Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-01 / 203. szám
6. OLDAL PÉTERVÁSÁRA 2003. Szeptember 1., hétfő j||| PÉTERVÁSÁRA Polgármester: Pál László Alpolgármester: Szántó László Jegyző: dr. Benkár József Aljegyző: dr. Kadlott Csaba A képviselő-testület tagjai: Bátka László, Bocsi Gyula, Eged János, Eged István, Kiss Helga, Braun József, Varró Magdolna, Tóth János Városháza címe: 3250 Pétervására, Szabadság út 1. Telefonközpont: 36/568-036, 36/568-037 Polgármester: 36/568-045 Jegyző: 36/568-034 Fax: 36/568-035 Ügyfélfogadási idő: Polgármesteri hivatal: hétfő, szerda 8-16, péntek 8-12 Okmányiroda: hétfő, szerda 8-12 és 13-15, csütörtök 12-15, péntek 8-12 Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelők: I- es körzet: 36/368-222 II- es körzet: 36/368-244 • Gyermekorvos: 36/368-217 • Védőnők: 36/472-150 • Fogászat: 36/368-236 • Állatorvos: 36/368-490 • Rendőrőrs: 36/368-307 Lakosság száma: 2530 fő 0-3 éves: 180 fő 4-14 éves: 290 fő 15-18 éves: 111 fő 19-62 éves: 1506 fő 63 év fölött: 443 fő Vállalkozások száma: 61 Társas vállalkozás: 25 Egyéni vállalkozó: 36 Helyi adók 2002-ben: • Helyi iparűzési adóbevétel: 14 millió 497 ezer 34 forint • Gépjármű adóbevétel: 4 millió 460 ezer 876 forint Jeles napok: A búcsú Szent Márton-nap utáni hét végén van, míg a Péter-Pál-napi vásárt június 29-én tartják. Testvértelepülések: • Gyulakuta (Románia), • Feled (Szlovákia) A település története: A Heves-borsodi dombság egyik kismedencéjében fekszik, félúton Eger és Salgótarján között. A pétervásárai medence észak felöl védtelen, ezért éghajlata szélsőségesebb az átlagosnál. A település legelső temploma már a XI. század elején állhatott. Első fennmaradt említése 1247-ből való, Peturwasara alakban. A török hódoltságot átvészeli, majd 1620 körül részben a Keglevichek birtokába kerül, s ott is marad 1945-ig. A város fejlődése 1966-ban a járás megszüntetésével megtört, városi rangot 1989-ben kapott. Lassan Pétervásárán is teljes körű lesz az infrastruktúra, így már a templom felújítása is napirendre kerülhet fotó: gál gábor Körzetközpontot épít a város Kapcsolatban a várossal Bár még 1948-ban elkerült a településről dr. Gál János - ekkor iratkozott be a pénzügyi szakiskolám -, szinte napi kapcsolatban maradt Pétervásárával.- A megyei tanács pénzügyi osztályán kezdtem el dolgozni 1952-ben - eleveníti fel pályáját a t ismert könyvvizsgáló. - A katonaéveket követően visszakerültem Egerbe, majd - egy 3 éves gyöngyösi kitérő után - 1967-ig a megyei sütőipari vállalat, utána pedig, 1991-ig, nyugdíjba vonulásomig a Heves Megyei Finommechanikai Vállalat főkönyvelője voltam. E helyen az utolsó éveket már mint megbízott igazgató töltöttem el. Gál János ez idő alatt sem tétlenkedett: előbb jogi, majd okleveles könyvvizsgálói diplomát is szerzett. Szakmai körökben kivívott megbecsülését - s egyben nyugdíjas mivoltát meghazudtoló aktivitását - egyebek mellett mutatja az is, hogy 1997-től ő a Magyar Könyvvizsgáló Kamara megyei elnöke, s időközben az országos elnökségbe is beválasztották. Emellett az épp tíz esztendeje alapított Eger-Audit Kft. vezetőjeként többek között a megyeszékhely és számos cég könyvvizsgálói feladatait is ellátja.- Sajnos - jegyzi meg a szakember —, a pétervásárai rokonságom lassan-lassan kihalt, ám az önkormányzattal a mai napig szoros kapcsolatban állok. Most például a szennyvíz-beruházással összefüggésben folytattunk szakmai, számviteli és pénzügyi konzultációkat a polgármesterrel. Az autópályától, a fő vasúti vonalaktól is messze fekvő, gyenge mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Pétervására sok szempontból is nehéz helyzetben van, ám a ‘80-as évek végétől - ha lassan is - mégis sikerült fejlődési pályára állítani - mondja Pál László, az észak-hevesi kisvárost 1989 elejétől irányító polgármester.- Sajnos, Pétervására már eleve hátránnyal indult: a járásl966-ban történt megszüntetése magával vonta az itteni intézmények elsorvadását is, ami nehéz helyzetbe hozta a települést. Sorra megszűntek a helybeni munkahelyek, így az itt élők többek között Sírokban, Borsodnádasdon vohak kénytelenek munkát vállalni. Bár 1989-ben városi rangot kaptunk, a rendszerváltást követő rendkívül nehéz gazdasági körülmények miatti leépítések sajnos leginkább épp a bejárókat érintették - bocsátotta előre Pál László. Noha az észak-hevesi körzetközponti szerep kialakulása is nagyjából erre az időszakra tehető, a fejlődés - főként eleinte - csak alig-alig volt érzékelhető, ám ekkor sikerült lefektetni a további előrelépés alapjait: ekkortájt készült el a vas-mangán- talanító, ezt követően kezdődtek meg az intézményfelújítások és az infrastrukturális beruházások. Utolsó lépésként most zajlik a csatornázás, amely november 30-ra lesz kész. Az e ciklusra vonatkozó tervekről szólva a polgármester szerint meg kell oldani az úthálózat rendbetételét. Ez már az idén megkezdődik, s - ha sikerül kellő mennyiségben pályázati forrásokhoz jutni - jövőre be is fejezik. Minderre 40-50 millió forintra lesz szükség. Pál szerint nem kisebb fontossággal bír a belvízelvezető rendszer kiépítése sem, ám évek óta hiába kérik a szakhatóságot, tegye rendbe a bajok forrását, a Tama-medret, amelyet utoljára 1960-ban tisztítottak meg.- Noha nem önkormányzati feladat a munkahelyteremtés, erre is nagy figyelmet fordít az önkormányzat - mutatott rá a polgármester. - Nagy reményeket fűzünk a laktanya önkormányzati tulajdonba adiásához, amelyet már több mint egy éve kértünk a szaktárcától. E12 hektáros területen szeretnénk ugyanis területhez, infrastruktúrához, és ezáltal lehetőséghez juttatni a helyi kisvállalkozókat. Bizakodásra adhat okot az is, hogy egy budapesti vállalkozó már megvette a Homoki-tanyát. Itt egy 150 főnek munkát adó konyhai eszközöket gyártó üzemet akar létesíteni, ahol jövőre indulna meg a termelés. Meg kell ugyanakkor jegyeznem, hogy a további fejlődéshez, a tudatosan vállalt körzetközponti szerephez elengedhetetlen lenne a Tama-völgyében megépítendő út, amely a várost bekapcsolná a fő közlekedési áramba._________■ A kizárólag erdőben termő gomba - főként vargánya és rókagomba - felvásárlásával, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó, a felvásárolt mennyiséget tekintve hazánkban piacvezetőnek számító Gombamező Kft. 1999-ben vásárolta meg a város egykori téesz-gép- műhelyét. - A gombagyűjtés szezonális és időjárásfüggő munka, A mintegy 100 felvásárlóhelyre alapozott begyűjtő hálózatunk az Északi- Középhegységben található. E terület tengelyében helyezkedik el Pétervására, így szállításszervezési szempontokból is kézenfekvőnek tűnt, hogy a környéken keressünk helyet a cég központjának Az is sokat nyomott a latba, hogy sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk a városi önkormányzattal—mondta el a cég tevékenységéről és itteni megtelepedésének körülményeiről Fehér Attila, a Gombamező vezetője. Hozzátette, a főbb felvevő piacok Olaszországban, Ausztriában és Németországban vannak, belföldön csak szerény mennyiséget értékesítenek.- A gomba a Teremtő egyik ajándéka az erdő szélén élő emberek számára, amely énékké válhat - mutatott rá Fehér Attila. - A gomba azáltal válik énékké, hogy a gyűjtő, nem ritkán napi 10-20 kilométer gyaloglás után megtalálja és megfelelő állapotban elviszi a felvásárlóhoz. A gomba énék, ha a felvásárló jól minősít és helyesen tárol a hűtőkocsink megérkezéséig. Ezt követően a gomba bekerül a 2 fokos hűtő és tároló láncolatba. A cég pétervásárai telephelyén értő szemek és ügyes kezek osztályozzák, s csomagolják esztétikusán, amit követően, 40-60 órán belül, hűtve a külföldi kereskedőkhöz, onnan pedig a felhasználók asztalára kerül. ■ Kísérlet az első osztályokban A város vonzáskörzetébe tartozó településekről - Erdőkövesdről, Váraszóról, Ivódról, Kisfüzesről, Szajláról, Terpesről, Tamalelesz- ről, Bükkszenterzsébetről, Bükkszékről és Szentdomonkosról -140 gyermek jár be az összesen több mint 350 nebulót oktató Tamási Áron Általános Iskolába — tudtuk meg Végh István igazgatótól.- A most induló tanévtől bevezetjük az iskolaotthonos oktatást, melynek keretében a gyerekek gyakorlatilag az egész napjukat itt töltik, leckét már nem visznek haza, s a könyveket, iskolaszereket sem kell cipelniük. Ezzel is könnyíteni szeretnénk a szülők terheit - mondta el az intézményvezető. Mint hozzátette, ezt a formát egyelőre csak a két első osztálynál vezetik be most kísérleti jelleggel, ám ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek, úgy e kör is bővíthető lesz. Jó hír az ide járó kicsiknek, hogy a nyáron elkészült az angol és német nyelvi labor, ahol egyszerre 16-an fejleszthetik nyelvtudásukat. Az itt alkalmazott berendezés ugyanakkor továbbfejleszthető, így akár egy multimédiás tanterem is kialakítható. A beruházás 1,1 millió forintba került, melyhez az önkormányzat is segítséget nyújtott. A további fejlesztési elképzelésekről szólva Végh István rámutatott: az iskola jelenlegi vezetésének ez a második éve, sok az előttük álló feladat, de ezek megvalósításához sok pénzre is szükség van. így például mintegy 60 gyermeknek egyéni fejlesztésre, s egy ehhez szükséges tanteremre van szüksége, amelyet most alakítanak ki. Az oktatási intézményben két néptánc- csoport és egy videoszakkör is működik, ez utóbbi minden hónapban készít egy műsort Sulimagazin címmel, amelyet a helyi tévében mutatnak be. A szlovákiai Feled és az erdélyi Gyulakuta révén két testvérkapcsolattal is büszkélkedhet az iskola. Az új nyelvi laborban angolt és németet oktatnak MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Kormos Csaba ESPERES-PLÉBÁNOS — Feladatunk, hogy ápoljuk a város és a templom védőszentje, Pannónia szülöttje, Szent Márton kultuszát, s egyúttal vonzóvá tegyük eszmeiségét. Emellett természetesen fontos a rászorulók segítése és önmagunk helyes szerete- te is, amire szintén jó példát ad életútja. Szerencsére jó a kapcsolatunk az önkormányzattal: a legutóbbi egyházközségi ülésen például polgármesteri ígéretet kaptunk arra, hogy a város - lehetőségeihez mérten — igyekszik segíteni a templom időszerű külső felújítását, illetve az orgona restaurálását. Emellett az emlékparkká avatott régi temető körülkerítésére is szükség lenne. Beretka Tibor VÁLLALKOZÓ- Szerencsére a pékségünk, javarészt köszönhetően a tavalyi beruházásoknak, felkészülten várja az EU-s csatlakok /-ZZ • infrastruktúra tekintetében, ám a csatornázással most már megoldódni látszanak az ebbéli problémák is. Ami viszont a vízellátást illeti, e téren, főként ha a víznyomást nézzük, még vannak gondok. Sok minden másra is szükség lenne persze, ami viszont már jobbára pénzkérdés: gondolok egyebek mellett a parkosításra, vagy a járdaépítésre. Tény ugyanakkor: az önkormányzat igyekszik kielégíteni az igényeket. Pádár Béla pedagógus- Bár „csak” a fél életemet töltöm Pétervásárán, örülök, hogy itt lehetek testnevelő tanár: jobb az itteni környezet, mint az egri. Mondom ezt azzal együtt, hogy sajnos még nincs saját tornaterme az általános iskolának, a közös városi viszont télen már kicsi, hiszen rajtunk kívül az óvoda és a szakiskola is használja, s természetesen tömegsportigényeket is kielégít. A tornaterem mellett egy tanuszodára is* nagy szükség lenne, szerencsére ez utóbbira a szakiskola már pályázik. Az említetteken túl a több mozgás lehetőségét kínálná a helybélieknek, ha sikerülne felújítani a teke-, illetve a teniszpályát is. Bíró Lajos nyugdíjas- A Nyugdíjasok Pétervásárai Szövetségének elnökeként elmondhatom, hogy megalakulásunk óta sokat tudtunk javítani a nyugdíjasok helyzetén. Egyebek mellett az eredetileg 12 férőhelyes idősek otthona ma már 30 személyes, de tervezzük 50 főre való bővítését, hiszen sokan várnak a bejutásra. Tapasztalataink szerint szükség lenne emellett egy utógondozóra is, amelyet a laktanyában lehetne kialakítani. Sajnos, nagy a munkanélküliség és a szegénység, s a nyugdíjasok aránya is túl magas. Szerencsére, az önkormányzattal viszont jó kapcsolatban vagyunk, a testület lehetőségeihez képest segíti a szövetségünket. Kiss Helga ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ- Olyan dinamikusan fejlődő kisvárosban szeretnék élni, ahol a fiatalok számára is fellelhetők a megfelelő kulturális programok, a különböző szórakozási lehetőségek. Gondolok itt többek között egy saját klubra, inter- net-hoz- záférésre vagy a sportolási lehetőségek bővítésére. Úgy érzem, hogy a mostani, megújult testület - élén a polgármesterrel - mindent megtesz e cél érdekében. Fontosnak tartom más mellett a parkosítást is, s azt, hogy korszerű játszóterek épüljenek. Nem szabad elfeledkezni a munkahelyteremtésről sem, hiszen csak így lehet megakadályozni, hogy a fiatalok elvándoroljanak a településről.
