Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-14 / 189. szám

6. OLDAL KÁPOLNA 2003. Augusztus 14., csütörtök KÁPOLNA Polgármester: Lendvai Mátyás Alpolgármester: Pólyák Sándor Megbízott jegyző: Magdáné Földi Sarolta A képviselő-testület tagjai: Adamik Ferenc, Bodrogi Sándor, Gyurkó László, Juhászné Szabó Éva, Kovácsné Zimonyi Ildikó, Lipkovics Tibomé, Molcsán Erzsébet, Molnár Katalin, Szigetközi László. Roma kisebbségi önkormányzat: Báder pipi József (elnök), Báder József (Jocó), Báder Sándor, Bodrogi Sándor, Nagy Gábor. A községháza címe: 3355 Kápolna, Kossuth út 12. Tel./fax: 36/48&-101, 488-428, 588-000 Ügyfélfogadási idő: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 8-12 között, szerdán 13-16 óra között. A lakosság száma: 1.609 0-3 éves kor között: 73 4-5 éves kor között: 34 6-14 éves kor között: 189 15-18 éves kor között: 100 19-62 éves kor között: 939 62 év fölött: 274 Helyi adók: • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Vállalkozók kommunális adója: 2000 Ft/év • Magánszemélyek kom munális adója: 2000 Ft/év • Helyi iparűzési adó: 1,5 % Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő: 588-033 • Védőnő: 488-104 • Iskola: 488-114 • Óvoda: 488-166 Civilszervezetek: • Karitász helyi szervezete • Kápolna Községi Közalapítvány • Községi Sportkör • Diáksportkör Jeles napok: • Február 26-27: a kápolnai csata évfordulója • Május utolsó vasárnapja: hősök napja • Október 6.: aradi vértanúk • December8.: egyházi búcsú Településtörténet: 1849. február 26-27-én zaj­lott a kápolnai csata, amely­nek helyszínét ma emlékpark őrzi. 1919. február 22-én Károlyi Mihály Kápolnán kezd­te meg a jelképes földosztást. A ma is meglévő legrégibb épület az 1746-ban postaház­nak épült Rácz-ház. A telepü­lés önállóságát a rendszervál­tás Idején nyerte el. Egy test­vérkapcsolatot ápolnak, az er­délyi Kápolnásfaluval. Fejlődni csak pályázatokkal lehet A település egyik büszkesége a kápolnai csata emlékparkja és a három darab 220 éves hársfa fotós perl marton Kápolna egy nagyon értékes és speciális törté­nelmi múltat őriz — mondja elöljáróban Lendvai Mátyás polgármester. — Az én kor­osztályom még tudja, hogy a régi falu nyomai melyik kiserdőben lelhetők fel. S az is egy kü­lönleges adottság, hogy a falut körbefonja a Tama-patak, bár ennek érezzük a hátrányait is, mivel terjeszkedni nem tudunk. Lendvai Mátyás harmadik ciklusát tölti a polgár- mesteri székben. Jól ismeri hát a település gond­jait, megoldásra váró feladata­it. De mint mondja, minden­nek az alapja az anyagi helyzet stabilizálása.- Nagyon nehéz helyzet­ben vettem át a hivatalt - me­séli —, éppen ezért a nagy ter­vek megálmodása előtt az anyagi biztonság megteremté­se szükségeltetik. Az utóbbi években több önkormányzati vagyontárgyat is el­adtak, inások hitel fedezetéül szolgáltak. Ebben az irányban mi már nem tudunk lépni, igaz, nem is célunk a meglévő felélése. A szemem előtt a la­kosság életköriilményeinek jobbítása lebeg. En­nek eléréséhez szükség van még a hiányzó inf­rastruktúra megépítésére. Évek óta hiába pályá­zunk a szennyvízcsatorna-hálózat megépítésére, rendre elutasítanak bennünket. Előrelépés vi­szont, hogy még ebben a hónapban befejeződik a közvilágítás korszerűsítése, s folyik az óvoda bel­ső átalakítása is. A konyha bővítésére pályáztunk, döntés még e hónapban születhet. A nyári munkálatok az általános iskolát is érin­tik. Új tantestületi szobát alakítanak ki, a szüksé­ges tisztasági festéseket mindenhol elvégzik, s rendbe teszik a technika-termet is. — A tanárok és a diákok otthonuk után a leg­több időt itt töltik — indokolja a polgármester -, ezért nem mindegy, mennyire otthonos, barátsá­gos az általános iskola. A későbbiek során egy na­gyobb volumenű Phare-pályázaton is részt ve­szünk, igaz, egy üyen kis település esetében min­dig gond az önerő megteremtése. Hasonlóan nagy vállalkozás lesz egyszer egy kultűrház meg­valósítása is. Beszélgetésünk során a polgármester többször is kitér a pályázati lehetőségekre. Mint mondja, a központilag kapott normatíva szinte semmire sem elég, gyarapodni csak pályázatokkal lehet. Itt viszont néha nagyon rövid a határidő, vagy szigo­rúak a feltételek. — Megtanultunk pályázni, és érezzük is en­nek előnyeit - folytatja -, bár az is igaz, hogy egyre több a nem kifejezetten önkormányzati feladat, amit mégis nekünk kell elvégeznünk. Ilyen lenne a Tama-patak gátjának megemelése, vagy sokszor az úthálózat javítása. Ezek anyagi és emberi erőt vonnak el a tényleges önkor­mányzati munkától, mégis a jövőnk érdekében meg kell csinálnunk.______________________■ Értékteremtő alapítvány Ki hinné, mennyi minden fér egy alapítvány „tarsolyába”? Pedig, ahogyan azt a Kápolna Községért Alapítvány tevékenysége is mu­tatja, bizony néha egy-egy telepü­lés motorjaivá is képesek válni. Az önkormányzat alapította az egyesületet 1997-ben — mondja dr. Bereczné dr. Huszár Éva elnök — azzal a szándékkal, hogy amint az az alapító okiratban is olvasha­tó, az élet minőségén javítson. Az elnök asszony nagyon büszke ar­ra a szoborkompozícióra, amelyet a kápolnai csata 150. évfordulóján avattak. Külön munkát végzett az alapítvány akkor is, amikor a há­rom hársfát, amely már a csata idején is itt állt, megóvták az utó­kornak. Kívülálló csodálkozva hallgatja, hogyan tömködték be a körülbelül 200-220 éves fa odvas belsejét, s hogyan abroncsolták körbe a még élő kérget, amely az életnedveket szállítja. Ezek­kel a munkála­tokkal újabb 50-60 évvel hosszabbítot­ták meg annak a három hársfá­nak az élettar­tamát, amely már a csata időpontjában is leg­alább 50-60 éves volt.- A kápolnai ember büszke a múltjára - mondja az elnök asz- szony —, s ezért is volt külön öröm számunkra, amikor a mil­lennium évében elkészült a tele­pülés 420 oldalas monográfiája. Öt történész a legalaposabb körül­tekintéssel írta meg Kápolna törté­netét, és mindenki ingyenesen megkapta a kötetet. A könyv, a fa állagának megóvása és az emlék­mű 20 millió forintba került, de összesen 30 millió forint eszmei értéket hordoz. Mindezeket pá­lyázati segítséggel és helyi lako­sok mecenatúrájával valósítottuk meg. Boldogan emlékszem vissza arra az időszakra is, amikor a táj­házunkat rendeztük. Huszár Évának még sok terve van. A templom renoválása után - akár az alapítvány közreműködé­sével is - szeretnék megmenteni és funkciót találni a falu legrégibb épületének, a postaháznak. Any- nyi biztos: pusztulni nem hagyják. Egy Gmnness-rekorder Hajdú László civilben biztonsági őr. Ám — s ezt a helyiek tudják róla — valamiben mégis más, mint a többiek: erő­emelésben és fekve- nyomásban hazai, eu­rópai és világversenye­ken a legjobbak közt állhat.- Srác koromban fo­ciztam, ám amikor a hadseregbe kerültem, kiderült, nem focizha­tok. Mozogni mégis kellett, így kezdtem el a fekvenyomást — meséli. — Mindez 1994-ben tör­tént, azóta magyar bajnok let­tem, hatszor második helyezett, van egy világbajnoki ötödik he­lyezésem és egy Európa-bajnoki negyedik helyezésem. Most már a dobogó a cél, bár a sérüléseim miatt lassabban tudok készülni. Hajdú László - aki 1996 óta tagja a magyar válogatottnak is — a számokkal elkápráztatja az őt hallgatókat: edzés időszakában két óra alatt 20-30 tonnát emel. Amikor tagja lett a győri Guinness-re- kordot felállító csapat­nak, akkor együttesen 4.700.000 kilogrammot emeltek, az ő része eb­ben 24 óra alatt 560 ezer kilogramm volt. — Soha nem volt kétséges, hogy abbahagyom - mondja. - Igaz, vannak sportbalesetek, de egy sportember tudja, mindig fel kell állni. Most már annyi mun­ka van mögöttem, hogy talán nem tűnik nagyképűségnek: do­bogós helyekért dolgozom. Modem és naprakész- Tantestületünk jelszava: mo­dern és naprakész. Ebben a szel­lemben készülünk óráinkra és tervezzük a tanévet — mondja elöljáróban Barta Róbert iskola- igazgató. - Jelenleg ki­lenc osztály tanul az in­tézményben, ezek kö­zül egy más tanterv alapján halad, hiszen vannak olyan gyerme­keink, akik ingersze­gény környezetből ér­keznek, és a részképességzavar mi­att speciális foglalkozásokat és felzárkóztatást igényelnek. A viszonylag kis létszámú is­kola — 115 gyermek tanul itt — pedagógiai programja a tehetség- gondozásra és a felzárkóztatásra épít. A tanárok ügyelnek arra, hogy az itt tanulók középiskolá­ba kerülve ne érezzék: ők „vidéki iskolába” jártak. Rendszeresen használják az internetes elérhe­tőséggel rendelkező számítógé­pes szaktantermet, a községi könyvtárat, de kedvelt a zeneis­kolai képzés és a kerékpáros szakkör is.- Ősszel kialakítunk egy fej­lesztőszobát - folytatta az igaz­gató —, s amennyiben a lehető­ségek engedik, több nagyobb volumenű változást is terve­zünk. Szükségünk len­ne egy nyelvi, kommu­nikációs és informati­kai laboratóriumra, egy zárt közösségi tér­re, ahol helyi rendez­vényeket bonyolíthat­nánk le, dolgozunk a teleház kialakításán, és az iskola épületének életkorából adódik, hogy folya­matosan korszerűsítenünk kell. Hosszú távon azt szeretnénk, ha a XXI. század iskolai követelmé­nyeinek is megfelelne az intéz­ményünk. Az igazgató az ideális körül­mények eléréséig is azon dolgo­zik, hogy jól érezzék itt magukat gyermekek és tanárok. A külső kapcsolattartás kulcsa pedig a települési rendezvényeken törté­nő folyamatos jelenlét. Kápolna nevezetes ünnepségein ugyanis évről évre az általános iskolások adják a műsort. Az iskolások nyáron is kaphatók arra, hogy beüljenek a padokba fotó; perl MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Herceg Ferencné NYUGDÍJAS- Talán az életkoromból adódik, de nekem már a fiatalok a legfon­tosabbak. Régebben volt egy szer­vezet, egy hely, ahol az if­júság találkoz­hatott, ma azonban ilyen nincs. Nagyon kellene egy kulturális köz­pont, amely nem csak a diszkóról, az éjszakai szórakozás­ról szólna, hanem a kulturált együttlétről és kikapcsolásról is. Ugyanakkor a fiatalok igencsak kifogásolható viselkedésének is betudható, hogy eddig ők sem tö­rekedtek a helykeresésre. Ehe­lyett sokszor látom, hogy már megint vandálkodtak a faluban. Büszke vagyok arra, hogy köz­adakozásból elkészült a ravatalo­zónk, és nagyon szép lett. Bodrogi Sándor KISEBBSÉGI ALELNÖK — A falu életében a legfontosabb az iskola, az óvoda, a kultúrház és az utak állapotának javítása. A két tanintézmé­nyünk nagyon régi, elörege­dett épületben működik. Ezek fejleszté­sére, otthonos­sá tételére fo- lyamatosan költeni kell. Az iskolában jó lenne egy zsibongót kialakítani, és a taneszközök, szemléltető tárgyak folyamatos vásárlása is sokba kerül. Sajnos, a két intézmény olyan elöregedett, hogy csak az ott dolgozók lelkiis­meretességének köszönhető, hogy a gyermekek ebből semmit nem vesznek észre. Nagy vá­gyam, hogy a romatelepet, ame­lyet a Tárná és a vasút kettészel, egyszer egy híd kösse össze. Lipkovics Tiborné ÓVODAVEZETŐ- Az utóbbi időben egyre inkább elöregedett Kápolna, de azt öröm­mel látom, hogy mostanság egyre több fiatal is megtelepszik itt, így az óvo­dában a gyer­meklétszám utánpótlása idővel biztosít­va lesz. Már ezt a tendenci­át mutatja, hogy szeptembertől egy új cso­porttal bővülünk. Az idén a nap­közi otthonos konyhát sikerült felújítanunk, de munka a jövőben is lesz. Nagy vágyunk, hogy az is­kolától kapott kertet — amelyet most körülkerítettünk — kialakít­suk úgy, hogy ott ne csak bizton­ságos játszótér legyen a gyerme­keknek, hanem egy kis konyhá­kért, valamint alkalmas legyen a környezeti nevelésre is. Lukendics Gyuláné VÉDŐNŐ- A település lakosságának egész­ségügyi helyzete, higiéniás igé­nyessége átlagosnak mondható, sőt a környék településeihez képest talán jónak is nevez­hető. Nagyon büszkék va­gyunk arra, hogy hosszú­hosszú évek óta nem volt gondozás nélküli születés és cse­csemőhalálozás. Arra talán job­ban oda kellene figyelni, hogy mi­lyen filmeket engednek nézni a gyermekeknek, mert a nebulók a tévé előtt nőnek fel. Jó körülmé­nyek között dolgozhatom, hiszen 10 éve épült a korszerű tanácsadó, és mi már állandó működési enge­déllyel dolgozunk. A prostitúció lehetősége az átmenő forgalom miatt sajnos ott áll a lányok előtt. Gyurkó László NEHÉZGÉPKEZELŐ- Második ciklusomat töltöm ön- kormányzati képviselőként, így tisztában vagyok az elvárásokkal, és azzal is, hogy anyagi le- hetőségeink mit engednek. Régi vágyunk, hogy legyen egy faluház vagy közösségi ház, ahol kultu­ráltan szóra­kozhatnak a fiatalok. Az a baj, hogy az általános iskola után szétszélednek a gyermekek, töb­bé senki sem foglalkozik velük szervezetten. Az iskola és az óvo­da működtetését az önkormány­zat mindig is fontosnak tartotta, és arra is ügyel, hogy a szerény anyagi lehetőségekhez mérten mindig fordítsunk fejlesztésre is. A jövő nagy kihívása a fiatalok megtartása lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents