Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-21 / 168. szám

8. OLDAL ABA SÁR 2003. JÚLIUS 21., HÉTFŐ ABASÁR Polgármester: dr. Lénártné Benei Anikó Alpolgármester: Petes Imréné Jegyző: dr. Kovács Krisztina A képviselő-testület tagjai: Bokros János, Czáka Andrásné, Dobróka László, Előházi Ferenc, Misi Kálmán, Fiadványi Károly, Répa József, dr. Szűrszabó Gusztáv, Torma Józsefné, Tuba György. Községháza címe: 3261 Abasár, Fő tér 1. Tel.: 37/560-030; 560031 fax: 37/360-011 Lakosság száma: 3204 fő, 0-3 éves: 94 fő 4-5 éves: 51 fő 6-14 éves: 275 fő 15-18 éves: 125 fő 19-62 éves: 1926 fő 62 fölött: 733 fő Vállalkozások száma: 250 Helyi adók: • Gépjármű súlyadó: 8 Ft/kg 1200 kg-ig, efölött 10 Ft/kg • Iparűzési adó: 1,6% • Idegenforgalmi adó: 100 Ft/éjszaka • Magánszemélyek kommunális adója: 6000 Ft/lakóház/év, 3000 Ft/telek/év Közérdekű telefonszámok: • Általános Iskola 37/360057 • Óvoda 37/360039 • I. sz. orvosi rendelő 37/360045 • II. sz. orvosi rendelő 37/360032 Civilszervezetek: • Ciróka Gyermek Tánccsoport • Tekeres Sportkör • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Aba Sámuel Népdalkor • Abasári Jövő Nemzedékért Alapítvány • Abasári Múzeum úti Óvodásokért Alapítvány • Szent Fülöp Alapítvány az Abasári idősekért Jeles napok: • Május vége: Történelmi emléknap - katona- és bordal-fesztivál • Június 29.: Péter-Pál-napi búcsú A település története: Területén bronzkori település- nyomokra bukkantak. A hon­foglalás után az Aba nemzet­ség birtoka volt. Aba Sámuel a hagyomány szerint 1042-ben ezen a helyen bencés monos­tort és apátságot alapított. El­ső írásos emjjtése 1261-ből származik, Saar alakban. A tö­rök időkben elnéptelenedett, 1689-től ismét lakott. 1903-ig Sár néven szerepel, ekkor ve­szi fel a történelmi Aba nevet. A szomszédos Pálosvörös- marttal 1950 óta alkot egy te­lepülést. Vendégváró ősi település Szeretnénk végre befejezni, az emberek megelégedésére műkö­dőképessé tenni a szennyvízcsa­torna-hálózatot, ami 1994 óta épül. Már ebből is kitűnik, hogy akadtak vele problémák, ám úgy vélem, hamarosan megoldódnak a bajok a gyakorlatban is. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a beruházást már jó ideje „készre jelentették” - veti fel a község mindennapjait és anyagi lehető­ségeit is leginkább befolyásoló témát dr. Lénártné Benei Anikó polgármester. A másik, ugyancsak az előző vezetés által megkezdett beruhá­zás befejezése is a jelenlegi kép­viselő-testületre vár, nevezetesen a nyugdíjas otthon működésének elindítása. A műszaki átadás már megtörtént, ám a helyi igé­nyek azt mutatják, hogy koránt­sem bérlakások­ra, sokkal inkább szociális alapellá­tást nyújtó apart­man jellegű nyug­díjas-otthonra van szükség. A pol­gármester reméli, hogy nem lesz akadálya a jelen­tős állami támogatással felépült létesítmény funkcióváltásának.- Szeretnénk a magunk eszkö­zeivel elősegíteni a településen a civil élet megerősödését - tereli a szót egy másik fontos területre a polgármester -, felkarolni mind­azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közös­ség hasznát szolgálják. Távlati célként megfo­galmazódott - sőt el is készült a tanulmányterv - egy sport- és szabadidőközpont kialakítása, ami egyben a civil élet megfelelő színterét is al­kotná. A projekt megvalósításához a térség or­szággyűlési képviselője, dr. Magda Sándor is segítséget ígért. A község vezetője azt is hangsúlyozza: az idegenforgalomban, s ezen belül is a borturiz­musban rejlő lehetőségek kiaknázása adja a jö­FOTÓ: SUHJ vőre vonatkozó elképzeléseik gerincét. Azt sem feledve, sok esetben a település ereje és el­szántsága kevés: kizárólag a környező falvak­kal összefogva remélhető eredmény. Mint végül hozzáfűzi: bár a távlati gondolkodást nem sza­bad háttérbe szorítani, a talán kevésbé nagy­szabású, ám a mindennapokat meghatározó feladatokra legalább annyira összpontosítani kell. Ennek jegyében „rövid távon” elsőként az utakat és a járdákat szeretnék rendbe tenni. Az uniós pénzeket is kezelnék Elsősorban a falu gazdasági életé­nek stabilitását szeretném látni, ami nem meglepő annak tudatá­ban, hogy évek óta likviditási gondokkal küzdünk - mondja dr. Szűrszabó Gusztáv, az önkor­mányzat pénzügyi bizottságá­nak vezetője, aki harmadik cik­lusát tölti képviselőként. Mint hozzáteszi: minden fejlesztés­nek, minden vezetési lépésnek arra kell irányulnia, hogy a hely­beliek életkörülményei javulja­nak. A lassú elöregedés helyett a fiatalokat megtartó, magához vonzó, számukra megélhetést és kellemes környezetet kínáló falu­vá kell válnia Abasárnak, s ezt az önkormányzatnak minden lehet­séges eszközzel ösztönöznie kell.- Az önkormányzat gazdasági szakembereként, de ugyanígy az Abasár és Vidéke Takarékszövet­kezet vezetőjeként is az egyik leg­fontosabb célnak tartom, hogy a falu lakói egyre magasabb szín­vonalon tudjanak élni és megélni a foglalkozá­sukból. Bánki veze­tőként a pénz­intézet fejlődé­sének záloga­ként értékelem a lakosság pénzügyi gya­rapodását - te­szi hozzá dr. Szűrszabó Gusztáv, azt is megjegyezve: két tisztségét akarva sem tudja „elkülöníteni", hiszen a község bankjának érde­kei gyakran találkoznak, meg­egyeznek az önkormányzat, il­letve a helybeliek jogos elvárása­ival, elképzeléseivel és terveivel. Ennek jegyében igyekeznek a la­kosság minél magasabb szintű ellátása mellett a helyi és a kör­nyező önkormányzatok számára is vonzó szolgáltatásokkal elő­rukkolni. Sőt, a térség egyik meghatározó pénzintézeteként, összefogva a Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezettel, közösen pályáznak a kistérség bankja „címre".- Egyértelmű, hogy az európai uniós források „lehívásához" és kezeléséhez megfelelő szakmai és infrastrukturális háttér szüksé­ges. Megítélésem szerint a meg­hirdetett kormányzati támoga­tásra érdemes mindaz, amit ezen a területen már eddig is elértünk - vélekedik az igazgató. A legnagyobb szövetkezet A település szinte mindegyik csa­ládjával kapcsolatban áll valami­lyen módon az Abaszöv, mint ter­meltető és szolgáltató szövetke­zet. Bencze András el­nök tájékoztatása sze­rint a hazai szövetkeze­tek között az évi 1,2 mil­lió darabbal az abasári a legnagyobb oltvány­előállító, s ugyanebben a község lakói is élen járnak a mintegy négy­millió oltvánnyal.- Célunk, hogy az oltványterme­lés és a borászat technológiai hátte­rét egyaránt fejlesztve félkészükén, továbbra is a minőségi elvárások­nak megfelelően vehessünk részt az uniós piacon folyó versenyben - összegzi a feladatok fő vezérlő elvét az elnök. Mint hozzáteszi, 325 tag­gal, 55 dolgozóval, mintegy 300 millió forintos árbevétellel műkö­dik a társaság, amely így egyéb - foglalkoztatási, adóbevételi - szempontokból is meghatározó­nak számít a község életében. A szövetkezet mintegy 150 hek­tárnyi területen végez különféle gépi szolgáltatásokat a szőlőül­tetvényekben, s közel 400 hektár­ról vásárolja fel a ter­mést, mintegy 70 csa­ládtól pedig az oltványo­kat. Pincészetének 44 ezer hektoliteres tároló- kapacitását korántsem használja ki teljes egé­szében, e téren a bortu­rizmus fejlesztésével ' igyekeznek javulást el­érni. Adottságaik jók, hiszen - a minőségi italok mellett - számos abasári pince egyben történelmi emlékhely is, így mindez kitűnő alapja a színvonalas szolgákatá- sok és programok kiajánlásának. Végezetül arra is kitér: a gazdák felismerték, hogy az uniós forrá­sok csak valamilyen szövetkezé­sen keresztül lesznek elérhetők, így az Abaszöv hosszú távon is je­lentős szerephez jut a község me­zőgazdaságában. Sport, hobbi és terápia A falu különféle közösségi ren­dezvényeinek, turistacsalogató programjainak néhány éve már érdekes és sokakat vonzó színfolt­ja a község mellett mű­ködő Solus Lovasfarm, amely immár 14 lóval várja a vendégeket. Mint az agrárhitelből felépült családi vállal­kozás egyik tulajdono­sa, Szerényi Júlia mondja, több, mint két évtizednyi lovastapasz­talattal a háta mögött foglalkozik a ma már állandónak mondható, illetve folyamatosan bővülő ven­dégkörrel.- Sport- és hobbilovaglásra éppúgy járnak hozzánk, mint - a már régóta közismert jótékony hatásokat kihasználandó - terá­piás lovaglásra. Ez utóbbi elsősor­ban mozgáskorlátozott, illetve pszichésen sérült gyerekeknek nyújt segítséget, természetesen a szülők, illetve gyógypedagógus je­lenlétében és közreműködésével - jegyzi meg az ifjú hölgy. Az oktatással, terep­lovaglással, lótartással és csikóneveléssel, va­lamint a falusi turiz­mus keretében progra­mok szervezésével is foglalkozó házaspár tervei között szerepel egy - manapság egyre népsze­rűbb - állatsimogató kialakítása, amivel elsősorban a gyerekek szívét lehet megnyerni, s egyben elősegíteni, hogy az állatokhoz harmonikus viszony fűzze őket. Szintén tervezik, hogy - miután gazdálkodnak is - tangazdaság­ként igyekeznek együttműködni oktatási intézményekkel. Egy éve már nem csak a tulajdonos lovagolhat a farmon ______fotó. suha péter M ILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Grócz János ÖNKÉNTES TŰZOLTÓPARANCSNOK- A szertárunk mihamarabbi fel­újítása számomra az egyik leg­fontosabb teendő. Ezt a munkát a 42 taggal mű­ködő egyesüle­tünk maga végzi el, hi­szen többféle szakember is megtalálható a sorainkban, s így takarékos­kodhatunk a költségeken. A fő támogatónk egyébként az önkormányzat és néhány helyi vállalkozás, remé­lem, ez a jövőben is megmarad vagy tovább bővül. A technikai felszereltségünk jónak mondha­tó, s arra is büszkék lehetünk, hogy a legtöbb esetben mi va­gyunk a leggyorsabbak, hiszen nagyon jó az információs hálóza­tunk. Azt szeretnénk, ha több fia­tal csatlakozna hozzánk. Torma Józsefné hegybíró- Azt szeretném, ha a Sár-hegy ol­dalában virágozna a szőlőter­mesztés, ha sok és szép ültetvényt láthatnánk az egykor méltán híres, de mára jobbára elöre­gedett vagy ki­vágott sorok helyén. Mind­ez azt is jelen­tené, hogy az emberek meg tudnak élni a szőlészkedésből és borászkodásból. Ehhez kapcso­lódva örömmel tapasztalnám a borturizmus fellendülését is, ami egyrészt hírét vihetné a hagyomá­nyosan kiváló abasári boroknak, másrészt azt mutatná, hogy a gaz­dák nem szőlőként értékesítenék a termést, hanem inkább a pincéi­ket töltenék meg a jóféle italokkal, amelyek aztán idevonzanák a borkedvelőket. Tóth Szabolcs pedagógus- Azt szeretném, ha a gyerekek­nek úgy iskolai szinten, mint azon kívül is minél több lehetősé­gük nyílna a szervezett és rendszeres test­edzésre, a sportolásra. Erre a részlege­sen elkészült sportudvar be­fejezése és mobil sport­eszközökkel történő felszerelése jó lehetőséget teremtene, megfe­lelő terepet kínálna. Nagy szük­ség lenne egy füves sportpályára is, mint ahogy az egykor rendsze­res szünidei kerékpártúrák ha­gyományának felelevenítése se válna kárára a gyerekeknek. Az olimpiai ötpróba versenybe egyébként beneveztünk, így a di­ákjaink immár több sportágban is kipróbálhatják magukat. Radványi Károlyné POLGÁRŐR- Olyan falut szeretnék, ahol nincs dolga a polgárőrségnek. Ilyen persze sosem lesz, de az ta­lán reális óhaj, hogy minél rit­kábban legyen ránk szükség konkrét bűn­esetek kap­csán. A figye­lőszolgálatunk működése - amiben ötven­négyen veszünk részt, s ifjúsági tagozatunk is van - tapasztalata­ink szerint eredményes a bűnmeg­előzésben éppúgy, mint a drogpre­vencióban. A körzeti megbízott rendőrrel jó a kapcsolatunk, segít­jük a munkáját. Szeretnénk a falu életében az önkéntes őrködésen túl is nagyobb részt vállalni, a munkánkhoz pedig egy olyan au­tó hiányzik, amit működtetni is képesek lennénk. Endrész László SPORTKÖR ELNÖKE- Szeretném, ha több szakosztály­ból állhatna a sportkör, a motor­sport, ezen belül is a falu szélén működő - verse­nyeknek is meg­felelő körülmé­nyeket biztosító- pálya révén a gokart, illetve a turisztikai szakosztály fej­lődése, továbbá a karate „be­csatlakozása” töltene el örömmel. Szeretném, ha a fiatalok olyan kö­rülményeket, játékteret birtokol­hatnának, ahol örömüket lelik a közös sportolásban, amit szeret­nek, ami vonzza és ide köti őket. Abban is nagyon reménykedem - túl a focicsapat jobb szereplésén -, hogy a Bozsik-programban résztvevő gyerekek egykor a falu hírnevét öregbítő valódi sportem­berekké válnak. Aba Sámuel, a méltán megbecsült történelmi előd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents