Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-26 / 173. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. Július 26., szombat Sziréna Beázott pincék Sokasodó nyugdíjas vállalkozók Heves megye * Egy felsőtárkányi lakos tett felje­lentést, akinek Egerben, a Klapka utcában a lezártt Mitsubishi te­repjárója ablaküvegét vasoszlop­pal betörték. A kár 400 ezer forint. * Bátorban, az Eger Erdő Rt. erdőrészében ismeretlenek kiter­meltek és eltulajdonítottak 56,53 köbméter tölgyfát. Csaknem fél­millió forintos kárt okoztak. * A Mátraszentimre-Bagoly- irtás közötti úton feltörtek egy Opelt. A járműből készpénzt, mobeltelefont, erősítőt, CD-leját- szót vittek el. A kár több mint 200 ezer forint. * A villámlással és dörgéssel kí­sért tegnap délelőtti tartós esőzés hatására többször is riasztották a tűzoltókat Eger északi részébe, a pásztorvölgyi házakhoz. Ezek nagy részét ugyanis elöntötte a közeli dombokról lezúdult víz. A tűzoltóknak köszönhetően gyor­san kiszivattyúzták a vizet az el- árasztott pincékből. ______ ■ ( Folytatás az 1. oldalról) Ezt támasztják alá a Heves Megyei Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai is. Térségünkre egyébként is igaz, hogy az országos átlaghoz viszonyítva magas a nyugdíjasok aránya. Jelenleg a 72.400 hatvan­éves és ennél idősebb lakos a né­pesség 22 százalékát teszi ki. A 2002. január 1-jei adatok szerint az öregedési index 137 (az orszá­gos 126). A megyén belül kistér­ségenként is jelentősek az eltéré­sek. Az időskorúak részesedése a pétervásárai kistérségben kiugró­an magas, míg az egriben lénye­gesen kisebb a megyei átlagnál. Az elmúlt években folyamato­san emelkedett a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesü­lők aránya. A megyében 2002 elején a népesség egyharmada ré­szesült ilyenben. Az 1960. évi népszámláláshoz képest a szá­muk közel 9-szeresére emelkedett. Tavaly januárban a megyében 107 ezer 888 ember részesült nyugdíj­ban, illetve ilyen jellegű ellátás­ban. Közülük 65 százalék kapott öregségi nyugdíjat, 16 százalé­kuknak korhatár alatti rokkant­sági nyugdíjat folyósítanak. Beszédes adat, hogy a nyugdíj­ban részesülők száma 1999-től évről évre csökkent, és tavaly ja­nuárban 2,8 százalékkal (3056 fő­vel) volt kevesebb, mint három éve. Ezen belül korhatár alatti pénzzel — érték el, még ma is dol­gozhatnának, s feltehetően sokan dolgoznak is, csak épp a közter­hek fizetése alól menekítették ki magukat. Ezzel szemben a sző­kébb környezetemben is ismerek olyan embert, akinél súlyos be­tegsége miatt régóta indokolt len­ne a pihenés, ám még ma is robo­tol, mert tisztességtelennek és szégyenletesnek tartja, hogy öt­Növekvő arányok Érdekes adat, hogy a megyében 2001 végén 14.623 egyéni vállal­kozás működött. Az egyéni vállalkozók 17 százaléka volt nyugdíjas, számuk két év alatt 46 százalékkal emelkedett, arányuk 5 százalék- ponttal nagyobb, mint 1999-ben. rokkantsági nyugdíjat közel 11 százalékkal, árvaellátást 2 száza­lékkal kaptak többen. A KSH adatai is megerősítik, hogy nagyon sok „korhatár alat­ti”, tehát még munkaképes korú ember választja az inaktív járadé­kosok útját. Akik ezt csalás útján - 100-200 ezer forintos csúszó­venévesen a társadalom nyakán élősködjön. Igazságosabb és ellenőrizhe­tőbb rendszer kellene azért is, hogy a valóban beteg emberek ne érezzék kínosan magukat, ha a fel-felröppenő visszaélésekről, sorozatos csalásokról hallanak. BARTA KATALIN A valódi betegek kárára csalnak... Miskolcon és Baján vettek őrizetbe orvosokat, akiket azzal gyanúsítottak, hogy ke­nőpénz ellenében minősítettek rokkantnak és százalékoltak le egészséges embe­reket. A hír meglepte az embereket, hiszen olyan jelenségről van sző, amely évek óta folyik az országban következmények nélkül. A megyénkben élőktől azt kér­deztük, miként vélekednek a történtekről. Heves megye Gecse István, Eger:- Nincs ebben semmi meglepő, sajnos. Kis hazánkban olyan mértékben elharapó­dzott a korrupció, hogy ezek ^ j a csalások szinte eltörpülnek ■MÉHKÍ|yÉ a többi mellett. Korábban re- pülőtisztként dolgoztam, és * '''' 1 sokszor alkalmam volt befo­,yásos körökben megfordul- uitfl ni. A szemem láttára folytak ljj n korrupciós ügyletek. A leg- szomorúbb, hogy az átlag­ember, akinek nincsenek kapcsolatai, ismerősei „ott fent”, képtelen a saját erejéből és tudásából boldogulni ebben az országban. Lipovniczky István, Ostoros:- Bizonyára előfordult több ilyen eset is, de úgy gondolom, az or­vostársadalom többsége tisztességesen végzi a dolgát, ezért általánosí­tani veszélyes lenne egy­két ilyen korrupt törté­netből. Az is tény, hogy a tömeges munkanélkü­liség miatt nagyon so­kan kénytelenek voltak ezt az utat választani, mivel a társadalom nem kínált más lehetőséget a megélhetésre. Moldován Mária, Demjén:- Mélységesen elítélem ezt a fajta csalást. Nemcsak azért, mert ez erkölcstelen, hanem azért is, mert azok az igazán beteg emberek, akiket valóban le kellene százalékolni, nem tud­nak mélyen a zsebükbe nyúlni, hogy megfizes­sék a kenőpénzt. Nekik hónapokon át kell har­colniuk azért, hogy a já­radékosok körébe beke­rülhessenek. Boríték nélkül azonban szinte esélytelenek. Varró Mónika, Balaton:- Szomorú, hogy ilyesmi előfordulhat. .Azt hiszem, mindenkinek megvan a véleménye erről a jelenségről. Azt is mindan­nyian tudjuk, hogy a leszá­zalékoltak közül sokanma is munkaképesek. Ez a csalás- sorozat évek óta folyik az or­szágban, csak bizonyítani nehéz. Valamit mégis tenni kell ellene, hogy a tisztessé­ges emberek ne érezzék magukat kényel­metlenül. (BARTA) Bezárt a fotósok tábora Eger Jó hangulatban fejeződött be a Megyei Művelődési Központ egy hétig tartó Fotóművészeti Alkotó­tábora. A gazdag programot ma­ga a hangulatos helyszín tetőzte be, ugyanis pincékbe vezetett az utolsó szervezett alkotói séta, s a munkát értékelő beszélgetése­ket, a tábortűzzel gazdagított vacsorát is a Szépasszony-völgy- ben rendezték. Bimbó Zoltán, Demeter Pál és Molnár István Géza házigazda­ként is elégedett lehet, mert si­került minden tervezett progra­mot megvalósítani, a fotózás műhelytitkait felvillantani a résztvevők számára. Bemutatko­zási lehetőséget is bőven kínál­tak, s a fotóművészet számos je­les képviselőivel folytathattak eszmecserét. Rengeteg érdeklő­dőt vonzott a nagyszerű pillana­tokat visszaidéző jubileumi kiál­lítás. Az egri Fotóművészeti Alkotó­táborban tegnap délután tartot­ták a hivatalos táborzárást. ■ KOVÁCS JÁNOS Ki fizeti a révész? A nyár heves, mondanák derék univer­zális politikusaink. Most egy brókert űznek lázasan az igazságnak hű szolgái. Aki Bécsnek büszke várában rostokolva még nem tudja pontosan, hogy neki miről nem kell majd tud­nia. Még nem mondták meg neki. De ez majd csak a szokásos hazai vizsgálatok után derülhet ki, vagyis az ügyek döntő többségéhez hasonlóan semmikor. S a politika is betette mocs­kos mancsát az üzletbe, hogy az egykori legendás titokminisz­tert idézzem, némi haszon fejében, kis nyereségért (százalék- pontokat orrontva) a konkurens pártfelek egymást bűnözőzik le serényen. Jól áll nekik. Miközben egy huszadrangú szélhámos, egy pitiáner pénz­ügyi csaló neve forog a felszínen, a háttérben álló nevekről még mindig nem tudni semmit, vagy csak sejtéseink lehetnek, hogy kik használták föl saját céljaikra a pénzforgató embert, a pénzmosó futárt. Kik a nevük elhallgatását kérők? Kik voltak a fő haszonhú­zók és mozgatók? Kik éltek, élhettek az alkalommal, a közve­títő ember felülről támogatott ügyeskedésével? Sokan vannak. A gazdaság, a közélet, a politika, a média és a társadalom fel­ső köreiből vélhetően igen sokan vették igénybe a szolgálata­it. És sokan tudhattak valamit a machinációkról a bűnözés el­leni hatóságoknál, az ellenőrzési és felügyeleti szerveknél is. Tehát sokaknak igen-igen nyomós érdekük fűződik a csa­ló külföldre távozásához, távol tartásához. Hogy ne „énekel­jen” túl sokat, vagy csak a megadott kotta szerint. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ meggyanúsított és fel­mentett vezetője zavarosan azzal védekezik, hogy politikai okok miatt folyik ellene eljárás. Nem azért, mert törvénytelen dolgot művelt. A forgatókönyv jó ismert, ha szorul a hurok, hi­vatkozz politikai üldöztetésre. Az ügy szereplőit, kárvallottjai­nak többségét pedig nem kell sajnálni. Kárpótolják majd busá­san magukat egyéb bennfentes üzletekkel. A kár mindig az ál­lamot éri, a közösséget, a tisztességet és a jóhiszeműséget. Va­gyis mindannyiunkat. S végül elárulom, ki fizeti a révészt. Ki fizet a mások fuvar­jáért. A révészt mi fizetjük. Mint mindig. Nyitott kapuk döngetése A hallgatóhoz méltatlan viselkedés büntethető Hétfői lapszámunkban Lakás­kiadók vámszedői című írá­sunk egyes, albérletben lakó főiskolások nyugdíjas főbér­lőkkel kapcsolatos visszaélé­seiről szólt. Ennek kapcsán tudatta véleményét dr. Kozári József, aki az Eszterházy Ká­roly Főiskola hallgatói fegyel­mi bizottságának elnöke. ____________ Eger __ Sa jnos, a főiskola közel tízezer hallgatója között is akadnak olya­nok - hangsúlyozta dr. Kozári Jó­zsef-, akik nem tisztelik a szabá­lyokat, bár az intézmény hírnevét nem ezzel mérik, mint ahogy egy egri születésű szabályszegő sem a várost minősíti. Emlékezzünk csak, milyen rosszul esett Ausztri­ában több helyen is olvasni a nagy betűs magyar nyelvű felírást az üz­letek ajtaján: „Magyarok, nem lop­jatok!”. Néhány renitens honfitár­sunk nem minősíthet valamennyi­ünket, bár kétségtelen, tevékeny­ségük nem vet jó fényt ránk. A fegyelmi testület elnöke sze­rint az Eszterházy Károly Főiskola sem örül, ha hallgatója renitens módon viselkedik az intézmény fa­lain kívül, s amennyiben jogi alap­ja van, természetesen szankcionál­ja a szabályszegést. Ezt szolgálja a hallgatói fegyelmi bizottság, amely szigorúan számon kéri a Felsőok­tatási Törvény, illetve a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat paragrafusainak megsértését. — E szabályok között szerepel - folytatta Kozári József - a hall­gatóhoz méltatlan magatartás is, amely akár az intézményből való kizárással is büntethető. Tudvalevő, hogy természetesen csak azok a szabályszegések szankcionálhatók, amelyek az in­tézmény tudomására jutnak. Ilyen esetekben azonban már születtek hallgatók ellen elmarasztaló dön­tések főbérlők feljelentése alapján. — Minden bizonyított, hallgató­hoz méltatlan magatanás számít­hat a fegyelmi bizottság elmarasz­taló döntésére, bár biztosak va­gyunk benne, hogy diákjaink többségét nem ez a Damoklész- kard tart vissza a szabályszegés­től. Szuromi Rita óhaja a szankcio­nálásról tehát nyitott kapukat dön­get — zárta mondandóját a bizott- ság munkájának irányítója, i-yi Politológus müezzin: Európa hangja? (Folytatás az 1. oldalról) Maga az imára szólítás alig két per­cig tart, sokkal rövidebb ideig, míg a toronyba való felkapaszkodás és le- jövetel procedúrája.- Azt az első szóra lehetett érez­ni, hogy bár kitűnően beszéli a nyel­vünket, de nem anyanyelve a ma­gyar...- Török vagyok. Törökországból jöttem ide tanulni öt évvel ezelőtt. Most utolsó éves vagyok az ELTE jo­gi karán, politológus szakon.- Mik a további tervei, részmun­kaidős müezzinként feltehetően nem halmozzák el állásajánlatokkal...- Azért jöttem ide, hogy tanuljak, elsősorban a politológia, azon belül az európai kérdések érdekeltek. Erre nagyon jó tapasztalati terepet nyúj­tott Magyarország. Ha jövőre vég­zek, itt szeretnék maradni, de amennyiben nem kapok megfelelő ajánlatot, úgy a hazámban, Törökor­szágban kívánok dolgozni, hasonló területen, az európai ügyekben a közigazgatásban, hivatalban vagy nagykövetségen.- Netán gyakorló politikus soha nem akar véletlenül se lenni?- Nem, az semmi esetre sem.- Mi indokolja ezt a kategorikus választ és feszes elzárkózást, tán csak nem a nálunk az elmúlt évek so­rán tapasztaltak, a magyar politiku­sok példája?- Nem feltétlenül. Ami itt megy, nagyjából az van az egész világban is. És ez számomra nem túl vonzó. Mármint ahhoz, hogy magam is gya­korló politikus legyek.- Hogyan látja külföldiként a ma­gyar valóságot, a közéletet, s hogy könnyítésként egy vonzóbb témát is idekapcsoljunk, a magyar nőket?- Magyarország nagyon jó hely, nagyon kedves emberekkel, a köz­élet, hát az olyan, ami nemzetközi­leg még nem nagyon lóg ki a sorból. A munkaintenzitással, a teljesít­ménnyel, a lustasággal akad még ugyan itt némi gond, ezt az üzletem­berek is mondják. Néha túl sokat isznak munka közben vagy helyett is. És ha a magyar fiatalok nem ápol­ják a saját kultúrájukat és hagyomá­nyukat, akkor szerintem Magyaror­szág elveszett. Ha ezt nem teszik, föl­adják, amire vannak jelek, akkor az országnak ilyen értelemben csak öt éve van hátra. Ez egy kicsit lesújtó vélemény lehet, de minden ország jövője a fiatalok kezében van.- Azt hiszem, mégis inkább tér­jünk rá a hölgyekre...- A magyar lányok, a magyar nők egyszerűen fantasztikusak, gyönyö­rűek és okosak. Ezt nem csak azért mondom, mivel a magyar barátnőm is jövőre végez a jogi karon, és utána szeretnénk összeházasodni. Végezetül e sorok írója csak ab­ban reménykedik, hogy a kulturális sokszínűség, a tolerancia, egymás elfogadása jegyében - amire példa az egri fesztivál - a kultúrák, vallá­sok, népek és szokások békés egy­más mellett élése valósul meg nem csak az egykori török hódoltság te­rületén, hanem a tágabb kontinen­sen és a muzulmánok lakta Közel- Keleten is. Mellesleg: az Európai Unió különböző fórumain komoly vita és egyet nem értés van arról, hogy mikor kezdődhetnek Törökor­szággal a csatlakozási tárgyalások, lehetséges-e egy közel hetvenmilli- ós, döntően ázsiai muzulmán állam integrálása. A tervezetek, hitegeté­sek 2013 utáni csatlakozási céldá­tumról szólnak... ikji

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents