Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-16 / 191. szám
E G E R F A R M 0 S 11. OLDAL 2003. Augusztus 16., szombat A villanymozdony feltalálója Talán még a műszaki tudomá nyokban járatosak közül is kevesen tudják, hogy a vas- út-villamosítás úttörője, a villanymozdony feltalálója egerfarmosi származású. Pedig Kandó Kálmán szívesen viselte az Eger- farmosy előnevet. A település a feltaláló révén világhírű ismertségre tett szert. Az első háromfázisú villamos mozdonyt 1898-ban helyezték üzembe a Genfi-tó partján. Az első nagy nemzetközi elismerést kiváltó alkotása pedig az észak-olaszországi Valtellina vasút villamosítása volt. Fő műszaki tevékenységének jegyzik, hogy az egyfázisú áramot a hajtómotor számára többfázisú, kisfeszültségű árammá alakította. Mivel Kandó Kálmán családja Egerfar- moson élt, s a feltaláló is mindig büszke volt kötődésére, ezért a településen élők is őrzik emlékét. Nevét ma egy alapítvány, alakját egy köztéri alkotás őrzi. ■ Fedett homokozó az oviban Igazán festői környezetben helyezkedik el a település óvodája: udvara árnyas, mi több, még a felnőtteket is csábító fajátékok biztosítják a kicsik mozgását.- Harmincegy gyermekünk van egy vegyes csoportban - meséli Vincze Józsefné óvodavezető. — Ez egy ilyen kis településen jónak mondható, s bizonyítja azt, hogy hosszú távon sem néptelenedik el a településünk. Kicsi a falu és szűkös a költségvetés, ám a mi intézményünk helyzete jónak mondható. Szinte minden évben fejlesztünk, változtatunk valamit. Most új faasztalokat rendeltünk, amelyek tanévkezdésre érkeznek. Sok pályázatot írunk, s a többségével nyerünk is. Ezeket játékok beszerzésére fordítjuk. Szeretnénk számítógépeket is vásárolni, mivel a legtöbb családnak anyagi gondot okoz az eszköz megvásárlása. A gyermekekben pedig van igény arra, hogy játékos formában ismerkedjenek a számítógéppel. Az óvodában eddig már hat jótékonysági bált rendeztek. Ilyenkor a gyermekek műsorral készülnek. Ügyességüket és lelkesedésüket pedig minden esetben vastapssal jutalmazzák. Ám nem csak az ünnepnapokon, de a hétköznapokon is mozgalmas élet zajlik az óvodában: bábszínházba és kirándulni járnak a gyermekek. A nyár sem telik unalmasan. Igaz, most inkább a mestereké a főszerep, hiszen átalakítják a települést ellátó, de az intézmény területén elhelyezett konyhát. Ezzel együtt galériát alakítottak ki az óvodában, s a falakat is újrafestik. Az intézmény megbecsültségét mutatja, hogy több szülő is társadalmi munkában segít szépíteni az óvodát, hogy az a tanévkezdésre nebulócsalogató legyen. Előnyös természeti adottságok- A mai nehéz gazdasági helyzetben fontos célkitűzés, s településünk léte függ attól, hogy a jól működő intézményeinket fenntartsuk, s lehetőségeink szerint fejlesszük azokat — mondja Poczokné Blanár Gabriella polgármester asszony. — Az óvoda, az iskola, az idősek klubja és a háziorvosi szolgálat jó színvonalon működik, mondhatom, az egész falu megelégedésére. A községet ellátó központi konyhát most korszerűsítjük, a mai kor követelményeihez igazodva. A művelődési házba szeretnénk visszacsalogatni a lakosságot, hogy ott újra legyen klubélet. Szeretnénk, ha életkortól függetlenül visszaszoknának ide az emberek, s a szórakozásnak, a művelődésnek, a hasznosan eltöltött szabadidőnek lenne újra helyszíne ez a ház. Mostanra több civilszervezet is működik a településen. A Lövészklubunk például igen népszerű. Kiemelkedően fontos tevékenységet végeznek a polgárőreink, akik éjjel-nappal a bűnmegelőzés érdekében dolgoznak, és a lakosok értékelik a munkájukat. Külön is örülök annak, hogy megszerveződött a női nyugdíjasklub. Ez az a korosztály, amely a háború után újraépítette az országot, s lám, most is van ereje arra, hogy klubéletet szervezzen magának. Amellett, hogy rendszeresen eljárnak kirándulni, a falu rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában is aktívan közreműködnek. Az idősek mellett fontos feladat a fiatalok megtartása, hiszen ők jelentik a falu számára a jövőt. Az óvodás-iskolás korosztályt összefogják a pedagógusok, de a fiatal felnőttek szerveződése még megvalósítandó cél a településen. Ennek a korosztálynak az egyik legnagyobb problémája az ingázás, hiszen az önkormányzaton túl Poczokné Blanar Gabriella A római katolikus templom köré fonódott a mai település egyetlen jelentős foglalkoztató hely van a településünkön. Az utóbbi években egyre nő a gyermeklétszám, amely azt mutatja, van jövője az Észak- Alföld falvainak. Beruházásainkban ezt tartjuk szem előtt. A jövőnek két nagy kihívása lesz: a szennyvízberuházás és a Tisza-tavi hulladéklerakó projekt megvalósítása. Tisztelettel őrizzük Egerfarmosy Kandó Kálmán emlékét, akinek szobrát a millennium évében Bukta Imre szobrászművész alkotásaként avattuk fel. A nevét viselő alapítvány szintén a feltaláló-emlékét hivatott őrizni településünkön. A falu legnagyobb előnye a jó levegő, a csend és a nyugalom. A jövőnket ezekre a környezeti adottságokra alapozva szeretnénk tervezni és építeni — zárta gondolatait Poczokné Blanár Gabriella polgármester asszony. ____________■ K evesen tudják, hogy a megye déli részén, Borsod határához közel virágos, rendezett utcákat rejt Egerfarmos. Az itt élők büszkék arra, hogy egykoron itt látta meg a napvilágot Kandó Kálmán, a villanymozdony feltalálója. Akik jelenlétét igénylik a lakosok Egy időben Egerfarmoson bizony nem volt jónak mondható a köz- biztonság. Mivel sok az idős ember, és a rendőrség is távol van, megszaporodtak a lopások. Márpedig ki akar egy olyan településen élni, ahol nincs biztonság? így alakult meg 2001 júliusában a polgárőrség, amelynek vezetője Bürgermeister János lett.- A faluban 110 hetvenöt év feletti ember él — mondja a polgárőrök vezetője. - Ez a szám egy időben csábította a tolvajokat a faluba. Ráadásul szép számban jöttek a házalók is, akik közül nem mindegyiket a becsületesség és a jó szándék jellemezte. így aztán az is előfordult, hogy közéjük vegyültek besurranó tolvajok. Mi - az alakulás óta eltelt két évben - éjjel-nappal a lakosok biztonságáért dolgozunk. Együttházaló téved be, azonnal szólnak nekem telefonon. Akkor én motorra vagy biciklire pattanok, és elmondom a házalónak, hogy hol és milyen feltételekkel árusíthat — meséli Bürgermeister János. — Több tettenérésünk is volt, de ami ettől is fontosabb, hogy a faluban ismét jó lett a közbiztonság. Holott korábban már a vasútállomás épületét is teljesen széthordták. Nekünk a legnagyobb elismerés, hogy a lakosok számítanak a münkánkra, elismernek bennünket. S addig, amíg régebben noszogatni kellett az embereket, hogy gyertek már polgárőröknek, addig az eredményeinket látva a fiatal generáció már magától jön és érdeklődik: hogyan lehetnének polgárőrök. működési megállapodást kötöttünk a postával, a takarékszövetkezettel és az önkormányzattal, így amikor a postás pénzt visz, mindig kíséri egy polgárőr. A lelkes csapatnak azonban nem csak a pénzszállítás napján van dolga. Mennek éjjel és nappal. Sőt még arra is gondjuk van, hogy ha házalók jelennek meg a faluban, figyelmeztessék őket: itt bizony tilos házalni. A főtéren 300 forintért egész nap árulhatnak, de a lakosokat otthonukban nem szabad háborgatni. — Mostanra ezt a rendet annyira megszokták a lakosok, hogy ha Milyennek szeretné látni települését? Kovácsné Tóth Erika KÖRZETI ÁPOLÓNŐ — Sok idős ember él a faluban, természetesen én azt szeretném, ha ők még a mostanitól is egész- ségesebbek lennének. Az sem lenne mellékes, hogy a fiataloknak többet kellene sportolni, akár szervezett formában is. S ha már ennél a korosztálynál tartunk: munkahelyek kellenének, amelyek itt tartják a családot alapító korosztályt. A faluban van hét éve háziorvos, nincs viszont gyógyszertárunk, sőt gyógyszer- szobánk sem, amelyre nagy szükség lenne. Legközelebb Szihalmon tudják kiváltani a receptet a betegek. Talán egy kicsivel több üzlet - mondjuk ruházati - is elkelne a faluban. Nagy Zoltánné TELEPVEZETŐ — Jelenleg napi hét órában 29 emberrel dolgozunk a telepen. Valamennyi foglalkoztatottunk rokkantnyugdíjas, van, aki csak negyvenszázalékos, másokat száz százalékban rokkan- tizáltak. Nagyon jó csapat ez, a nyári szünetben volt egy kis pihenőnk, és sokan azt kérdezgették tőlünk, mikor kezdünk már újra dolgozni. Ennek az olasz cégnek a megtelepedését az önkormányzat is támogatta, amely ingyen adott helyiséget. Biztató, hogy a jövőben további bővítést terveznek, s ez azért is jó, mert végső soron ebből a munkából meg tudunk élni. Van, akinek jövedelemkiegé-szítés, másoknak viszont komoly anyagi forrás. Veres László MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÓ — Az elmúlt időszakban mindenki csak azt hangoztatta, hogy a me-, zőgazdasági vállalkozásokat támogatni kell, és a vidékfejlesztésre hangsúlyt kell fektetni. Én inkább azt érzem, hogy ezek csak szavak, és a valóságban azért nem ilyen szép a helyzet. Szomorú vagyok, mert időnként még ez a kicsi falu is megosztott. Nagyobb összefogásra lenne szükség, és jó lenne, ha lennének olyan vezéregyéniségeink, akik irányítanák a közösségi életet, a többieket is arra ösztönöznék, hogy tegyenek valamit a falu érdekében. Túl nagy változásokra nem számítok, mert az anyagi lehetőségek mindent behatárolnak. Veres Lajosné BOLTVEZETŐ — Boltvezetőként úgy gondolom, hogy a jelenlegi három egység el tudja látni a faluban élőket. Ruházati boltunk nincs, de ennek az az oka, hogy sok idős ember él a faluban, ők már nem vásárolnak drágább holmikat, a fiatalok pedig egy-egy értékesebb ruhadarabért bemennek a városba. A kirakodó- vásárok, amelyek rendszeresek a faluban, kielégítik az igényeket. Vöröskeresztes aktivistaként azonban szomorú vagyok, mert nagyon hiányolom az itt élők aktív részvételét a véradásokon. A fiatalokról csak annyit, hogy őket is jobban be lehetne vonni a közéletbe, még talán társadalmi munkára is lehetne ösztönözni a „gyerekeket”. Bürgermeister Jánosné NYUGDÍJASKLUB-VEZETŐ — Az idősek mind virágos, tiszta faluban, szép környezetben és biztonságban szeretnének élni. Én úgy érzem, a klubban egy nagyon jó közösség alakult ki. Most hu- szonketten vagyunk, rendszeresen eljárunk kirándulni, részt veszünk a falu ünnepein, jó a kapcsolatunk a gyermekekkel, az iskolával. Kéthavonta járok Egerbe fórumokra, és az ott hallott lehetőségeket, információkat továbbadom az itteni nyugdíjasoknak. Itt születtem, s nyugdíjaskoromban is ezt a falut akarom szolgálni. Hozzászoktam, hogy teszek az emberekért, s nekem természetes, hogy időskoromban is értük dolgozom. EGERFARMOS Polgármester: Poczokné Blanár Gabriella Alpolgármester: Dobó Tibor Jegyző: Kravecz László A képviselő-testület tagjai: Csörgő Tibor, Hegedűs Ráfael, Petiik László, Poczok Sándomé, Szabóné Kocsis Anna, Zsámba István A községháza címe: 3379 Egerfarmos, Dózsa György út 1. Tel.: 36/490-910, 590- ■ 004. Fax: 490-910 Az ügyfélfogadás rendje: hétfő és péntek 8-12 óra között, szerdán 8-16 óra között. A lakosság száma: 717 fő 0-17 éves: 140 fő 18-30 éves: 112 fő 31 -59 éves: 261 fő 60 év fölött: 204 fő Vállalkozások száma: 12 Helyi adó: Iparűzési adó: 2% Közérdekű telefonszámok: • Védőnői szolgálat: 490-524 • Orvosi rendelő: 490-524 • Óvoda: 30/329-6955 • Iskola: 490-910 Civilszervezetek: • Szőke Kht. • Kandó Kálmán Alapítvány • Lövészklub • Polgárőrség • Őszi Rózsa Nyugdíjasklub • Öreg Szőke Vadásztársaság • Az Időskor Biztonságáért Alapítvány Jeles napok: • Búcsú: április 23. • Majális: május 1. • Falunap: Kandó Kálmán születésnapja, július 10. Településtörténet: Egerfarmos az Eger-patak- nál fekszik, Egertől 25 kilométerre, délre. A települést Fornos névalakban említi először oklevél, 1261-ben. A XVII. század végén az Atkári, a Szalay, a Polgár és a Kovács családok birtokolták. A település 1950-ig Borsod megyéhez tartozott. Önállóságát 1990-ben nyerte el. A falu első, római katolikus temploma a XIII. században épült. Az iskolaépület falában Nepomuki Szent János szobra látható, a falu északi bejáratánál 1828-ban emlékművet állítottak, amelyen az Atyaisten látható. A XIX. században épült a klasszicista stílusú Brezovay-, majd Oláh-kúria. A település világhírű leszármazottja a villanymozdony feltalálója, Kandó Kálmán.
