Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-16 / 164. szám

2003. JÚLIUS 16., SZERDA K I S N Á N A 7. OLDAL Lábtoll-labda és kurucok Több mint ötvenéves múlttal rendelkezik a helyi sportegyesü- let, amely 1997 óta a labdarúgás mellett autósport és lábtoll-labda szakosztállyal is bővült. Ez utób­bi, hazánkban kevésbé elterjedt sportágban Európa-bajnoki cím­mel, illetve világbajno­ki második helyezéssel és a magyar bajnokság megnyerésével is büsz­kélkedhet a nánai szakosztály. A kezdet­ben idegenkedéssel fo­gadott sport mára meghonoso­dott a településen, az iskolában is űzik, illetve a szakosztály ifjú­sági csapatot is működtet, s férfi és női felnőtt együttest is kiállí­tott a falu. Mint Kohajda Ferenc, a sportegyesület gazdasági veze­tője elmondja, a három szakosz­tály önálló vezetéssel és gazdasá­gi irányítással teszi a dolgát, ki­ki igyekszik az önkormányzat támogatása mellé egyéb szpon­zori pénzeket is megszerezni. A labdarúgócsapat töretlen lelkesedéssel, ám váltakozó si­kerrel szerepel a körzeti másod- osztályban. A valaha szebb na­pokat megélt csapat egy fiatalí­táson esett át, ám az előző együttes tagjai afféle öregfiúk-csapatot alkottak, ahol saját költségükön és önma­guk örömére rúgják a bőrt. Nyáron nagypá­lyán is játszanak, te­lente pedig, kispályáz­nak. Ez a csapat - amelynek tagja Kohajda Ferenc is - alkotja azt a víg kedélyű ba­ráti társaságot, akik a várjátéko­kon immár hagyományosan ku­ruc „hadként” jelennek meg, korhű öltözékben, s jobbára va­lamiféle derék négylábút - leg­utóbb például szarvast - forgat­va a nyárson. Emellett harsány jókedvükkel rendre alaposan hozzájárulnak a rendezvény si­keréhez. Kultúra: megtérülő pénzek A mestergerendába vésett felirat szerint Pejkó József 1842-ben építtette a 4300 kötetes könyv­tárnak otthont adó paraszthá­zat, a falu egyik legszebb szlo­vák műemlékét. Krizsóné Pejkó Zsuzsa, az intézmény vezetője elmondja, bár drágák a köny­vek, pályázati segítséggel folya­matosan gyarapítják az állo­mányt, amelyben folyóiratok is helyet kapnak, s amit reménye­ik szerint hamarosan hang­anyagokkal is bővítenék majd.- Az Informatikai és Hírközlé­si Minisztérium pályázatán nyertünk három számítógépet Internet-használattal, remélem, hogy ősztől már működhet a hozzáférési pont - jegyzi meg a könyvtár vezetője, aki egyben a falu közművelődési felelőse is, lévén a bibliotéka - szakkifeje­zéssel élve - közösségi színtér, magyarán több civil szervezet ta­lálkozási helye. Egyebek között az Özvegyasszony-klub, a Nánai Sólymos Vitézek, a népdalkor és a gyermek-színjátszócsoport „székhelye” a könyvtár, bizo­nyítva, hogy sok jó ember való­ban elfér kis helyen is. A települési rendezvények - Orbán-nap, várjátékok, kará­csonyi lélekmelegítő - szervezé­sében jelentős szerep jut a könyvtárnak és a kiscsoportok­nak, míg a finanszírozás pályá­zati támogatásokból, önkor­mányzati segítséggel és a ren­dezvények bevételéből történik. A szakember - egyetértésben a polgármesterrel - úgy véli: a rendezvényekre költött pénz közvetetten, más területeken megtérülő befektetés, hiszen egyre több a visszatérő látogató, sőt hazaiak és külföldiek ma már élénken érdeklődnek a kisnánai ingatlanok iránt is. Az egyik legrégibb épület, hamarosan a világhálóra csatlakozik fotó^suhapéter Egy évtized gyümölcse érik Erős falak, jó borok, tiszta hagyományok. A falu „nevet szerzett" az idegenforgalomban Eger és Gyöngyös között félúton, mindkét város vonzáskörzetéhez tartozva élünk itt, a Mátraalján - összegzi a földrajzi tudnivalókat Koncsos Sándor polgármester, azt is megjegyezve: a foglalkoztatá­si helyzet igen rossz, az országos átlag másfélsze­rese a munkanélküliség. Ez több szociális problé­mát, s egyben kiadást is jelent, így a működés költségei mel­lett csak szerény fejlesztésekre vállalkozhatnak. Az önkor­mányzat idei működési hiánya 24 millió forint, ami a költség- vetés csaknem ötödé.- Mindenre pályázunk, amihez csak elő tudjuk terem­teni az önrészt. Szerencsénkre, és talán a gyakorlatunknak köszönhetően ered­ményesnek mondhatom magunkat a külső forrá­sok megszerzésében - villantja fel a bajok enyhí­tésének egyik bevált módszerét a település első embere. A másik, legalább ilyen fontos pozití­vumként emeli ki, hogy - bár a politika olykor „megbolygatja” az embereket -, a helybeliek bár­mikor félre tudják tenni „pártos ügyeiket”, ha a fa­lu érdekéről van szó.1- A demokrácia sava-borsa meglátásom szerint a civil élet, s ezen a téren igazán büszkék lehetünk. Minden tizedik helybeli tevékenyen részt vesz a rendezvények szervezésében és lebonyolításában, s mindezt önzetlenül, sőt örömmel teszi. Örül, hogy részese lehet a közös ténykedésnek, és persze a si­kernek. Ez a záloga az idegenforgalmi lehetősége­ink kiaknázásának - hangsúlyozza Koncsos Sán­dor, sorolva a barátí társaságokat, egyesületeket, civüszervezeteket, amelyek a falu valóban gazdag programkínálatát összeállítják és megvalósítják. Szinte mindegyik rendezvény kötődik valamilyen formában az egykori Kompoltiak várához, amely a nemzeti örökség része, s az önkormányzat tulaj­dona Ereje szerint - a feladat fontosságát felis­merve - a település meg is tesz mindent, hogy a műemléket a lehető legjobb állapotban tartsa.- A szántóföldi növénytermesztés a mi vidé­künkön már akkor veszteséges, amikor a gazda csak rágondol - vélekedik a polgármester, indoko­landó, hogy miért is dolgoznak már legalább tíz éve az idegenforgalom, s benne a borturizmus fej­lesztésén. Nem is hiába, hiszen mára a falu és ál­landó rendezvényei nevet szereztek maguknak a turisztikai piacon. Mindezek nyomán míg a nyolcvanas évek elején Kisnána a legelmaradot­tabb községek közé tartozott, mára - a nehézsé­gek, az egyelőre csak tervezett szennyvízcsator­na-hálózat hiánya ellenére is - kül- és belföldiek számára egyaránt vonzóvá vált, s nem csak látni- valóként, de lakhelyként is, ________________■ T öbben lesznek az iskolások Nem „csak” a kiemelkedően teljesí­tő gyerekeket jutalmazzuk, hanem azokat is, akik legalább 3 tizedet javítottak az érdemjegyeik átla­gán. Ez igen eredményes ösztönző­nek bizonyul, növeli a gyerekek ta­nulási kedvét - mondja Fritzné Pap Zsuzsanna, az általános isko­la igazgatója. Az intézményhez tartozik az egycsoponos óvoda is, amely szeptembertől teljesen meg­újult, korszerű körülmények kö­zött, még magasabb szakmai szín­vonalon foglalkozhat a 30 apróság­gal. Az iskolában 121 gyermek ta­nul, az integrált és képességfejlesz­tő oktatás elvei szerint. A csemeték két idegen nyelvet tanulhatnak, számos szakkör, tanfolyam és sportfoglalkozás kínál tanórán kí­vüli hasznos el­foglaltságot. A tehetséggondo­zás mellett a felzárkóztatás­ra is nagy hang­súlyt fektetnek, csoportos és egyéni foglalko­zásokkal. Az informatikai oktatást a Soros Alapítványtól nyert támogatás ré­vén 12, hálózatba kötött gép szol­gálja. A felsősök órarendben, az alsósok szakköri keretek között használják a gépeket, emellett fel­nőttek számára is szervez tanfo­lyamokat az iskola. A roma gyerekek iskolai életé­nek irányításában eredményesen vesz részt az önkormányzat alkal­mazásában álló pedellus. Szeptembertől a vécsi általános iskolások is Kisnánára járnak majd, a két önkormányzat intéz­ményfenntartó társulásának kere­tében. Az igazgatónő azt is hang­súlyozza: az iskolaszék és a szülői munkaközösség egyaránt konst­ruktív, jó kapcsolatot ápol az intéz­ménnyel, a Nefelejcs Alapítvány pedig anyagilag is hozzájárul az oktató-nevelő munka színvonalá­nak emeléséhez. ■ MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Bíró László NYUGDÍJAS- A választási bizottság elnöke­ként először azt kell megjegyez­nem: a helybeliek igen fegyelme­zetten, az or­szágos átlag­nak megfelelő­en vettek részt a szavazáso­kon. Három önkormányzat alakult, a ko­rábbi képvise­lők kaptak is­mét bizalmat, ami meglátásom szerint a lakosság elégedettségét jelzi. Szerintem a környék leg­szebb faluja a miénk, és kulturális szempontból is kiemelkedik a mátraaljai települések sorából. A község jövője szempontjából kulcskérdés a fiatalok helyi mun­kalehetőségének bővítése. Remé­lem, az uniós csatlakozással Kisnána a körzet kulturális köz­pontjává is válik majd. Hliva Mihály ELNÖK, SZLOVÁK ÖNKORM.- A falu szlováksága fogyóban van, 20 százalék körüli. Mi immár harmadik ciklusban azért dolgo­zunk, hogy a nyelv, az élő hagyományok fennmaradja­nak. Népdal­kört tartunk fenn, támogat­juk az óvodá­ban és az isko­lában folyó szlovák-oktatást. Büszkék va­gyunk helyi kapcsolatainkra épp­úgy, mint az országos szlovák ön- kormányzat elismerésére. A falu fejlődése ránézésre is magáért be­szél, hiszen nagyon sokat szépült. Annak is köszönhetően, hogy a helybeliek szeretik, nem akarnak innen elmenni, s így gondosan ápolják a környezetüket. Egyéb­ként is igen dolgos emberek lak­ják Kisnánát. Farkas Ferencné ALELNÖK, ROMA ÖNKORM.- Én itt nőttem fel, s azt mondom: a mostaninál szebb már nem is le­hetne a falu. Az emberek is törőd­nek vele, meg az önkor­mányzat is so­kat költ rá, hogy minden szépen, rend­ben legyen. Örülök, hogy itt élünk, a gyerekeimmel, a családommal. A kisnánaiak na­gyon szeretik a falujukat, itt ron­gálás vagy ilyesmi nem történik. A gyerekekkel együtt 200 roma él a faluban, 33 iskolás és 19 óvodás van közöttük. Mindenki rendesen járatja a gyerekét iskolába, ennek egyébként én vagyok a felelőse a kisebbségi önkormányzatban. A cigányokat sose érte semmilyen megkülönböztetés, ilyesmit sose éreztünk. Koklács Sándor VÁLLALKOZÓ- A munkám kapcsán folyamato­san járom a megyét, jól ismerem a településeket. A miénk rende­zett és gyönyö­rű, és utak ■ dolgában is igen jól ál­lunk, nem is beszélve a sok rendezvényről. Úgy is, mint a képviselő-tes­tület tagja, büszke vagyok arra, hogy itt élek, egy olyan közösségben, ami saj­nos korántsem jellemző minden községre. Az emberek egy-egy ügyért fantasztikusan képesek összefogni. Ha a szennyvízháló­zat is megépülne, akkor lenne tel­jes az örömünk, s talán még azon lehetne javítani, hogy a falun át­menő, főként a kőbánya miatti te­herforgalom valahogy csökken­jen, kevésbé terhelje az utat. BÚZÁS ISTVÁNNÉ JEGYZŐ- Az önkormányzati, illetve a hi­vatali munkának a község javát kell szolgálnia. Kiemelt cél a tu­rizmus fejleszté­se és a lakókör­nyezet alakítá­sa. Már eddig is sok szép ered­ményt értünk el, annak is kö- szönhetően, hogy az elkép­zeléseink talál­koztak a lakosság igényeivel, így széles összefogás révén sok min­den megvalósulhatott. Hosszú tá­von a munkahelyek kérdésében előbbre kell lépni. Emellett az ön- kormányzatok törvényes műkö­désének alapfeltételein túl, a to­vábbi fejlesztésekhez minden­képpen szükség van pályázati for­rásokra. Ezeket már jó ideje igyekszünk minél eredményeseb­ben kihasználni. KISNÁNA Polgármester: Koncsos Sándor Alpolgármester: Koncsos Károly Jegyző: Búzás Istvánná A képviselő-testület tagjai: Hliva Mihály, Jónás Mihály, Kohajda Ferenc, ilj. Kohajda László, Koklács Sándor, Szarvas László, Sztancsik László Szlovák Kisebbségi Önkormányzat: Hliva Mihály elnök, Huszár Mihályné, SzlamaTibomé Cigány Kisebbségi Önkormányzab Lakatos Ödön elnök, Farkas Ferencné, Kissné Rákóczi Erika. Községháza címe: 3264 Kisnána, Szabadság út 3. Telefon/fax: 37/324-005; 37/524-001 Lakosság létszáma: 1155 fő 0-3 éves: 40 fő 4-14 éves: 142 fő 15-18 éves: 52 fő 19-62 éves: 655 fő 62 fölött: 266 fő Vállalkozások száma: 48 Helyi adók: • Gépjármű súlyadó: 8 Ft/kg • Iparűzési adó: 2% • magánszemélyek kommunális adója: 6000 Ft/év/lakóépület. Civilszervezetek: • Kisnánai Közjóért Közalapítvány • Kisnánai Várért Alapítvány • Nefelejcs Alapítvány • Kisnánai Sportkör • Pobocska nyugdíjasklub • Özvegyasszony-klub • Dél-mátraaljai Idegenforgalmi Egyesület • Vadásztársaság • Polgárőrség • Kisnánai Sólymos Vitézek Jeles napok: • Május 1.: Nyugdíjasmajális • Május 25.: Orban-napi borünnep • Június 21.: Szent Iván-éji vigasságok • Június 28.: Kisnánai barack-napok • Július 5.: Kisnánai várjátékok • Szeptember 13.: Szlovák nemzetiségi nap • Novembern - december 6.: Bozsolé-napok • December 25.: Karácsonyi lélekmelegítő A település története: A honfoglalás után az Aba nemzetség szállásterülete volt, a Kompoltiak birtokol­ták. Vára még Eger ostroma előtt elpusztult, ma már szé­pen feltárt, rendezett állapot­ban fogadja a látogatókat. A település a mátraaljai törté­nelmi borvidék része.

Next

/
Thumbnails
Contents