Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-11 / 212. szám

6. OLDAL RECSK 2003. Szeptember 11., csütörtök RECSK Polgármester: Holló Imre Alpolgármester: Holló Imre Jegyző: Varró Gyuláné A képviselő-testület tagjai: Borsos Mátyás, Dudás Lászlóné, Fábián János, Fejesné Bolyki Katalin, Holló István, Hugyecz János, Lavozsán Ferenc, Maruzs András, Pabolkov József, Vas Imre Zsolt Értékeink védelmére törekszünk Éledő horgászturizmus A szépen felújított polgármesteri hivatal a lakosság szolgálatában áll fotói ötvös imre Fábián János, a Búzás-völgyi Horgászegyesület vezetője elköte­lezett híve a horgásztársadalom­nak és a környezetvéde­lemnek. A pecások kö­rében egyre népsze­rűbb Búzás-völgyi tó sorsa érthetően számá­ra sem közömbös:- A tó 1972-ben léte­sült főként vízgazdál­kodási céllal, a helyi té- esz számára. A rá kö­vetkező évben telepítették az el­ső halállományt. A szövetkezet felszámolását követően 1991- ben alakult meg a horgászegye­sület, amely 1999-ben újjászer­veződött. Horgászturisztikai szempontból napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az 48 hektáros tó a kisrégióban. Az in­tenzív haltelepítésnek köszönhe­tően a környék egyik legkedvel­tebb horgászparadicsoma. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy ha vonzóbbá kí­vánjuk tenni a létesít­ményt, arra kell töre­kednünk, hogy a pihe­nés mellett sikerélmé­nyük is legyen az ide érkezőknek. Jelenleg 300 felnőtt, 150 gyer­mek és 50 ifjúsági kor­csoportba tartozó tagunk van, akik rendszeresen takarítják, rendezik a környéket, időt, ener­giát nem sajnálva. Terveink közé tartozik egy kulturált parkoló ki­alakítása, a halőrök telephely­ének felújítása, valamint a tó környéki utak rendbetétele. Büszkék vagyunk diákjainkra Cigány kisebbségi önkormányzat: Elnök: Rácz Ernő Tagok: Baranyi Géza, Horváth György, Puporka Izidor, Suha Gyula A községháza címe: 3245 Recsk, Kossuth út 165. Telefon: 36/578-310 Fax: 36/478-022 E-maii: polghiv. recsk@axelereo. hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8-12 óráig Szerda: 8-16 óráig Péntek: 8-12 óráig Kedden és csütörtökön ügyfélfogadás nincs. Lakosság száma: 3158 fő 0-3 éves: 116 fő 4-5 éves: 45 fő 6-14 éves: 308 fő 15-18 éves: 134 fő 19-62 éves: 1933 fő 63 év felett: 622 fő Földrajzi adottságok: Recsk a megye északnyuga­ti részében, a Párád-recski medencében, Gyöngyöstől északnyugati irányban 34 ki- lométene fekvő település. Éghajlata mérsékelten hű­vös, területe medence­dombság. Határa természe­tes vizekben gazdag, me­lyeket a parádi Tama gyűjti össze. A természetes nö­vényzet cseres és tatárjuha- ros lösztölgyesekből, vala­mint cserjésekből és lösz­tölgyesekből áll. Állatvilága kis- és nagyvadakban, ma­dárfajokban gazdag. Recsk határának botanikai különle­gessége a községtől 3 kilo­méterre délre található recs­ki erdei arborétum, amely a Mátrai Tájvédelmi Körzet ré­sze, s amelynek létrehozá­sa Jámbor Vilmos főhercegi kertész nevéhez fűződik. Rezet, cinket, ólmot és ne­mesfémeket tartalmazó érc­lelőhelyeit már a XVIII. szá­zad elején ismerték. Itt volt az ország egyetlen művelés alatt álló nemesfémbányája, amely az 1830-as évektől 1926-ig magánkézben mű­ködött. Ekkor megvette a magyar állam, és három tár­nában termelte ki a tonnán­ként 15-20 kg rezet, 30 gramm ezüstöt és 6-8 gramm aranyat. Holló Imre, a község újonnan megválasztott polgármestere a legfontosabb feladatnak az ed­dig elért eredmények megőrzését, a lakosság jó színvonalú ellátását és a község értékeinek vé­delmét tartja.- Recsk földrajzi és a gazdasági adottságait te­kintve elmondható, hogy a mezőgazdasági tevé­kenység a gyenge minőségű földek miatt soha nem tarto­zott az alapvető megélhetési források közé. Az iparosság­nak viszont komoly múltja van. A helyi bányászat évtize­deken keresztül eltartotta a la­kosságot. A kilencvenes évek­ben még sokan reménykedtek abban, hogy tovább folyhat a termelés, 2000-re azonban ez az álom végérvé­nyesen szertefoszlott. Az önkormányzatra 1990- től nagyon sok feladat hárult. Kiépültek az alap­vető közművek, megújult néhány fontos intéz­mény. Teendőnk azonban ma is akad. Ezek kö­zül talán a legfontosabb a Tama-patak megregu- lázása. Idén sikerült a belterületi patakmedret kikotorni, azonban ezt a munkát folytatnunk kellene a további szakaszokon is, mivel nagyobb esőzésekkor a hegyi patakokból lezúduló hatal­mas víztömeg komoly károkat okozott az elmúlt években. Ehhez viszont pályázati pénzekre van szükség. Kiemelt feladat az utak folyamatos rendbetétele is. Ugyancsak szeretnénk az önkormányzat által megvásárolt, a falu központjában lévő tájjellegű épületet úgy felújítani, hogy helyet kapjon ben­ne egy településtörténeti, népművészeti gyűjte­mény, a többi helyiség pedig közösségi, szolgál­tató jellegű funkciót kapna. Véleményem szerint szerencsés lenne egy helyen működtetni egy la­kosság számára is használható informatikai centrumot, továbbá itt kereshetnék fel gondjaik­kal a falugazdászt, az ügyvédet, a családsegítő szolgálat szakembereit. A későbbiekben az ud­vari rész parkosítása után szabadtéri rendezvé­nyek helyszíne is lehetne a terület. Természete­sen a képviselők döntésén múlik, hogy milyen célra használjuk majd a házat, amely várhatóan jövő tavasszal készül el, pályázati pénzek segít­ségével. Környezetvédelmi szempontból fontos lépés­nek tartom azt is, hogy csatlakoztunk a regioná­lis hulladékgazdálkodási társuláshoz. Végül nagy reményeket fűzünk a Búzás-völgyi tó ide­genforgalmi célú fejlesztéséhez is. Minden korosztályt megszólítunk Recsken az idősebbek még jól emlékeznek azokra a hatvanas­hetvenes évekre, amikor egyre- másra alakultak a jól működő egyesületek, amatőr körök. Külö­nösen népszerű volt a színjátszó kör, amelyben szinte minden korosztály szívesen vett részt. A bánya bezárását és a környékbe­li cégek megszűnését követően a kulturális élet is hanyatlásnak in­dult, a művelődési ház szinte ro­mokban hevert. A stagnálás és a hanyatlás évei után 1995-ben né­hány recski elhatározta, hogy megpróbálnak olyan közössége­ket életre hívni, amelyekben vala­mennyi korosztály jól érezheti magát. Dudás Lászlóné, az ön- kormányzat kulturális és sportbi­zottságának elnöke a kezdetekre így emlékezik:- A nyugdíjasklub kialakítása­kor határoztuk el, hogy felkutat­juk a település múltját. Ekkor ke­rültek elő a nagy múltú színjátszó cso­porthoz kap­csolódó emlé­kek is. Az ezt követő években sorra alakultak az együttesek - köztük a Vizitke néptáncegyüttes, a színját­szó kör, az énekkar. A gyarapodó kisközösségeknek azonban alkal­mas helyre volt szükségük, így ha­tároztuk el, hogy megmentjük a művelődési házat, amely az ön- kormányzat finanszírotásával és munkájával elkészült és a község büszkesége lett. Mára elmondha­tó, hogy a községben működő amatőr csoportok, egyesületek önálló életet élnek, és minden kor­osztálynak kínálnak tartalmas szabadidős elfoglaltságot. Az önszerveződő csoportok kö­zül kiemelkedő teljesítményt nyújt a Mátrai Visszhangok Vegyeskar és az Erdélyi Barátok Köre. Az anyagi lehetőségeink szűkösek, de szerencsére egyre több helyi vállalkozó támogatja a közösségeket. Nagy örömünkre a fiatalok is szívesen kapcsolódnak be a közös munkába. Az 1959-ben épült általános isko­la falait az elmúlt évtizedekben végzett diákok és tanáraik tablói tarkítják. Az épület a használat során alaposan megkopott, s fel­újításra szorul. Az 1983-ban avatott új szárny, majd az 1989- ben elkészült 100 sze­mélyes étterem és a hozzá tartozó konyha nemcsak az iskoláso­kat, hanem a települé­sen élőket is szolgálja, hiszen hosszú évekig a nagyobb közösségi rendezvé­nyeknek is helyet adott az intéz­mény. Két éve, a Hunyadi úti tag­iskola megszűnésével valameny- nyi recski nebuló itt tanul. Jelen­leg 230 diákot okítanak 12 tanu­ló- és négy napközis csoportban. A 23 tagú tantestület tagjai folya­matosan képezik magukat, s ez az oktatás színvonalát is jelentő­sen emeli. Gáspár Emil igazgató szomo­rúan konstatálja, hogy a 2007-re várható demográfiai mélyvölgy a recski iskolában is prognosztizál­ható, mivel az előrejelzések sze­rint ekkorra csupán nyolc osz­tályra csökken a tanulócsoportok száma. Nagy eredmény azonban, hogy három éve sikerült megálla­podni a Sziltop Oktatási Kht.-val, amely Recsken szervezi folyamatosan a dolgozók gimnáziumá­nak esti tagozatát. A kezdeményezés élénk visszhangra talált a kör­nyező településeken is. A 11. évfolyamon jelen­leg 29 tanuló készül az érettségi vizsgára. Felkészítésüket egyetemi végzettségű tanárok végzik heti két alkalommal. Az iskolában egyébként re­mek szakkörök, szakosztályok működnek, amelyeknek tagjai kimagasló eredményeket értek- érnek el a regionális és országos versenyeken is. A birkózó szak­osztály sportolóira, a tánccso­portok résztvevőire, a repülőmo­dellezőkre, a kerámia szakkör ügyes kezű tagjaira, az idegen nyelvi versenyekre nevező diá­kok teljesítményére mindenki büszke az iskolában. A tágas iskolaudvar játékra, sportolásra is alkalmas fotó: ötvös imre Kovács Lászlóné nyugdíjas- 15 éve tevékenykedem a helyi nyugdíjasklub vezetőjeként, s az eltelt évek alatt rengeteg élmény­ben volt ré­szünk. A leg­büszkébbek talán arra va­gyunk, hogy társadalmi munkában si­került kialakí­tanunk az óvo­da alatti pince- helyiségben a klubunkat, amely­nek berendezését, felszereltségét sok egyesület megirigyelhetné. Minden jeles napot közösen meg- ünneplünk, de készülünk a kü­lönböző Ki mit tud?-okra, verse­nyekre is, s nem mulasztjuk el a közös kirándulásokat sem. Részt vettünk a temető környékének rendbehozatalában, s az árkok tisztításában is. A legfontosabb értékünk az összetartás. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Pataki Lászlóné VÁLLALKOZÓ- Csaknem negyedszázada köl­töztünk ide Gyöngyösről a csalá­dommal. Úgy tapasztaltuk, hogy egy átmeneti stagnáló idő­szak után is­mét fejlődni, szépülni kez­dett a telepü­lés. Az egyet­len gond a munkahelyek hiánya. Ennek következtében elvándorolnak a fi­atalok, s velük együtt az általuk máshol megtermelt jövedelem is. Saját gyermekem is Egerben talált a legközelebb munkát, és ezt fáj­lalom. Ennek ellenére azt mond­hatom, hogy aki hosszú távra ter­vez és céljaiért kitartóan dolgo­zik, az itt is megtalálja a számítá­sát. Ezt magunkról is elmondha­tom, hiszen elégedettek vagyunk az eredményeinkkel. Papp László GAZDÁLKODÓ- Kétéves koromban kerültem ide Recskre. Tanyán nőttem fel, s a testvéreimmel együtt a szülőktől örököltük a gazdálkodás szeretetét. Je­lenleg családi vállalkozásban műveljük az ötvenhektár- nyi földet, és húsz szarvas- marhát neve­lünk. Tavaly egy 25 millió forintos beruházás keretében újítottam fel a gépparkot, a kölcsönt azonban hosszú évekig fogom törleszteni. A családom jövője attól függ, mi­lyen lehetőséget hoz számunkra az európai uniós csatlakozás. Most még, ha nehézségek árán is, de tudom értékesíteni a tejet, a húst, de hogy pár év múlva meg­élünk-e ebből, egyelőre nem tu­dom megítélni. Farkas Tibor VILLAMOSMÉRNÖK- Munkám sorám az elmúlt évek­ben sok helyen megfordultam a környéken és az ország más terü­letein is, de so­ha nem vágya­koztam el in­nen. Nagyon erősen kötő­döm Recskhez és a Mátrához. Számomra az a legfonto­sabb, hogy az­zal foglalkozhatom, amit szere­tek. 13 éve foglalkozom vitorlázó- repüléssel, később siklóernyőzés­sel. 2002-ben megalapítottuk a Mátra Extrém Sportrepülő Klubot, amelynek célja az extrém sportok iránt érdeklődők felkarolása. Üz­leti szempontból is lehetőséget lá­tok a repülésben, hiszen a térség­ben egyedülálló módon foglalko1 zunk látványos légi reklámok, lé­gi fotók készítésével. Nagy Istvánné KERESKEDŐ- Több mint negyven éve próbá­lok gondoskodni a recskiek jó színvonalú kereskedelmi ellátásá­ról. Bár Verpe- ^ léten élek, de recskinek is ér- 3 zem magam, hiszen az éle­tem nagy részét itt töltöttem munkával. A községről csak annyit mond­hatok, hogy páratlan adottságú, csodálatos hely ez. Imádom az embereket, és azt hiszem, ők is megszerettek engem az évek so­rán. A vásárlóim nagyon becsüle­tesek, épp ezért igyekszem min­dent beszerezni a lehető legol­csóbban, amire szükségük lehet. Tisztességes, rendes emberek a recskiek, s boldog vagyok, hogy szolgálhatom őket. Kívánom, hogy teljesüljön minden vágyuk.

Next

/
Thumbnails
Contents