Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-06 / 182. szám

D E T K 7. OLDAL 2003. Augusztus 6„ szerda Kerámiába formázott múlt Hosszú utat tett meg az erdélyi Nagyváradtól - Budapesten át - a Mátra lábánál fekvő faluig az igé­nyesen megformált ke­rámiáiról számon tar­tott alkotó, Gáspár Gé­za. A nagyvárost el­hagyni készülő kerami­kus figyelmét ismerőse hívta fel erre a telepü­lésre, ahol érzése sze­rint - mint a hat éve le­települt család feje mondja - jó közösségre talált. Hogy befogadták, mi mással is hálálhatná meg egy művészem­ber, mint azzal, hogy szebbnél szebb alkotásokkal lepi meg a helybelieket. Először a magyar történelmi viseleteket bemutató szoborcsoportot állította ki a pol­gármesteri hivatalban, majd az új oktatási központ avatására készí­tette el a Vajk megkeresztelése cí­mű kompozícióját. Széchenyi utcai mű­terme nyitva áll minden művészetkedvelő, külö­nösen a fiatalok előtt. Nagy odaadással foglal­kozik ugyanis az iskolá­sok köréből verbuváló­dott ifjú keramikusok­kal, aki között nem egy tehetséget fedezett fel. Alkotásaikból karácsonykor ren­deznek kiállítást, ami évente visszatérően színesíti az ünnepet. Gáspár Géza nagy álma, hogy a megújuló művelődési házban állandó tárlatot nyithasson, öreg­bítve ezzel a művészetpártoló fa­lu jó hírnevét. Az aranyos Tamóca Nem múlik el ünnep, különböző helyi rendezvény anélkül, hogy közönség elé ne lépne a Tamóca néptáncegyüttes. A község ked­venceinek számító csoport - Tomory Gábor táncpe­dagógus irányításával - 1999-ben kezdte meg működését, s azóta si­keres pályát futott be.- A tizennégy lány­ból és ugyanannyi fiú­ból álló együttes a falu határában folydogáló Tamóca-patakról kap­ta a nevét - mondta Kiss Sándomé, a csoport menedzse­re, aki a kezdetektől segítője az általános iskola felső osztályai­ból verbuválódott kis társaság­nak. De Bettina lánya révén is szorosan kötődik a kis csoport­hoz, aki szintén szorgalmas résztvevője a táncosok próbái­nak, fellépéseinek. Az ifjú hagyományőrzők re­pertoárjában dél-dunántúli és sárközi gyermek-táncjátékok és táncok, továbbá palóc, kanász és üveges, valamint szatmári táncok szerepelnek. Ezek egyve­legével rendszeresen részt vesz­nek különböző fesztiválokon, az utóbbi négy alkalommal - így a Gyöngyösi Gyermektánc-találko- zón, illetve a Tengertánc Feszti­válon - teljesítményükkel arany minősítést érdemeltek ki, egy íz­ben pedig elnyerték a zsűri különdíját. A táncegyüttes tagjai általában hetente ösz- szejönnek, hogy együtt gyakorolják a táncokat, ezenkívül minden esz­tendőben edzőtábor­ban vesznek részt. A „kiöregedő” nyolcadi­kosok helyét újak veszik át, ők főként a két éve az alsósokból alakult Mákvirág csoportból ke­rülnek ki. A huszonnyolc kisdi­ák ügyességének és szorgalmá­nak köszönhető, hogy immár ők is két arany minősítéssel büsz­kélkedhetnek. A Tamóca elismerését jelenti az is, hogy az elmúlt évben meg­hívást kaptak Heves megye er­délyi testvérmegyéjébe, Kovász- nába, ahol nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadták bemutat­kozásukat. Most ősszel pedig a szlovákiai testvértelepülés meg­hívására Péterfalván vendégsze­repeinek majd. Az együttes fellépését mindenütt fergeteges siker kíséri A jobb jövő megalapozása Petőfi Sándor szobra, mögötte a költő nevét viselő modern oktatási centrum fotó, szilvás istváh- Az általam vezetett testületnek az a célja - mond­ta az immár negyedik ciklusban polgármesterré választott Pelle Sándor -, hogy hosszú távon meg­alapozzuk a település jövőjét. Ennek érdekében nem éljük fel máról holnapra a falu vagyonát, hanem igyek­szünk bővíteni, kamatoztatni azt. Ebben a kérdésben - bár itt sohasem volt jellemző a szét­húzás - az önkormányzat min­den tagja egyetért, döntési helyzetben támogatják ötletei­met, javaslataimat. Miután egy kivételével valamennyien hely­beliek vagyunk, itt nem érvényes a mondás, mi­szerint senki sem lehet „próféta” a saját hazájában. Az, hogy a képviselők pontosan fel tudják mér­ni a lakosság igényeit, s hogy képesek is közös ér­dekeik érvényesítésére, meglátszik a település ar­culatán. A község rendezett, intézményei jól felsze­reltek, gazdálkodása stabil. Mindezek által már ma is jelentős szerepet játszanak a körzetben, melynek a jövőben - nem titkolt szándékkal - meghatározó központjává szeretnének válni. Ami az elkövetkezendő időszakot illeti, a testü­let továbbra is a település fejlesztésén, gyarapítá­sán dolgozik. A helyi szövetkezettől a közeljövő­ben megvásárolják a központi éttermet, így egy helyről látják majd el az egyes intézményekben étkezőket. Foglalkoztatja az önkormányzatot a Tarródy-kastély, valamint a körülötte lévő angol­park sorsa is. A régi községházán alakítják ki a bá­nya területén fellelt régészeti anyag kiállítását, ahol a kőkorszaktól a honfoglalás koráig mutatják be a környék múltját. Ezt a Mátrai Erőmű Rt. fi­nanszírozza. A mindenki számára nyitott múze­umban tanórákat, filmvetítéseket, ismeretterjesz­tő programokat tarthatnak majd. Ez nem szorítja háttérbe a művelődési házat, amelynek nagy sze­repet szánnak a lakosság kulturálódásában. Ezért is pályáztak az átépítésére, ami után megfelel majd a XXI. század igényeinek. Augusztusban adják át a község első, hkszobás szállodáját, a Mátrai Erőműtől átvett épület a falusi turizmust szolgálja majd. A településen - mint Pelle Sándor említette - jól működik a szociális háló, a rászoruló helybeliek mellett gondoskodnak a lakosság 35 százalékát kitevő nyugdíjasokról, továbbá a fiatalokról. Nem véletlen, hogy tíz új ház épült az utóbbi időben, s hogy jelenleg hatvan, három év alatti gyermek ké­szül óvodába Támogatják továbbá a különböző községi és tágabb működési körű alapítványokat, illetve testvértelepüléseiket, az erdélyi Sepsi- bodokot és a szlovákiai Péterfalvát is. A tantestület szakmai elismerése- Örömhírt kaptunk a napokban - újságolta Lutter Istvánné, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgató­ja. - A szakminisztériumhoz má­jusban beadott pályázatunk sike­res volt, így lehetőségünk nyílt arra, hogy bázisiskolaként mű­ködjünk a jövőben. Tantestületünk elismerésként nyugtázta, hogy az integrációs nevelés megvalósításához nyújt­hatunk módszertani segítséget a meghatározott körzetben lévő is­koláknak. Ennek keretében pub­likációkat készítünk, továbbkép­zéseket szervezünk azoknak a pedagógusoknak, akik fogyaté­kos gyermekeket nevelnek a ha­gyományos osztályokban. Au­gusztus végén meg is kezdjük a felkészülést. A több mint 160 tanulót oktató tizenöt pedagógus - mint az igaz­gatónő elmondta - minden pályá­zati lehetőséget megragad, hogy bővítse a tan­tárgyi szemlél­tetőeszközök tárát, s mind szélesebb is- mereteket nyújtson a he­lyi, valamint a Ludasról átjáró felsős diákok számára. Ehhez az önkormány­zat is jelentős összeggel járul hozzá, nemrég avatták a 40 millió forintos költséggel kívül-belül fel­újított oktatási centrumot. A kel­lemes és tágas körülmények te­szik lehetővé, hogy a felső tago­zatban 28, az alsóban pedig 15-18 diák járjon egy-egy osztály­ba. A kicsik napközit, a nagyob­bak menzát és tanulószobát ve­hetnek igénybe. Az elmúlt tanév­ben 28 végzős tanuló búcsúzott az iskolától, közülük öt gimnázi­umban, 12 szakközépiskolában, a többi pedig szakiskolában foly­tatja tanulmányait. A jövő tervei között - mint megtudtuk - egy részmunkaidős iskolapszichológus beállítása sze­repel, aki elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoz­na. Másrészt pedig ki szeretnék alakítani a törvény által előírt - s mind a pedagógusok, mind a ta­nulók számára hasznos - iskolai könyvtárszobát. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Boza Roland TANULÓ Dr. Varga Virág Dr. Hollóné Bencze Tünde Herbai Béla ÜGYVÉDBOJTÁR ISKOLAIGAZGATÓ-HELYETTES FALUGAZDA Hevér Lászlóné JEGYZŐ- Nekem ez a szülőfalum, mindig is itt éltem a szüleimmel. Közsé­günk szép, rendezett, s gazdag műemlék par­kokban, me­lyek csodálatos helyszínt te­remtenek a ba­ráti találkozá­soknak. A ját­szótér bizton­ságos környe­zetben nyújt lehetőséget a kisebb gyerekek szórakozásához. A sportoláshoz nyáron a focipálya, télen a jól fel­szerelt tornacsarnok áll rendelke­zésünkre. Az általános iskolában európai színvonalú oktatás folyik, ami nagyon fontos az innen elke­rülő diákok számára. Az önkor­mányzat anyagilag is támogatja a továbbtanulókat. Tanulmányaim befejezése után is szeretnék eb­ben a fejlődő községben élni.- Születésem óta itt élek, de Buda­pesten jártam egyetemre, s most ott töltöm ügyvédbojtár-éveimet. Mindig haza­vágyom, mert hiányzik a csend és a friss levegő, s hogy az utcán mo­solyognak és köszönnek az emberek. Ba­rátaim közül bárki jött hozzánk, nem állta meg dicséret nélkül, mert ilyen rende­zett utcákat, parkokat ritkán látni. Egyre több fiatal vállalkozik arra, hogy valamelyik felsőoktatási in­tézményben diplomát szerezzen, megtiszteltetés és jutalom részesülni a falu ösztön­díjában. Mi volna jó Detknek? Az, ha minél több fiatal telepedne le itt, s azok sem költöznének el, akik itt nőttek fel.- Csaknem húsz éve élek itt, a környék legrendezettebb, leg­szebb településén. Az itteni em­berek igazán a sajátjuknak érzik ezt, és sokat is tesz­nek a tisztasá­gáért, a virá­gos utcákért. Fontosnak tar­tom, hogy jól kiépített az út­hálózat, s remélem, ezt a jövő­ben - a község kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően - a fa­lusi turizmus meghonosítására is hasznosítja majd az önkormány­zat. Az ugyanis új munkahelye­ket és bővebb bevételi forrást je­lenthet. Bízom benne, hogy a jövőben tovább fejlődik a telepü­lés gazdasága, s idős, középkorú és fiatal egyaránt szívesen él majd itt közöttünk.- Nekem a szüleim, a nagyszüleim is helybeliek voltak, én sem vá­gyódtam el innen soha. Úgy isme­rem hát a falut, mint a tenyere­met, s amióta falugazda va­gyok, még job­ban tudom kö­vetni, hogy honnan indul­tunk, s hová jutottunk. 1993-tól dolgozom ebben a mun­kakörben, s magam is mindent megteszek azért, hogy szebb, von­zóbb legyen a szülőfalum. Ahhoz azonban, hogy teljes legyen a kép, még egy fontos dolog hiányzik: a szennyvízhálózat. Egyrészt azért, mert kíméli a környezetet, más­részt pedig azért, mert mind a hi­vatalnak, mind pedig a lakosság­nak nagyon sokba kerül az emész­tőgödrök fenntartása.- Három évvel ezelőtt kerültem ide a polgármesteri hivatalba, de korábban sem volt ismeretlen számomra ez a szép település, ahol szinte minden meg­van ahhoz, hogy jól érezze magát itt az em­ber. A községet a jövőben is ugyanolyan rendezettnek szeretném látni, mint amilyen most, az önkor­mányzat egyébként nagyon sokat tesz is ezért. Egyebek között élünk a közhasznú foglalkoztatás adta lehetőségekkel, miután igen sok itt a zöldterület, a park, és számos köztéri szobor is van. Ami még hiányzik a teljes kom­fortérzéshez, az a szennyvízháló­zat, aminek a kiépítését személy szerint is nagyon várom. DETK Polgármester: Pelle Sándor Alpolgármester: Nagy István Jegyző: Hevér Lászlóné A képviselő-testület tagjai: Boza László, Fehér Béla, Fehér József, dr. Gara György, dr. Holló Tibor, Misik Péter A községháza címe: 3275 Detk, Árpád u. 16. Telefon, faxszám: 37/375-015 E-mail: hivataldetk@axelero.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 7.30-16.00 Kedd: 7.30-12.00 Szerda: 7.30-16.00 Csütörtök: 7.30-12.00 Péntek: 7.30-12.00 Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő: 375-042 • Fogorvos: 375-181 • Szt. György Patika: 375-189 • Védőnő: 575-012 • Petőfi Sándor Általános Iskola: 375-051 • Faluház: 375-114 • Óvoda: 375-119 • Körzeti megbízott: 375-290 Lakosság száma: 1313 fő 0-3 éves: 60 fő 4-5 éves: 39 fő 6-14 éves: 148 fő 15-18 éves: 56 fő 19-62 éves: 766 fő 63 fölött: 244 fő Helyi adók és mértékük: • Iparűzési adó: 2% • Vállalkozók kommunális adója: 1500 Ft/fő • Gépjárműadó: 800 Ft minden megkezdett 100 kg után Civilszervezetek: • Tehetséges Gyermeke­inkért Alapítvány • Detki Tanulók Támogatására Alapítvány • Tarródy István Cserkészcsapat • Hubertus Vadásztársaság • Detki Sport Egyesület • Tamóca Horgászegyesület • Tűzoltó Egyesület • Lövészklub • Tamóca Néptáncegyüttes • Mákvirág Néptáncegyüttes A település története: Első emlékei a népvándor­lás idejéből származnak, 1348-ban Egyházas-Detk, a XV. században Dethk, il­letve Deech néven emle­gették. Először a Kompol- tiak, majd más családok, később a Tarródyak, illetve a Gosztonyiak birtoka lett. Önállóságát többször el­vesztette, majd újból kihar­colta.

Next

/
Thumbnails
Contents