Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-18 / 166. szám
jj II 2003• Július 18., péntek MEG Y E I 5. OLDAL KORKÉP Az embercentrikus alkotó tárlata Újabb, ezúttal Sváby Lajos Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes művész tárlata nyílt meg tegnap a Templom Galériában, ismertebb nevén a Rossztemplomban. Az alkotóról talán kevesen tudják, hogy a szomszédos Abádszalókon született, ám családja a nehéz anyagi körülmények miatt állandóan vándorolt. Eger A megyeszékhelyi közönség előtt most először bemutatkozó művész életpályáját Antall István, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője ismertette. Mint elhangzott: az alkotó középiskolás éveiben inkább az irodalommal kísérletezett, a képzőművészet elkötelezettje a Dési Huber-körben lett. A Képzőművészeti Főiskolát Kmetty János és Pór Bertalan növendékeként végezte el. Később Derkovits-ösztöndíjat kapott, majd Kecskeméten és Dunaújvárosban próbált gyökeret ereszteni, ám végül mégis a fővárosban telepedett meg. Festészete a monokróm színek szinte feketéig fojtott világából indul, majd hirtelen átvált a tiszta, majdhogynem keveretlen színek felé. A hetvenes évek elején alakul ki érzelmekkel teli képi Nézelődők. A festészet gazdag színvilága örökké rabul ejtheti őket FOTÓ: GÁL GÁBOR világa, s 1973-ban már Munkácsy-díjjal ismerték el művészetét. Hosszú ideig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, majd egy ideig annak rektora is volt. Nyolc évvel ezelőtt a Kingstoni Egyetem díszdoktorává választotta, 2000-ben pedig megkapta a Magyar Művészetért díjat. A most megnyílt tárlaton - amelynek anyagát korábban láthatta a párizsi közönség is — a hatvanas évek végétől követhető nyomon a következetes, embercentrikus művész fejlődése. A kiállítás augusztus 14-ig látható. _________________________________________________________l-ROMI) E llenőrzés a kórházakban (Folytatás az 1. oldalról) A kórházak egyharmadánál a 2003. márciusi teljesítmény jelentős emelkedést mutat. Ezt össze- veük a kórrajzokkal, s az azokban lévő adatlappal, amelyet a kezelőorvos írt alá. A manipuláció az adatlap és az informatikai jelentés elkészítése között szokott történni, s erről - az OEP tapasztalata szerint - a kezelőorvosok nem is tudnak. Ezek a bevétel növelése érdekében tett manipulációk amellett, hogy csalásnak minősülnek, jelentősen rontják az ellátó orvosok presztízsét is. Az ellenőrzést úgy készítették elő, hogy élesen elkülönüljön a kezelőorvos felelőssége és az általa jóváhagyott adatok utólagos manipulátorainak felelőssége. A teljesítményjelentések lehetséges nagyságát jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló kórházi fekvő- és járóbeteg-kapacitás. Mind az ágyak, mind - járóbeteg-ellátásnál - a rendelési órák számát megyénként jogszabály rögzíti, és az intézmények ezen osztozva kötnek szerződést az egészségbiztosítási pénztárral. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szerződöttnél nagyobb ágyszámon, illetve óraszámmal is működnek egészségügyi intézmények. Az egészségügyi pénztár ellenőrző főorvosai a helyszínen tanulmányozzák a működő ágyak számát, a kiírt rendelési időket, és ezt öszszevetik a szerződésekkel. A betegellátásnál megkövetelendő az alapvető minőség, ezt az OEP is jogosult ellenőrizni. A vizsgálat várhatóan szeptember végére zárul. A közeljövőben a járóbeteg-ellátás teljesítményeinek ellenőrzése is várható. Ez olyan rendeléseket érint, ahol az ellátási idő 1-2 perces, és ezalatt orvosi vizsgálatot, EKG-t és ultrahang-vizsgálatot is végeztek a betegnél. A biztosító nem spórol, mert a Parlament által megszavazott költségvetés minden forintját december 31-ig ki kell fizetnie az arra jogosult és betegellátást végző szolgáltatóknak. Az ellenőrzés célja nem az ellátók mindenáron való vegzálása és a kifizetett összegek minél nagyobb visszavonása, hanem az, hogy a korrekt ellátások díjazása megfelelő legyen - hangsúlyozza dr. Szamaránszki Júlia. - Az eredményről természetesen tájékoz- tatjuk a közvéleményt. iw. z.) Alkalom szülte Eger Felelőtlen volt az a budapesü für- dőző, aki a strandon őrizetlenül hagyta értékeit. Az alkalom szülte tolvaj egy óvatlan pillanatban elvitte a turista fűre pakolt tárgyait: készpénzt, pénztárcát, iratokat, bankkártyát, ruhaneműt, karórát, mobiltelefont. A kár eléri a 120 ezer forintot. ■ SUHA PETER Krajcár A forint egészen biztosan hímnemű. Nem lehet véletlen, hogy épp 62 esztendősen megy nyugdíjba, ha 2008-tól mi is euróval fizethetünk az itthoni keresetünkből a hazai boltokban. Nem leszünk többé másodrendű állampolgárai a nagy egyesült Európának, ugyanolyan pénzünk lesz, mint bármelyik nemzetnek. Ezt a tetszetős kijelentést maga a miniszterelnök tette. Nem is lenne vele semmi baj, ha... Ha az unióban a háztartások átlagjövedelme 2500 euro, azaz - legyünk nagyvonalúak az árfolyamot illetően - cirka 630 ezer forint. Kerülendő a demagógiát, sem ezt, sem az alább következő adatokat nem vetjük össze a jelenlegi magyar állapottal. Egyrészt, mert még forintban fizetünk, másrészt, mert egyelőre nem vagyunk tagok, így másodrendűségről szó sem lehet. Harmadrészt elsőrendűségünk dicső képe öt hosszú év vásznára rajzolódik ki, hogy ezzel a nem mindennapi képzavarral fejeljünk rá a hőségre. Öt év nagy idő, lesz itt kérem gazdasági csoda, előzünk ezerrel, sorban pipáljuk le a zsírosra hízott (és talán titokban ma is cilinderben szivarozgató) tagállamokat. Köztük mindjárt Németországot, a Föld kilencedik leggazdagabb országát. Ez nekünk semmi, nem törődünk mi azzal, hogy ma arrafelé az a család már szegénynek számít, amelyik 1250 eurónál kevesebből él. Ezek az ottani mércével szegény emberek nagyjából tízmillión vannak, a 87 milliós népességből. Nekünk ez mind smafu, mi elindultunk a kizárólag üdvözítő úton, bele a jólétbe, a növekedésbe, a stabil, kiszámítható gazdaságba. Azon a sztrádán száguldunk, amelyik az adóterhek csökkentésének elmaradásával, az általános forgalmi adó növelésével (EU-s követelmény, na ja), az adókedvezmények megvonásával van kikövezve. És végigmegyünk rajta mi (ld. még: Akácos út), ha mindjárt az ingünkért is. Nem leszünk másodrendű polgárai annak a flancos uniónak. Arcunkat a szélnek szegezzük, kemény pillantásunk a horizonton felénk áramló működötökére vetjük, és dafke (csakazértis) jól élünk. Egyenrangúak leszünk, elvégre a mi zsebünkben is euro ropog. Vagy kuncog. Összefogás a várakért Eszak-Magyarország A festői környezetben elhelyezkedő Füzér település polgármesterének kezdeményezésére - és a Magyar Turizmus Rt. Északmagyarországi Regionális Marketing Igazgatóság szakmai együttműködésével - született meg a Felső-magyarországi Várak Egyesülete. A kezdeményezők azzal a szándékkal hívták életre a szervezetet, hogy a Heves, Nógrád és Borsod megyei fenntartóknak segítséget adjanak a várak állagának megóvásában, a pályázati lehetőségek felkutatásában. A célok között szerepel továbbá, hogy egy honlapon létesítsenek minél gazdagabb adatbázist a várakat kedvelők örömére. Az alapítók között a három Heves megyei - a siroki, a kisnánai és az egri - mellett Füzér, Ónod, Boldogkőváralja, Sárospatak, Hollókő, Salgótarján, Diósgyőr, Szerencs, Régec, Somoskő és Cserép- váralja vára is felkerül a honlapra, mint az északi régió jelentős történelmi emléke és látványossága. Az ünnepélyes megalakulást az egri Végvári Vigasságok Rákó- czi-napjainak időszakára ütemezték. így az alapítók július 21-én találkoznak a hevesi megyeszékhelyen, s a Gótikus Palota reneszánsz termében aláírják az alapító okiratot, majd közösen megtekintik a kuruc-labanc ütközetet. Az alapító várak sorsában közös, hogy utolsó hadászaü szerepüket zömmel a Rákóczi-szabadságharc idején élték meg. _______(szuromd P ÉNTEKI PORTRÉ A helyi érték Van-e olyan, könyvet, olvasást szerető ember Egerben, a megyében, aki Gonda Zsigmondot ne ismerné? Könyvesboltja van, a könyvkiadásba is belevágott már, rendszeresen láthatjuk őt a városi televízióban, civilszervezetek rendezvényein, vagy a Kálvin Házban tartott különféle esteken. Ebben az összefüggésben igazi közéleti ember. A könyvhöz, az irodalomhoz való - ma már elszakíthatatlan- nak tekinthető - kötődés persze több évtized alatt alakult ilyenné, s a véletleneknek is nagy szerepük van a történtekben. Mindez akkor derül ki, amikor a Széchenyi utcai üzletben beszélgettünk. Gonda Zsigmond elsősorban másokról beszél, hiába hogy róla szólna ez az írás. A Mezőtúron a gazdálkodók életét élő nagyapát említi, vagy az édesapát, aki az ottani mezőgazdasági főiskola erőgép-tanszékén volt tanárember, és úgy gondolta, ötödik gyermekéből, s egyben az első fiúból mérnök lesz valamikor. A mezőtúri neveltetés, benne az ország első református középiskolájában töltött esztendők mély nyomot hagytak abban a fiatalemberben, aki a főiskola miatt jött Egerbe, hogy végleg itt is ragadjon. A Blaskó János irányította rajz tanszék volt az - a maga családias hangulatával, s a főiskolán megszokotthoz képest nagyobb szabadságával -, amely lényegében a művészetek felé terelgette a matematika iránt már csak a másik szakja miatt is erősen érdeklődő diákot. Legendás évek voltak a főiskolás esztendők. Ekkoriban indul a táncház-mozgalom, ekkor kerül a figyelem középpontjába Erdély, s indul egy szobrász szakkollégium a tanszéken. Mind-mind maradandó emlékek és hatások. A város pedig? Az egy varázslat. Ezért is ragadt itt végleg. A következő, az emlékezésből kihagyhatatlan állomás a katonai kollégiumban oktatóként eltöltött 14 esztendő. Azon belül is Kárpáti Lajos ezredes hatása, aki sokoldalú, művelt, a nevelés iránt kiváló érzékkel rendelkező emberként irányította az intézményt, akitől el lehetett lesni a hagyományok, az évfordulók, a múlt tiszteletének, a gyermekek szereteté- nek titkait.- Szinte a nevelőatyámnak tekintettem - fogalmaz tömören Gonda Zsigmond. Ami pedig a könyvvel való „el- jegyeztetést” illeti: a katonai kollégiumot folyamatosan átszervezték, leépítések voltak. Egy pesti székhelyű cég hirdetett üzletvezetői állásra pályázatot. Nem is FOTÓ: PILISY ELEMÉR lehetett volna nagyobb öröm, mint mikor kiderült, hogy az üzlet egy könyvesbolt, s a 15 pályázó közül sikerült elnyerni a megbízást.- Ki kellett találni az üzleti filozófiát. Nem volt nehéz. Csak úgy lehet talpon maradni, ha igényes ajánlattal állunk az olvasók elé. Ehhez pluszként azt teszem hozzá, hogy a helyieknek akarok helyi értékeket közvetíteni, illetve a helyi értékeket beemelni az ország vérkeringésébe. Ezt szolgálja az első könyvkiadói esztendőmben kiadott hat, mások által igényesnek mondott kötet, illetve mindazok a konkrét tervek, amelyeket a közeljövőben szándékozom - nagyon sok segítőmmel együtt - megvalósítani. síké Sándor
