Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-23 / 170. szám

6. OLDAL KISKÖRE KISKÖRE Polgármester: Szén József Alpolgármester: Berényi József Jegyző: Oláh Jánosné A képviselő-testület tagjai: Bódi Sándor, Farkas Antal, Hajdú Péter, Kovács Márton, Pelyhe Istvánné, Lipták Pál,Lóié Jeremiás, Németh Mihályné, Pócs János, Szabó Albertné. Cigány kisebbségi önkormányzat: Elnök: Farkas Antal. Tagjai: Kalmár Zoltán, Kürtiné Nagy Edit, Lukács Ernő, Simoncsics László. A községháza címe: Kisköre, Széchenyi út 24. Telefonszám: 36/358-207, 358-463, 358-311, 558-020 E-mail: koreonk@axelero.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8-12 óra között Kedd, csütörtök: 8-16 óra között Szerda, péntek: nincs ügyfélfogadás Lakosság száma: 3215 fő 0-3 év között: 158 fő 4-5 év között: 63 fő 6-14 év között: 395 fő 15-18 év között: 172 fő 19-62 év között: 1894 fő 63 év fölött: 533 fő Közérdekű telefonszámok: • Vásárhelyi Pál Általános Iskola: 358-213 • Óv-lak Óvoda: 358-211 • Orvosi Rendelő: 358-711, 358-124 • Védőnői szolgálat: 358-505 • Gyógyszertár: 358-008 • Jászárokszállás és Vidéke Takarékszövetkezet: 558-043 • Tamaméra és Vidéke Takarékszövetkezet: 558-055 • Posta: 358-131 • Intézményi étkeztetés: 358-154 Civilszervezetek • Sportegyesület • Dózsa Horgászegyesület • Idegenforgalmi Egyesület • Kiskörei Motorosok Baráti Egyesület • Egészségügyi Infrastruktúra Gép és Műszer Közalapítvány • Kisköre és Régiója Felemelkedéséért Alapítvány • Magyar Vöröskereszt • Máltai Szeretetszolgálat Ősz Idő Klub • Kisköre Nagyközségi Polgárőr Egyesület • Tisza-tó Biztonságáért Alapítvány • Kisköre Tourinform Iroda • Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás • Tisza-tó Térségfejlesztési Tanács • Erdőbirtokossági Társulat Térségi szerepvállaló település Rí /v A település látképe már városias formát mutat. A hivatalos rang azonban még várat magára Én lepődtem meg a legjobban, amikor öt évvel ezelőtt, éjfél után megkaptam a hírt: jöjjek azonnal, mert megválasztottak polgármester­nek — meséli Szén József. — Azóta természe­tesen sok minden változott. De a tenni akará­sunk, a falu érdekeinek szem előtt tartása ugyanaz maradt. A település vezetője második ciklusát tölti. Az­óta számos látványos eredményt sikerült elérni, és még mindig vannak olyanok, amelyek megva­lósulására várni kell. Ilyen a termálvíz hasznosí­tása, amelyet az előző vezetés eladott, s azóta is zajlik a per, amelyben a település próbál­ná a tulajdonjogot visszasze­rezni, lévén annak megnyitá­sa és a forrás hasznosítása egész évben biztos turistacsa­logató lenne.- Ciklusprogramunkban csak megvalósítható dolgokat ígértünk — mondja Szén József polgármester. - Rendszeresen tartunk lakossági fórumokat, és a hivatal működésében is a lakosságbarát szemléle­tet tartom előtérben. Ebben a ciklusban kiemelt fi­gyelmet kell fordítanunk az uniós csatlakozás hoz­ta változásokra és a követelményrendszer elsajátí­tására. Az intézményeinknél nem csak a működte­tést, de a folyamatos fejlesztést is fontosnak tart­juk. Nem mondtunk le arról, hogy Kiskörén egy mentőállomás kialakítását segítsük és koordinál­juk, és az egészségügyi alapellátást is fejlesszük. A településen élő idősekről gondoskodunk. Ennek a ciklusnak az egyik nagy feladata éppen az idősek­hez kapcsolódik: szeretnénk felújítani az öregek napközi otthonát, másik hasonló nagy munkánk pedig a legkisebbekhez irányulna, ugyanis az óvo­dában is épületbővítést terveztünk. Jelentős változásokat szeretnénk az iskolában is elérni. Tervezzük a 9. és 10. osztály beindítását, és ehhez feltételeket kell biztosítanunk. Tovább csinosítjuk a Fő teret, folyamatosan figyelünk az utcakép rendben tartására. Ehhez kapcsolódnak az utak és járdák rendszeres karbantartási mun­kálatai. Mivel az idei érkezők igénylik a sportolá­si lehetőséget, ezért gondolkodunk egy lovaspálya kialakításában éppúgy, mint a tavon egy evezőpálya megvalósításában. A település másik nagy vállalása a volt mozi épületének korszerűsítése. Ide egy olyan kulturá­lis centrumot álmodtak meg, amely az éves szó­rakoztató rendezvényeknek éppúgy helyet adna, mint ahogy már megfelelne a konferencia-turiz­mus igényeinek is. — Térségi feladatvállalásban gondolkodunk, hi­szen tudjuk, Kisköre már rég túlnőtte határait - zárja Szén József. - Ezért is célozzuk meg min­den évben a városi rangot, hiszen vonzáskörze­tünk, a velünk szemben támasztott igények miatt nem túlzó ez a kívánság. Mindenki kedvelt intézménye Kevés könyvtár büszkélkedhet az­zal, hogy a falu legkisebbjei épp­úgy rendszeres látogatóik közé tartoznak, mint a legidősebbek. Márpedig a helyi könyvtárat - amelyet 1960-ban mint Nép- köny\rtárat alapítottak — szinte minden körei látogatja. — Jelenleg két funkciót tölt be intézményünk — meséli Patkó Istvánné könyvtáros —, részint közművelődési feladatokat lá­tunk el, részint könyvtári funkci­óknak felelünk meg. Azt szoktam mondani, hogy az orvosi rendelőn kívül ez az a hely, amelyet minden kiskörei lakos felkeres. Az általá­nos iskolával nagyon jó a kapcso­latunk, a tanulóig megtanulják ke­zelni a könyvtárat, és szakórákat is gyakran tartanak itt. Ez a foko­zott érdeklődés nem véletlen, hi­szen már az óvoda nagycsoportjá­ban is eljönnek ide a gyermekek, hogy megis­merkedhesse­nek a könyvek birodalmával. A gimnazisták, főiskolások, egyetemisták ugyancsak használják a könyvtárat szakkönyvek kölcsönzésére. Jó az állományunk, a hallgatók itt gyak­rabban hozzájutnak a keresett könyvhöz, mint a felsőoktatási in­tézményben, amely értelemszerű­en zsúfoltabb. Patkó Istvánné kiemeli: na­gyon jó a kapcsolatuk az önkor­mányzattal, amely ügyel arra, hogy ne szenvedjenek pénzhi­ányban beszerzésekkor. így évről évre jelentősen gyarapszik az ál­lomány. A könyvtár rendelkezik inter­netes kapcsolattal, 17 féle folyó­iratot, illetve napilapot járatnak. Egy-egy ilyen intézmény eseté­ben beszédesek lehetnek a szá­mok is. íme: a könyvállomány 14 ezer, az évente kölcsönzött köny­vek száma 15 ezer. Átlagosan na­pi 30 olvasó fordul meg a könyv­tárban. Ezek az adatok pedig egy háromezres lélekszámú település esetében mindennél többet mon­danak. ■ 2003. Július 23., szerda Hatszáznyolcvan év Hamarosan alapításának 680. év­fordulójának megünneplésére ké­szül a település. A település első írásos említése 1323-ból szárma­zik, Kure névalakban. Az elneve­zés többször változott: 1332-ben Kerey néven templomos helyként említik, 1424-ben Kyiure néven népes birtokként szerepel. A XV. században a Rozgonyiak és a Palóczyak birtoka, amelynek fér­fitagjai a mohácsi csatában eles­tek. A török idők alatt Dobó- és Báthory-birtok a település. A XVII. században is hasonló neves családok birtokrészei fek­szenek itt. Előbb a Rákóczi-csalá- dé, később a velük rokonságban álló Török- és Fáy-családoké. Bécs ostromakor azonban feldúl­ják a falut, lakói védelem remé­nyében Ónodra menekülnek. A birtokjog 1728-tól az Egri Püspök­ségé lett. Ekkor vették vissza a re­formátusoktól a templomot, s épí­tették meg a jelenlegi római kato­likus kegy helyet. Az itt élő emberek létét lénye­gesen meghatározza a Tisza kö­zelsége. A földművelés mellett je­lentős szerep jutott a halászat­nak, az utóbbi harminc évben pe­dig a tó adta idegenforgalmi lehe­tőségeknek. A Tisza-tó ugyanis Európa természetileg egyedülálló értéke. Szigetei, madár- és nö­vényvilága páratlan kincse az or­szágnak. Az idén hármas ünnepre emlé­keznek augusztus közepén. A te­lepülés 680 éves évfordulója mel­lett 25 éves lesz a Tisza-tó, és 30 éves évfordulóra készül a Vízlép­cső és Öntözőrendszer, amelyet ilyenformán 1973-ban adtak át. A legnagyobb vízerőmű A közelmúltban ünnepelték a Ti­sza II. Vízlépcső 30 éves évfordu­lóját, melynek kapcsolódó beru­házásaként épült a Tisza folyó 403,2 f.km-es szelvényében, a Ti­sza jobb partján, Kisköre határá­ban a Kiskörei Vízerőmű — mond­ta Berényi József. Az erőmű földmunkálatai 1968-ban kezdődtek, míg techno­lógiai szerelése, üzembe helyezé­se az 1971-74-es években folyt. A négy turbina-generátor egység próbaüzeme 1974 decemberében fejeződött be, az erőmű átadására 1975. évben került sor, s azóta hasznosítja a Tisza folyó megúju­ló vízenergiáját a villamos energia termelésére. Az erőműben 4 db csőturbina- generátor egység termeli a villa­mos energiát, melyek együttes ka­pacitása 28 MW. A termelt villa­mos energia 20 kV-os, illetve 120 kV-os feszültségszintű hálózatok­ba kerül. Az erőmű 20 kV-on 9 db, 120 kV-on 2 db távvezetéken ke­resztül kapcsolódik az országos villamosenergia-rendszerhez, il­letve vesz részt a térség villamos- energia-ellátásában. Az erőmű évente átlagosan 85-90 millió kWh villamos energiát termel, turbina-generátor egységei 5-6 ezer órát üzemelnek. A Kiskörei Vízerőmű üzembe helyezését követően a Tiszai Erő­mű Vállalat telephelyeként üze­melt, míg 1996. augusztus l-jétől a tiszalöki székhelyű, 100%-ban, tartós állami tulajdonban lévő Tiszavíz Vízerőmű Kft. üzemelte­ti. Ez a társaság üzemelteti még a 11,4 MW kapacitású Tiszalöki Vízerőművet is, így a közel 40 MW összesített beépített teljesítő- képességgel az ország legnagyobb vízerőművi társasága. Az erőmű fő tevékenysége, hogy a Tisza fo­lyó megújuló energiájából a lehe­tő legjobb hatásfokkal, környezet- barát módon villamos energiát termeljen és azt elossza. A társaság fő tevékenysége so­rán a technológiai berendezései­nek karbantartása, felújítása mel­lett jelentős fontosságot tulajdonít annak, hogy jó kapcsolatot ápoljon szűkebb környezetével, ezen belül a vízügyi szervezetekkel, az önkor­mányzatokkal, a helyi hatósági környezettel, a széles körű lakos­sággal. A társaság alapításának dá­tuma 1996. augusztus 1-je, amely jelentős dátum a Kiskörei Vízerő­mű életében is. A korábbi mosto­hább sorshoz képest lehetőség nyílt arra, hogy a berendezések karbantartottsági szintje, ezzel üzembiztonsága növekedjen. Sípos Zoltán Feketéné Perge Veronika VÁLLALKOZÓ ÓVODAVEZETŐ Forgács István Tourinform-vezető- Földrajzilag kedvező helyzet­ben vagyunk, és ennek élvezzük is az előnyeit. Mégis azt mon­dom, hogy ezeket az elő­nyöket a mos­taninál jobban ki kell használ­ni. Nem pa­naszkodunk a Tisza-tó láto­gatottságára, de úgy érzem, aki az idegenforgalomban dolgo­zik, az sosem lehet elégedett. Most hallottam, hogy ismét nem sikerült a várossá válás. Úgy gon­dolom, nem szabad feladni, újra kell gondolni, mi az, ami miatt nem sikerült, és ismét neki kell rugaszkodnunk. Az idegenforga­lomban vállalt munka mindig olyan, aminek az eredménye ké­sőbb érik be. Ehhez türelem kell, s tudni kell kivárni.- Azt szeretném, ha az idegenfor­galmunk olyan lenne, mint a ki­lencvenes évek elején, és legalább annyi német és osztrák ven­dég üdülne a tóparton, mint akkor. Mostan­ság inkább az jellemző, hogy a családok egy-egy hétvé­gét töltenek itt, akkor viszont egész hetekre ér­keztek. Ennek előnyeit pedig érezhették mindazok, akik a tele­pülésen vendéglátással foglalkoz­tak. A strand és a pavilonsor na­gyon szép, most már csak az a vá­gyam, hogy a termálvizünket is megfelelően tudjuk hasznosítani. Az áttörés lehetne a település éle­tében, hiszen akkor az év 365 napján tudnánk fogadni pihenni vágyókat.- Az elkövetkezendő időszakban intézményünk nem csak külsősé­geiben újul meg, hanem szakmai munkájában is. Az óvo­dánknak na­gyon jó a szak­ember-ellátott­sága, sok a fel­sőfokú vég­zettségű dol­gozónk, és fej­lesztőpedagó­gusunk is van. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert mint a ki­sebb települések zömére, úgy ránk is jellemző, hogy sok az in­gerszegény környezetből érkező gyermek, akire nagyon oda kell fi­gyelni. Amennyiben sikerrel járna az önkormányzat munkahely-te­remtési szándéka, annak a kedve­ző hatásait mi is éreznénk, hiszen a családokban kiegyensúlyozot­tabb gyermekeket nevelnének. Kovács Márton ISKOLAIGAZGATÓ- Sokat szépült, változott a tele­pülés az utóbbi években. S ez nem csupán az üdülőövezetre vo­natkozik, ha­nem a falu központi ré­szeire is. Egy kis odafigye­léssel, tenni akarással cso­dákat lehet művelni, gon­dolok itt a ren­dezett portákra, előkertekre, utca­képre. Olyan emberek élnek eb­ben a faluban, akik tényleg saját­juknak érzik azt, s még egy picit több törődéssel tényleg gyönyörű településsé válhat Kisköre. Fon­tosnak tartom, hogy az önkor­mányzat áldoz az oktatásra, hi­szen a jövő generációja mégis­csak az általános iskolában for­málódik. Egy jól felkészült, igé­nyes csapattal dolgozhatok. Horváth Lajos VÁLLALKOZÓ- A településünk földrajzi adott­ságai páratlanok, a töretlen fejlő­dés ebből is adódik. Úgy gondo­lom, hogy túl sokat változtat­ni már nem le­het és nem is érdemes, mivel Kiskörének megvan a kiala­kult és elfoga­dott arculata. Az idegenfor­galmunkkal elégedett vagyok, az utóbbi években egyenletes a ven­dégforgalom. Talán a termálkút hasznosítása adhatna még len­dületet a turisztikának, hiszen akkor egész évben jönnének pi­henni vágyók. Az idegenforga­lom mellett folyamatosan kell azért figyelni az utak, járdák álla­potára is, ám tudjuk, ennek üte­me mindig a pénzügyi lehetősé­gektől függ. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT?

Next

/
Thumbnails
Contents