Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-26 / 225. szám
im 2003. Szeptember 26., péntek GYÖNGYÖSSOLYMOS 11. OLDAL Népszerű a gondoskodás Az Idősek Klubja 14 éve működik, 2002-ben a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán nyert 6 millió forintot gondozási központ kialakítására. Idén júniustól már végleges működési engedéllyel látja el feladatait - a nappali foglalkoztató klub mellett a házi gondoskodást, illetve a szociális étkeztetést - az új intézmény. Mint a vezető, Nagy né Tóth Erzsébet mondja, korábban szóba került, hogy az egykori klub működtetése nem gazdaságos, felvetődött a megszüntetés gondolata is. Az új szervezeti formában viszont bebizonyosodott a központ létjogosultsága, amit - a gazdasági eredményeken túl - az is jelez, hogy egyre növekszik az igény a szolgáltatásaikra.- Fontos, hogy az ellátást nemcsak azok vehetik igénybe, akik a napi kétszeri étkeztetést is kérik, hanem bárki fordulhat hozzánk segítségért - hangsúlyozza a vezető, megemlítve: szolgáltatásaik között a mentális gondozáson túl olyan praktikus elemek is szerepelnek, mint a mosás, tisztálkodás lehetőségeinek megteremtése, vagy éppen a vérnyomásmérés. Büszkén említi azt is: a központ öt dolgozója megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, ami korántsem mondható általánosnak a szociális intézményekben. A tervek között egy mikrobusz megvásárlását említi, amihez pályázati segítséget remélnek. A jármű az ebédszállításban, illetve az idős emberek utaztatásában nyújtana segítséget, s persze az önkormányzat más intézményei is használhatnák. Egyre több a gyermek Sokan már sítagozatos iskolaként emlegetnek, holott csak a jövő tanévtől szeretnénk bevezetni a sporttagozatos oktatást - újságolja Csárdás László, a Nagy Gyula Általános Iskola igazgatója, hozzátéve: ez jelzi, hogy egyre szélesebb körben ismert az országszerte egyedülálló, a galyatetői síházra alapozott solymosi síoktatás és a pedagógiai programjukban kiemelten szereplő testnevelés. Minden diákjuk megtanul például úszni, s nyolcadik végén erről vizsgával is tanúságot tesz. Szintén az összes gyermek részt vesz a téli sítáborokon, a mindenkori hatodikosok pedig - az önkormányzat és az iskola alapítványának jelentős támogatásával - egy hetet egy szlovákiai sí- paradicsomban töltenek el. A sporttagozat minden évfolyam egyik osztályát érintené, s a lesiklás és sífutás mellett az úszás és a tenisz szerepelne kiemelten a tanmenetben. Ez utóbbihoz reményeik szerint saját pályával és a többi sportághoz hasonlóan képzett edzővel is rendelkeznek majd. Nemcsak a test edzése, de az elme pallérozása is fontos szerepet kap. Ennek jegyében az idegen nyelveket és a matematikát a két utolsó évfolyamon emelt óraszámban és bontott csoportokban tanulják a gyerekek. Ennek eredménye leszűrhető a továbbtanulási adatokból, illetve a különféle tantárgyi versenyeken elért előkelő helyezésekből. Mindez az önkormányzat érdeme is, miután az alacsony létszámú tanulócsoportok működtetését engedélyezi a fenntartó.- Általában csökkenő gyermeklétszámmal küzdenek az iskolák, nálunk növekedés tapasztalható. Az idén 43 elsősünk van, akik közül 15-en gyöngyösiek - jegyzi meg az igazgató, hiszen a felsoroltakon túl a népszerűséghez a kiváló eszköz- és szaktanterem-ellátottság és a családias környezet is hozzájárul. A tágas és modern tornacsarnok hamarosan a sporttagozatos diákok testedzését is szolgálhatja fotó; soha Péter Tovább emelni a komfortot A polgármesteri hivatal és a gondozási központ teljesen felújított épülete. Az intézményhálózat kitűnő fotó: suha péter Az adottságaink rendkívül jók, úgy az idegenforgalom szempontjából, mint például a foglalkoztatás területén. Ez utóbbira jellemző, hogy a szomszédos városban és a környékén szinte mindenki állást talál, de helyben is számos munkahely kínálkozik a helybelieknek - mondja Lukács László polgármester, kiegészítve azzal: az önkormányzat is jelentős munkáltató a településen, de főként a kisvállalkozások, illetve néhány közepesnek számító cég révén helyezkedhet- ______ nek el a legtöbben a faluban. Ilyen társaság például a kőbánya, amelyik nemcsak a bányászoknak, de egyéb szakembereknek és vállalkozásoknak, kőfaragóknak és fuvarozóknak is munkát, s így megélhetést biztosít. A falu első embere szerint a helybeliek szorgossága, s annak eredménye látszik is a településen, a rendezett házakon, portákon. Az önkormányzatnak sincs szégyenkeznivalója, hiszen szinte 100 százalékos közmű-ellátottsággal büszkélkedhetnek, egyedül az utak terén akadnak még építési tennivalók, tekintve, hogy egyelőre 70 százalékos a jó minőségű aszfaltburkolatok aránya a teljes úthálózathoz képest.- Az intézményeink is magas színvonalon, jó körülmények között működnek, erre ékes példa az általános iskola, ahová egyre több nem helybeli gyermeket íratnak be - mutat rá a község első embere. A helybeliek együttélése, egymás iránti toleranciája, illetve a közösség működése jónak mondható, a solymosiak általában jól érzik magukat a falujukban. Ebben szerepet kap a gyönyörű táj éppúgy, mint a kitűnő kereskedelmi és szolgáltatási ellátottság. A legkülönfélébb üzletektől kezdve a banki szolgáltatáson át a fejlett egészségügyi ellátásig sok minden szolgálja a helybeliek komfortos életét.- Szó szerint beékelődött a falu a Mátra és a város közé, s ennek eredményeként lényegesen több turista megfordul nálunk, mint a környező településeken. Talán azt is kevesen tudják, hogy a községhez igen jelentős erdőterületek tartoznak, hiszen közigazgatásilag Mátraszentimrével vagyunk határosak - jegyzi meg Lukács László. A feladatok között az úthálózat még felújításra váró 30 százalékának elkészítését említi, amire 3-4 éven belül jó esélyt lát. A vízelvezetés megnyugtató és minden körülmények között biztonságos megoldása is a jövő feladatai közé tartozik, s - az önkormányzat mellett a helybeliek pozitív hozzáállására is számítva - a komfort- érzetet növelő, a falu szépítésére irányuló kisebb, de nem kevésbé fontos beruházások sem maradhatnak el. ■ Fényes jövő a nehézségek után Mint az országban általánosságban, úgy nálunk is a tőkeszegénység jelenti a legnagyobb gondot, úgy a teljes mezőgazdaságban, mint a szőlészet-borászatban - mondja Nyilas János, a gyöngyössolymosi hegyközség elnöke. Mint hozzáteszi, a mátraaljai borvidék az ország legkiterjedtebb termőterülete, s ebben a solymosi hegyközség a maga 629 hektárjával a második legnagyobb. A szakember szerint nemcsak a területben, de az itt termelt gyümölcsök és borok minőségében is élen járnak a hegyközség termelői. Ez egyrészt a gondos és szakszerű művelésnek és feldolgozásnak, másrészt a klimatikus adottságoknak köszönhető.- A szőlőművelést és a borkészítést egyaránt európai színvonalon képesek elvégezni az itteni termelők, s az is tény, hogy errefelé vannak a legjobb és legszebb ültetvények. A fajtaszerkezet is kedvezőbb az átlagosnál, mint ahogy az sem tartozik sajnos a megszokott dolgok közé, hogy az utóbbi 6-7 esztendőben a teljes területnek több mint a negyede új telepítésként jelent meg- sorolja a tényeket Nyilas János, azt is hozzáfűzne: reményei szerint az uniós csatlakozás utáni nehézségeket átvészelve lesz jövője ennek az ágazatnak, s benne a mátraaljai borvidéknek. Azt reméli, hogy egyre többen lesznek majd képesek a külhoni piacokon is helytállni boraikkal. Azt is megjegyzi: a birtokméretek - hasonlóan az országos helyzethez - nem túl kedvezőek, hiszen a hegyközség területén fél hektár alatt van az egy gazdára jutó átlagos területnagyság, s igen nagy a szórás a 0,3 hektártól az ötven hektárig. Ebben természetesen túlsúlyban vannak az „apró” parcellák. ___________________■ M ILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Dr. Sípos Valéria háziorvos- Tíz éve élek a településen, s hét éve dolgozom itt. A háziorvosi rendelők felszereltsége megfelelő, azzal együtt, hogy e téren mindig lenne mit javítani. Az átlagosnak azonban megfelelnek, vagy inkább valamivel jobbak a körülményeink. Ketten látjuk el háziorvosként a helybelieket, s kollégámmal mindent megteszünk azért, hogy a gyöngyössolymosiak minél tovább megőrizzék egészségüket. Igyekszünk részt venni a megelőző ellátásban, a szűrővizsgálatokban, s ebben a gyermekintézmények is partnereink. A jövőre nézve célszerűnek tartanám, ha valamilyen központi ügyeleti rendszerhez tudnánk csatlakozni. Csillik Leventémé NYUGDÍJAS- A takarékszövetkezetben dolgoztam húsz éven keresztül, s egyebek mellett a telek-értékesítésekkel is mi foglalkoztunk. Az egyik legnagyobb problémának azt tartom, hogy elfogytak a faluban az építési területek. így sem a - folyamatosan gyarapodó - betelepülni vágyók, sem az önálló életkezdésre készülő helyi fiatalok nem tudnak építkezni. Úgy gondolom, új telkek kialakításával meg kellene teremteni a lehetőségét a családi házak építésének. Szintén fontosnak tartom, hogy a Sólymosra jellemző magas kertkultúra megmaradjon, továbbfejlődjön, még szebbé téve a község megjelenését. Debrei Attila VIDÉKFEJLESZTÉSI MENEDZSER- Sürgősen turisztikai fejlesztésekre lenne szükség, ennek az alapjai adottak a faluban, akár az értékekben gazdag természeti környezetre, akár a nagy hagyo- m á n y ú borászkodásra gondolok. A kisvasút idegenforgalmi vonzerejét erősíteni kellene. Szükségesnek látom minél több pályázati pénz megszerzését a falunak, ehhez egy szakértő képviselő-testület működése elengedhetetlen. A szőlészeti-borászati hagyományok továbbvitelét, fejlesztését is kívánatosnak gondolom, s jó lenne végre, ha a mátraaljai szőlőkből nem csak az ország egyéb tájain, hanem helyben is megérné bort készíteni. Huják Ferenc HELYBELI- Véleményem szerint sok tekintetben nem is kimondottan pénzkérdés a falu fejlődése, hiszen anyagiakból itt is ugyanannyi van, mint máshol. Sokkal inkább olyan képviselő-testület kellene, amelyik időnként döntéseket is hozna, s képes lenne legalább azt jól felhasználni, ami van. Jó lenne végre eljutni oda, hogy csak azok indulhassanak a választáson, csak olyan emberek jelöltethessék magukat, akik szellemileg is alkalmasak erre a felelősségteljes feladatra. Azoknak, akik képviselőként önálló munkára vállalkoztak, nem lenne szabad egy eltorzult gondolkodású ember szekerét tolni. Szabó Zoltánné pénztáros- Úgy gondolom, jó úton halad a falu, én 1985 óta lakom itt, és azóta nagyon sokat rendeződött, fejlődött a község. A borzasztóan rossz útjainkkal bizony elég alaposan megszenvedtünk, de ezen a téren is komoly javulás történt. Manapság már a kevésbé parkosított közterületeknek is mintha lenne gazdájuk, nem gazosak. Az szomorú, hogy apaiak milyen szemetes, jobban kellene vigyáznunk a tisztaságára. Annak viszont örülök, hogy megteremtették a különféle hagyományőrző rendezvényeket, akár iskolai, akár községi szinten. Ezek olyan közösségkovácsoló programok, amikért érdemes bejönni a faluba. GYÖNGYÖSSOLYMOS Polgármester: Lukács László Jegyző: Mészáros Katalin A képviselő-testület tagjai: Babiczki László, Füleki Csaba, Füleki Tibor, Kerek Ákos, Kerekes László, Kiss István, Kovács László, Lovász András, ifi. Matiny János, Nádudvari Zsuzsanna, dr. Nyilas János Községháza címe: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139. Telefon: 37/370-511 fax: 37/370389 Lakosság létszáma: 3258 fő 0-3 éves: 105 fő 4-14 éves: 393 fő 15-62 éves: 2197 fő 63 fölött: 563 fő Vállalkozások száma: 246 Helyi adók: • Gépjármű súlyadó: 900 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,3% • Magánszemélyek kommunális adója: 4000 Ft/év Jeles napok: Szeptember 2. hétvégéje: Solymosi Szüret Civilszervezetek: • Községi Sportegyesület • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Gyöngyössolymosért Közalapítvány • Napközi Otthonos Óvoda • Óvodásaiért Alapítvány • Solimus Alapítvány • Tihanyi József Alapítvány • Természetbarát Egyesület Műemlékek; • római katolikus templom • vízimalom, molnárház • Nepomuki Szent János- szobor és kápolna A település története: Régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban is éltek emberek a környéken. A falu első írásos említése egy 1212-ben kelt adománylevélről maradt fenn. Solomus, majd Somus, később Solimus alakban bukkan fel a krónikákban. A község a nevét a Solymosy családról kapta, akiknek a címere ma is látható a római katolikus templom tornyába beépített, lefelé fordított címerpajzson. Ez a család építtette 1769-72 között a templomot, amely ma műemlék. A természeti látványosságok közül igazi érdekesség a Csák-kö, amelyről a monda szerint Csák Máté szólt Sólymos népéhez.
