Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-16 / 191. szám

6. OLDAL F E D É M E S 2003. Augusztus 16., szombat FEDÉMES Polgármester: Válóczi István Jegyző: Dr. Maczkó Ferenc A képviselő-testület tagjai: Szabó István,Vincze Gyula, Varga Bertalan, Molnár Béla, Szabó Bertalan A községháza címe: 3255 Fedémes, Petőfi Sándor u. 117. Telefon/fax: 36/367-156 Ügyfélfogadási idő: Csütörtök 9-12 óráig Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő: 377-025 • Általános iskola:367-573 • Papírmerítö műhely: 367-997 Lakosság száma: 397 fő Korösszetétel: 0-3 éves 6 fő 4-5 éves 5 fő 6-14 éves 39 fő 15-18 éves 18 fő 19-62 éves 231 fő 63 fölött 98 fő Helyi adók és mértékük: • Iparűzési adó: 1% • Gépjárműadó: minden megkezdett 100 kg után 800 forint Civilszervezetek: • Fedémesi Asszonykórus • Flagyományőrző és Faluszépítő Egyesület Történeti múlt Fedémes a Mátra északi ol­dalán, a pétervásárai me­dencét körülölelő Heves- Borsodi-dombság egyik fes­tői völgyében fekszik, a Fedémesi-patak mentén, amely a Tamába folyik. A fa­lu csendje, lakóinak ven­dégszeretete, az ősi múlt, a hagyományok tisztelete a legnagyobb értéke az itt élő embereknek. A külterületi határnevek - Ösik-völgy, Halottak útja, Tetemes, Szállás-völgy, Király-utca, Verem-orom, Ortványtető - a küzdelmes és tragikus év­századok üzenetét őrizték meg napjainkig. A fedémesi völgy keleti vé­gén a falu, a nyugati végén a pósvári vár maradványa ta­lálható. A völgyfőben elhe­lyezkedő várdomb mester­séges természeti alakzat. A környezetéből kiemelt lele­tek a bronzkor emberének jelenlétéről tanúskodnak. A vártól mintegy 500 méterre nyugati irányban Varga Kár­oly fedémesi származású fa­zekas 1982-ben egy tányér­ral lefedett urnára bukkant. A kultikus tárgy a Tama völ­gyében élt embercsoport temetkezési szokásainak bi­zonyítéka. A falu neve a magyarság ősi foglalkozásának, a méhész­kedésnek a létét bizonyítja. Ma is használt finnugor ere­detű szavaink: méh, méz, odú, ereszt, fed. FEBIME5 Őrizzük, gyarapítjuk értékeinket A falu egyik legszebb, s talán legrégibb épülete az a százéves ház, amelyben ma a papírmerítő műhely eszközei és világ­hírű termékei láthatók. fotó: gál gábor Válóczi Istvánt, a falu újonnan megválasztott polgármesterét nagy dilemma elé állították a fedémesiek, amikor arra biztatták, hogy méresse meg magát az önkormányzati választásokon. A remek szakember hírében áló erdész nem akart megválni hivatásától, és családfőként is hezitált: érdemes-e a nem ke­vés felelősséggel járó közsze­replést vállalnia. Mindent mérlegelve mégis jelöltette magát, s különösebb kam­pány nélkül is ő kapta a sza­vazatok nagy részét. Az újonnan felálló testülettel egyetértettek ab­ban, hogy az aprócska zsákfalut megpróbálják di­namikusabb fejlődési pályára állítani. Tennivaló akadt és akad ma is bőven. Az eltelt néhány hó­nap azonban bizonyította, hogy a célokat nem le­hetetlen elérni:- A választások utáni első teendőnk a Volánnal való egyeztetés volt. A lakosság érdeke azt kívánta, hogy különösen a hétvégeken sűrítem kell a jára­tokat, s lehetőség szerint az iskolások utazási igé­nyeihez is alkalmazkodjon az autóbusz-közleke­dés. A tárgyalások eredményeként erre a kérésre sikerült megoldást találnunk. A másik legfonto­sabb célunk az önkormányzati utak és járdák ál­lapotának javítása és a csapadékelvezető árkok, átereszek rendbetétele volt. Mára elmondható, hogy sikeres pályázataink révén e feladat egy ré­szét is sikerült megoldanunk, s a jövőben folytat­juk ezt a munkát. Ennél is nagyobb büszkeséggel és örömmel tölt el bennünket, hogy befogadták azon pályázatunkat, amelynek célja a faluhoz ve­zető bekötőút rendbetétele. A közel 200 milliós be­ruházáshoz előteremtettük a szükséges 10 száza­léknyi önrészt is, és ha minden jól halad, akkor még ez év őszén hozzáláthatnak a kivitelezéshez. Ugyancsak pályázat útján nyert az előző testület egy jelentés összeget az általános iskola felújítá­sára is, így szeptembertől már egy korszerű isko­lában folytathatják tanulmányaikat a gyermekek. Természetesen ezzel nem oldottunk meg min­dent. A lakosság régi vágya a szennyvízcsatorna- hálózat kiépítése. Ez azonban egyelőre csak álom, hiszen az óriási költségek fedezetét egyelőre nem tudjuk előteremteni. Ennek ellenére nem mond­tunk le a beruházásról, csupán a számunkra is ked­vező időszakra várunk. Szeptemberben megkez­dődhet a kábel-tv hálózatának kiépítése is, és az Agria Humán Kft. jóvoltából néhány megváltozott munkaképességű embernek is alkalma nyílik arra, hogy helyben munkát vállaljon.______________■ Egy jelre várnak az alkotók Vincze László papírmémök neve fogalom nemcsak Fedémesen, ha­nem az országban is. Nevéhez fű­ződik annak a szentendrei papír­merítő műhelynek a kialakítása, amelyben a legnemesebb kézmű­veshagyományokat ápolva készí­tenek a legkülönbözőbb megren­delésre időtálló, savmentes papí­rokat.- Eleinte csak hobbiszinten fog­lalkoztam ezzel a hagyományos technológiával, de az élénk érdek­lődést és a keresletet látva immár 18 éve vállalkozásként működtetem a műhelyt. Mindig foglalkoztatott a gondolat, hogyan térhetnék vissza a szülőfalumba, s néhány éve lehe­tőség nyílt arra, hogy a megrendelé­sek egy részét az őseim házában ki­alakított műhelyben készíthetjük el a családtagok segítségével. Öröm­mel tölt el, hogy hat legális munka­helyet sikerült itt helyben teremte­ni. Ez azért is nagy dolog, mert itt a faluban és a környéken is nagyon kevés munkalehető­ség adódik. Re­ményeim sze­rint a jövőben még több em­bernek tudunk majd egy _ kis pluszjövedelmet biztosítani. Évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy egy képzőművészeti alkotótábort hozzak létre itt helyben. A környék gyönyörű, a hely inspirálja az alko­tókat. A szervezés már jó ideje fo­lyik, és jövő tavasszal talán az első művészek is megérkezhetnek. Mű­vészismerőseim alig várják, hogy jöhessenek. Külföldről is van ér­deklődés. Úgy gondolom, hogy idő­vel egyre vonzóbbá válik a falu, és akkor arra is szükség lesz, hogy az ideérkezőket megfelelő körülmé­nyek között szállásoljuk el. A vál­lalkozó kedvű családok berendez­kedhetnének falusi vendéglátásra is. Ebben én személy szerint is tá­mogatnám azokat, akik vállalkoz­nának erre a feladatra. Azzal is hadd büszkélkedjem el, hogy kezdeményezésemre sikerült a gyönyörű műemlék templomunk belsejét felújítani. Terveim szerint jótékonysági koncertek szervezé­sével sikerül annyi összeget előte­remtenünk, hogy az egész épületet rendbe hozathatjuk. __________■ A múltat tisztelnünk kell Breznay Imre egri történész így gondolkodik a múlt tiszteletéről: „A jelen a múlton épül fel, a jövő alapja a jelen, a múltat tisztelni tehát a legne­mesebb hagyomány. S a régiek példáját követni: okos célszerűség és cél­szerű okosság.” Ugyan­ezt vallja Fehér Jánosné, az országszer­te ismert és elismert vi­seletkészítő, aki erősen kötődik ősei szülőföldjéhez, Fedémeshez:- Sokfelé megfordulok az or­szágban, de soha nem mulasz­tom el az alkalmat, hogy mesél­jek Fedémesről, erről a gyönyörű faluról, amit ma is igazi ottho­nunknak érzünk a családommal. Ha Egerből hazaérünk, percekig gyönyörködünk a tájban. Népze­nész fiaim állandó lakóhelyként is ezt a települést választották. Jó­magam immár harma­dik éve azon fárado­zom, hogy az elszárma­zott fedémesieket leg­alább az év egy napján hazahívjam egy kis be­szélgetésre. Idén febru­árban hatvanan éltek a meghívással, ami nem kis szám egy 380 lelkes kis faluban. Az ország minden tá­járól és külföldről is hazalátogat­tak az egykor itt élők, és nagyon jól érezték magukat. Bízom ben­ne, hogy jövőre a tősgyökeres fedémesiek is minél nagyobb számban képviseltetik magukat ezen az összejövetelen. Aranyos dalos asszonyok A Fedémesi Asszonykórus jövőre ünnepli fennállásának 30. évfor­dulóját. Az eltelt évtizedek alatt 11 alkalommal vettek részt or­szágos minősítésen, ahol mindig kiérdemelték a szigorú zsakmai zsűri elismerését, s emellett az Arany Páva Díjjal is büszkélked­hetnek. Legutóbb Sá­rospatakon a Rákóczi- napokon arattak szép sikert, legközelebb pe­dig szeptember 13-14- én Szentendrén, a Bo­rok ünnepén lépnek színpadra. Ezen a helyszínen nemcsak dalaikkal kápráztatják el a nagyérdeműt, de a fedémesi finom falatokból, a túrós lepény­ből és a kapros, paradicsomos töltött káposztából is visznek ízelítőt. Csíkné Bartók Ilona, a kórus vezetője úgy fogalmaz, hogy a 12 tagú dalárdához az utóbbi években fiatalok is csatlakoztak, s szeretnének még több lányt, asszonyt a közös éneklésbe be­vonni.- Az önkormányzat támogatá­sával működünk. Sajnos, a pá­lyázatainkkal eddig nem volt túl nagy sikerünk, de szerencsére az utazások, fellépések költsé­gét egyelőre még ki tudjuk gaz­dálkodni. Néha kénytelenek va­gyunk szerény tiszteletdíjat kér­ni egy-egy fellépésért, és több­nyire saját autóinkon jutunk el a versenyekre, a külön­böző fesztiválokra. A huszonötödik év­fordulónkra megjelent egy CD-nk is, amelyen a legszebb dalaink hallhatók. A viseletűnk gyö­nyörű, de az évek so­rán egy kissé megko­pott. ígéretünk van arra, hogy jövőre, a jubileumi összejövete­lünkre új ruhában állhatunk színpadra, amelyeket a fedéme­si származású Fehér Jánosné népművész készít el számunk­ra. Ez garancia arra, hogy ere­deti motívumok kerülnek a ru­háinkra. Számunkra minden szereplés ünnep. Nincs annál felemelőbb érzés, amikor a da­laink felcsendülnek, és elcsitul a nézőtér. Az életünkből nem hiányozhatnak a közös progra­mok sem. Az ősszel Budapestre szeretnénk együtt eljutni egy színházlátogatással egybekötött kirándulásra. Az asszonykórus tagjai minden fellépésen szívből énekelnek. FOTÓ: GÁL GÁBOR Milyennek szeretné látni települését? Török Jánosné pedagógus- Tősgyökeres fedémesi vagyok, így erősen kötődöm a tájhoz, az itt élő emberekhez. 23 évig dolgoz­tam a szom­szédos Tama- leleszen, de amikor meg­tudtam, hogy pályázni lehet az összevont alsó tagozat ve­zetésére, egy pillanatig sem haboztam.Tudtam, hogy haza kell jönnöm, és ezt a mai napig nem bántam meg. Gyönyörű helyen élünk, nem csoda, hogy egyre töb­ben szeretnének itt házat vásárol­ni. A legnagyobbb gond, hogy a közelben sehol nincs munkalehe­tőség, így a munkaképes emberek kénytelenek ingázni. Abban bí­zom, hogy több fiatal is itt szeret­ne élni, letelepedni. Akkor talán az iskola is újból benépesülne. Varga Ferencné HIVATALSEGÉD- Én is itt születtem és nevelked­tem, nem véletlen, hogy soha nem vágytam el innen. Itt építkeztünk, itt neveltük fel a gyermekein­ket, ide köt bennünket minden. Saj­nos a fiatalok ha akarnának sem tudnának itt egzisztenci­át teremteni, hiszen munkahely nincsen. A gyermekeim Egerben tanultak, ta­nulnak, és attól tartok, ők sem itt találják meg a számításukat. Egy biztos, hogy az itt megüresedő há­zakra mindig van vevő, hiszen aki egyszer megfordul itt, azt rabul ej­ti a táj szépsége, a csend, a úszta levegő. Bízunk abban, hogy az éledő turizmus egyre több embert vonz ide, ami a falu gyara­podására is szolgálhat. Varga Bertalan KORELNÖK- A képviselő-testület korelnöke­ként nyugodtan kijelenthetem, hogy az új testület mindent meg­tesz annak ér­dekében, hogy Fedémes szebb napok elé nézzen. Az elmúlt hóna­pok sikeres pá­lyázatai mind azt bizonyít­ják, hogy jó kezekben van a falu. Ez a telepü­lés a '60-as, 70-es években élte virágkorát, amikor a környező munkahelyek mindenki számára megélhetést nyújtottak. Sajnos mára egyre inkább elöregszik a la­kosság, a fiatalok kénytelenek máshol boldogulni. Az én gyer­mekeim is Tamaleleszen, illetve Egerben találtak munkát. Bárhogy is van, a fedémesiek mindig haza­vágynak, hazatalálnak. Tóth Béla nyugdíjas- Az őseim is itt születtek, én is szeretném itt leélni az életem. Ugyan miért kívánkoznék el a he­gyek közül, amikor mások hosszú utat megtesznek azért, hogy lássák ezt a csodálatos vi­déket? Ha egy idegennek fontos, hogy visszatérjen erre a tájra, akkor ne­kem még fontosabb, hogy itt él­hessek. Csendes, nyugodt hely ez, ahol az emberek többsége ad a környezetére. Ezért is örülünk, hogy az önkormányzat rendbe te­teti az utakat. Általában igaz, hogy amelyik portán rend van, az árulkodik a gazda jelleméről, munkához való hozzáállásáról. Nálunk a lassan szépülő, épülő falu a testület szemléletét tükrözi. Zsédely László OKTATÓ- Tizenöt éve foglalkozom a sikló­ernyőzés oktatásával. Budapest­ről költöztünk erre a vidékre a családommal. Kb. egy éve fe­deztem fel Fedémest és az itteni ideális adottságokat. Magyarorszá­gon egyre nép­szerűbb ez a sportág, de vi­szonylag kevés az olyan hely, ami alkalmas a kezdők oktatására. Fedémes minden szempontból tökéletes helynek látszik, csupán arra lenne szükség, hogy a kör­nyezetet egy kissé rendbe tegyük. Az önkormányzat vezetése nyi­tott a kezdeményezésre. Ha a földtulajdonosokkal is egyetértés­re jutunk, talán országos kiképző központ is létesülhet itt kezdők számára.

Next

/
Thumbnails
Contents