Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-25 / 197. szám

I m 2003. Augusztus 25., hétfő MEGYEI K Ö RK É P 5. OLDAL Megrövidítő ital: visszamérték (Folytatás az 1. oldalról) A tucatnyi szakember 32 helyen állapított meg valamilyen szabálytalanságot az ellen­őrzések során. Ezek közül az ártájékozta­tás teljes, vagy részleges hiányát a vendég­látóhelyek 41 százalékánál, mérésügyi sza­bálysértést kilenc üzletben állapítottak meg. Az áruk eredetét a helyszínen bizony­lattal igazolni nem tudták a vizsgált helyek 17 százalékában. Esetenként előfordult az is, hogy a fogyasztót megkárosították ki­sebb összegekkel, ezek zöme abból adó­dott, hogy a mérések pontatlanok voltak. Rendkívüli eset volt, amikor az egyik egri sörözőben a próbavásárolt kétféle égetett szeszes ital visszamérése után a felügyelők csaknem 400 forintos megkárosítást állapí­tottak meg. A magyar nyelvű étlapokon a szervizdíj felszámolását nem tüntették fel. Az ellen­őrök azonban vizsgálták az idegen nyelvű étlapok tartalmát is, és egy esetben jogsza­bályellenesen tüntették fel a 20 százalékos szervizdíj alkalmazását. A vendéglátóhe­lyet kötelezték a szabályellenes gyakorlat megszüntetésére. Szabálytalan nyersanyag-, vagy kész­ételtárolást, -lefagyasztást tizenhárom me­legkonyhás egységben állapítottak meg a fogyasztóvédők. Hét alkalommal pedig ha­tósági állatorvosi intézkedés is szükségessé vált, azaz véglegesen megtiltották a kifogá­solt élelmiszerek felhasználását, vagyis el­kobozták és megsemmisítették azokat. A vizsgálatok kiértékelése után húsz sza­bálysértési eljárást kezdeményeztek a fel­ügyelők, nyolc vállalkozásra minőségvédel­mi bírságot szabtak ki, egy esetben pedig fo­gyasztóvédelmi bírsággal éltek. A gyakori fe­lelősségre vonás ellenére is azt állapítottuk meg, hogy kirívó és gyakori súlyos szabályta­lanságok a megyeszékhelyen nem fordultak elő, azonban a vendég megnyerése érdeké­ben a kisebb szabálysértéseket is el kell ke­rülni - hangsúlyozta Bisztriczki László, ikji Idegenek a pályán Az idegenforgalmi szezonvizsgálat során gyakori, hogy a fogyasztóvédők a munkába be­vont társszervek - ÁNTSZ, APEH, Szerencsejáték Felügyelet, rendőrség stb. - munka­társai mellett, más megyéből érkezett kollégáikkal együtt dolgoznak. Most a szabolcsi­akkal és a fővárosiakkal, július elején a Tisza-tó környéki településeken üzemelő keres­kedelmi egységek vizsgálatakor pedig a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megyei tár­saikkal. Ez különösen hasznos, mivel a máshonnan érkező, ismeretlen ellenőrök az idő előtti lebukás kockázata nélkül, hatékonyabban tudnak részt venni vizsgálatokban. A Heves Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség saját, alig fél tucatnyi ellenőri stábját a visszatérő helyszíneken könnyebben felismerhetik. A gátszakadás nyoma még látszik A Tárnán nincs védmű a kritikus hetven méteren Az 1999-es nagy esőzések után a Tárná elmosta Aldebrőnél a töltés falu felő­li oldalát. Az idén ismét gyengének bizonyult a gát, s ha házak nem is, de kertek kerültek víz alá. Megvédhe­tő-e a falu? Alpebrő, Gyöngyös Egynapi kiadós, 80-100 milli­méteres csapadékmennyiség hatására a Tarna-patak a he­gyekből lezúduló vizekből fo- lyóvá duzzad. Áradása koráb­ban a felső szakaszokon is - például Recsknél - komoly gon­dot okozott. Az Évizig gyöngyösi sza­kaszmérnöksége a víz kiöntésé­nek a megelőzésére az említett részen mederkotrást, illetve me­dertisztítást végzett. Ez a be­avatkozás hatásosnak bizo­nyult, miután ezen a nyáron nem ismétlődött meg a korábbi kritikus helyzet. A Tárná len- tebbi szakaszán van viszont egy hely - Aldebrőnél -, ahol zabolázhatatlannak tűnik a fel­felduzzadó patak. Legutóbb is­mét elmosta a víz az egyik töl­tésoldalt, emiatt pedig a falu Vörösmarty utcájának a házai kerültek veszélybe. A polgár- mester, Farkas László Márton irányította védekező csapat - okulva az 1999-es tapasztala­tokból - engedéllyel egy másik szakaszon átvágta a gátat, s így időben sikerült visszavezetni az áradó vizet. Az Évizig szakaszmémöke, Varga Szabolcs érdeklődésünk­re a következőkről számolt be:- Recsknél az általunk elvég­zett, megelőzést szolgáló be­avatkozás kiállta a próbát. Fel­mértük az idei nagy esőzések után a Tama teljes hosszában a töltésben keletkezett rongálódá­sokat, de nagyobb kárról nem beszélhetünk. Aldebrőnél tör­tént a legsúlyosabb eset, ahol a víz mintegy ötven méteren el­mosta a depóniát. Becslésünk szerint körülbelül ötszázezer fo­rint ráfordítással valószínűleg még az ősszel helyreállítjuk a védművet. A vízügyi szakember a ma is látható átszakadt gát helyreállí­tásához földtöltés megépítését tartaná célszerűnek a köny- nyebben mozduló homokkal szemben. A helyi védelmi bi­zottság által elrendelt gátátvá­gáshoz a következő megjegy­zést fűzte:- Az önkormányzat erre olyan feltétellel kapott enge­délyt, hogy az átvágás nyomait nekik kell megszüntetni. Az aldebrői jegyző, Gulyás Imre azt közölte lapunkkal, hogy napirenden van az átvágás megszüntetése, a felmérés után tudják meg a helyreállítási munka költségigényét. Az Évizig illetékese itt is félmilliós­ra teszi a szükséges összeg nagyságát. Ez a pénz viszont - minden jó szándék ellenére - csak a települési kasszából nem biztos, hogy előteremthető. A végleges megoldásra, a falut vé­dő körgát megépítésére viszont nincs pénz. Pillanatnyilag az a színtiszta valóság, hogy a Tárnának Aldebrőnél egy ötven- és egy húszméteres szakaszán nincs védműve. Belegondolni is rossz, hogy egy esetleges termé­szeti csapásnál milyen kataszt­rófa történhetne... (budavári) Közös pályázatok és házi rétes Márkáz A két testvértelepülés, a lengyelor­szági Milowka és az erdélyi Ákos község küldöttségeivel közösen ünnepelt a mátraalji település, s mint Potoczki László polgármes­ter elmondta, a találkozás alkal­mat adott arra is, hogy az együtt­működés jövőbeni lehetőségeit áttekintsék. Előzetesen meg is ál­lapodtak abban, hogy ha hazánk és Lengyelország is az Európai Unió tagja lesz, akkor az ákosi- akkal közösen hármasban pá­lyáznak európai pénzekre. A programban az erdélyiek koráb­ban már részt vettek jelenlegi tag­államokkal közösen, méghozzá sikerrel. Ennek révén a szatmári gyerekek Franciaországba utaz­hattak. Az ünnep olyannyira közös volt, hogy a lengyel település tűz­oltózenekara és mazsorett-cso- portja több alkalommal is elkáp­ráztatta műsorával az érdeklődő­ket, a zenés ébresztővel éppúgy, mint a szabadtéri misén való köz­reműködéssel, ületve az azt köve­tő koncerttel. Ők is, a többi ven­déghez illetve a helybéliekhez ha­sonlóan igen jól érezték magukat az egész napos, kicsiknek és na­gyoknak egyaránt színes elfoglalt­ságokat kínáló programon.- Kétségtelen, hogy erdélyi ba­rátaink pénzügyi lehetőségei meg­lehetősen szűkösek, így amiben tudunk, igyekszünk segíteni ne­kik. Az egyik esti beszélgetés kap­csán vetődött fel, hogy könyvtá­rukból szinte teljes egészében hi­ányzik a gyermek- és meseiroda­lom. Gyorsan összeállítottunk egy legalább ötvenkötetes kis „csoma­got", amit őszinte örömünkre kö­szönettel elfogadtak és magukkal vittek a testvértelepülés képviselői - mondta a polgármester, aki hoz­zátette: legközelebb a Nyíregyhá­zától alig ötven kilométernyire fekvő erdélyi községben találkoz­nak majd. Hogy ott milyen ínyencségeket kóstolhatnak, azt nem tudni, az viszony bizonyos, hogy az itteni vendéglátók réteshúzó-bemutató termékei széles körben sikert arattak. Az Hona-napi sütkére- zést három helybéli - a Kosztolá­nyi Dezső által is megénekelt ne­vet viselő - asszony vállalta ma­gára, s jókora mennyiségű má­kos, túrós, meggyes és almás ré­tessel vendégelték meg a boráról is méltán híres községbe látogató ínyenceket. ___________iespéi KÜ HNE GÁBOR Egy búcsú margójára Azt mondta ünnepi beszédében Med- gyessy Péter, hogy a hagyományos jóléti államok kora lejárt. Az ebbéli felismerés nem számít újdonság­nak, e ténnyel Éurópa-szerte már szembesülni voltak kénytele­nek a különböző kormányok. Gond sokkal inkább e tételmon­dat elhangzásának helyével és idejével van: a hazai relációban ugyanis egyszerűen nincs értelme. Hogyan lehet elbúcsúztatni a számunkra ismeretlent? Másrészt arról sem vagyok meggyő­ződve, hogy e megfoghatatlan búcsú tényével épp alkotmá­nyunk ünnepén kellett szembesíteni a jónépet. Azt én nem tu­dom, Medgyessy fejében milyen kép jelenik meg a magyarság­ról (illetve sejtetni engedi, ám erről majd alább), de egy napon emlegetni e népet az általa eleddig még meg nem tapasztalt jó­léti állammal, vagy nem vall túl jó helyzetismeretre, vagy való­jában egészen másról van szó. Mert mit is jelenthet még e búcsú? Nem utazhatunk ötévente nyaraim? Még Kubába se? Nem tudjuk lecserélni a szakadt La­dánkat, Trabantunkat Ferrárira? Nem lesz gyógyszertámogatás? Ugrik a nyugdíjemelés? Vagy csupán a szép választási ígéretek­nek kellett búcsút intenie egy gazdasági értelemben (is) szétsza­kadt ország „rossz csillagzat alatt született” — s hozzáteszem — nagyobb felének a Hősök terén? Azt is mondta a miniszterelnök, mi magyarok megszoktuk, hogy azt a kérdést tegyük fel: mit kapunk az államtól? Önmagá­ban ezzel sem lehet vitatkozni, ez is tény. Ami talán ebben za­varó, hogy nagyvonalúan átsiklik azon a részen, amelyből kide­rülhetne, ugyan miért szorul a magyarság olyannyira az állam­ra, hogy mikor és kik „építették ki” ki ezt a függőséget, miként alakulhatott ki ez a „ne gondolkozz, ne törődj semmivel, az ál­lam bácsi majd megoldja helyetted” torz kép. Ilyenformán vi­szont már kicsit kioktató ízűvé válik a mondat, s nem javít az ünnepi beszéd összképén sem. A szokatlan módon a különbö­ző számháborúk ideális terepévé vált autópálya-építés konkré­tumaiba is belemerülő Medgyessy azt sem felejtette el megje­gyezni, hogy egy átlagosan kereső ma 25 ezer forinttal visz töb­bet haza, mint két éve. Ezt nyüván mindenki maga érzi: ki-ki tudja, hogy mivel keres többet, s tisztában van azzal is, hogy mennyivel fizet többet. Mert hazudni nem szabad, de nem is érdemes. Senkinek ­mondta kicsit később. így igaz, senkinek. Ám a hazugság és a féligazság között nagy különbség már nincs. Még akkor se, ha épp búcsúzunk. Ki lesz az új igazgató? Eger A megyeszékhelyi önkormány­zat idén áprilisi ülésén derült ki, hogy lemondott posztjáról Nagyné Varga Melinda, a Művé­szetek Háza Kht. ügyvezető igaz­gatója, aki Budapesten folytatta pályafutását. Helyére a képvise­lő-testület pályázatot írt ki, amelynek eredményéről az e he­ti ülésén dönt a közgyűlés. Infor­mációink szerint az intézmény igazgatói üsztségére eredetileg né­gyen jelentkeztek, de a szakmai bírálóbizottság csak két anyagot talált olyannak, amely megfelel a kiírásban szereplő feltételeknek. Pályázik az eddig is a Művészetek Házában dolgozó Dér Attila, vala­mint egy budapesti illetőségű filmrendező, Kerényi Mihály. A bí­rálóbizottság 2:1 arányban Dér At­tila elképzeléseit vélte jobbnak. A döntésre természetesen az önkor- mányzat jogosult. ____________■ L övés az éjszakában (Folytatás az 1. oldalról) Ez már megtette a kellő hatást: a férfi megtorpant, s kisvártatva át­adta kését is. A történtek így sze­rencsére nem követeltek szemé­lyi sérülést, ám a támadót - egy 27 éves helyi lakost - előállítot­ták a rendőrkapitányságra. Elle­ne csoportosan elkövetett garáz­daság és hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményének ala­pos gyanúja miatt indul eljárás, melynek során a illető szabadlá­bon védekezhet. Az eset kapcsán lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanak­kor megállapította, hogy a figyel­meztető lövés leadása jogszerű, szakszerű és arányos volt. ■ Nem főznek, rendelnek Csak melegítőkonyhaként használhatják Az önkormányzat legutóbbi ülésén határozott a korábban „lebegtetett” kérdésben. A bejáratott, közétkeztetési funkci­óját eddig ellátó óvodai konyha sorsát végül az új követel­mények finanszírozhatatlansága döntötte el. Demjén Kihívás volt harminckét évesen Mint Szén János polgármester elmondta, az uniós elvárások­hoz történő alkalmazkodáshoz a falu költségvetéséből körülbe­lül négymillió forintot kellett volna áldozni, csakhogy ilyen tartalékai nincsenek az önkor­mányzatnak.- Az előírásszerű átalakítás számításaink szerint úgy 3,5 millióba kerülne, a modern konyhafelszerelési eszközök be­szerzése további 400-500 ezret tesz ki. A döntést mégis nehe­zen hoztuk meg, de a jövőben csak melegítőkonyhaként funk­cionálhat az épületrész. Várha­tóan az eddigi két alkalmazott egyikétől meg kell válni. A bér­megtakarítás egy részét, körül­belül 150-200 ezer forintot a vá­sárolt élelmezés szabályszerű fogadására költjük majd. A helyben megszűnő főzés ellenére sem az óvodások és is­kolások, sem a település idősei nem maradnak ebéd nélkül. A közétkeztetés új formája szerint a meleg ételt Egerből szállítják a községbe. Az önkormányzat számára ez takarékosabb, a szolgáltatást igénybe vevőknek viszont - a szállítási költségek miatt - várhatóan a korábban megszokottnál valamivel többet kell fizetniük. b. s. Huszonöt induló közül Daru Edinának volt a legmaga­sabb a tetszési indexe a He­ves Megyei Hírlap NETt-höl- gyek versenyének második, júliusi fordulójában. A 9,16- os érték a 10-es skálán nem kis eredmény. Eger A megyeszékhelyen kozmeti­kusként dolgozó hölgy fotója július 26-án jelent meg lapunk­ban, ezt követően lehetett sza­vazni rá - s persze megnézni a többi képet róla - az interneten, a www.hevesmegyeihirlap.hu címen. Akkor annyi derült ki: Daru Edina harminckét eszten­dős, 164 centiméter magas, Oroszlán a csillagjegye, a napo­zás a hobbija (ennek az utóbbi időben, a kánikulában bőven lehetett hódolni), a kedvenc étele pedig a palacsinta. Mint emléke­zetes, a NETt-höl- gyek vetélke­dőjének el­ső, júniusi fordulójában is sokan - egészen pontosan huszonhármán - in­dultak, s a világhálóra a lá­nyok nevére számos voks ér­kezett. Egyebek mellett ez késztette Edinát arra, hogy a második fordulóba már maga is benevezzen. Ugyanakkor sokan biztatták is, hogy nyu­godtan próbálja meg - felelte érdeklődésünkre. O pedig - amint azt az első díj átvétele­kor a színpadon is elmondta - kifejezetten kihívásnak tekin­tette, hogy vajon meg tudja-e állni a helyét a nála eseten­ként jóval fiatalabb verseny­társak, a tizen- és huszonéves lányok között ilyen „idősen”, azaz harminckét évesen. Az eredményt látva a helyt­állás kitűnően sikerült. Egytől tízig lehetett pontozni a neten az indulókat, s Daru Edina tet­szési indexe messze a legmaga­sabb, 9,16 volt a huszonkét esz­tendős második helyezett, a tiszanánai Juhász Viktória (8,01) és a mindössze tizenöt esztendős „bronzérmes”, a gyöngyösi Faragó Erika (7, 80) előtt. A díjak és az ilyenkor el­maradhatatlan virágcsokrok át­adása után Edina lapunknak el­mesélte, hogy eddig még soha, semmilyen hasonló megméret­tetésen, szépségversenyen nem vett részt. Győzelem az első al­kalommal: ehhez külön is gra­tulálhatunk. (RM) Katonai pályán Lenkey „apródjai” Eger A volt Lenkey János Honvédgim­názium és Kollégium júniusban érettségizett utolsó évfolyamának ötven növendéke a katonai hiva­tást tekinti életcéljának - össze­gezte felvételi eredményeik alap­ján Kovács Géza őrnagy, volt igaz­gatóhelyettes, kollégiumvezető.- Huszonöt hallgató a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem főisko­lai karain tanul tovább, a másik fele pedig a szentendrei Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képző Intézet­ben folytatja. Az. utóbbi oktatási központban tanulók találkozhatnak Kovács őr­naggyal, akit oda szólította új be­osztása. Az utolsó évfolyamból, s az egykor itt végzett katonai kö­zépiskolások közül is sokan kísér­ték utolsó útjára a nemrég el­hunyt korábbi parancsnokot, Szögedi Tibor ny. alezredest. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents