Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-02 / 204. szám

^ 2003. Szeptember 2., kedd MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Rendelkezik-e biztosítással? Néhány évvel ezelőtt a lakosság jelentős hányada nem tartotta szükségesnek, hogy biztosításokat kössön. A biztosítótársaságokat sokan csak amolyan zsebnyúzó cégeknek gondolták, akik a díj ellenében alig-alig nyújtanak megfelelő szolgál­tatást. Alábbi körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a megyénkben élők miként vélekednek manapság erről a kérdésről. Danyi Tiborné, Ludas:- Nagyon fontosnak tartom, hogy min­den családtagnak legyen életbiztosítása, s a lakás- biztosítás is legalább ilyen lényeges. Amióta az esze­met tudom, erre mindig ál­doztunk, hiszen soha nem tudni, mikor történik vala­mi baleset, vagy követke­zik be természeti csapás. Jól jött a biztosító segítsége akkor is, amikor tartós táppénzre kerül­tem. Papp István, Eger:- Ezen a tételen nem érdemes spórol­ni. Nekem is van mindenre biztosításom. A szomszédom példá­ján okulva egy ideje a hobbitelkemre is kötöt­tem biztosítást. Szeren­csére még nem volt arra szükség, hogy igénybe vegyem a biztosító szol­gáltatásait, de a bizton­ságomról előre gondos­kodtam. Varga Istvánná, Eger:- Mindig is lényegesnek tartottam, hogy az alapvető biztosításokkal rendel­kezzem. Annál is inkább, mert a fiam is ebben a szakmában dolgozik, tehát az ő véleményére is sokat adok. Az elmúlt évek során nem ért jelentősebb kár, de most éppen azért kell tataroznom a lakáso­mat, mert beáztunk a nagy esőzésekkor. Azt hiszem, itt az ideje, hogy kárszakértőt hív­jak, aki tájékoztat a le­hetőségeimről. Veres László, Tenk: - A biztosításra szükség van. Mivel jómagam rendszere­sen Budapestre járok dol­gozni, nem kockáztatha­tok. A családban is szinte mindenre és mindenkire kiterjed a biztosítás. Ma­napság befektetésnek sem rossz egy-egy szerződés megkötése. Azt hiszem, aki egy csöppnyi felelős­séggel tartozik magáért és a szeretteiért, ezen a kérdésen ma már nem gondolkozik. _______________ibartai K ényelmesebbnek ígérkezik a NAT Heves megye Lényegesen kedvezőbben vezet­nék be a Nemzeti Alaptantervet (NAT) 2004. szeptember 1-jétől, mint eredetileg, még 1995-98 kö­zött tervezték. Dr. Horváth Ta­más, a Heves Megyei Önkor­mányzat Pedagógiai Intézetének igazgatója kérdésünkre elmond­ta, míg első lépcsőben az általá­nos iskola első, ötödik, és a kö­zépiskolák első osztályában tör­tént volna változás, addig az át­dolgozott NAT kizárólag a betű­vetéssel ismerkedő gyerekeket érinti majd az első esztendőben. Aztán tizenhárom éven belül fo­lyamatában alakul át 2017-ig a közoktatás. Az igazgató bízik benne, hogy konszenzus születik majd a politi­kusok között, s a következő vá­lasztások nem jelentik feltétlenül azt, hogy az új kormány újabb tervvel áll elő. Mert abban már most egyetérthetnek, hogy a köz­oktatásban szükséges a változta­tás, a reform, viszont a kormány- váltásonkénti más-más program aligha szolgálhatja az ügyet. Vala­mifajta folyamatosságot kell biz­tosítani ahhoz, hogy a pedagógu­sok és a diákok nyugodtan dol­gozhassanak. A NAT filozófiája: minden gyereknek - legyen az a főváros­ban vagy egy kistelepülésen élő, rendelkezzen tehetős családi háttérrel vagy szűkölködjön hal­mozottan hátrányos helyzetben - meg kell kapnia az alapot, amelyre későbbi tanulmányaival építkezhet. A pedagógusok szá­mára ez nem jelent újdonságot, talán csak a legfiatalabbaknak, akik az előző ciklusban beveze­tett Kerettanterwel kerültek ed­dig kapcsolatba. Dr. Horváth Tamás azt is sze­rencsésnek tartja, hogy rendelke­zésükre áll még egy év felkészülési idő. A hosszúra nyújtott program pedig a tanárok esélyeit is javítja. Mégpedig oly módon, hogy az idősebbek is tervezhetnek a jövő­vel, részt vehetnek különböző át­képzéseken. Erre azért lesz szük­ség, mert nem a klasszikusnak számító szaktantárgyakat kell ta­nítaniukhanem bizonyos téma­köröket. így például az ember és természet műveltségi területen osztozniuk kell a fizika-, kémia-, biológiatanároknak, a művésze­tek óraszámából pedig az éneket, a rajzot, a filmművészetet, a tán­cot oktató pedagógusoknak. Je­lentős változás lesz, hogy a téma­körök nem ismétlődnek úgy, mint jelenleg az általános iskolában, majd bővített formában a közép­iskolában. A felszabaduló időt az idegen nyelv, a számítástechnika és az életviteli kérdésekre, így az alkalmazkodókészség, a kommu­nikáció fejlesztésére fordítják. Új­donságnak számít az is, hogy a 9. osztályban - igény szerint - kizá- rólag ezt oktatják. _____(wéoyessyi M ég nem figyel a térfigyelő Segítség a pályázóknak Eger A Phare 2002-2003-as területfej­lesztési program, amely hazánk EU-s tagsága előtt az utolsó elő­csatlakozási támogatás, a helyi fejlesztések megvalósítására nyújt lehetőséget az ország hét régiójában. A program keretössze­ge csaknem százmillió earn. A pá­lyázati felhívást augusztus 14-én tették közzé, és a beadási határ­idő november 7. Ezen időszak alatt a Magyar Regionális Fejlesz­tési és Urbanisztikai Kht. Terület- fejlesztési Igazgatósága konzultá­ciós napokat tart. Az elsőt a Hotel Flórában rendezték. Ezen a részt­vevők tájékoztatást kaptak a programról és egyeztették a felté­teleket. Szeptember 9-én, október Tjén és október 8-án újabb infor­mációs napokat rendeznek a Ho- tel Egér-Parkban. ____________■ ( Folytatás az 1. oldalról) A kamerák által készített felvé­telek, adatok végül a városi ka­pitányság tevékenységirányító központjába kerülnek, ahol — az említett megállapodás része­ként — a rendőrök külön díjazás ellenében figyelik a város közte­rein történteket. Tíz kamera tel­jesít szolgálatot, s mivel a helyi adók címkézése révén összegyűlt még tízmillió forint, további be­rendezések felszerelésére lehet számítani. Nem kizárt, hogy az egyik Eszterházy téri kamerát a műemlékvédelmi hatóság tilta­kozása nyomán át kell majd te­lepíteni. Mint azt annak idején dr. Horuczi Csaba alpolgármester elmondta, a város tíz pontján - a Szvorényi és a Deák Ferenc út sarkán, az Eszterházy téren, az Érsekkertben, a Szépasszony- völgyben, a Dózsa György téren, a Szarvas téren, a Bitskey- uszodánál, a Városházánál, a Művészetek Házánál és a piac mögötti parkolónál - kezd mű­ködni a rendszer. A kamerák el­helyezésére szolgáló első oszlo­pokat múlt októberben állították fel, a központot a főiskola B- épületének tetején rendezték be. A beruházás első üteme, az emlí­tett tíz kamera és a központ ki­építése 25 millió forintba került, amihez ötmilliós támogatást nyert az önkormányzat a Bel­ügyminisztérium egyik közala­pítványától. A helyhatósági vá­lasztások előtt, 2002. október közepén még arról volt szó: a rendszer onnantól számítva két héten belül funkcionálni fog. Vé­gül a műszaki átadás is csupán januárban zajlott le. irmi Kamera a Dobó téren. Késésben. FOTÓ: PERL MÁRTON SUHA PÉTER Tétété A ráérős kisvárosi történetmesélés ne­mes hagyományait folytatva itt az újabb gyöngyszem: a beszédes nevű Szabó De­zső Színház nem tart(hat) előadást Gyön­gyös Fő terén. (További részletek dolgozatunk alatt.) A prog­ramot magánemberként szervező MIÉP-es képviselőnő sze­rint a színházat a szabaddemokrata alpolgármester tiltotta ki a Fő térről. A kultúra úgy hull le, mint ruha, mondhatnánk a költővel szólva, bár itt boldog szerelemről aligha eshet szó. Sokkal in­kább az alkotmányos demokrácia szülte furcsa helyzetekről. Egy szélsőjobboldali párt megyei elnöke ugyanis, bármennyi­re szeretne, a saját hazájában nem lehet politikasemleges kul- túrharcos. A másik oldalon pedig a kötelességszerűen lojális apparátus nincs felkészülve a váratlan fordulatokra. Nem is ezt a feladatot szánják neki, ez világos, miután a hivatalnokok korábbi döntési jogát a város első embere magához vonta. Persze a konkrét esetben ez nem lényeges. A várhatóan erősen nemzeti érzületű program tehát elma­rad, az Elsodort falu szerzőjének szellemi követői nem állhat­nak színpadra a tartalmas szórakoztatás jegyében. De nem holmi tiltás miatt. A három T ideje ugyanis lejárt, hazudik, aki mást állít, a fejlődés töretlen. Punktum. Az előadás érdeklődés hiányában marad el, s ezt a prog­ramot be nem tiltó alpolgármester egy mondatából szűrhet­jük le. Ő azt mondta: a rendezvény idejére a városból is eluta­zott volna. Ha mindezt összevetjük a választási eredmények­kel, akkor napnál világosabb, hogy itt a többségi közízlés győ- zedelméről beszélhetünk, aminek semmi köze a politikához, pláne helyben. Egy meghatározó élménnyel tehát csak azok lettek szegényebbek, akik elmulasztották a múltkori nemzeti ünnep egyik - többek által csak hallomásból ismert - feleme­lő pillanatát. Mesélik, hogy miután negyvenperces késéssel megérkeztek az elöljárók, a városrendészek legott felállították a nézőtér első padsoraiban ülőket, hogy a prominensek az őket megillető kényelem közepette élvezhessék a kultúrát. Ezt azért jó lett volna látni, már csak a politikasemleges érdeklődés deklarációjaként, akár először, akár ismétlés­képpen. Komédia a színház körül Gyöngyös- Sajnálom, hogy a képviselő asz- szony senkit nem talált a környe­zetében, aki nem funkcionális analfabéta, s így nem sikerült ér­telmezni a levelünket - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Ke­resztesi József (SZDSZ) alpolgár­mester, reagálva Kelemen Márta MIÉP-es önkormányzati képviselő közleményére, aki egy hirdetési lapban azt tudatta: a Szabó Dezső Színház gyöngyösi előadását a szabaddemokrata alpolgármester nem engedélyezte. Keresztesi ezt cáfolva idézte azt a július végén kelt levelét, melyben másik idő­pont kitűzését kérte, mivel „a szeptember 5-6-7-i szüreti napok előkészületei nem teszik lehetővé a színházi előadás negyedikéi meg­rendezését". Mint hozzátette: idő­közben kiderült, s ezt el is mond­ta Kelemen Mártának, hogy a szü­reti készülődés ellenére megtartha­tó a színházi előadás: Meg is szü­letett a színpad bérleti szerződé­se, melyben a színpad fedéséért, illetve egyéb technikai eszközökért 30-50 ezer forintos bérleti díjat kértek volna. Keresztesi szerint ezt a képviselőnő nem írta alá. Kelemen Márta viszont arról tájékoztatott: a világításért 190, a ponyva fel- és leszereléséért 110, egyéb költségekre 100 ezer forint bérletet kértek volna.- Egy ingyenesen látogatható kulturális rendezvényhez méltánytalanok ezek az össze­gek. Az előadást június eleje óta szervezem, a szeptember negyedikéi dátumot a polgár- mesteri hivatal sajtóreferense adta meg, mondván: a szüreti rendezvény „felvezetéseként" is lesz valami a Fő téren - idézi fel a képviselő asszony, nyomaté- kosítva, hogy az előadásért ma­gánemberként dolgozott, de a történtek után immár képviselő­ként-kér választ arra, hogy az utóbbi három évben ki milyen rendezvényekre és mennyiért vette igénybe a szabadtéri szín­padot.- Sajnálom, hogy a kulturális ügyekért is felelős alpolgármes­ter tette egyértelműen lehetet­lenné a rendezvényt. Pontosan azután kreálva politikai ügyet, amikor a képviselő-testület ülé­sén egy botrányos történetet vol­tam kénytelen ismertetni - tette hozzá. is. p.i Két nappal hosszabb a tanév M3: épül az új pályaszakasz Eger Nehéz dolguk van az utóbbi idő­ben a közoktatásban dolgozók­nak: az intézmények változatos fenntartása — egyházi, önkor­mányzati, megyei, alapítványi —, hiányoznak a pontos statiszti­kák. Egy dolog azonban biztos: a tanév most is szeptember 1-jén kezdődött, s bizony jövő júniusig a gyermekek életét az iskola ha­tározza meg. A hevesi megyeszékhely ön- kormányzati fenntartású iskolái­ban tegnap 406 első osztályos kis­gyermek tizennyolc első osztály­ban kezdte meg élete első tanévét. Ezen általános iskolákba össze­sen 3700 tanulót regisztráltak — a végleges számadatok csak októ­ber közepére várhatóak.- Mindaz azonban már most látszik — mondta az egri polgár­mesteri hivatal közoktatási iro­dájának munkatársa, Kovács László —, hogy a gyermeklét­szám a korábbi évekhez képest enyhe csökkenést mutat. Pontos adatok azért sem állnak még rendelkezésre, mert a nyáron a családok lakhelyváltozás miatt módosíthatták a tanuló iskolai helyét. Nem jó hír az sem, hogy a tegnap kezdődött tanévi) két nappal hosszabb lesz, 180- ról 182-re emelkedtek a tanítási napok, s eggyel csökkent a tanítás nélküli munkanapok száma. Ám hogy a gyermekek ne ke­seredjenek el, azért Kovács László jó hírekkel is szolgált. A tanítási szünetek négy nappal hosszabbak lesznek, így azok az eddigi 26 napról 30-ra nőttek. Az iskolát kevésbé kedvelő diá­koknak az első, őszi szünetre október 19-ig kell várniuk, s leg­közelebb csak október 27-én kell iskolapadba ülni. A téli szü­net igazán hosszú lesz: decem­ber 22-től január 5-ig tart, a tavaszi pihenés időszaka pe­dig április 7-én kezdődik, s egy­hetes lesz. Életbe lépett a médiákban so­kat emlegetett pedagógusi titok- tartási kötelezettség is. Azt vi­szont mindenki maga ítélheti meg, hogy vajon jó dolog-e, hogy az idei tanév az utolsó olyan esztendő, amikor a peda­gógus még a szülő beleegyezése nélkül is buktathat az 1-3. osz­tályban. Az erre vonatkozó tör­vény ugyanis csak 2004. szeptember 1-jétől lép életbe, így a most elkezdődött iskolai évnek még komoly tétje van a lazításra hajlamos diákok életé­ben iS. (-ROMI) (Folytatás az 1. oldalról) A kéthetes májusi esőzést követő tartós nyári kánikulát jól kihasz­nálták az építők. így augusztus kö­zepére az 1,3 millió köbméternyi földmunka 95 százalékát sikerült elvégezniük. A hónap közepétől a burkolat építéséhez is hozzáláttak, és 10 millió köbméter cementes alapréteget, úgynevezett stabilizá­ciót alakítottak ki. Ezt szeptember­ben is folytatják, s reményeik sze­rint októberben már aszfaltoznak majd az új pályaszakaszon. Kolozsvári Gyula azt is elmond­ta, hogy az idei munkák befejezé­sekor azt várja a kivitelezést végző konzorcium vezetése, hogy a 12,7 kilométer hosszú új sztrádasza­kasz 70 százalékára egy réteg asz­falt kerüljön, amire meg is van minden esélyük. Bíznak a jövő évi kedvező folytatásban is, mert így garantálhatják, hogy határidőre, 2004. szeptember 15-re elkészülhet az új fejlesztés, és átadhatják az M3-as autópálya újabb, Polgár-Görbeháza közötti részé. Eddig a már említett 15 alvállal­kozó segítette a munkájukat, a to­vábbiakban vi­szont a konzor­cium cégei saját gépekkel és dol­gozókkal fejezik majd be a beru­házást. A múlt fél évben tehát a nagy erők bevo­násának meglett az eredménye. A megrendelő Nemzeti Autópálya Rt. szakértői is szervezettnek ítélték a kivitelezők eddig végzett munká­ját, és a minőséggel is elégedettek. A Heves Megyei Hírlap munka­társának érdeklődésére Kolozsvári Gyula elnök-vezérigazgató az Egri Útépítő Részvénytársaság első fél­évi eredményeiről is szólt. Kiemel­te, hogy az idei első hat hónapban kiegyensúlyozott gazdálkodást folytattak, de több munka elvégzé­sére is képesek lettek volna, ám ke­vesebb volt a megrendelések szá­ma. Kilátásaik szerint az esztendő második felében igyekeznek pótol­ni a kiesést, és így 2003 végére elér­hetik az előirányzott 12 milliárd fo­rintos árbevételt. imentuszi 2004-ben átadandó gyorsforgalmi utak Beruházás Szakasz Tervezett időpont M3 Polgár-Görbeháza 12 km 2004. szeptember M30 Emőd-Miskolc II. szak. 16 km 2004. december M7 Becsehely-Letenye 9 km 2004. szeptember M70 Letenye­Tornyiszentmiklós 20 km 2004. szeptember Összesen: 57 km

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents