Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-08 / 157. szám

2003. Július 8., KEDD MEGYEI 5. OLDAL KORKÉP A tömegbor nem versenyképes £ (Folytatás az 1. oldalról) Úgy gondolom ugyanakkor, hogy az egri borvidéken - belső kezde­ményezésre - megkezdődött a tisz­tulási folyamat. Ezzel kapcsolatban Gál el­mondta: a januári, s az azt követő, az Egri Bikavér minőségére vonat­kozó vizsgálatok nyomán az Or­szágos Borminősítő Intézet (OBI) is leellenőrizte az összes Bikavér­termelőt. E vizsgálat eredményé­ről a tanács is tájékoztatást kért, ám ezt az OBI az adatvédelemre hivatkozva megtagadta. (Vannak ugyanakkor olyan információk, miszerint az év elején a megejtett borvidéki minőségvizsgálaton megbukott Egri Bikavérek közül több az OBI-szűrőn is fennakadt. Adatok hiányában azonban nem tudni, valójában hány termelő él(t) vissza a márkanévvel.) Mind­ezekkel együtt Gál Lajos úgy véli, hogy az Egri Bikavért fogyasztók egyre inkább biztosak lehetnek ab­ban, hogy a polcról jó minőségű, s az árának megfelelő értékű bort vehetnek le. Szerinte lényeges az is: az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa létrehozott egy ad hoc bi­zottságot, melynek feladata, hogy vizsgálja ki a minőségi panaszok­ra vonatkozó ügyeket, továbbá te­gyen javaslatokat a mintavétellel és a beminősítéssel kapcsolatos szabályok megreformálására.- Szerencsére egyre többen kí­vánják ezt az utat járni - fűzte hozzá a szakember -, de látni kell azt is, hogy meg­felelő marketing nélkül ez önma­gában még kevés lesz a piaci sike­rekhez. Remé­nyeim szerint előbb-utóbb lét­rejön az a kon­zorcium, amely - a megfelelő pénzügyi háttérrel - képes lesz pia­cot szerezni az egri boroknak. Ide tartozik: többszöri reklamá­lás után elkezdődött az Egri Borvi­dék Védett Eredetű Borainak Sza­bályzata dokumentum miniszteri rendeletben történő kiadásának előkészítése, illetve jogszabállyá való szövegezése. Ám hogy ez vé­gül is mikorra készül el, azt Gál Lajos sem tudta megmondani. E szabályzat fontosságáról szólva kijelentette: ez adja meg a lehető­séget arra, hogy törvényi háttérrel és állami garanciákkal hatásosan lehessen fellépni majd azokkal szemben, akik visszaélnek a vé­Tízmilliárdos befektetés Gál Lajos szerint az egri borvidéken folyó bortermelés gazdasági je­lentőségét az is mutatja, hogy az utóbbi 5-7 évben csak a szőlőültet­vényekbe - állami támogatással együtt - mintegy 8-10 milliárd forin­tot fektettek be. Ebben ráadásul nincs benne a borászatokba és pin­cészetekbe fektetett tőke, ami ugyancsak milliárdokban mérhető. Ily módon az ágazati befektetések vetekedhetnek az ipari beruházások­kal, miközben azok munkahelyteremtő-képessége is jelentős. dett eredetű borok neveivel. A bor­vidék hegyközségi tanácsának el­nöke elmondása szerint azt is vár­ja ettől, hogy fegyorsul az a folya­mat, amely során az Egri Bikavér borok érzékszervileg is egyre in­kább hasonlítani fognak egymás­ra, s kialakul egy egységesebb stí­lus, ami viszont könnyebbé teszi a marketinget. Másfelől, miután a fogyasztó először a kiszemelt bor palackjával találkozik az üzlet­ben, egyre inkább indokoltnak lát­szik formájának elkülönítése a többi borétól, s az, hogy a címkén is ott legyenek a megkülönböztető jelek. Gál szerint egyebek mellett e kérdésekről is szó lesz a hét végi Bikavér-ün­nep kapcsán szervezett fóru­mon, ahová ne­ves iparművé­szeket is vár­nak. - A legfon­tosabb persze az - húzta alá hogy a miniszteri rendelet végre megjelenjen, s rá lehessen írni az Egri Bikavér címkéjére, hogy vé­dett eredetű bor. ikühnei Mélyülő társadalmi különbségek (Folytatás az 1. oldalról) A harmadik elemzés áttekinti Észak-Magyarország megyéit és kistérségeit, különös tekintettel az egykori szocialista iparosítás­tól kezdve rajzolja meg a régió fejlődési pályáját, elemzi a gazda­ság jelenlegi helyzetét alaldtó té­nyezőket. A negyedik a térségbe besztercebányai és kassai megye gazdasági helyzetét értékeli. Ez hazánk közelgő európai uniós tagsága miatt fontos, mert kitárul a magyar-szlovák határ. A koráb­ban mesterségesen megszakított gazdasági és társadalmi kapcso­latok ezáltal újjáéledhetnek, tá­gítva a határ két oldalán élők le­hetőségeik ____________(MEWTUSZ) N övekvő pályázati összegek Az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács (R1T) idén nyolc nyílt és 3 meg­hívásos kategóriában hirdette meg pályázatait. A felhívások a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának pályázatai­val egy időben február 28-án jelentek meg. Az elbírálásról beszélgettünk a tanács elnökével, Hudák Tamással. Heves megye- A pályázati kategóriák többsége már is­merős lehetett. Csak egy újdonságnak szá­mító felhívás jelent meg. Ez az „önkéntes és hivatásos ifjúsági munkások tapaszta­latszerzésének, tanulmányútjainak támo­gatására” szolgáló pályázat, amelynek célja a határ menti és az euro-regionális kapcsolatok kialakításának, fenntartásá­nak támogatása. Erre a felhívásra a többi kategóriától eltérően az év végéig folya­matosan lehet pályázni. Idén is kiemelt cél volt a szolgáltató jellegű programok, illet­ve az ezeket megalapozó ifjúsági képzé­sek támogatása. Ezt a kiemelt jelleget mu­tatta, hogy az igényelhető támogatás mér­tékét 500 000 forintról 700 000 forintra emelte a Tanács - tudtuk meg az elnöktől.- A települési és térségi ifjúsági kezde­ményezések és öntevékeny ifjúsági csopor­tok támogatására meghirdetett pályázati kategória változott a legtöbbet a korábbi évekhez képest...- Csaknem duplájára nőtt a keretösz- szeg, másrészt más-más beadási határidő­vel lehetett és lehet pályázni az első és a második fél évben megvalósuló progra­mokra. Újdonság, hogy idén nemcsak ön­tevékeny csoportok pályázhattak, hanem intézmények és önkormányzatok is. A kategórián belül 3 témakörre lehetett pályázni. így egymástól eltérő szempont­ok alapján értékeltük az ifjúság közéleti, a közösségfejlesztő-kulturális és a roma fia­talok által kezdeményezett és megvalósí­tani kívánt programokat. Az első fél évi pá­lyázatok alapján megállapítható, hogy a téma fontossága ellenére rendkívül ala­csony az igény az ifjúsági- diák érdekkép­viseletek programjainak támogatására. Ugyanakkor örvendetes, hogy mind több roma ifjúsági és gyermekprogram indul a régióban.- A táborok és szünidei rendezvénysoro­zatok támogatását célzó pályázatok is nagyjából változatlan tartalommal jelentek meg annak ellenére, hogy országosan je­lentős mértékben növekedtek a táborozá­sok támogatására szolgáló keretek.- Éppen ezért a RIT csökkentette az e cél­ra fordítható kereteinek összegét, és elsődle­gesen a régió területén megvalósuló táboro­kat támogatta. Idén is a gyermektáborok és szünidei rendezvénysorozatok támogatására érkezett a legtöbb pályázat. Ezek túlnyomó többsége azonban olyan oktatási intézmény, amely saját forrásaiból, a résztvevők befize­téseiből is biztosítani tudja nyári programjai­nak megvalósítását. A RIT tehát nem annyira a táborok megvalósítását támogatta, hanem a programok tartalmasabbá tételét.- A gyermek- és ifjúsági médiaprogramok­nál mely pályázók részesültek előnyben ?- Nemcsak a megjelenést támogatta a RIT, hanem az egy-egy médium fenntartá­sához tartozó szerkesztőségi munkát, il­letve képzéseket is. Előnyösebb elbírálás­ban részesültek a kistérségi, települési szintű programok és azok az iskolai újsá­gok, amelyek más ifjúsági médiaműhe- lyekkel is együttműködnek. ________m. k.) P ÉCSI ISTVÁN Múltmánia Nem szólnék erről, de nem is olyan régen — másokkal együtt — értesültem arról, hogy egyik dél-dunántúli megyeszékhe­lyünk polgármestere arra kötelezte beosz­tottat, hogy tanulják meg az ősi magyar rovásírást. Megrökönyödtem. A visszhang valószínűleg őt is meglepte, mi­vel a széles körű ellenérzés hatására magyarázkodni kezdett. Ki­jelentette: csak arra gondolt, hogy megszervezteti, ajánlja a tan­folyamot, ahová az jelentkezik, aki akar. Végtére is az ismeret- szerzés soha nem haszontalan dolog. Különösképp, ha múl­tunkkal függ össze. Elvégre tudnunk kell, hogy mit viszünk - kulturális téren — az Európai Unióba. Persze, hallattak maguk­ról a helyeslők is. A táltos vüágot megújítani kívánó fantaszták, s a mindent túllicitálók. Háromhetes téma - legyinthetne bárki. Igaza lenne, a kérdéskörnél mégis érdemes kissé elidőzni, mert visszatérő jelenségről van szó. Előzetesen állapítsuk meg: a csakazértis magyarkodásnak semmi értelme. Már csak azért sem, mivel tízmillió ember vallja a honhoz tartozónak magát. S természetesen polgárnak is. Ákár jobb-, akár baloldali, akár egyik táborhoz sem tartozó, akár csak a Teremtőhöz kötődő honfitársunkról van szó. Azt is megállapíthatjuk, hogy a végletesség mindig tévútra csal, alaptalan kényszerképzeteket szül, s elsősorban látványosnak tűnő, meglehetős feltűnést keltő külsőségekben nyilvánul meg. Az effélét látni, hallani egyaránt émelyítő, viszolygást keltő. Mit is mond a poéta Vörösmarty? Kinek virág kell, nem hord rózsaberket. Legyünk büszkék - mindegyik nemzet ezt teszi - Keletről ho­zott tudásunk kétségkívül magas szintjére, népünk, eleink ezo­terikus kötődéseire, egyistenhitének nemességére, tiszta voltá­ra. Ezek eredeti gyökereink. Keressük, kutassuk tovább, mert akad még bőven feltárni, felfedezni való. Túlzásokba azonban ne essünk, mivel a kiegyenlítődés, a mér­téktartó középút az egyetlen helyes irány. Ezt évezredek intel­mei igazolják. A huszonegyedik században ne keltsünk sokkal korábbi légkört. Ennek ugyanis semmi értelme, az anakroniz­mus ilyen esetekben tökéletes zsákutca. Eleinket azért emleges­sük, idézzük. Utaljunk előrelátásukra, bölcsességükre, s hibáik­ra egyaránt. Hadd okuljanak mindebből a fiatalok. Meg is fogal­mazhatjuk mindezeket. Persze, rovásírás nélkül. Mint én is te­szem. Mellőzve a csakazértis múltmániát... Comitatus-díjat kapott a térség körjegyzője Pétervására A Magyar Közigazgatási Kar, a COM1TATUS Önkormányzati Szemle, a Megyei Jogú Városok Szövetsége valamint az Orszá­gos Bűnmegelőzési Tanács még a tavalyi esztendőben kiírt pá­lyázatán kimagasló eredményt ért el dr. Benkár József, Pétervására körjegyzője. Mint azt lapunk megtudta, a kitűnő államigazgatási szakember A közigazgatási bíráskodás Ma­gyarországon című pályaművé­vel Comitatus-díjban részesült. A kitüntető elismerést egyéb­ként a közeli napokban már át is vehette. Dr. Palkó László, a Magyar Közigazgatási Kar Tudományos és Oktatási Bizottságának elnö­ke az említett dolgozat legfőbb erényeit abban látja, hogy a He­ves megyei szerző a közigazga­tási határozatok bírósági felül­vizsgálata hatályos szabályainak bemutatása után javaslatot tesz a közigazgatási bíráskodás in­tézményi formájára. Az ítélke­zés szakszerűsége és gyorsasága érdekében a régiónként szerve­ződő táblabíróságok mellett látja megszervezendőnek a közigaz­gatási bíróságokat. Mint az a dolgozatból is kiderül: ezek a bi­zonyos intézmények jogi kérdé­sekben döntő bíróságok lenné­nek kasszációs jogkörrel, így a közigazgatási szervek hatáskör­ét és felelősségét nem vennék át. A közigazgatási bíróság ve­hetné át az önkormányzati nor­makontrollt az Alkotmánybíró­ságtól, ugyanakkor azok dönt­hetnének egyes szabálysértési és választási eljárási kérdésben. így biztosítható lenne, hogy a közigazgatási döntések fogyaté­kosságait elsődlegesen a köz- igazgatási szervezeten belül or­vosolják, megvalósulhatna a közigazgatási bíróság jogfejlesz­tő szerepe, s a bírósági felülvizs­gálat nem válna második felleb­bezéssé. ■ Az angol a leghasznosabb A nyelvek népszerűségi listáját a felvételizni szándékozó kö­zépiskolások körében a meglévő és a tervezett nyelvvizsgák alapján az angol vezeti. Magyarország Ezeket az eredményeket mutatja a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai felmé­rése, melyben 414 középiskola 26 ezer 678 diákja vett részt. Pozitív, hogy a nyelvvizsgával rendelkezők aránya a tavalyi évhez képest nőtt. A FISZ korábbi felmérésében részt vevő 11. és 12. évfolyamosok köré­ben 12 és 10 százalék volt az angol­ból, illetve németből nyelvvizsgá­val rendelkezők aránya, ami az idén 18, illetve 14 százalékra nőtt. Az érettségi évéig már a felvételizni szándékozó diákok 41 százaléka szerez hivatalos papírt a nyelvtudá­sáról, de az angolon és németen kí­vül csak 1,5 százalék azok aránya, akik egyéb nyelvekből vizsgáznak. A kérdőívkitöltők 86 százaléka vá­laszolt arra a kérdésre, hogy melyik nyelvet tartja a leghasznosabbnak. A hasznossági listát toronymaga­san az angol vezeti: a felvételizni szándékozók 79 százaléka jelölte ezt a nyelvet. A második helyre a német került 18 százalékos jelölési gyakorisággal, egyéb nyelveket pe­dig csak kevesen említettek. Az an­gol hasznossága ellenére gyengén szerepelt a nyelveket szépségük szerint rangsoroló listán. Itt a latin nyelvek vitték el a pálmát (63%), bár megtanulásukat már kevesen vélték a leghasznosabbnak. Érde­kes, hogy a válaszadó lányok még az átlagosnál is nagyobb (93 száza­lékos) valószínűséggel tartják a leg­szebbnek valamelyik latin nyelvet, míg a válaszadó fiúk körében 87 százalék ez az arány. A felvételizni szándékozók harmada hallott az Országos Próbanyelvvizsga Rend­szer levelező képzéseiről, a nyelv­vizsga-központok közül pedig az Origó (ITK) és a Pitman bizonyult a legismertebbnek. Meglepő, hogy a fővárosban a legalacsonyabb a nyelvvizsgával rendelkező felvéte­lizni szándékozó középiskolások aránya: mindössze 22%. A megye- székhelyeken, megyei jogú városok­ban válaszoló diákok 29 százaléká­nak van nyelwizsgapapírja, a ki­sebb településeken tanulók körében pedig 24 százalék ez az arány. Ter­mészetesen vannak olyanok is - mindössze 11 százalék - akiknek nincs semmilyen nyelvvizsgájuk, és a jövőben sem tervezik a meg­szerzését. Részletek a www.fisz.hu portálon.____________ _______■ J úlius 13-áig a Megyei Művelődési Központ galériájában még megtekinthető Klincsek Zsuzsa amatőr festőművész kiállítása . A művész az „Amatőr Artium" Országos Képző- és Iparművészeti Kiállításon Heves megye legjobb alkotói közé került munkáival. A tárlatot Nagy Tibor művészettörténész nyitotta meg. fotó; perl marton t való oda-, illetve elvándorlásra, a lakosság jövedelmi szintjére és változásaira mutat rá. Azt is ki­emeli, hogy az északi táj helyzete több területen is sajátságos. Más térségekhez képest 1990-2001 között itt nagyobb volt az elván­dorlás, mint máshol. Bár a vidéki átlaghoz képest nem változott je­lentősen a lakosság jövedelmi szintje, mégis növekvő különbsé­gek mutathatók ki a régióban, különösen Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében. Ez az egyes kistér­ségekben, illetve a településeken levő szegénységre hívja fel a fi­gyelmet. A tanulmánykötet ötödik elemzése az észak-magyarorszá­gi régióval határos szlovákiai

Next

/
Thumbnails
Contents