmaz, hogy a bázisis­kolák pedagógusainak szervezett nyári tréningek némi csalódást okoztak a résztvevőknek. Itt derült ki ugyanis, hogy a cím elnyerése csupán lehetőség arra, hogy továb­Mátraderecskén nem új fogalom az integrált oktatás. Idén szeptemberben 226 gyermek, köztük 96 roma tanuló folytatja tanulmá- bi pályázatokkal korszerű eszkö- nyait közös tanulócsoportokban. Felvételünk a hatodik osztályban készült az első tanítási napon zökhöz jussanak az iskolák.- A helyzet az, hogy az integrált oktatás nálunk nem új fogalom. Hosszú évek óta együtt tanulnak a magyar és az etnikumhoz tartozó diákok, s szép eredményeket ér­tünk eddig is el a felzárkóztatás­ban. A nálunk tanító kollégák kö­zül sokan komoly szakmai sikere­ket értek el ezen a területen. Épp ezért egy kissé elkeseredtünk, hogy a kilátásba helyezett ötmillió forintnyi pályázati pénzhez csak to­vábbi pályázatok útján juthatunk hozzá. Az iskolába egyébként szeptem­ber 1-től 226 gyermek jár, s közü­lük 96-an a kisebbséghez tartoz­nak. Mindent elkövetünk annak ér­dekében, hogy hozzájussunk a pénzhez, a bökkenő csupán az, hogy a pályázatokra szánt időt és energiát nem honorálják az így is túlterhelt tanároknak - összegezte véleményét az igazgató. (B. K.) Esélyteremtők Az elmúlt héten tartottak ta­nácskozást az OFA-KID 2002 pályázati program megvalósí­tásának helyzetéről a Kon­szenzus Alapítvány Heves Me­gyei Szervezetének szervezé­sében. A Kereskedelmi, Mező- gazdasági és Vendéglátóipart Szakközép-, Szakmunkáskép­ző Iskola és Kollégiumban összegyűlt szakembereket a program szakmai irányító tes­tületének elnöke, Jékli Sándor köszöntötte. Előadásában az elnök szólt a pályázati program főbb cél­kitűzéseiről, eddigi legfonto­sabb tapasztalatairól. Mint fo­galmazott a projekt célja a hal­mozottan hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedésének se­gítése, s alapfilozófiájuk sze­rint az érintett fiatalok csak akkor tudnak eséllyel integrá­lódni, ha a munkahelyi elvárá­sok és a munkavállalói képes­ségek összhangban vannak. A második éve tartó prog­ram célcsoportja a 16-25 év közötti, halmozottan hátrá­nyos helyzetű, szakképzetlen korosztály. Az elmúlt eszten­dőben 483 fiatallal kerültek kapcsolatba, s közülük a jel­zett célcsoporthoz 183 fő tar­tozott. A kliensek közül 2002- ben munkába állt 34 fő, kép­zésbe került 52 érintett. Az idei esztendőben 130 célcso­porti fiatallal alakítottak ki kapcsolatot, akik közül negy­vennek sikerült elhelyezked­nie, huszonnégyen pedig be­kapcsolódtak valamilyen kép­zésbe. Jékli Sándor szerint a pá­lyázati program végrehajtásá­ban a továbbiakban sem a mennyiségi növekedést kell előtérbe állítani, hanem az alaposabb munkát kell meg­célozni. Ennek érdekében a már meglévő jó szervezeti kapcsolataikat szélesíteni kell, például a kistérségek irányába történő nyitással. ______ ■

Next

/
Thumbnails
Contents