Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-31 / 177. szám

12. OLDAL TURISZTIKA 2003. Júuus 31., CSÜTÖRTÖK Programajánló Fesztivál a barokk Egerben EBER 2003. július 25-augusztus 14. Háromhetes összművészeti fesztivál, mely elsősorban a hazai kortárs tánc-, színház-, képzőművészet és komolyzene legsikeresebb produkcióit mutatja be. Erlau Táncfesztivál EGER 2003. július 29-augusztus 3. Fellépnek: Szegedi Kortárs Balett, Győri Balett, Pécsi Balett, Állami Népi Együt­tes, Egri Fesztivál Balett Filmművészeti Nyári Egyetem EBER 2003. július 26-augusztus 1. Challenge-kupa SZILVÁSVÁRAD 2003. augusztus 1-3. Augusztus 1-3. között Szilvásváradon rendezik meg a Nemzetközi Lovasszövetség javaslatára létrehozott Challenge-kupa nemzetközi viadal má­sodik fordulóját. „Arany Nyíl” III. Diósgyőri Történelmi Íjászverseny MISKOLC 2003. augusztus 2-3. A Diósgyőri Vár területén és környeze­tében kizárólag tradicionális íjakkal mérhetik össze tudásukat az íjászok. XVIII. Matyóföldi Nemzetközi Néptáncfesztivál MEZŐKÖVESD 2003. augusztus 1-3. A nemzetközi néptáncfesztiválon azo­nos arányban vesznek részt Magyar- ország és Európa más népeinek együttesei. Vili. Nemzetközi Kulturális Napok BOGÁCS 2003. augusztus 1 -3. Boldogkői várjátékok BOLDOGKÖVÁRALJA 2003. augusztus 1-2. Diósgyőri Vigasságok MISKOLC-Diósgyőr 2003. augusztus 9-10. Fúvószenekarok és Mazsorettcsoportok XI. Fesztiválja MEZŐKÖVESD 2003. augusztus 8-9. VI. Lovas-, bor- és gasztronómiai verseny CSERÉPFALU 2003. augusztus 8-10. Pénteken „Étek a kemencéből, itóka a hordóból” kóstolók. „Nyitott pincék, te­le poharak, üres hordók”. III. Bükk Hegyikerékpár Maraton EGER (rajt-téli 2003. augusztus 9-10. XII. Diósgyőri Várszínházi Esték MISKOLC-Díisgyör 2003. augusztus 12-19. Határainkon túl működő magyar színhá­zak legjobb előadásai. V. Fürdöfesztivál BOGÁCS 2003. augusztus 14-17. Abaúji Rockfesztivál ENCS 2003. augusztus 15. Bormustra az egri várban EGER 2003. augusztus 15-17. Bükkaljai, egri, mátraaljai, tokaj- hegyaljai történelmi borvidékek bemu­tatkozása. Szépasszony-völgyi FESZTIVÁL EGER 2003. augusztus 15-17. Sordalok, népzene, operett a boráról hí­res barokk városban. Zempléni Művészeti Napok SÁROSPATAK ÉS 25 KÖRNYÉKBELI TELEPÜLÉS 2003. augusztus 16-23. IV. Középkori Várnapok - Diósgyőri Történelmi Forgatag MISKOLC 2003. augusztus 16-17. Testvérvárosok Fesztiválja MISKOLC 2003. augusztus 20-24. Művészegyüttesek találkozója Nyári Gyöngyfüzér GYÖNGYÖS 2003. augusztus 20-24. További rendezvények: www.nordtur.hu Borút, egészségturisztika, várak Az öt évvel ezelőtt létrejött Észak­magyarországi Regionális Idegen- forgalmi Bizottság (RIB) alapvető­en koordinációs szervezet, a többi RIB-hez hasonlóan a turisztikai ál­lamtitkár tanácsadó testületé. A jogszabályi meghatározás szerint regionális idegenforgalmi állami feladatokat lát el, nincs önálló hiva­tala. Társadalmi tisztségben dolgo­zó tagjait a régióhoz tartozó me­gyei önkormányzatok, illetőleg a turisztikai szakmai szervezetek de­legálják, elnökét és elnökhelyettes­ét a turisztikai államtitkár nevezi ki. Az Észak-magyarországi Regio­nális Idegenforgalmi Bizottság el­nöke tavaly nyártól dr. Nagy Imre, Eger polgármestere, országgyűlési képviselő (MSZP), helyettese a szintén szocialista honatya, Tompa Sándor Miskolcról. A testület mun­kaszervezetének teendőit a Ma­gyar Turizmus Rt. Észak-magyar­országi Regionális Marketing Igaz­gatósága végzi, a RIB nagy megelé­gedésére.- Ebben az évben három fő célt tűztünk ki magunk elé - mondta érdeklődésünkre Nagy Imre. - Az első a borgasztronómia felkarolá­sa, egy felső-magyarországi borút kialakítása a mátraaljai, az egri, a bükkaljai és a tokaji borvidékek érintésével. Ennek eredeti kezde­ményezője még a hegyközség volt, s most a bizottság hárommillió fo­rintot el is különített erre a feladat­ra. A program felelőse a RIB egyik Heves megyei tagja, Bíró József. Az elnök szavai szerint a másik lényeges idei teendő egy egészség­turisztikai „klaszter”, „fürt” létreho­zása, azaz az egészségturisztika szereplőinek összefogása, együtt­működve az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal. A régióban a termál- és gyógyforrások meghatározó jelentőségűek, de nem csak ezekről van szó, hanem olyan „száraz” gyógyhelyekről is, mint például a mátraderecskei mofetta. E kérdéseket az ugyancsak RIB-tag egri Korózs Lajos szocialista parlamenti képviselő koordinálja. A harmadik, egyben a legelőre- haladottabb projekt az észak-ma­gyarországi várak összefogása, amelynek részletei már nyilvános­ságra kerültek. A résztvevők az eu­rópai uniós Pályázati Előkészítő Alapra (PEA) is jelentkeztek, re­mélhetőleg sikerrel. Egyéb­ként a RIB több PEA- program kimunkálásába is bekapcsolódott. A hevesi megyeszékhely polgármestere megemlítet­te, hogy az előbbieken túl a Dunán inneni négy régió szeretné kialakítani a tiszai vízi túrák egységes rend­szerét. A koncepció egyelő­re előkészítés alatt áll. Nagy Imre szerint Észak- Magyarország hazánk egyik meghatározó turiszti­kai régiója. Eger az ország harmadik leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja, amely rendezvényeiről is is­mert, s a jövőben a konfe­renciaturizmust szintén erősíteni szeretné. De pél­dául a nógrádi falusi turiz­mus, a miskolci fesztiválprogram is egyre népszerűbb, nem beszélve Zemplénről, Sárospatakról vagy To­kajról. A régiónak önállóan kell megjelennie külföldön, elsősorban a határközeli, szlovák, cseh, len­gyel, orosz piacra koncentrálva. Ki­váló lehetőség a belföldi turizmus fejlesztése is. A turizmus válsága, világméretű csökkenése ellenére régiónkban 2002-ben is növekedett a forgalom, a legdinamikusabban Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Észak-Magyar- ország tavaly kiemelt régiónak szá­mított. A RIB, mint társadalmi szerve­zet, saját maga éves szinten mind­össze hétmillió forintból gazdálko­dik, viszont jóval komolyabb ösz- szeg, 180 millió forintos pályázati alap felett rendelkezik. Az összeg elosztására külön bírálóbizottság hivatott, amely a RIB tagjaiból és az érintett minisztériumok delegáltjai­ból áll. Tavaly még két körben, ta­vasszal és ősszel zajlott a bírálat, úgy, hogy az akkor szintén 180 mil­liós keretet a Tisza-tavi RIB együtt­működésével további 30 millió fo­rinttal sikerült kiegészíteni. Sajnos a pályázatokat kezelő kht. még ma sem zárta le a szerződéseket, a múlt évi nyertesek közül akadnak, akik mostanáig nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Nagy Imre ennek kapcsán elmondta: idén már új cég kezeli a pályázatokat. Régiónk há­rom megyéjében még januárban és februárban felhívták az érintettek fi­gyelmét a támogatási lehetőségek­re, márciusban meghirdették, ápri­lis végére lezárták az ezúttal egyfor­dulós tendert. Júniusban döntés született a pénzek felosztásáról, amelyről a napokban kapják meg a kiértesítést az igénylők. Aki a kért teljes összeget elnyerte, azzal azon­nal szerződést kötnek, más esetben - ha tehát kisebb a támogatás az igényeknél - esetleg szükség lehet a műszaki tartalom módosítására. Az elnök lapunknak kifejtette: úgy véli, az idei ősszel már a 2004-es keret terhére meg kellene hirdetni a ren­dezvények pályázatát, ezt megkí­vánja a megfelelő előkészítés. (Há­rom kategória, termékfejlesztés, rendezvény és marketing létezik.) Mint megtudtuk, a beérkezett ér­vényes 237 pályázat mintegy 80 százalékát - 188 igényt - támoga­tásra javasolta a bizottság. A leg­több pályázat Borsod-Abaúj-Zemp- lén, majd Heves megyéből érkezett, a legkevesebben Nógrádból pályáz­tak. A miniszteri jóváhagyás után a pályázatokat kezelő kht. értesíti a nyerteseket. Támogatásra számít­hat például az egri kistérség, Heves megye turisztikai információs rend­szere, az egri Park Hotelben épülő konferencia-központ, vagy a gyön­gyösi Szüreti napok, a parádi Palóc­napok, a salgótarjáni Dixieland­fesztivál, az Ipoly-völgyi Lovasnapok, a kazári Falusi Oskola. A három megyéből a tervezett beruházások, projektek összértéke 908 millió forint, az igényelt anyagi segítség 388 millió forint volt, a tá­mogatás összesen 177 millió. Eb­ből mintegy 81 millió forint (körül­belül 46 százalék) esik Borsodra, 65 millió (kb. 37 százalék) Heves megyére, 31 millió (kb. 17 száza­lék) pedig Nógrádra. A támogatá­sok többsége - mintegy 80 százalé­ka - termékfejlesztésre és rendez­vényekre szolgál, a maradék mar­ketingre _______________________^ V ilágörökségek földjén Észak-Magyarország változatos természeti és táji értékei, nemzeti park­jai, termálvizei, kulturális és népművészeti hagyományai, rendezvé­nyei, híres borai, a magyar építészet jelentős értékei - köztük a világ- örökség részévé nyilvánított Hollókő, az Aggteleki-karszt és a Tokaji Történelmi Borvidék - teszik vonzóbbá az itt-tartózkodást. Hollókőn az Ófalu 58 védett épületet magá­ban foglaló élő falumúzeuma Magyarország legnagyobb és legértékesebb, eredeti helyszí­nen meghagyott műemlékegyüttese, amely megőrizte a XV. századi faluképét. Fehér fa­lú, elbűvölően szép temploma a parasztgóti­ka jegyeit viseli magán. Az egyes épületek kü- lön-külön is érdekesek, de igazi vonzerejük a kompozíció egészének harmóniájában rejlik. A Baradla-Domica barlangrendszer nemcsak a térségnek, de hazánknak is legki­emelkedőbb barlangtani értéke, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. Az Aggteleki Nemzeti Parkban található 262 bar­langból 20 fokozottan védett. A legkülönö­sebb ezek közül a Baradla-barlang. Közép- Európa legnagyobb barlangrendszere mint­egy 25 km hosszúságú. A Tokaji Történelmi Borvidék 2002-től a Világörökség része. Tokaj természetesen el­sősorban névadója az e bor­vidéken iskolázott bornak, a szőlőtermelés nemcsak e város határának dűlőiben történik. Az 1997-es bortör­vényben meghatározott tokaj-hegyaljai borvidék te­rülete magában foglalja a legkiemelkedőbb termőhe­lyeket, melyek összesen ki­lenc település - Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrog- kisfalud, Mád, Mezőzom- bor, Rátka, Szegi, Tárcái, Tállya - közigazgatási terü­letének részét képezik, továbbá ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári-pince, Sárospa­takon a Rákóczi-pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Tolcsva Bormúze­um Pincék. A borvidék 1561 óta dokumentált Hollókő. XV. századi falukép, 58 védett épület története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a „három sátorhegy” (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszög­ön belül zajlott. Régiók és turizmus A régiók önálló turisztikai egység­ként való kezelése viszonylag új keletű a magyar turizmus történe­tében. A kormány 1997-ben kez­dett foglalkozni az idegenforgalom területi irányításának korszerűsíté­sével. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságokat (RIB-eket) 1998 ele­jén hozták létre. E testületeket az egész ország területét lefedő 9 szakmai szervezet alkotta meg. 2000. január 1-jétől megalakul­tak a Regionális Marketing Igazga­tóságok, amelyek feladatául szán­ták a régió komplex marketingjét - ide tartozik a koncepciókidolgo­zás, termékfejlesztés és menedzse­lés (kiemelten nagyobb szereppel a pályázatok elbírálásában) és a promóció. Minden régiónak ki kel­lett alakítania a saját turisztikai cselekvési programját, természete­sen igazodva az országos koncep­cióhoz, és az átalakult pályázatke­zelő rendszerben is nagyobb szere­pet kaptak. A promóciós tevékeny­ség részeként az igazgatóságoknak komoly szerepük van az informá­ció gyűjtésében és átadásában. Ki­adványaik igazodnak az új termék- és területspecifikusan elválasztott stratégiához. Nagyobb szerep ju­tott nekik a vásárok előkészítésé­ben, a külföldi megjelenésekben, valamint az összes többi bel- és külföldi marketingeszköznél. Mindezek tekintetében egyre fon­tosabbá vált a régiók közötti kom­munikáció. A fent felsoroltak szo­rosabb együttműködést eredmé­nyeztek a szakmával, a regionális, megyei, kistérségi szervezetekkel, hivatalokkal és a vállalkozókkal, hiszen interaktívvá vált a kapcso­lat. A Regionális Marketing Igazga­tóságok hatáskörébe eső kilenc tu­risztikai régió megegyezik az 1999- es RIB-átszervezések régióival. Ezeket az idegenforgalmi régiókat és illetékességeiket GM-rendelet határozza meg. Az ország 9 turisztikai régiója: 1. Budapest-Közép-Duna-vidék: Budapest, Komárom-Eszter- gom, Pest és Nógrád megye; 2. Nyugat-Dunántúl: Vas, Győr- Moson-Sopron és Zala megye; 3. Közép-Dunántúl: Fejér, Komá- rom-Esztergom és Veszprém megye; 4. Dél-Dunántúl: Baranya, Tolna és Somogy megye; 5. Észak-Magyarország: Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nóg­rád megye; 6. Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye; 7. Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye; 8. Balaton: Somogy, Veszprém, Za­la megye; 9. Tisza-tó: Jász-Nagykun­Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemp­lén, Hajdú-Bihar és Heves me­gye. A turisztikai régiók határai nem követik szorosan a régi megyeha­tárokat. Ebből adódik az, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagyobb része az észak­magyarországi régióhoz, kisebb része viszont a Tisza-tavi régióhoz tartozik, míg Nógrád megye egy része a Budapest-Közép-Duna- vidék régióhoz. A Magyar Turizmus Rt. Észak­magyarországi Regionális Marke­ting Igazgatósága három éve mű­ködik, és azóta a régió marketing­ügyeit koordinálja, erősíti, egybe­kapcsolja a régió turisztikai szerep­lőit az országos szintű turisztikai marketingszervezet munkájával. A Magyar Turizmus Rt. tevé­kenységének célja, hogy hozzájá­ruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez és ezáltal elősegít­se a Magyarországon realizálódó, belföldi és nemzetközi forgalom­ból származó turisztikai bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gaz­daságban újabb munkahelyek lét­rehozását és fenntartását, hozzájá­rul a magyar GDP kiegyensúlyo­zott növekedéséhez és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizeté­si mérlegének egyensúlyát. _____________________________A A megyehatáron túl Bár a Magyar Turizmus Rt. Észak­magyarországi Regionális Marke­ting Igazgatósága (ÉMRMI) a he­vesi megyeszékhelyen működik, nem a megyehatárok lényegesek, hanem a régiós szemlélet a fontos - vélekedett érdeklődésünkre Hidvéginé Molnár Judit igazgató. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nóg­rád megyében Heveshez hasonló­an jó a kapcsolat a megyei önkor­mányzatok idegenforgalmi szak­embereivel, s a Tourinform- irodákkal. Sőt, a kisebb települé­sek önkormányzataival is partne­rinek nevezhető a viszony. Az igazgató elmondta: a regio­nális marketingfeladatok közé tar­tozik a termékmenedzselés, azaz a meglévő és potenciális turiszti­kai termékek fejlesztése. Ide sorol­ható a promóció - vásárok, kiad­ványok koordinálása -, és a kuta­tás-fejlesztés is, természetesen a pályázati tájékoztatással, tanács­adással együtt. Régiónk idegenfor­galmi potenciálját elsősorban a változatos természeti-táji adottsá­gok, építészeti emlékek, kulturá­lis, népművészeti hagyományok, termálvizek s a különböző ren­dezvények jelentik. A külföldre szánt kiadványok megjelentetése, a kiállítások, hirdetések, study tour-ok mellett négy régió közösen fáradozik a belföldi turizmus élén­kítésén. A Budapest-Közép- dunavidéki, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi és az Észak-magyaror­szági régió ennek érdekében látni­valóik népszerűsítésére szerző­dést kötött az egyik kereskedelmi televízióval. Sok hátrányos helyze­tű település számára kiugrási lehe­tőséget jelent az idegenforgalom. Hidvéginé Molnár Judit szavai szerint ritkán fordul elő, hogy tu­risták csak úgy „beessenek” az ut­cáról az ÉMRMI egri, Kis Dobó té­ri irodájába. Persze ha valaki igényli, szívesen segítenek, de ál­cában nem keverik össze őket a Tourinform-mal. Jellemzőbb az, hogy tudatosan keresik az igazga­tóságot a központi és régiós pályá­zatok felől érdeklődő vállalkozók, a turisztikai adatbázist megismer­ni kívánó befektetők. Kedvelt a www.nordtur.hu címen található, folyamatosan frissített internetes honlap is. A beépített számláló- rendszer szerint az utóbbi időben huszonhét országból tájékozód­tak felőlük. ____________________________A D r. Nagy Imre, Eger polgármestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents