Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-18 / 218. szám
6. OLDAL E G E R 2003. Szeptember 18., csütörtök EGER Polgármester: dr. Nagy Imre Alpolgármesterek: dr. Horuczi Csaba Szántósi Rafael dr. Töröcsik Miklós Jegyző: dr. Estefán Géza A képviselő-testület tagjai: Bányász Róbert, Bossányi László, Császár Zoltán, Farkas Zoltán, Flaskay Miklós, Gálfi Antal, dr. Gyurkó Péter, Habis László, Horváth Mátyás, Jánosi Zoltán, Jékli Sándor, Kalmár Péter, Körtvélyessy Ferenc, dr. Löffler Erzsébet, Nyerges Andor, Oravecz Tamás, Pál György, Vizi Gyula, dr. Sípos Mihály, Sneider Tamás, Török Zsolt Roma Kisebbségi Önkormányzat: Balogh Lajos elnök, Bari József, Nagyné Váradi Anna elnökhelyettes, Lakatos Beáta, Lakatos Oszkár Görög Kisebbségi Önkormányzat: Miliosz Nikolett, dr. Miliosz Kozmasz elnök, Fotiadisz Szawasz, Orbán Lászlóné, Pető Theodóra elnökhelyettes Lengyel Kisebbségi Önkormányzat: Florianska Jadwiga elnök, Hegedűs Kálmán, Nagy István elnökhelyettes, Szojka Éva, Vaskó Pálné Városháza címe: 3300 Eger, Dobó tér 2. Tel.: 36/410-144 Fax: 36/142-199 Ügyfélfogadás: Hétfő: 13-16 óra Szerda: 8-16 óra Péntek: 8-12 óra Állandó népesség száma 2003. január 1-jén: 56.957 fő 0-14 éves: 7.991 fő 15-18 éves: 2.657 fő 19-62 éves: 36.951 fő 63 év felett: 9.358 fő Vállalkozások száma: 3850 A település történetéből: Az állam- és egyházszervező Szent István király 1009ben alapított a városban püspökséget. A középkorban az egri püspökség az ország legnagyobb egyházmegyéje volt. 1241-ben a Magyarországon végigszáguldó tatárok könnyűszerrel feldúlják Egert. A püspökség és a város nagyobb arányú fejlődése az 1250-es években indul meg. A középkori Eger fénykora a XVI. század második felében következett be. Az 1526-os mohácsi csatavesztés és Buda 1541- es eleste után az egri vár a török elleni végvári harcok élvonalába került. Az 1552-es, hősiesen visszavert ostromot követő négy évtized volt az egri vár fénykora. Egy város, európai mércével A város polgármestere, dr. Nagy Imre szerint mind többen fogalmazzák meg, hogy jó érzés egrinek lenni. Felmérések mutatják, hogy az egriek sokkal inkább lokálpatrióták, sokkal jobban szeretik és ragaszkodnak a városukhoz, mint az ország más településein élők. De nem csak Eger szépsége, hanem fejlődési dinamizmusa is említésre méltó. A város ma már az Észak-magyarországi Régió meghatározó kulturális, idegenforgalmi, oktatási, felsőoktatási centruma.- Polgármester úr, Ön gyakran hangoztatja, hogy milyen szép lett Eger.- Leszűrhető ez a turisták visszajelzéseiből is, akik nagy meglepetéssel nézik, hogy milyen változások vannak. Én is úgy gondolom, hogy az ország egyik legszebb vidéki városává vált Eger. Európai mércével is szép, rendezett, és sokat fejlődött.- A fejlődést persze ülik elősegíteni.- A '90-es évek közepe elsősorban infrastrukturális beruházásokat hozott. Munkánk középpontjában az utak, közterületek rendbetétele, szépítése, virágosítása állt. Később a beruházások részleges folytatása mellett elsősorban a munkahelyteremtésre, az idegenforgalomra, azon belül is kiemelten a gyógy- és egészségturizmusra, a borturizmusra irányult a figyelem. De említhetem a várat, amelynek most már harmadik esztendeje folyamatos a felújítása. A Szép- asszony-völgyben is látszik már az a tudatos munka, amit elindítottunk.- Eger mára nyugodtan nevezhető fesztiválvárosnak.- A nyárnak minden esztendőben úgy indulunk neki, hogy már nem lehet gazdagabb, színvonalasabb programsorozatot kínálni. Eddig minden évben sikerült az előző túlszárnyalása. Szakemberek összegezték az idei tapasztalatokat. E szerint kiemelkedően jól sikerült az idei rendezvénysorozat.- Egernek és környezetének igen jók az adottságai gyógyvizekben. Kihasználható ez a helyzet?- A gyógy-idegenforgalom területén nagyot léptünk előre: a termálstrandon megépült a gyermek- élménymedence, a felnőtt-élményfürdő, most pedig a felnőtt-gyógymedence felújítása kezdődött el. Egerszalókot is mindenképpen említeni kell, mert az itt épülő fürdő és szállodakomplexum a térség legnagyobb hatású idegenforgalmi beruházása.- A legutóbbi hónapok hírei sok más fejlesztésről, illetve fejlesztési tervekről is szóltak.- Évek óta kerestük az utat egy konferencia- központ létrehozására. Ez most megvalósul. Jövő évben indul a kórház több mint kétmilliárdos rekonstrukciója. Jelentős gép-, műszerbeszerzések, Fesztiválok tere, a Dobó tér FOTÓ: PERL MÁRTON fejlesztések voltak a kórházban, amikhez mi is hozzájárultunk. Az oktatásra nagyon sokat áldoztunk: közel 200 millió forintot költöttünk az elmúlt időszakban taneszközfejlesztésre. Jövőre - állami támogatással - a gyermek-szabadidőközpont felújítása is megvalósul.- Azt szokás mondani, hogy ma Magyarországon az egészségügy mellett a szociális területen van a legnagyobb társadalmi gond.- Az egri szociális rendszer országos összehasonlításban jó. Vallom, hogy a legjobb szociálpolitika, ha jövedelemszerzési lehetőséget biztosítunk az embereknek, ha munkahelyet teremtünk. Egerben javultak a foglalkoztatás mutatói. Ebben döntően a kereskedelem, az ipar és a szolgáltatás, az idegenforgalom volt a húzó ágazat.- Milyen további célok fogalmazhatók meg?- A város történelmi adottságai és lehetőségei olyanok, hogy több lábon állhat. Nekünk nem csak egy ágazatot kell fejleszteni. A számok azt mutatják, hogy a legtöbb foglalkoztatott az ipari parkban van, ahol örvendetesen gyarapodnak a vállalkozások, épülnek az üzemek, de fejlődik a kereskedelem, a vendéglátás. A szőlőt tekintve pedig az országos telepítések meghatározó része az egri. Maga az ágazat nagyon sokat erősödött. Ezért is tartozik a dinamikusan fejlődő városok sorába Eger. Ezért jelenthető ki, hogy ma már a város az Észak-magyarországi Régió meghatározó kulturális, idegenforgalmi, oktatási, felsőoktatási centruma. • A jövő turizmusáról Örvendetes, hogy az elmúlt hathét esztendőben jelentősen nőtt a megyeszékhelyen a szállodai kapacitás - hangsúlyozta érdeklődésünkre Pető Béla, a Hunguest Hotel Flóra igazgatója. Mint elmondta, míg 1990-ben körülbelül ezerkétszáz ágy várta Egerben a vendégeket, ez a szám mára eléri a hétezret, elsősorban az időközben megnyitott kisebb hoteleknek, panzióknak köszönhetően. Az idegenforgalmi szakember szerint évekkel ezelőtt világossá vált, hogy változnia kell az Egerbe irányuló turizmus szerkezetének. A korábbi „vár- barokk város- bikavér” alapokra épülő, tömegjellegű látogatóturizmus ideje a rendszerváltást követően lejárt. Nem véletlen, hogy a Hotel Flórában is inkább a gyógy- és a konferencia- turizmusra igyekeztek koncentrálni, új „műfajú” vendégeket keresni. Egerben évszázadok óta létezik gyógyvíz, ám nem volt hasznosítva. Most a kezelésre vágyó betegek minimum tizennégy napot töltenek a szállodában: laknak, étkeznek, gyógyulnak. Hasonló a helyzet a konferenciaturizmussal. A konferenciára járók általában költekeznek is, azonban az ilyen rendezvényekhez terem és más egyéb infrastruktúra szükséges. Egy szálloda önmagában már nem eladható. Eger büszke borásza A világhírű egri borász, Gál Tibor munkája miatt sok időt tölt külföldön, de imádja Egert, s szívesen hozza ide ismerőseit, barátait is, akiknek esetenként - az első látogatásig - fogalmuk sincs Magyarországról. Egert büszkeség megmutatni, a vendégeknek leesik az álluk - mondja. Gál Tibor büszke egri borász mivoltára is, s reméli, hozzájárulhat ahhoz, hogy mind többen ismerjék a város nevét itthon és külföldön egyaránt. Ugyanakkor úgy véli, a megyeszékhely talán dinamikusabban is fejlődhetne, Eger hatalmas kulturális, történelmi és gazdasági potenciállal rendelkezik, „több van benne”, mint amennyit eddig sikerült kihozni belőle. Lehet támaszkodni a fürdőváros jellegre, és természetesen a borászatra is. Nem csak lehet, szükséges inkább, hiszen az egri bor egyedülálló: minden ötvöződik benne, a nemes szőlőfajták mellett fontos alkotóeleme a történelmi hagyomány. Ünnepi „fejlődéstörténet” Gál Sándor a Megyei Művelődési Központ szakmai igazgatóhelyettese, megyei civil-koordinátor, az Egri Civil Kerekasztal és a Civil Alap bírálóbizottságának tagja, a Heves Megyei Népművelők Egyesülete titkára, s mindemellett az Eger ünnepe szervezőbizottságának társelnöke. Szavai szerint „fejlődéstörténet” eredménye, hogy a hevesi megyeszékhelyen ma kezdődő - s immáron nyolcadik éve megtartott - programsorozat mostanra meglehetősen kibővült. Az elmúlt három esztendőben sok vita folyt arról, hogy milyen is legyen Eger ünnepe - csak az egri civilszervezeteké egy-két napra, vagy pedig történjék nyitás a fesztiváljelleg irányába? Az utóbbi álláspont győzött, a drogmentes nappal és a pénteki ifjúsági fesztivállal együtt immár négy napon keresztül zajlanak a programok. A kulturális szekció vendége lesz az ausztriai Swing Company, s jövőre várhatóan már a teljes testvérvárosi körből „merítenek” a szervezők, már ami a külhoni résztvevőket illeti. Gál Sándortól megtudtuk: ezúttal ötvenkét szervezet működik közre a rendezvényen. A programok ma, csütörtökön a termálfürdő és az uszodák melletti Szent József park felavatásával kezdődnek. A park kialakítását olyan civilszervezetek támogatták, mint például a Segít a Város Alapítvány vagy az Egri Városszépítő Egyesület. Az ünnepségsorozat nyitányaként emlékeznek meg az „Egy nap a finn-magyar barátság jegyében” címmel arról is, hogy Pori és Eger 30 évvel ezelőtt kötött testvérvárosi kapcsolatot. A kiállítók esztétikus, egységes sátrak alatt jelenhetnek meg a Dobó téren, a Centrum parkolójában és a város több létesítményénél. A kulturális, szórakoztató és sportműsorok egymást követik a négy nap alatt. A rendezvény a város szellemi közösségét és a lelki értékek fontosságát bizonyítja. Immár második alkalommal lesz könyörgés a városért szentmise keretében. Eger ünnepén a múlt évben. Egyre bővülnek a programok. perl marton MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Dr. Roncz Béláné PEDAGÓGUS- Eger az ország egyik legszebb városa, nyugodtan mondhatom, hogy a szívem csücske. A belváros egy ékszerdoboz, ezért nagyon sajnálom, amikor azt látom, hogy elcsúfítják. A falfirkák elterjedését mindenképpen meg kellene akadályozni. Mint biológia-környezet- védelem-mezőgazdasági ismeretek szakos tanár, az Életfa Környezetvédő Szövetség tagja, hasonlóan fontosnak tartom a természet védelmét. Többen bekapcsolódhatnának a virágosítási mozgalomba, s fel kell számolni az illegális hulladéklerakókat is. Az iskolai környezetvédelmi szakkörrel rendszeresen mérjük a csapadék pH-ér- tékét, s a patak vízminőségét. Kopcsik Lajos DÍSZPOLGÁR- 1988 óta élek Egerben, s bár az évek során néha értek csalódások, valamennyi szakmai kitüntetésem, díjam közül a díszpolgári címemre vagyok a legbüszkébb. A névjegykártyámon is csak annyi szerepel: mestercukrász, díszpolgár. Ha minden jól megy, rövidesen megnyílik a Harangöntő-házban az a múzeum, aminek berendezése régi vágyam. A tervek szerint körülbelül százötven-kétszáz cukormáz alkotás kerül majd oda, s egy barokk szoba-enteriőrt is kialakítunk cukorból. Egy marcipánüzlet és egy cukrászda is várja majd a látogatókat. Azt hiszem, ez a leendő látványosság az egész magyar cukrászat ázsióját növelheti. Muskatal János DIÁKTANÁCS-ELNÖK- A Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet tanulójaként négy és fél éve vagyok tagja a városi diáktanácsnak, egy éve az elnöki pozíciót is betöltőm. A középiskolásokból álló tanács részt vesz a Ká- bítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, s folyamatos a kapcsolatunk a polgármesteri hivatal ifjúsági referensével. Az Eger ünnepe programsorozat ma a drogellenes nappal kezdődik, holnap pedig a Dobó téren ifjúsági fesztivált rendezünk információs sátrakkal, kulturális és sporteseményekkel. Alternatívákat szeretnénk mutatni, hiszen a drog, az alkohol helyed más mód is kínálkozik a szórakozásra, a ki- kapcsolódásra. Madaras Norbert VILÁGBAJNOK VÍZILABDÁZÓ- Nagyon jó érzés világbajnoknak lenni. Tartós boldogságot jelenthet számomra. A nagymamám, Madaras Sándomé (Nagy Éva) annak idején neves úszónak számított, a szeniorok között még mindig indul versenyeken. A mama vitt el az uszodába. Nem erőltette különösebben a dolgot, de én attól függetlenül is szívesen mentem, mert szeredem. Ma már csak Egerben beszélhetünk felhőtlen szabadidőről. Az uszodát persze itthon sem kerülöm el. Budapesten a Vár közelében van az albérletem, a környezet hasonlít Egerhez. Jó itthon lenni, ismerősökkel találkozni. Valóban egrinek érzem magam, ha csak néhány napra maradhatok is. Marczis Jánosné VÁLLALKOZÓ- Száz évvel ezelőtt még minden megyeszékhelyen működött Stühmer édességbolt. Mi a nevet úgy kaphattuk meg, hogy a család lemondott róla, így 1989 óta újra használhatjuk a Széchenyi utcai- egyébként az önkormányzattól bérelt - üzleten. Büszke vagyok rá, hogy még miniszterelnök korában megfordult nálunk Németh Miklós, s azóta, a választások előtt járt itt Kovács László külügyminiszter is. 1961 óta élünk Egerben, nagyon szeretjük a várost. Békét és egyetértést szeretnék, azt, hogy ne bántsák egymást az emberek. Legyenek boldogok, s teljen nekik a sok finomságra is, ami egy édességboltban kapható.
