Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-25 / 197. szám

7. OLDAL EletMód HEVES HÍRLAP Pólós kérdések Az Opatija csapatával közös edzőtáborról egyezkednek az egri pólósok 10. oldal Hatvani csavar A labdarúgó megyei I. osztályban 0-2-ről fordított az FC Hatvan 10. oldal Kasza döntött Második meccsét is megnyerte az NB lll-ban a Besenyőtelek 12. oldal MOZAIK Hadak sorjáznak békés rendben A Skóciából hazalátogató Ivády (Veres) Gyula és lánya is megtalálta a családi ágat fotó: sz. i. Jól megjártam annak idején, amikor ked­ves ismerősöm, az Egerben élő Ivády Ist­ván meghívott szülőfalujába egy kellemes nyársalásra. Szíves invitálásakor elfelejtet­te ugyanis közölni, hogy a bájos kis köz­ségnek mely részében találjuk majd meg, így a településre érve nem volt más válasz­tásunk, mint hogy megérdeklődjük az el­ső helybelitől, merre is keressük.- Ivády István...? - ízlelgette a nevet a megszólított, majd töprengve megkérdez­te, hogy tudjuk-e, hány ilyen nevű él Ivádon. - Legalább azt mondják meg, hogy melyik hadba való - próbált bará­tunk nyomára bukkanni, de ilyesmiről ne­künk halvány fogalmunk sem volt. Autónk körül kisebb csoportosulás tá­madt már, amikor a hatodik vagy hetedik ház kapuján - látva az arrafelé szokatlan csődületet - kidugta a fejét a mi Istvánunk.- Őt keressük! - mutattunk rá.- Ja, a Bialost... - nevezték meg a hely­beliek. - Ezzel kellett volna kezdeni! Azóta az eset óta tudom, hogy milyen fontossággal bír ezen az alig ötszáz lelkes településen az idők folyamán kialakult hu­szonegy had.- Vagyis az Ivádyak családfájának hu­szonegy ága - pontosít az Antal-hadhoz tartozó Ivády Dénes, aki előtt egy kis asz­talkán precízen vezetett dossziék, kígyózó papírtekercsek magasodnak. A Veszprémben élő egykori katonatiszt - mellesleg a falu polgármesterének az édesapja - általános iskolás korában kezd­te papírra vetni a szőkébb család, majd az idősebbek által emlegetett rokonok nevét. Aztán, amikor felnőtt korában a kezébe került a neves antropológus, a helyi férfi népesség rokoni szálait kutató dr. Nemeskén János által összegyűjtött - s 1670-től 1940-ig terjedő - lista, elhatároz­ta, hogy kiegészíti, tovább viszi azt. így bővült ki a női ággal, majd fokozatosan a mai utódok adataival.- Ezt abbahagyni lehet csak- , befejezni nem - mondja a lelkes nyugdí­jas, aki a mostani találkozóra a fia kérésé­re készítette el a húsz méter hosszúra sike­redett családfát, ületve a faluhoz kötődő nagyobb famíliák ágas-bogas listáját. A terebélyes - s az idegen számára meg­lehetősen szövevényes - családfán az ap- róbb-nagyobb ivádiak meglepő magabiz­tossággal igazodnak el. így áll meg az egyik résznél Kovács Mártonná, leánykori nevén Ivády (Epro) Manci, s a vele tartó Lacik (Sulyok) Anita, akinek Ivády (Epro) József az édesapja. A mátranováki Bodri József viszont az 1890-ben született nagy­anyja, Ivády (Péter) Mária nyomát keresi a papírra vetett mintegy ötezer név között. Túl van már a böngészésen a Himnusz koros előadója, Ivády (Sütő) András, aki fölöttébb büszke rá, hogy minden felme­nője ezt a szép nevet viseli. S hogy abban a faluban él, amelyet - Ivagy pusztaként - 1321-ben említenek elsőként írásban. Fia­tal korában - említi a pirospozsgás, baráz­dált homlokú, ősz férfi - három színját­szó kör is működött itt, ő az önkéntes tűzoltókéban szavalgatott sikerrel. A ver­sek szeretete örökre megmaradt, nemrég a nyugdíjasok megyei versenyén nyert el­ső díjat a dolgos évek után járó jövedel­mét egyedüli tehéntartó gazdaként kiegé­szítő helybeli. Miközben a kellemes ír zenét játszó, s megalakításának a tizenötödik évforduló­ját ünneplő MÉZ együttes zenéje szól, a falujától messzire szakadt Ivády (Veres) Gyulával ülünk le beszélgetni. A mára po­cakot eresztett, őszülő fejű férfi érettségi előtt álló dobós diákként hagyta el az or­szágot 1956-ban. Ifjúi tervei szerint a skót­földi Edinborough orvosi egyetemére ké­szült, a menekültek ausztriai lágeréből el is jutott az áhított városba, ahol letette az érettségit, ám a sors végül is nem az orvo­si, hanem a glasgow-i gazdasági egyetem­re vezérelte.- így hát üzletember lettem - meséli ak­centus nélkül. - Sikeres nagykereskedést vezetek, illetve adok át a lányomnak, mi­vel lassacskán nyugdíjba készülök. Miután gyakorta hazajönnek skót fele­ségével, fogadott fiával és férjezett lányá­val, szoros kapcsolatot tartanak a rokon­sággal. Képzőművészként végzett lánya ma is alkot, s az apai családhoz, szülőfalu­hoz való kötődés kifejezéseként műveit Erika Ivády néven jegyzi. Eddigi élete során Ivády Gyula szinte a fél vüágot bejárta.- Találkozott-e valahol is földijével?- Tudomásom szerint Európa számos országában, továbbá az USA-ban, Kanadá­ban is élnek ivádiak. Éppen ezért hihetet­len, hogy soha senkivel nem akadtam ös­sze - ingatja a fejét. - Pedig milyen jól el­beszélgettünk volna. Mint ahogy tette ezt mindazokkal, akik­kel most örömmel fedezték fel egymást. Otthon abban a faluban, ahol gondosan őrzik, s bővítik családfájukat, melynek je­lenlegi hajtásán egymás mellett szerepel a legidősebb és a legifjabb helybeli: a 96 éves Ivády Ágostomé, illetve az alig két hónapos Kortis Nimród Zalán. SZILVÁS ISTVÁN Korok és hadak Az Úrnak 1635. esztendejé­ben, április 18. napján Hevesvármegyének Fülek vá­rában tartott közgyűlésén adatott ki: „...Ivagy Györgyöt és általa feleségét, Kafa Do­rottyát, azoknak fiát, Tamást és lányát, Annát, nemkülön­ben édes testvéreit szintén, vagy Józsefet és Gergelyt a nemtelenek rendjéből, mely­ben eddig lenni mondatnak, a mi királyi teljhatalmunknál és különös kegyelmünknél fogva, Magyarországunk kapcsolt részeinek igaz és kétségtelen nemeseinek rendjébe kegyesen számlál­juk és beírjuk. Ferdinánd m. kir. nevé­ben: Ferencffy Lőrinc s. k.„ Az ivádi hadak kialakulása a XIX. század fordulójára te­hető. Az első ismert hadnevet adó személy az az Ivády Pál, akit a többi Pál miatti megkü­lönböztetésül elneveztek Pál Deáknak, s az a Gergely, aki­nek a leszármazottait felesé­géről, Sulyok Juditról Sulyok melléknévvel üszteltek. Elkü­lönül az Ivádyak legelőke­lőbb hada is, a „hegyen” való településükről elnevezett Hegyi-had, amely később a földesurakat adja a település­nek. Az idők folyamán végül is huszonegy had alakult ki. Ezek a következők: József, Lászlódeák (Esküdt), Birka, Bialos, Páldeák, Sulyok, László, Sütő, Péter, Borsos, Epro, Laczi, Száka, Hegyi, Antal, Kutri, Dávid, Kovács, Ignácz (Külső), Tamás, vala­mint a Veres. Fergeteges fesztivál Soha ilyen érdeklődés nem kísérte még az Agria Nemzet­közi Néptáncfesztivált az el­múlt 15 év alatt, mint az idei jubileumi rendezvény. Eger Hat külföldi és hat hazai együt­tes részvételével zajlottak az események, ami ebben az esz­tendőben új mozzanattal is gaz­dagodott, mégpedig szombaton este egzotikus táncgálát tartot­tak a Líceum udvarán. Itt előbb egy görög és egy olasz tánc- együttes adott fergeteges mű­sort, majd a szünet után horvát és szintén görög együttesek be­mutatóját láthatta a közönség. Az idei táncgálának több ér­dekessége is volt. Heves megye önkormányzatának meghívásá­ra érkezett a megyeszékhelyre Przemysl együttese. Szombaton délután a kapcsolatteremtés szándékával a Megyei Művelő­dési Központban fogadást adtak a tánccsoport-vezetőknek, ahol Kalmár Péter a város kulturális bizottságának elnöke mondott köszöntőt. A szervezők elérték céljukat, miután az egri Eszterlánc néptánccsoportnak az olasz együttessel, a szervező művelődési központnak pedig a homonnai együttessel sikerült kapcsolatot kiépíteni. Nagy érdeklődés kísérte a szombat esti folkmisét is ame­lyen Maczkó Mária népdaléne­kes mellett külföldi együttesek is felléptek, s Mária-énekekkel színesítették a programot. Nem maradtak el a vidéki fellé­pések sem, többek között Nagyrédére és Besenyőtelekre utaztak a meghívott csoportok, Egerben pedig forgószínpad- szerűen szervezték a műsoro­kat, így az érsekkerti zenepavi­lonnál épp úgy szórakozhatott a közönség, mint a Dobó téren, vagy az Agria Expón, a Líceum udvarában. Mint azt Jámbor Ildikótól, az esemény egyik szervezőjétől megtudtuk: ötszáz, népviselet­be öltözött fellépő szórakoztatta a több ezer főnyi érdeklődőt az elmúlt négy napban. Habár a hi­vatalos programok vasárnap es­te befejeződtek, a Petrás Mária munkáiból nyílt kiállítás és a fesztiváltörténeti bemutató még a hónap végéig látható. <romd Mediterrán hangulatot teremtettek a görög táncosok fotó^gál gábor Versenyben Európával. Az Európa Technológiai Hitelprogram a hazai vállalkozások Európai Unión belüli versenyképességét kívánja növelni. A Program maximum 15 éves futamidejű, kedvezményes hitelt biztosít forintban és euróbán. A hitel felhasználható: technológiai fejlesztésekre, hatékonyságnövelésre, környezetvédelmi beruházásokra, munkahelyteremtésre, munkavédelemre. A Program keretében: • a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által refinanszírozott forrással biztosítunk kis- és középvállalkozásoknak kedvezményes kamatozású forint hitel 10 - 500 millió Ft között, 5 - 6%-os* kamattal • a hitel devizában is rendelkezésre áll valamennyi vállalkozás számára 10 -1500 millió Ft között, kamata legfeljebb 5-6% * • 10-1500 millió Ft között nagyvállalatok, 500 -1500 millió Ft között kis- és középvállalatok igényelhetnek forint hitelt maximum 12%-os* kamaton, A részletek felől kérjük, érdeklődjön a pénzforgalmi számláját vezető OTP Bank fiókban, vagy a (06-46) 356-211/127-es telefonszámon! •EURIBOR +2,5-3% **BUBOR +2,6% www.o EUROPA HITELT AZ OTP BANKTOL! Rekordmeleg, globális felmelegedés Hazánkban az utóbbi száz év­ben a május és a június volt a legmelegebb. Májusban 20-25 napon át a maximum hőmér­séklet elérte, illetve meghalad­ta a 25 fokot. Az ország keleti felén 10-14 napon keresztül voltak 30 fok feletti hőmérsék­letek. Néhány helyen évszáza­dos májusi melegrekordot mér­tek, például május 7-én Kecske­mét környékén 34,2 fokos hő­mérsékletet. Júniusban is foly­tatódott a forróság. Ez a hónap is a legmelegebb volt az utóbbi 100 év júniusaival összevetve. A hosszan tartó meleg és csa­padékhiány miatt országos aszály alakult ki. Ehhez hason­ló aszály legutóbb 1952-ben fordult elő. A melegrekordokat sokan összefüggésbe hozzák a globá­lis felmelegedéssel. A Meteoro­lógiai Világszervezet a 2002-es évről kiadott részletes értékelé­se szerint a globális átlagos fel­színhőmérséklet ebben az esz­tendőben 0,48 fokkal haladta meg az összehasonlítást jelentő 1961-1990-es időszak éves át­laghőmérsékletét. Ezzel az ér­tékkel a 2002-es év a második legmelegebb volt 1861 óta. A legmelegebb év 1998 volt, ak­kor a felszínhőmérséklet átlaga 0,55 fokkal volt magasabb az összehasonlítást jelentő 1961- 1990-es átlagnál. A XIX. század második felé­től kezdődően a Föld átlaghő­mérséklete kisebb ingadozá­sokkal körülbelül 0,6-10,2 fok­kal emelkedett. A Kárpát-me­dence a nedves óceáni, a száraz kontinentális és a nyáron szá­raz, télen nedves, mediterrán éghajlati régiók határán helyez­kedik el. E határzónában az ég­hajlati övék kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy országunk átcsúszik a három hatás vala­melyikének uralma alá.

Next

/
Thumbnails
Contents