Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-02 / 179. szám
6. OLDAL 2003. Augusztus 2., szombat H ALMA J U G R A HALMAJUGRA Polgármester: Somodi Tibomé Alpolgármester: Godó Ferencné Jegyző: Pusztai Attila (kinevezése folyamatban) A képviselő-testület tagjai: Domoszlai Béláné, Druzsin Lászlóné, Kökény István, Söregi Csaba, Szabó Béla Ottóné, Szarvas Tibor, Tóth Béla, Zavarkó György Roma Kisebbségi Önkormányzat: Kökény István elnök, Németh Sándor, Lakatos Róbert, Tóthné Farkas Aranka, Balogh Csaba Községháza címe: 3273 Halmajugra, Kossuth Lajos út 163. Telefon/fax: 37/ 375-500; 37/ 375-601 Ügyfélfogadási idő: kedd szünnap, H-Sz-Cs: 07.30-16.00, P: 07.30-13.30 Lakosság létszáma: 1332 fő 0-3 éves: 92 fő 4-5 éves: 40 fő 6-14 éves: 184 fő 15-18 éves: 97 fő 19-62 éves: 707 fő 62 fölött: 212 fő Vállalkozások száma: 20 Helyi adók: • Gépjármű súlyadó: 8 Ft/kg • Iparűzés adó: 2% Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő 37/375-442 • Arany János Általános Iskola 37/375-390 • Óvoda 37/375-512 Jeles napok: Novemberben Imre-napi búcsú, Katalin-napi búcsú A település története: A település Gyöngyös- halmaj és Hevesugra egyesülése után 1950ben alakult ki, mindkét települést az 1332-37. évi pápai tizedjegy- zék említi először. Halmaj falu a Szálok nemzetség birtokából alakult ki. 1466-ban a helység birtokosai a Bessenyeiek voltak. 1549- 1552 között elnéptelenedett, 1576-ban ismét lakottá vált. 1672-es adat szerint telekadóktól mentes zsellérek, kuriális kisnemesek lakták. 1701 körül szlovákok is betelepültek. Ugra az Abák elö- szállási birtokaihoz tartozott, 1438-ban királyi adományként a nánai Kompolti családé lett. Védőszentje 1400-tól Szent Imre. Halmajugra a rendszerváltásig Detk Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott, utána vált önállóvá. Önállóan többre jutottak- Önállóságának tizenkét esztendeje alatt sokat fejlődött a település, az intézményeink városban is megállnák a helyüket, külső és belső állapotukat, felszereltségüket és a bennük folyó munkát tekintve egyaránt - mondja Somodi Tibomé polgármester, hozzátéve: mindez korántsem dicsekvés. A nagymérvű fejlődésben meghatározó szerepe van a Mátrai Erőmű Részvénytársaságnak, a Detki Keksz Kft.-nek és az Ytong Hungary Kft.- nek, akik jelentős iparűzési adót fizetnek a községnek. Az átlagot meghaladó saját bevételek „szépséghibája”, hogy az állam több tízmilliós elvonással sújtja a falut.- Összességében mégis az átlagnál jobb helyzetben vagyunk, ennek köszönhetően a gázberuházás például lakossági hozzájárulás nélkül valósult meg, az intézményeink felújítására és korszerűsítésére, szükség szerinti bővítésére is módunk nyílt - jegyzi meg a polgármester asszony. - Ingyenes a szemétszállítás, a fogpótláson kívül azok a fogászati beavatkozások is, amelyeket a társadalombiztosítás nem finanszíroz, az iskolások ingyen kapják a könyveket, a továbbtanulóknak jelentős beiskolázási támogatást adunk évről évre, ezzel ösztönözve a jobb képzettség megszerzését. Az egyik legnagyobb gondunk ugyanis a magas munkanélküliség, amely jórészt az alacsony iskolázottságból ered. Az ön- kormányzat dolgozik azon, hogy egy speciális, ezt a munkaerőt felvenni képes vállalkozás megtelepedjen a faluban. A község első embere szerint meglehetősen gyakoriak a rongálások és a garázda cselekmények, ezért egy körzeti megbízott rendőrt szeretnének a faluban. A falu mindkét temploma felújítva, teljes pompájában fogadja a híveket FOTÓ: SUHA- Több olyan család települt be a faluba Gyöngyösről, akik könnyebb megélhetést remélve jöttek ide, ám szociális ellátásra szomlnak, a munkanélküliek arányát növelik - jegyzi meg a polgármester, hangsúlyozva: a roma kisebbségi önkormányzattal közösen tesznek erőfeszítéseket a helyzet javítására. Legfontosabb tervükként a szennyvízcsatorna-hálózat megépítését említi, ami egy már körvonalazódó térségi együttműködés révén valósulhatna meg. A bemházáshoz szükséges az uniós pályázati források bevonása. A sportpálya kialakítása, a községháza, a központi konyha és az óvoda bővítése egyaránt a már folyamatban lévő, vagy a ciklusban megvalósuló bemházások sorát gyarapítja. BGR: egy módszer a gyerekekért A 124 gyermeket oktató általános iskolában 15 pedagógus foglalkozik a gyerekekkel, valamint 2 kisegítő és egy iskolatitkár látja el a mindennapi teendőket. Az 1998-ban épített új intézményben - amelyik korábban három helyen működött - korszerű számítástechnikai és technikai szaktanterem is helyet kapott, s megépült a szintén modern tornacsarnok is. Az alsó és a felső tagozatos diákok egyaránt több szakkör közül válogathatnak, egyebek mellett tánc, kézművesség, néptánc és számítástechnika szerepel a kínálatban. Irodalmi színpad is működik az iskolában, s a csoport több megyei eredménnyel is büszkélkedhet. Ugyarjez több diákjukról is elmondható, akik a különféle tantárgyakból megrendezett megyei és kiskörzeti versenyeken értek el szép helyezéseket.- Szeptembertől a tehetséggondozás kiemelt teret kap az oktatónevelő munkánkban, ehhez a Heves Megyei Közoktatási Közalapítványtól pályázati támogatást is nyertünk. Szeretnénk bevezetni első osztálytól a holland mintájú belső gondozási rendszert (BGR), ami - leegyszerűsítve - a gyerekek fejlődésének folyamatos nyomon követését, s ehhez igazodva az egyéni fejlesztés megvalósítását tartalmazza - említi meg legközelebbi tervüket Vancsó Lászlóné igazgatónő. Ugyancsak az idén induló tanév feladata lesz a minőségbiztosítási rendszer kiépítése az iskolában.- Az önkormányzat jelentős, a normatívát kiegészítő támogatásának köszönhetően az eszközellátottságunk jó, s most készülünk egy orvosi szoba, illetve a fentebb említett program megvalósításához egy fejlesztőhelyiség kialakítására - jegyzi meg az igazgató asszony, azt is hozzátéve: a 7-8. osztályos diákoknak középiskolára felkészítő foglalkozásokat is tartanak, ezzel is elősegítve a sikeres továbbtanulásukat. Ingyen dolgoznak a faluért A roma lakosság létszámának növekedése nyomán már nem három-, hanem öttagú kisebbségi ön- kormányzatot választhattak a helybéliek - tudatja Kökény István, a cigány testület elnöke, egyben települési képviselő, aki nem mandá- tumkedvezménnyel került be a grémiumba. Mint mondja, a két ön- kormányzat együttműködése nagyon jó. A cigányság aránya megközelíü a lakosság felét, s ehhez mérten bizony csekélyke az éves 680 ezer forintos állami támogatás. A pénz nagy részét az óvoda és az iskola támogatására, a gyerekek javára használják föl, s hogy minél többre jusson, ezért tiszteletdíjat nem állapított meg magának a kisebbségi testület.- A szociális bizottságnak mi teszünk javaslatot a segélyek odaítélésére, hiszen mi ismerjük a kérelmezőket. Ez is jelzi a jó együttműködésünket - fűzi hozzá mindehhez az elnök, megjegyezve: a cigányság problémáit az évente kétszer megrendezett romafórumon is igyekeznek megismerni és érdekeiket képviselni.- Sokat kell azért dolgozni, hogy együtt tudjunk élni, konfliktusok nélkül. Szerencsére sikerült mindig orvosolni az esetleges problémákat. És azt is szeretnénk, ha minél többen látnák és tapasztalnák, hogy teszünk a faluért is, ennek jegyében hétvégémé például falutakarításokat szervezünk. Ami pedig szintén nagyon fontos, hogy minden eszközzel buzdítjuk a gyerekeket a tanulásra. Ebben az intézmények is jó partnerek. Úgy vélem: a felemelkedés lehetősége a gyerekekben van - állapítja meg végül a kisebbség vezetője^ _____________________■ T öbb tér, még jobb ellátás Nálunk, sok településsel ellentétben nem a gyereklétszám csökkenése, hanem ennek épp a fordítottja, a folyamatos növekedés a jellemző. Az 1980-ban egy csoporttal létrehozott, 2000-ben teljesen felújított, immár kétcsoportos óvoda lassan kicsinek bizonyul, az egyre több kisgyermek miatt indokolt lenne egy újabb csoportot indítani - mondja Jerem Róbertné, aki augusztus elsejétől vezeti az óvodát. Mint hozzáteszi: a településen élő, ötödik évüket betöltött gyerekek mindegyike rendszeresen jár oviba, s ha még egy csoportszobával bővülnének, akkor a kisebbeket is kivétel nélkül fogadni tudnák. A felvételre váró apróságokkal az úgynevezett totyogó-klub révén igyekeznek megismertetni az óvodai életet, megszoktatni velük az intézmény légkörét. A klub egyben arra is alkalmat ad, hogy a szülők minél alaposabban bepillanthassanak a szakmai, nevelőmunkába. Az egyéni fejlesztésre is nagy hangsúlyt fektető intézményben mintegy ötven gyermekkel 4 óvodapedagógus és két dajka .foglalkozik, mindannyian szakképzettek.- A pedagógiai szakszolgálat minden szeptemberben fejlettségi szintet mér, s a kapott eredmények alapján döntünk arról, hogy mely területeken kell hangsúlyosabban foglalkozni az adott kisgyermekkel - említi Jeremné, szót ejtve a januári mérésekről is, amelyek az iskolaérettség megállapítására vonatkoznak. A legfrissebb adat szerint 22 nagy- csoportos közül 16 mehetett iskolába. Az óvoda munkatársai folyamatosan részt vesznek szakmai továbbképzéseken, egyebek mellett romológiai ismereteket is mindannyian elsajátítottak. Eddig Phare-támogatással alkalmaztak egy fejlesztő pedagógust, a vezetőnő szerint a jövőben is szeretnék - más pályázati forrásból - ezt a feladatot továbbvinni. Ugyancsak sokak számára jelent előnyt, ha helyben érhetik el a logopédust, s így nem kell a gyerekekkel Gyöngyösre utazgatni. A tervek között szerepel - az iskolával közösen - a belső gondozási rendszer szeptemberi bevezetése, illetve a pedagógiai program felülvizsgálata 2004-ben. Az intézményhez tartozó konyhában folyamatban van a HCCP minőségbiztosítási rendszer bevezetése. Egyre több a gyermek. „Kinövik” az óvodát MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Balogh József ISKOLASZÉK ELNÖKE- Azt szeretném, hogy minden helybéli gyerek ide, Halmajugrára járjon iskolába. Van egy gyönyörű szép, mindennel ellátott iskolánk, amelyiknek a környéken is alig akad párja. Megyünk az Európai Unióba, és szerintem a fejlődés alapja az iskolázottság és a tudás. Azért is fontos lenne, hogy mindannyian itthon tanuljanak, mert így már az iskolában összeszokhatnának, megismernék, és megtanulnák elfogadni egymást. Szerintem akkor több fiatal itt is maradna a faluban, nem lenne elöregedés. Hosszú távon csak így lehet elképzelni a fejlődést, hogy mindenben megfeleljen a falu az elvárásoknak. Zavarkó Györgyné ÉLELMEZÉSVEZETŐ- Nap mint nap gyerekek között vagyok, s azt tapasztalom, hogy egy nagyobb játszótér hiányzik, ahol a csemeték le tudnák kötni magukat. Most unatkoznak, az utcán csel- lengnek. Olyan programok kellenének, s persze ezekhez megfelelő helyszín, ami elfoglalná őket, illetve ahol szervezetten, felügyelet mellett töltenék az időt, s ellátást is kapnának. Sokaknak a minimális, hetvenfo- rintos térítési díj - amiért háromszori étkezést biztosítunk - befizetése is nehézséget okoz. A szülők munkanélküliek, így megélhetési gondjaik vannak. Az sem ártana, ha jobban megbecsülnék azt, amit kapnak. Bódi Józsefné VÁLLALKOZÓ- Tizennyolc éve lakom a faluban, s a fejlődés szerintem folyamatos. A mostani és a korábbi vezetés is mindent megtett azért, hogy épüljön, szépüljön a falu. A szennyvízcsatorna-hálózatot kivéve mindenünk van. Szerintem leginkább a lakosság hozzáállásán kéne javítani, hogy kevesebb legyen a szemetelés meg a rongálás. Sok esetben olyan dolgokról van szó, amelyek megoldása egyáltalán nem pénzkérdés. Azt is tapasztalom, hogy az emberek megélhetése egyre nehezebb, s ezt bizony az elsők között a kereskedők érzik meg. Remélem, az Európai Unió pozitív változásokat hoz majd az életszínvonal terén is. Tóth Andrásné NYUGDÍJAS- A huszonnégy év alatt, amióta itt lakom, nagyon sok változás történt. Amikor nyugdíjba kerültem, félve költöztem ide, tartottam attól, hogy amit a szülőhelyemtől megkaptam, az mással nem pótolható. Szerencsére hiába volt az aggódás, mert az első perctől, kezdve azt érzem, hogy befogadott az itteni nép. Engem még soha meg nem sértettek, meg nem bántottak. Azt szeretném, hogy az emberek továbbra is építsék a falut, szeressék és becsüljék meg, és legyenek elégedettek. Sokat köszönhetünk a vezetésnek, a gáz, a víz és a telefonhálózat, a kultúrház, a két templom rendbetétele mind-mind nagy eredmény. Druzsin Lászlóné képviselő- A legelső ciklus óta tagja vagyok az önkormányzati testületnek, így jól és pontosan tudom, hogy mi mindent sikerült elérnünk, mennyi jelentős változás jellemzi az eltelt időszakot. A nagy beruházásokon sikeresen túl vagyunk, most már csak afféle közérzet-javító létesítmények hiányoznak. Ilyen például a gyerekek számára sok örömet rejtő játszótér, a fiatalabbak és idősebbek szabadidős tevékenységét egyaránt szolgáló sportpálya és persze a szennyvízcsatorna-hálózat, aminek megépítésére térségi összefogással nyílhat lehetőségünk. Szorgalmazzuk, hogy a felsoroltak mihamarabb megvalósuljanak.
