Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-18 / 166. szám

jj II 2003• Július 18., péntek MEG Y E I 5. OLDAL KORKÉP Az embercentrikus alkotó tárlata Újabb, ezúttal Sváby Lajos Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes művész tárlata nyílt meg tegnap a Templom Galériában, ismertebb nevén a Rossztemplomban. Az alkotóról talán kevesen tudják, hogy a szomszédos Abádszalókon született, ám családja a nehéz anyagi körülmények mi­att állandóan vándorolt. Eger A megyeszékhelyi közönség előtt most elő­ször bemutatkozó művész életpályáját An­tall István, a Magyar Rádió irodalmi szer­kesztője ismertette. Mint elhangzott: az al­kotó középiskolás éveiben inkább az iroda­lommal kísérletezett, a képzőművészet el­kötelezettje a Dési Huber-körben lett. A Képzőművészeti Főiskolát Kmetty János és Pór Bertalan növendékeként végezte el. Ké­sőbb Derkovits-ösztöndíjat kapott, majd Kecskeméten és Dunaújvárosban próbált gyökeret ereszteni, ám végül mégis a fővá­rosban telepedett meg. Festészete a monok­róm színek szinte feketéig fojtott világából indul, majd hirtelen átvált a tiszta, majd­hogynem keveretlen színek felé. A hetvenes évek elején alakul ki érzelmekkel teli képi Nézelődők. A festészet gazdag színvilága örökké rabul ejtheti őket FOTÓ: GÁL GÁBOR világa, s 1973-ban már Munkácsy-díjjal is­merték el művészetét. Hosszú ideig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, majd egy ide­ig annak rektora is volt. Nyolc évvel ezelőtt a Kingstoni Egyetem díszdoktorává válasz­totta, 2000-ben pedig megkapta a Magyar Művészetért díjat. A most megnyílt tárlaton - amelynek anyagát korábban láthatta a párizsi kö­zönség is — a hatvanas évek végétől kö­vethető nyomon a következetes, ember­centrikus művész fejlődése. A kiállítás au­gusztus 14-ig látható. _________________________________________________________l-ROMI) E llenőrzés a kórházakban (Folytatás az 1. oldalról) A kórházak egyharmadánál a 2003. márciusi teljesítmény jelen­tős emelkedést mutat. Ezt össze- veük a kórrajzokkal, s az azokban lévő adatlappal, amelyet a kezelő­orvos írt alá. A manipuláció az adatlap és az informatikai jelentés elkészí­tése között szokott történni, s er­ről - az OEP tapasztalata szerint - a kezelőorvosok nem is tudnak. Ezek a bevétel növelése érdeké­ben tett manipulációk amellett, hogy csalásnak minősülnek, je­lentősen rontják az ellátó orvo­sok presztízsét is. Az ellenőrzést úgy készítették elő, hogy élesen elkülönüljön a kezelőorvos fele­lőssége és az általa jóváhagyott adatok utólagos manipulátorai­nak felelőssége. A teljesítményjelentések lehet­séges nagyságát jelentősen befo­lyásolja a rendelkezésre álló kór­házi fekvő- és járóbeteg-kapaci­tás. Mind az ágyak, mind - járó­beteg-ellátásnál - a rendelési órák számát megyénként jogsza­bály rögzíti, és az intézmények ezen osztozva kötnek szerződést az egészségbiztosítási pénztár­ral. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szerződöttnél nagyobb ágyszámon, illetve óraszámmal is működnek egészségügyi intéz­mények. Az egészségügyi pénz­tár ellenőrző főorvosai a helyszí­nen tanulmányozzák a működő ágyak számát, a kiírt rendelési időket, és ezt öszszevetik a szer­ződésekkel. A betegellátásnál megkövetelendő az alapvető mi­nőség, ezt az OEP is jogosult el­lenőrizni. A vizsgálat várhatóan szeptember végére zárul. A közeljövőben a járóbeteg-el­látás teljesítményeinek ellenőrzése is várható. Ez olyan rendeléseket érint, ahol az ellátási idő 1-2 per­ces, és ezalatt orvosi vizsgálatot, EKG-t és ultrahang-vizsgálatot is végeztek a betegnél. A biztosító nem spórol, mert a Parlament ál­tal megszavazott költségvetés min­den forintját december 31-ig ki kell fizetnie az arra jogosult és betegel­látást végző szolgáltatóknak. Az ellenőrzés célja nem az ellá­tók mindenáron való vegzálása és a kifizetett összegek minél na­gyobb visszavonása, hanem az, hogy a korrekt ellátások díjazása megfelelő legyen - hangsúlyozza dr. Szamaránszki Júlia. - Az ered­ményről természetesen tájékoz- tatjuk a közvéleményt. iw. z.) Alkalom szülte Eger Felelőtlen volt az a budapesü für- dőző, aki a strandon őrizetlenül hagyta értékeit. Az alkalom szül­te tolvaj egy óvatlan pillanatban elvitte a turista fűre pakolt tárgya­it: készpénzt, pénztárcát, irato­kat, bankkártyát, ruhaneműt, karórát, mobiltelefont. A kár eléri a 120 ezer forintot. ■ SUHA PETER Krajcár A forint egészen biztosan hímnemű. Nem lehet véletlen, hogy épp 62 esztendősen megy nyugdíjba, ha 2008-tól mi is euróval fizethetünk az itthoni keresetünkből a ha­zai boltokban. Nem leszünk többé másodrendű állampolgárai a nagy egyesült Európának, ugyanolyan pénzünk lesz, mint bármelyik nemzetnek. Ezt a tetszetős kijelentést maga a mi­niszterelnök tette. Nem is lenne vele semmi baj, ha... Ha az unióban a háztartások átlagjövedelme 2500 euro, azaz - legyünk nagyvonalúak az árfolyamot illetően - cirka 630 ezer fo­rint. Kerülendő a demagógiát, sem ezt, sem az alább következő adatokat nem vetjük össze a jelenlegi magyar állapottal. Egyrészt, mert még forintban fizetünk, másrészt, mert egyelőre nem va­gyunk tagok, így másodrendűségről szó sem lehet. Harmadrészt elsőrendűségünk dicső képe öt hosszú év vásznára rajzolódik ki, hogy ezzel a nem mindennapi képzavarral fejeljünk rá a hőségre. Öt év nagy idő, lesz itt kérem gazdasági csoda, előzünk ezer­rel, sorban pipáljuk le a zsírosra hízott (és talán titokban ma is cilinderben szivarozgató) tagállamokat. Köztük mindjárt Né­metországot, a Föld kilencedik leggazdagabb országát. Ez ne­künk semmi, nem törődünk mi azzal, hogy ma arrafelé az a család már szegénynek számít, amelyik 1250 eurónál keveseb­ből él. Ezek az ottani mércével szegény emberek nagyjából tíz­millión vannak, a 87 milliós népességből. Nekünk ez mind smafu, mi elindultunk a kizárólag üdvözítő úton, bele a jólétbe, a növekedésbe, a stabil, kiszámítható gaz­daságba. Azon a sztrádán száguldunk, amelyik az adóterhek csökkentésének elmaradásával, az általános forgalmi adó növe­lésével (EU-s követelmény, na ja), az adókedvezmények meg­vonásával van kikövezve. És végigmegyünk rajta mi (ld. még: Akácos út), ha mindjárt az ingünkért is. Nem leszünk másod­rendű polgárai annak a flancos uniónak. Arcunkat a szélnek szegezzük, kemény pillantásunk a horizonton felénk áramló működötökére vetjük, és dafke (csakazértis) jól élünk. Egyen­rangúak leszünk, elvégre a mi zsebünkben is euro ropog. Vagy kuncog. Összefogás a várakért Eszak-Magyarország A festői környezetben elhelyez­kedő Füzér település polgármes­terének kezdeményezésére - és a Magyar Turizmus Rt. Észak­magyarországi Regionális Mar­keting Igazgatóság szakmai együttműködésével - született meg a Felső-magyarországi Vá­rak Egyesülete. A kezdeményezők azzal a szándékkal hívták életre a szer­vezetet, hogy a Heves, Nógrád és Borsod megyei fenntartóknak se­gítséget adjanak a várak állagá­nak megóvásában, a pályázati le­hetőségek felkutatásában. A cé­lok között szerepel továbbá, hogy egy honlapon létesítsenek minél gazdagabb adatbázist a vá­rakat kedvelők örömére. Az alapítók között a három He­ves megyei - a siroki, a kisnánai és az egri - mellett Füzér, Ónod, Boldogkőváralja, Sárospatak, Hol­lókő, Salgótarján, Diósgyőr, Sze­rencs, Régec, Somoskő és Cserép- váralja vára is felkerül a honlapra, mint az északi régió jelentős törté­nelmi emléke és látványossága. Az ünnepélyes megalakulást az egri Végvári Vigasságok Rákó- czi-napjainak időszakára ütemez­ték. így az alapítók július 21-én ta­lálkoznak a hevesi megyeszékhe­lyen, s a Gótikus Palota rene­szánsz termében aláírják az alapí­tó okiratot, majd közösen megte­kintik a kuruc-labanc ütközetet. Az alapító várak sorsában közös, hogy utolsó hadászaü szerepüket zömmel a Rákóczi-szabadságharc idején élték meg. _______(szuromd P ÉNTEKI PORTRÉ A helyi érték Van-e olyan, könyvet, olvasást szerető ember Egerben, a megyé­ben, aki Gonda Zsigmondot ne is­merné? Könyvesboltja van, a könyvkiadásba is belevágott már, rendszeresen láthatjuk őt a városi televízióban, civilszervezetek rendezvényein, vagy a Kálvin Házban tartott különféle esteken. Ebben az összefüggésben igazi közéleti ember. A könyvhöz, az irodalomhoz való - ma már elszakíthatatlan- nak tekinthető - kötődés persze több évtized alatt alakult ilyenné, s a véletleneknek is nagy szere­pük van a történtekben. Mindez akkor derül ki, amikor a Széche­nyi utcai üzletben beszélgettünk. Gonda Zsigmond elsősorban másokról beszél, hiába hogy róla szólna ez az írás. A Mezőtúron a gazdálkodók életét élő nagyapát említi, vagy az édesapát, aki az ottani mezőgazdasági főiskola erőgép-tanszékén volt tanárem­ber, és úgy gondolta, ötödik gyer­mekéből, s egyben az első fiúból mérnök lesz valamikor. A mezőtúri neveltetés, benne az ország első református közép­iskolájában töltött esztendők mély nyomot hagytak abban a fi­atalemberben, aki a főiskola mi­att jött Egerbe, hogy végleg itt is ragadjon. A Blaskó János irányí­totta rajz tanszék volt az - a maga családias hangulatával, s a főisko­lán megszokotthoz képest na­gyobb szabadságával -, amely lé­nyegében a művészetek felé terel­gette a matematika iránt már csak a másik szakja miatt is erősen ér­deklődő diákot. Legendás évek voltak a főiskolás esztendők. Ek­koriban indul a táncház-mozga­lom, ekkor kerül a figyelem kö­zéppontjába Erdély, s indul egy szobrász szakkollégium a tanszé­ken. Mind-mind maradandó em­lékek és hatások. A város pedig? Az egy varázslat. Ezért is ragadt itt végleg. A következő, az emlékezésből kihagyhatatlan állomás a katonai kollégiumban oktatóként eltöltött 14 esztendő. Azon belül is Kárpá­ti Lajos ezredes hatása, aki sokol­dalú, művelt, a nevelés iránt kivá­ló érzékkel rendelkező ember­ként irányította az intézményt, akitől el lehetett lesni a hagyomá­nyok, az évfordulók, a múlt tisz­teletének, a gyermekek szereteté- nek titkait.- Szinte a nevelőatyámnak te­kintettem - fogalmaz tömören Gonda Zsigmond. Ami pedig a könyvvel való „el- jegyeztetést” illeti: a katonai kol­légiumot folyamatosan átszervez­ték, leépítések voltak. Egy pesti székhelyű cég hirdetett üzletve­zetői állásra pályázatot. Nem is FOTÓ: PILISY ELEMÉR lehetett volna nagyobb öröm, mint mikor kiderült, hogy az üz­let egy könyvesbolt, s a 15 pályázó közül sikerült elnyerni a megbí­zást.- Ki kellett találni az üzleti filo­zófiát. Nem volt nehéz. Csak úgy lehet talpon maradni, ha igényes ajánlattal állunk az olvasók elé. Ehhez pluszként azt teszem hoz­zá, hogy a helyieknek akarok he­lyi értékeket közvetíteni, illetve a helyi értékeket beemelni az ország vérkeringésébe. Ezt szolgálja az első könyvkiadói esztendőmben kiadott hat, mások által igényes­nek mondott kötet, illetve mind­azok a konkrét tervek, amelyeket a közeljövőben szándékozom - nagyon sok segítőmmel együtt - megvalósítani. síké Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents