Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-28 / 200. szám

I UH 2003. Augusztus 28., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Egyetlen intézményükért harcolnak (Folytatás az 1. oldalról) Hat óra után pár perccel Hegyaljai Judit, a he­lyi civilszervezet vezetője, egyúttal a képvise­lő-testület tagja köszönti a faluházban szép számmal megjelenteket. Elöljáróban hangsúlyozza, hogy őt a helyhatósági választásokon úgy választot­ták meg képviselőnek a helybéliek, hogy- Az egymás közötti gyűlölködés sehová nem vezet, mert gyengíti a közösséget és ront­ja az esélyt a felzárkózásra. A megosztott kö­zösség nem képes sikerrel pályázni állami tá­mogatásokra, s ezzel a község a saját fejlődé­sét akadályozza meg - mondja, majd összegzi az elmúlt napok óvodamentő aláírásgyűjtési akció tapasztalatait. Az általa megkeresett em­berek 50 százaléka azért nem merte aláírni az ívet, mert félt a pol­gármester feleségé­nek, a fala háziorvo­sának a „bosszújá­tól”, húsz százalékuk a polgármester meg­torlásától tartott, tíz százalékuk pedig ál­talában fék a nyilvá­nos kiállástól. A megkérdezettek nagy többsége mégis arra kérte, hogy en­nek ellenére mentsék meg az óvodát. Hegyaljai Judit ki­tér rá: erkölcstelen­nek és elfogadhatat­lannak tartja azt az eljárást, ahogy a pol­gármester az intéz­ményvezetővel való egyeztetés, s a testület döntése nélkül kíván­ja ráerőltetni akaratát a falura. A pénzügyi vo­natkozásokról annyit mond: bár az önkor­mányzat súlyos anyagi gondokkal küzd, mégis fontolóra kell venni, hogy a falu egyet­len intézményének bezárása jelentheti-e a megoldást a csőd közeli helyzetre. Véleménye szerint az elöregedett település egyetlen esé­nem bátori születésű. Ennek ellenére, vagy talán épp ezért pártatlanul igyekszik megközelíteni az eddig történteket. Úgy fogalmaz, hogy a régi és az újonnan meg­választott polgármester között lévő fe­szültség két pártra osztotta a lakosságot, s ennek a csatározásnak az egész falu vesz­tese lehet. lye a fennmaradásra, ha az ideköltözött és költözni vágyó családalapító fiatalok is meg­találják számításukat. Ehhez azonban szük­ség van az óvodára is. Ezt követően a jelenlevők fogalmazzák meg véleményüket, nem csak az óvodai bezárással kapcsolatban. Többen kifogásolják, hogy a polgármestert az általa megjelölt fogadóórán is hiába keresik a hivatalban, mert ott soha nem tartózkodik. A szóban forgó óvodában polgár- mestersége alatt számos meghívás ellenére sem jeleni meg egyetlen alkalommal sem. Sérelme­zik azt is, hogy megválasztása óta egyetlen fa­lugyűlés sem volt, ahol megfogalmazhatták volna kérdéseiket a lakosok. Az egyik bátori özvegy férfinak erre a kérésére röviden úgy vá­laszolt: „Ilyen bunkóknak nem tartok falugyű­lést”. Volt, aki úgy kapott felszólítást az ipar­űzési adó fizetésére, hogy nem helybeli lakos. Ezt követően számos kérdés fogalmazódik meg bizonyos kézen-közön elfolyt gázvagyon- ról, a polgármester illetményéről, amely ere­detileg nem szerepelt az idei költségvetésben, a vélhetően generált csődhelyzetről, amelynek célja bizonyos önkormányzati tulajdonban lé­vő ingatlanok jutányos magánkézbe juttatása. A fenti kérdések tisztázására a legalkal­masabb fórum azonban egy falugyűlés len­ne, ahol minden érintett fél megfogalmaz­hatná észrevételeit, s a testület tagjai, vala­mint a falu polgármestere is megválaszol­hatnák a kérdéseket. * Tegnap délután a testület is meghozta dön­tését az intézmény sorsát illetően. A hattagú testületből hárman az óvoda működtetése mellett, ketten pedig ellene szavaztak. Egy képviselő tartózkodott. Hétfőtől tehát tovább működik az intézmény. __ bárt* katalin A szálykáros megyei termelők Hamarosan előleghez juthatnak a gazdák A város ünnepe Eger Az Eger Ünnepe Szervezőbizottság felhívására 42 civil szervezet jelent­kezett, hogy részt vesznek a szep­tember 18-21. közötti programo­kon. Az ünnepségsorozat nyitá­nyaként ekkor emlékeznek meg az Egy nap a finn-magyar barát­ság jegyében címmel arról, hogy Pori és Eger 30 évvel ezelőtt kötött testvérvárosi kapcsolatot. Ezen a napon avatják fel a Városszépítő Egyesület jóvoltából a Szent József- parkot is az uszodával szemben. A szervezők úgy érzik, hogy immár a nyolcadik alkalomra kinőtte a rendezvény a gyer­mekbetegségeket. A kiállítók esztétikus, egységes sátrak alatt jelenhetnek meg a Dobó téren, a Centrum parkolójában és a vá­ros több létesítményénél. A kul­turális, szórakoztató és sport­műsorok egymást követik a négy nap alatt. Az Eger Ünnepe más országok érdeklődését is felkeltette, az idén Ausztriából érkeznek vendégek. A rendezvény a város szelle­mi közösségé és a lelki értékek fontosságát bizonyítja. Immár második alkalommal lesz könyör­gés a városért szentmise kereté­ben, ahol közreműködik a Cantus Agriensis Kamarakórus.______■ ( Folytatás az 1. oldalról) Nagy Sándor arra is kitért, hogy az előleg területarányosan igé­nyelhető, de végleges kárenyhí­tési elszámolást kell készíteniük az érintetteknek a hozamkiesést érzékeltetve. Ez a 30 százalék feletti kár mértékének a 30 szá­zalékára szól. Az FVM Heves Megyei Föld­művelésügyi Hivatal szakembe­reinek felmérései szerint a kár­enyhítő előlegre 2095 termelő nyújtotta be igényét, melynek értéke 174 millió forint. A fagy és az aszály által károsított terü­letre vonatkozó előleg 57 ezer 693 hektárt érint, ebből a zöld­séges 198, a gyümölcstermő te­rület pedig 184 hektár. A többi szántóföldön termelt növényre vonatkozik. A károsult gazdák az említett támogatás mellett kedvezmé­nyes kamatozású hitel igénylé­sére is jogosultak a rendelet sze­rint. Ezt a termelők olyan ösz- szegben vehetik fel, amely a ho­zamkiesés 20 százalék feletti ér­tékének az összege. Erre az ál­lam kezességet vállal. A kölcsö­nökre a kérelmeket december 7­ig nyújthatják be a pénzintéze­tekhez. Nagy Sándor osztályvezető­től arról is értesültünk, hogy megkezdődött a napraforgó be­takarítása. Az első információk szerint az olajipari növény ter­mése közepes, hektáronként 1,5 tonnát takarítanak be. Ám gon­dot jelent, hogy egy rovar kárte­vő jelentős pusztítást okozott a táblákon. A szakértői felméré­sek szerint a 33 ezer hektáros vetésterület 80 százalékán érzé­kelhető a kár. Jó hír viszont, csapadék, ezzel együtt egyes táblákon nagymértékű a gyo- mosodás, ami nehezíti a betaka­rítást. A gazdák megyeszerte ko­moly anyagi gondokkal küzde­nek, kevés a pénzük gázolajra, vetőmagvakra. Emiatt a nyári aratást követő tarlóhántás csak vontatottan halad, ez jellemzi a talaj-előkészítést is az őszi ve­tésre. Sokan bizonytalan hely­zetben vannak, mert nem tud­ják, hogy miként folytassák, lesz-e kellő erejük a szükséges Kevesebb a gabona A csapadékos telet, a sok havat örömmel nyugtáztak a terme­lők és reménykedtek a kedvező folytatásban, ez azonban el­maradt. A száraz tavasz, majd a május óta egyfolytában tartó forró nyár minden várakozást dugába döntött, és óriási károkat okozott a mezőgazdaságnak. A kalászos gabonafélék termése minden idők legalacsonyabb szintjére süllyedt az idén, mert hektáranként nem érte el a két tonnát. így a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb hozammal kellett számolniuk a termelőknek. Igaz, a búza minősége jó, kedvező a sütőipari ér­téke, de ez csak némi vigasz az érintetteknek. SZUROMI RITA Csípős történet Apró teste még láthatatlan, ám a hangja már messziről hallatszik. A vacsorázásá­nak a nyomairól pedig ne is beszéljünk. Viszket, majd fáj és alkalmanként hatal­mas dudor marad a helyén. S van még egy különös ismertető jele: nincs gazdája. Mert nem arról van szó, hogy a kicsiny vér­szívó — nevezzük nevén: a szúnyog — valakinek is kellene. Sőt! Nagyon is igyekszik mindenki — hogy az állathasonlatok­nál maradjunk — homokba dugni a fejét, mint a strucc. Mert az egyre-másra szaporodó és egyre agresszívabban csípő szú­nyogok, az állattani besoroláson túl, sehová nem tartoznak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat sze­rint egyáltalán nem áldásos közreműködése nyomán egyelőre nincs járványügyi probléma. Ami azt is jelenti a szolgálat sze­rint, hogy az emberek sokaságát bosszantó esti, éjszakai kel­lemetlenség elhárítása önkormányzati hatáskör. Ugyanakkor a főmérnöki iroda sem gazdája a szúnyognak. Az ugyanis nem növény. Nincs mit tenni, tovább kell keresni. Az egészségügyi és szociális irodán már valamivel közelebb jutunk az igazság­hoz. A szúnyogirtás, mondják, roppant drága. Az egyszeri per­metezés semmit sem ér, a kétszeri irtás viszont milliókba ke­rülhet. Kinek van erre pénze? Ám arra, hogy tulajdonképpen kihez is tartozik ez a fránya szúnyogügy, itt sincs válasz. Az utolsó remény a városüzemeltetés. Nem ragozom tovább. Ugye tudják, mi jön az utolsó remény után? A reménytelenség. Merthogy Egerben nincs gazdája a szúnyognak. Csíphet, szúrhat, marhat, okozhat ezernyi kellemetlenséget, nemegy­szer betegséget is, de el kell viselnie a megyeszékhely külső városrészein lakónak. A félnapos oknyomozás azonban nem zárult eredmény nél­kül. Tucatnyi szúnyogirtó szer neve szóba került, s ezzel együtt megannyi jól bevált módszer. Ezeknek pedig egy a kö­zös lényegük: azokban az években, amikor nincs választás, mindenki hadakozzon, ahogyan csak tud, saját maga! Vagy tűrjön szenvedve az újabb voksolásig. Változások az iskolákban A közoktatási törvény újabb módosulásairól, és a Nemzeti Alap Tanterv újbóli előtérbe kerüléséről hallhattak elő­adást a megye tanintézmé­nyeinek vezetői tegnap - a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete szervezé­sében - a Balassi Bálint Álta­lános Iskolában. Eger Csaknem másfél ezren voltak kí­váncsiak az oktatásügyi változá­sokra - bocsátotta előre a sajtótá­jékoztatón dr. Horváth Tamás, a pedagógiai intézet igazgatója. E. Vámos Ágnes, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a közoktatási törvény változtatását a nemzé- közi és hazai kutatások eredmé­nyei indokolják. A magyar gyere­kek ismereteiket a későbbiekben alacsony színvonalon alkalmaz­zák, ugyanakkor messze elma­radnak európai kortársaiktól a számítástechnikai és az idegen- nyelv-tudás terén. A változtatás az érdekükben történik, továbbá az EU-jogszabályokhoz Magyar- országnak is közelíteni kell. A minisztérium célja, hogy a gyerekek korszerű és hasznosítha­tó tudást kapjanak, felvértezettek legyenek arra, hogy életük során többször is szakmát kell majd vál­taniuk. Képességet kell szerezni­ük arra, hogy alkalmazkodni tud­janak a különböző élethelyzetek­hez. Csökkenteni kell a túlterhelt­ségüké, mert míg a felnőttek heti, törvényes munkaideje 40 óra, ad­dig a középiskolások többsége 50- 52 órában leterhelt. A tananyag át­rendezésével, a témakörök több­szöri ismétlésének elhagyásával könnyebbé válhat a helyzetük. A hátrányos helyzetű, úgynevezét sajátos nevelést igénylő gyerme­keknek is biztosítani kell, hogy megfelelő előkészítés után kortár­saikkal együtt vehessék az akadá­lyokat. A felsőoktatási felvételi he­lyett kétszintű éettségi lesz, az egyik a hagyományos középisko­lai végzettségnek felel majd meg, a másik közvélenül utat nyit a to­vábbtanuláshoz. A 2004/2005-ös tanévtől az 1-3. osztályos általá­nos iskolás gyerekek teljesítmé­nyé nem osztályzatokkal, hanem szövegesen értékelik. Erre előzete­sen felkészítik a pedagógusokat. Dr. Vass Vilmos egyetemi do­cens, a NAT-felülvizsgálat pro­jektigazgatója elmondta, hogy az Oktatási Minisztérium módszer­tani eszköztárral is segíti majd az iskolákat, hogy a felülvizsgált NAT bevezetése 2004. szeptember Tjétől nyugodt és kiérlelt lehes­sen. (NÉGYESSY) Száztíz éves a nyomda Alapításának 110. évfordulóját ünnepelte tegnap az Egri Nyomda Kft. A cég részvénytársasági formában 1893. június 10-én kapta meg működési engedélyét és iparigazolványát az akkori Egri Városi Tanácstól. A város egyik legrégibb ipari vállalkozásáról ma elmond­ható, a legkorszerűbb üzemek közé tartozik, magyar tulajdonban. Eger Múltjában kiemelkedően nagy szakmai sikerek és gazdálkodási hullámvölgyek is találhatók. A ma­gyar nyomdász szakma büszkén emlékezhet az egriek 1908-ban aratott sikerére a londoni világkiál­lításon, amikor Grand Prix-díjjal jutalmazták a kimagasló színvona­lon tervezett, nyomtatott jegyek kollekcióját - hangsúlyozta sajtótá­jékoztatóján Kopka László vezér- igazgató. Szavai szerint 1975-ben költö­zött ki a nyomda belvárosi telep­helyéről a Vincellériskola utcába. Ma éves szinten a négyezret is meghaladja különböző kiadvá­nyaik száma, egyebek mellett itt készül a Nógrád Megyei Hírlap és lapunk, a Heves Megyei Hírlap, de például az Autotrader nevű vas­kos hirdetési újság és a Hetek cí­mű - s a vezérigazgató szerint az egyik legszebb kivitelű - hazai he­tilap is a különböző EU-kiad- ványok mellett. Hat rotációs gép­pel dolgoznak nyereségesen, a cég 2002-es éves árbevétele elérte a 2,25 milliárd forintot. Az ország­ban elsőként itt tértek át az elekt­ronikus szövegszerkesztésre. Mint elhangzott: Hekeli Sándor szerkesztésében szeptember vé­gén könyv jelenik meg a cégről, Az Egri Nyomda új évszázada címmel. irénesi A szakma egykori, ma már nyugdíjas művelőit Kopka László (középen) köszöntötte FOTÓ: PILISY ELEMÉR Vár: diákoknak ingyenvonat? Budapest, Heves megye Dr. Nyitrai Zsolt, a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség or­szággyűlési képviselője ma írás­beli kérdést tervez benyújtani Hiller István kultuszminiszter­hez és Csillag Istvánhoz, a gaz­dasági tárca vezetőjéhez. A fiatal demokrata honatya szerint a kultúra és az idegen- forgalom szempontjából mind Eger, mind pedig Heves megye számára fontos lenne, hogy ha az ország leglátogatottabb mú­zeumát, az Egri Várat a diák- igazolvánnyal rendelkező tanu­lók az ország bármely pontjáról térítésmentesen meg tudnák közelíteni. Nyitrai Zsolt la­punknak elmondta, kérdésé­ben arra vár majd választ a ne­vezett miniszterektől, hogy mi­ként lehetne a fentebb vázolt célt elérni. ■ Szeptember elsején mindenképpen kinyit az óvoda, és várja a gyerekeket - mondta a vezetőnő fotó: ötvös imre hogy megfelelő ütemben tart a cukorrépa felszedése a földek­ről. A répa érésére jótékonyan hatott az augusztus eleji kiadós munkák elvégzésére. Eddig me­gyénk déli részén kezdték el a káposztarepce-magvak földbe juttatását. (MENTUSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents