Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-17 / 217. szám
gl I 2003. Szeptember 17., szerda HORIZON T HIRDETÉS 7. OLDAL Meg kell dolgozni a külföldi tőkéért Beszélgetés dr. Lednitzky Péterrel, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság vezérigazgatójával A megyeszékhely és a környező települések lakói számára nem ismeretlen az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság tevékenysége, hiszen az Egri Városi Televízióban több mint négy éve heti rendszerességgel láthatják „Az új évezred küszöbén” című gazdasági magazint, mely rendre beszámol a társaság munkájáról. A közeljövőben érkezik Egerbe dr. Lednitzky Péter, az ITDH vezérigazgatója, aki találkozikmegyei vezetőkkel, polgár- mesterekkel, vállalkozókkal, a gazdasági szervezetek képviselőivel, és megnyitja az I. Eger Expo Kiállítás és Vásárt. Lapunk a látogatás alkalmából kérdezte az ITDH vezetőjét a társaság Heves megyét is érintő terveiről.- Vannak-e más országokban is az ITDH-hez hasonló, állami tulajdonú, befektetés-szervezéssel, kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó ügynökségek, vagy ez egy „magyar találmány”?- Számos olyan szervezet létezik a világon Írországtól Tajvanig, mely többé-kevésbé hasonló feladatokat lát el, mint az ITDH. Ezeket a társaságokat azért hozták létre, hogy koordinálják a beérkező (vagy éppen kihelyezendő) tőke mozgását, segítsék a befektetőket a számukra és az ország számára egyaránt kedvező befektetési lehetőségek kiválasztásában, az ehhez kapcsolódó projektek megvalósításában. A tőke áramlása sohasem egyirányú: a befektetések mellett tőkekihelyezések is történnek, annak megfelelően, hogy a nyereségkilátások hol tűnnek csábítóbbnak a tulajdonosok számára. A dél-koreai KOTRA vagy az olasz SIMEST - lévén országaik nettó tőkeexportőrök - inkább a tőkekihelyezés szervezésében jeleskednek, míg az ITDH elsősorban az országba érkező tőke folyamatos áramlását igyekszik biztosítani. Természetesen feladatunknak tekintjük az örvendetesen növekvő magyar tőkeexport segítését is. Igen lényeges részét teszi ki munkánknak ugyanakkor a kereskedelemfejlesztés, a magyar cégek, vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatása. Éves szinten közel 300 bel- és külföldi programot bonyolítunk le, ezek nagyjából fele-fele arányban befektetésszervezési, illetve kereskedelemfejlesztési rendezvények.- Hogyan épül fel az ITDH szervezete és milyen az együttműködés az egyes részlegek között?- Az ITDH közhasznú társaságként működik, ez a cégforma alkalmas leginkább az alapítói szándékok megvalósítására. Tulajdonosaink, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium költségvetési forrásból biztosítják tevékenységünk finanszírozását. A budapesti központban a közelmúltban jelentős „karcsúsítást” hajtottunk végre: a szervezet megfelelő, célorientált átalakításával reményeim szerint sikerült hatékonyabbá tenni az ott folyó munkát. Az ITDH kiterjedt, 36 országban működő külföldi iroda- hálózattal rendelkezik. Ez a kereskedelmi szolgálat, mely igen sokrétű feladatot lát el mind a befektetésszervezés, mind a kereskedelemfejlesztés területén. A kereskedelmi szolgálat sikeres tevékenységének egyik kulcsa, hogy szorosan együttműködik belföldi irodahálózatunkkal, mely - a megnyitás előtt álló pécsi és nyíregyházi irodákkal - 16 egységet számlál. Az információs technika nyújtotta lehetőségek révén a külpiaci és belföldi hálózat folyamatos, napi kapcsolatban áll egymással és a cég központjában dolgozó munkatársakkal. A kialakított rendszer lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt sikerüljön a jelentkező külföldi befektető számára megfelelő partnert találNEVJEGY Dr. Lednitzky Péter a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd a Külügyminisztériumban kezdte pályafutását. 1988 és 1990 között a Magyar Köztársaság Párizsi Nagykövetségének titkáraként dolgozott. Ezt követően a Magyar Nemzet Lapkiadó Rt. vezérigazgatójának tanácsadója, illetve marketing- igazgatója. 1994-től a Déltáv Rt. marketing-igazgatója, majd 1997-ben kinevezték a Déltáv Rt. vezérigazgatójának. 2002. december 31-ig a Vrvendi Telecom Hungary kormányzati és külkapcsolati igazgatója. 2003. január 1-töl az ITDH Kht. vezérigazgatója. Lednitzky Péter beszél franciául és angolul. ni és segíteni nyomon követni a projekt megvalósulását.- A társaság rendre kap olyan új feladatokat a gazdasági kormányzattól, mint a GRIPEN vadászgépek ellentétele- zésének ügye, az iraki újjáépítésben résztvevő magyar cégek koordinálása, sőt a jövőben várhatóan közreműködő szervezetként részt vesz az EU strukturális alapjainak kezelésében is. Hogyan illeszkednek ezek a feladatok egyéb tevékenységükhöz?- Az említett, folyamatosan változó, új feladatok jól mutatják azokat a kihívásokat, melyeknek egy hozzánk hasonló társaságnak meg kell felelnie. Már utaltam a központi szervezetnél végrehajtott korszerűsítésre, ez nagymértékben elősegítette, hogy gyorsan és rugalmasan tudjunk reagálni az új igényekre. Természetesen a szervezeti változások önmagukban nem lennének elegendőek az említett feladatok megoldásához: olyan képzett, dinamikus munkatársi gárdára van szükség, mely - dicsekvés nélkül mondhatom - talán az ITDH legfőbb erősségének tekinthető. Különösen örömteli számomra, hogy a kollégák között nagy számban vannak fiatalok, akik nyitottak az új, izgalmas változásokra. A fent említett feladatok mellett nagy figyelmet fordítunk akis-és közepes vállalkozások EU-csatlakozásával kapcsolatos felkészítő munkára, melyet természetesen a csatlakozást követően is - jóllehet, megváltozott formában - folytami kívánunk. A jövőben mind fontosabbá válik az az informáló-tanács- adó szerep, melyet az ITOH az említett vállalkozói szegmensnek már eddig is biztosított. Társaságunk szolgáltatásai a belföldi vállalkozók számára ingyenesek; ezen a gyakorlaton a jövőben sem szándékozunk változtatni.- Tudomásunk szerint jó néhány külföldi befektetés valósult meg az elmúlt évek során az ITDH közreműködésével Heves megyében, úgy tűnik azonban, egyre nehezebb a működötökét idecsábítani. Ön szerint mi ennek az oka?- Mielőtt a feltett kérdésre válaszolnék, engedje meg, hogy röviden vázoljam azokat az eredményeket, melyeket az ITDH elért a működőtőke bevonásában Heves megyében. A befektetésszervezési tevékenység egyik jellemzője a diszkréció, ezért, bármennyire is „Heves megyét fontos és értékes területként tartjuk számon" szeretném, nem szolgálhatok pontos információkkal azt illetően, mely külföldi cégek és milyen értékben fektettek be a megyében, a publikus adatok azonban így is imponálóak. A megvalósult projektek száma meghaladja a húszat, a befektetett érték pedig megközelíti a 200 millió eurót. Az ITDH által szervezett befektetések nyomán közel 2500 munkahely létesült, ami azért is figyelemre méltó, mert a projektek zöme korszerű, magas fokú automatizálással járó befektetés, ahol a fajlagos élőmunka-felhasználás viszonylag alacsony. A projektek között az elektronikai ágazatba tartozó beruházások vezetnek, de találunk autóipari beszállító, szerszámgépgyártással foglalkozó, sőt bútorgyártó cégeket is a megvalósult befektetések között. Növekvő számban fordulnak elő az utóbbi években idegenforgalmi típusú befektetések, ezek volumene azonban nem éri el az ipari beruházásokét, jóllehet, fontosságuk - különös tekintettel Heves megye adottságaira - nem vitatható.- Visszatérve a kérdésre, úgy gondolom, hogy a befektetésszervezési tevékenység általában nehezebbé vált. A privatizációs lehetőségek jobbára megszűntek, a külföldi működőtöké Magyarországon inkább csak zöld- vagy bamamezős projektek között választhat, míg néhány szomszédos országban javában zajlanak még a privatizációs folyamatok. Nehezíti a tőkebevonást az a körülmény is, hogy a motiválható szakképzett munkaerő egyre kisebb számban áll Magyarországon a befektetők rendelkezésére, ráadásul az is a múlté már, hogy a magyar munkabérek eleve gazdaságossá, nyereségessé teszik az ide telepített befektetéseket. Az EU- hoz való csatlakozásunk miatt megszűntek azok a befektetői kedvezmények, támogatások, melyek korábban ugyancsak nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a külföldi cégek beruházásaikat Magyarországon valósítsák meg. A világgazdaságban végbemenő recesszió, mint általános ok, szintén előidézője volt, hogy a korábbi befektetések dinamikája és abszolút mértéke is megtorpant. Az elmondottakon túl nem lenne igazságos, ha nem hivatkoznék arra, hogy a szomszéd országokban folyó befektetésszervezői munka színvonala érezhetően nőtt: az ITDH-nak, ahogyan már említettem, új kihívásokkal kell szembenéznie, új elvárásoknak kell megfelelnie. Az a véleményem, hogy társaságunk képes a vázolt körülmények között is eleget tenni az állam, mint tulajdonos által rá ruházott feladatoknak, és biztosítani tudja a gazdaság folyamatos növekedéséhez nélkülözhetetlen működőtőke beáramlását.- Hogyan szerepel az Északmagyarországi Régió - és benne Heves megye - az ITDH stratégiai terveiben? Az itt élők nyilván kíváncsiak arra, hogy milyen elképzelései vannak a társaságnak ezzel a földrajzi területtel kapcsolatban?- Az Észak-magyarországi Régió sok tekintetben meghatározó fontosságú országunk gazdaságában, igen változatos, befektetői szempontból jól kiaknázható adottságokkal. Ezt a körülményt mind több külföldi cég ismeri fel, köztük olyanok is, melyek már korábban megtelepedtek Magyarország más régióiban. A régió - megfelelő infrastruktúra, elsősorban autópálya-hálózat híján - sokáig csak „nagy ígéreteként szerepelt az ITDH palettáján, ténylegesen helyzetbe hozni azonban csak az utóbbi években sikerült. Utalnom kell rá, mennyire fontos, hogy a befektető gyorsan, időveszteség nélkül, kiszámíthatóan és tervezhetően legyen képes megoldani közúti szállításait. Ha ez nem biztosítható, az adott, egyébként megfelelő befektetési helyszín is elveszíti versenyképességét más, jól megközelíthető helyszínekhez képest.- Vezérigazgatói megbízásomat követően első vidéki utam ebbe a régióba vezetett, ami talán mutatja, hogy szívügyemnek tartom a térség fejlesztését. Az ITDH stratégiájában az Észak-magyarországi Régió hangsúlyozott jelentőséggel bír, hiszen a már korábban említett adottságok és ezek nyilvánvaló kihasználatlansága egyfajta parancsoló szükségszerűséget jelent számunkra. Az utóbbi két évben a folyamatosan működő egri regionális képviselet mellett Salgótarjánban és Miskolcon is nyitottunk irodát. Ezek működésének koordinálására az egri képviselet hivatott, s el kell mondjam, hogy az iroda munkatársai igen színvonalasan látják el ezt a korántsem könnyű feladatot. Heves megyébe 2003. évben 11 külföldi befektetői látogatást szerveztünk (ezek közül 4 a legutóbbi hónapokban, áprilisaugusztus között történt). Hatvan, Gyöngyös és Eger mellett igyekszünk a megye déli és északi területeire is eljuttatni a lehetséges befektetőket, ezeknek a térségeknek a vonzereje azonban - elsősorban az autópályától való viszonylagos távolságuk miatt - nem mérhető az említett településekével. Terveink szerint Heves és Pétervására térségébe inkább olyan kisbefektetőket kívánunk letelepíteni, akik számára a szerényebb kibocsátási volumen miatt az autópálya nem annyira meghatározó, mint nagy cégek esetében. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a megyében működő ipari parkokban is megvalósuljanak befektetői projektek. A gyöngyösi, egri és bélapátfalvai ipari parkba az utóbbi hónapokban több lehetséges külföldi befektető is ellátogatott a mi szervezésünkben, az érintett cégekkel a tárgyalások jelenleg is folynak.- Végezetül hivatkoznom kell arra a többéves, színvonalas együttműködésre, amely a Heves megyei önkormányzat, a települési önkormányzatok és az ITDH között kialakult. A közeljövőben - októberben - kerül sor arra a müncheni prezentációra, melyet egri és müncheni képviseleteink közösen szerveznek az Expo Reál 2003 befektetési vásár keretében. Itt bemutatjuk a Heves megyei befektetési lehetőségeket tartalmazó háromnyelvű kiadványt, és alkalmat teremtünk a kiutazó megyei szakembereknek, hogy lehetséges német befektetőkkel találkozzanak. Igen eredményes a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a társaságunk által együttesen végzett - elsősorban kereskedelemfejlesztés jellegű - munka: a közös rendezvények szervezését a jövőben is folytatni kívánjuk. Nem lenne teljes a kép, ha nem említeném az Eszterházy Károly Főiskolával fennálló kölcsönösen előnyös kapcsolatunkat, melynek keretében gyakornokként időről időre foglalkoztatunk gazdasági szakos, idegen nyelveket beszélő hallgatókat. A közelmúltban felmértük a főiskolán folyó kutatási tevékenységet, hogy ezzel is elősegítsük az eredmények hasznosítását. Összességében elmondhatom, hogy Heves megyét fontos és értékes területként tartjuk számon mind befektetésszervezési, mind kereskedelemfejlesztési tekintetben és a helyi partnereinkkel együtt munkálkodunk a vázolt lehetőségek hasznosításán. HAVAS ANDRÁS mKb a Min o s é g , K r n y i i v. m i s B i / r o n s á g b a — szeptembertől literben is! NYITÁSI KEDVEZMÉNYEK 2003. OKTÓBER 31-ÉIG SZÁMLÁT NYITÓ LAKOSSÁGI ÜGYFELEINK SZÁMÁRA: * Lakáshiteleink felvétele esetén a szerződéskötési / hitelfolyósítási díjból 50 % kedvezményt adunk. * MKB VISA Hitelkártya igénylése esetén, a bankkártya első éves díját a bank jóváírja. * Ha Pénzpiaci Betét vagy Európa Betét szolgáltatásunk keretében betétet helyez el, a Visa Classic vagy MasterCard Standard bankkártya első éves díját a bank elengedi. ■ Az MKB MobilBANKár (SMS) szolgáltatás 2003- december 31-éig ingyenes - sem havi, sem SMS küldési díjat nem számítunk fel! Az első ÍOO számlanyitó ügyfelünket értékes ajándék várja! NYITÁSI KEDVEZMÉNYEK 2003. OKTÓBER 31-ÉIG SZÁMLÁT NYITÓ VÁLLALATI ÜGYFELEINK SZÁMÁRA: * 1 millió Ft vagy annál nagyobb összegű betét, legalább egyhavi lekötése esetén 2004. január 31-éig nem számítunk fel számla- vezetési díjat. * Elektronikus banki kapcsolatot biztosító PCBankár szolgáltatásunkat igénybe vevő ügyfeleink számára 2003- december 31-éig használati díj mentességet biztosítunk. M A < . V A K K 1 1 1. K 1 U 1 S k 1 1) 1 1. M 1 B A N k R 1 . lij'ii 1 ink VMK) 1 in«*I t ti (> lült lt»11 (,Á(l) S | I IOO, l ,i\ (Mi) S 1 i i d WWW mkl> hu 1 iril< >t< >i ( suli >i n 8.00“ 1 V M), IVnh krn H 00 1 S un
