Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-10 / 159. szám
10. OLDAL H 0 R I Z 0 N T 2003. Július 10., csütörtök | A borkultúra átfogó koncepciója mentén Ami az Eszterházy Károly Főiskolán a borászathoz, a szőlőműveléshez, egyáltalán a borkultúrához kapcsolódóan történik, nem önmagáért történik, hanem egy átfogó stratégia és koncepció részeként - fogalmazott dr. Hauser Zoltán, az intézmény rektora annak kapcsán, hogy sajtótájékoztató keretében - ismert egri borászok részvétele mellett - mutatták be a Bordalok Egerből című CD és vers- gyűjteményt, amelynek első nyilvános debütálása a Szent Donát Napi Bikavér ünnepen lesz a hét végén.- A főiskola egy átfogó stratégiát és koncepciót követ, amelynek része a szőlészethez, a borműveléshez és a borkultúrához kapcsolódó kutatások, a tágabban értelmezett borkultúra, illetve az előkészületben lévő oktatás, amelynek keretében akkreditált felsőfokú szakképzettséget biztosító programmal akarunk megjelenni - fogalmazott dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola rektora azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen alkotói és támogatói bemutatták a Bordalok Egerből című CD-t.- Főiskolánk kész Észak-Magyarország borvidékeinek felsőoktatási intézményeivel, kutatóhelyeivel együttműködve megindítani a programot, amely egyébként nem képzelhető el nemzetközi kapcsolatok nélkül. Ezen a téren is biztatóan haladunk, s francia partnereinkkel augusztus végén konkrét együttműködési megállapodást kötünk. Ebben az összefüggésben nézve a CD sem egy piaci darab, hanem része annak a nagy projektnek, amely néhány éve elindult, s amelyet tovább kell alapozni. Hauser Zoltán szerint ezt csak a gyakorlati tevékenység közelében lehet megtenni, s jelentősen segíti a munkájukat, hogy a borvidékeken - beleértve a tokajit is - kiváló humán erőforrások is vannak. Igen jelentősnek tekinthető a nemzeti kutatásfejlesztési program, amelybe bekapcsolódott a főiskola, de hatalmas távlatok vannak abban a nemzetközi kutatásfejlesztési programban is, amit a főiskola megcélzott. Bordalok Egerből A CD és versgyűjteményt egyébként a főiskola vezetése nevében dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes ajánlotta a sajtó munkatársainak a figyelmébe. Mint fogalmazott, a zenei mellett az anyagi háttér megteremtése jelentette a legnagyobb kihívást. „Nulla” pénzről indultak, csak a lelkesedés volt. A kezdeményezés eredménnyel járt, hiszen ma már kézbe vehető az az összeállítás, amely remélhetően a bor marketingjéhez is hozzájárul. Thummerer Vilmos, az Eger Szőlő- és Borkultúrájáért Alapítvány, valamint a Pannon Bormíves Céh elnöke köszönetét mondott az alkotóknak a magyar, de elsősorban az egri borászok nevében, nagyra értékelve azt a teljesítményt, amelynek eredményeképpen összetalálkozhat az alkotók munkája az egri borászokéval. Gratulált a kiadvány elkészültéhez dr. Lőrincz György, a Fiatal Egri Szőlészek és Borászok Társaságának elnöke is, aki hangsúlyozta a főiskola nagyon nagy szerepet vállal az egri borvidék fejlesztésében. Mint fogalmazott, biztos abban, hogy az elkészült CD és versgyűjtemény sikeres lesz, s maguk a borászok bátran mellé tudnak állni. Székelyné Gulyás Éva tanszékvezető, akitől a CD-összeállítás ötlete származott, röviden méltatta az alkotók áldozatos munkáját. Mint sorolta az igényes felvételek, hangzó zenei anyag létrejöttében, a városban működő zenei együttesek vettek részt (az Egri Szimfonikus Zenekar az Operához szólistái - egri származásúak, egri kötődésűek - az Egri Csillagok Népdalkor a Gajdos Népzenei Együttes), és elhangzanak a Lisztóczky László által szerkesztett Boros-verseskö- tetből versek. Dr. Lisztóczky László irodalomtörténész, aki a versgyűjtemény összeállítására kapott felkérést, s végezte azt el, a munka felemelő és nagyszerű voltáról szólt. Az összefogás erejét és a munkában részt vevők önzetlenségét emelte ki Papp Lajos, az Egri Szimfonikus Zenekar elnöke is. Mint kiderült, a zenei produktum létrehozásában - a főiskola részéről - alapvetően két szervezeti egység, a Médiainformatika Intézet és az Ének-zene Tanszék működött közre, a produceri feladatokat pedig dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes látta el. A technikai háttér biztosításában a Médiainformatika Intézet játszott fontos szerepet, az Ének-zene Tanszék pedig szakmai hozzáértésével, oktatói és hallgatói kapacitásával járul hozzá a felvételek elkészítéséhez. A felvételek profi hangmérnök irányításával és a főiskola oktatójának Nagy Zoltánnak vezetésével történtek. Az ötletadó és zenei szerkesztő, Gulyásné Székely Éva, az Ének-zene Tanszék vezetője szervezésében legalább 200 ember aktív közreműködése volt szükséges a felvételek megalapításához és a további munkához. Elmondható, hogy az egész régióra kiterjedő szakmai összefogás eredményeképpen jött létre a CD hanganyagának felvétele, számos egri és megyei zenekar és együttes működött közre. A kiadvány megjelentetését alapvetően saját forrásból finanszírozta az intézmény, de a Széchenyi Terv keretein belül erre a célra nyert támogatást, a Szerencsejáték Rt., a Heves Megyei Művelődési Központ és a kiadványban szereplő borászok (Dr. Wein Kft.; G. I.A. Kft.; KER-COOP Kft.; Ostoros-Novaj Borászati Szövetkezet; St.. Andrea Kft.) hozzájárulását is. Nemzeti kutatásfejlesztési program Az egri borok, különös tekintettel azok „zászlóshajójának” tekintett Egri Bikavér minősége permanensen viták kereszttüzében áll, és azzal mind az átlagos fogyasztók, mind a borszakértők egyetértenek, hogy a ténylegesen megfigyelhető minőségbeli hullámzás nem kedvez az egri borok piaci pozícióinak. Az Eszterházy Károly Főiskola vezetésével szerveződött, a vezető egri borászokat tömörítő Egri Bormíves Céhet és az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetét magába foglaló konzorcium elsődlegesen azt a célt tűzte ki, hogy komplex kutatások szisztematikus megvalósításával kiterjessze a hagyományos borminőségi vizsgálatok körét, és a bor minőségét befolyásoló tényezők sokrétű elemzésével meggyőző tudományos hátteret szolgáltasson a bikavér unikális jellegének igazolásához, majd az eredetvédelmi eljárás lefolytatásához. Ilyen jellegű, tudományos argumentációval alátámasztott boranalízis nemcsak hazánkban egyedülálló, hanem Európában is kizárólag a bordeaux-i borvidéken alkalmaznak hasonló eljárásokat. A kidolgozott program megalapozottságát, színvonalát és hosszú távú stratégiai hatásait az Oktatási Minisztérium 2002alapvető célkitűzése bekapcsolódni a nemzeti kutatásfejlesztési programok hálózatába, illetve hogy erősítse és kibővítse a gazdasági szférával létesített kapcsolatait. Ezen célokat olyan konkrét pojektek beindításával lehet megvalósítani, mint a legjelentősebb egri borászatokat és az országos hírű egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet is integráló, az Egri Bikavér tudományos igényű erdetvédelmét célzó program. Intézményünk elkötelezettségét a projekt megvalósítsához az is mutatja, hogy 4 év alatt közel 30 millió Ft saját erőt biztosít a pályázattal kapcsolatos kutatásfejlesztési célokra. A részletekről dr. Orbán Sándor a természettudományi főiskolai kar főigazgatója, a projekt szakmai vezetője adott bővebb információt:- A főiskola az első két félben kapott 25 millió forintos támogatást döntően felhalmozási jellegű beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordította. A nagy pontosságú, modem analitikai műszerekre azért volt szükség, mivel a megbízható boranalitikai vizsgálatokhoz és új paraméterek kifejlesztéséhez igen precíz, megbízható műszerek szükségesek. Ezen fejlesztések által a főiskola a régióban is az egyik leg- felszereltebb és legmodernebb természet- tudományos műszeres laborral fog rendelkezni. A szakmai feladatok közül talán a legnagyobb távlati hatással az bír, hogy elkészült az egri borvidék digitális térképe,' a vizsgált mintaterületekről pedig egy olyan terepmodell, mellyel a nyert vizsgálati eredmények feldolgozhatok. A bormarketing tevékenységek előre mozdítása és marketingeszközök kifejlesztése érdekében feltártuk az Egri Bikavér történeti hátterét, a szőlőművelés és a borászati technológia módozatait, a termesztett szőlőfajtákat, illetve tekintélyes képi anyagot archiváltunk amellett, hogy elkészült a történelmi egri borvidék digitalizált dűlőtérképe. Dr. Kiss Attila, a természettudományi főiskolai karon működő Integrált Természettudományos Szolgáltató és Kutató Centrum igazgatója, a projekt koordinátora hozzátette: az egyes mikrokörzeteket komplex elemzésnek vetettük alá, így a ben azzal ismerte el, hogy a fenti konzorcium által benyújtott, „Az Egri Bikavér versenyképességének növelése és eredet- védelme” c. pályázatot kiemelt Nemzeti Kutatásfejlesztési Projektként támogatta, és a 4 éves futamidejű projektet 101 milló Ft-os támogatásban részesítette. A volumenét és sokrétűségét tekintve a régióban egyedülálló projekt most már a megvalósítás szakaszába lépett, melyről dr. Hauser Zoltán elmondta, hogy a főiskola talajadottságok tanulmányozásán túl folyamatos meteorológiai adatgyűjtés folyik, illetve a szőlő fenológiai és növény- élettani vizsgálataival tesszük teljessé a geo- és ökopotenciál felmérését. A kapott adatok a kiépített térinformatikai rendszer részét képezik, melyek már néhány év távlatában statisztikai értékelésre, illetve előrejelzésekre adnak módot. A bikavér egyedi sajátságainak igazolására, és a borminősítés tudományos szempontú kiterjesztésére borkémiái kutatásokat is végzünk. Ezen kutatások célja olyan paraméterek kifejlesztése, illetve olyan aromakomponensek azonosítása, melyek a Bikavér eredetvédelmében kulcsszerepet játszhatnak. Dr. Naár Zoltán kutatási koordinátor vezetésével történtek a növényélettani és mikrobiológiai vizsgálatok. Ez utóbbi célja, hogy lehetővé tegye egy élesztőgyűjtemény létrehozását az Egri Bikavér előállításához az élesztőgomba törzsek izolálásával, tisztításával, mikroszkópos vizsgálatával és tárolásával. Gál Lajos, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének a projektért felelős osztályvezetője kiemelte a termőhelyek egyedi sajátságainak a fontosságát, és azt, hogy a borok minőségének vizsgálata során egyértelmű különbségeket mutattak ki az egyes mintaterületekről származó borok minőségi paraméterei között. Vörösbort adó szőlőfajták és kiónjaik, valamint az alanyok hatásának vizsgálatát a termékenység és a borminőség alapján értékelték. Dr. Pók Tamás, az Egri Bormíves Céh borásza a borászati technológiai műveletekről szólva kifejtette, hogy azoknak a célja a szőlőnövényben lévő tényezők megőrzése, illetve azok átformálása borrá. Míg az érlelés során a termék gazdagsága növelhető, a házasítással a végtermék alakítható. Ugyanakkor számukra a kísérletek során az erjesztés - mint fő meghatározó tényező - voltak az igazán érdekesek. Gál Tibor, az Egri Bormíves Céh képviseletében elmondta, hogy Eger város hat különböző dűlőjéről származó Kékfrankos szőlők szürete, mezovinifikációs szőlőfeldolgozása és a borkészítés a céh feladata. A hat termőhelyen azonos napon szüreteltek és a szőlőket azonos módon dolgozták fel, azonos kezelésben részesítették. Ez alapján a termőhelyi adottságok különbözősége, és annak a borminőségre gyakorolt hatása jól nyomon követhető. Mivel a borászati technológiáknak is kulcsszerepe van a borminőségben, a céh 9 borásza 4 eltérő technogiát fog tesztelni a 4 éves projekt során. (A napokban egyébként Franciaország-' ban, a Felső-Loire völgyében járt és szakemberek előtt előadást tartott a témában, illetve az Egri Bikavér eredetvédelmének más egyéb kérdéseiben dr. Orbán Sándor és Gál Lajos. Az előadásukat igen nagy érdeklődés kísérte.) Európai dimenziókban Az EKF Természettudományi Karán működő Integrált Természettudományos Szolgáltató és Kutató Centrum (ITSC) koordinálásával szerveződött egy olyan nemzetközi konzorcium, mely egy, az ún. EU6-OS kutatásfejlesztési keretprogram egyik fő prioritásához, az „Élelmiszerminőség és biztonsághoz” kapcsolódó, 10,6 millió Euró összköltségvetésű integrált projekt megvalósítását vállalta fel - tudtuk meg a téma illetékeseitől. Az EUó-os keretprogram csak az európai szinten is legkiemelkedőbb színvonalú és igazoltan nagy volumenű, ebből következően tág hatásspektrumú projektek finanszírozását tűzte ki célul. A főiskola a projekt vezető, koordináló intézménye, míg a konzorcium összesen 23 tagból áll, köztük olyan, nagyhírű, az aktuális kutatásokban sokrétű tapasztalatokkal bíró egyetemek, mint a torinói, a valladolidi, palermói, coimbrai, lundi, bochumi, linköpingi, pozsonyi és vilniusi. Mivel a pályázati program preferálja, számos kis- és középvállalatot kértünk fel a közreműködésre, akik egy része borászati vállalkozásként működik (Olaszországból, Portugáliából, Franciaországból és Magyarországból), másik részük pedig műszerfejlesztő-technológiai cég (Németországból, Svédországból és Franciaországból). A projekt megvalósításával kapcsolatos jogi-törvénykezési háttér felmérésére és ilyen irányú alprogramjainkban foglalt elképzeléseink ldvitelezésére külön céget kértek fel Rómából. A konzorciumot erősíti két szőlészeti kutatóintézet és a budapesti Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet is. Dr. Kiss Attila ITSC igazgató és dr. Naár Zoltán kutatási koordinátor elmondták: a pályázati program, melynek címe A szőlőtől a borig: a vörösborok garantált minőségével és egészségügyi biztonságával kapcsolatos komplex kutatások, olyan európai dimenzióban is kulcs- fontosságú célokat szolgálnak, mint az élelmiszerbiztonság fokozása, a borhamisítások visszaszorítása, a borminősítési és eredetvédelmi rendszer továbbfejlesztése, megbízható nyomon követési módszerek kidolgozása, valamint újszerű vizsgálati technikák kifejlesztése. A program legfontosabb célkitűzése az, hogy a szőlőműveléstől a borelőállításig és feldolgozásig terjedő, eddig kevéssé feltárt folyamatot áttekinthetőbbé, ezáltal kontrollálhatóvá és borminősítés szempontjából is leírhatóvá tegye. Az európai borok piaci pozíciói az elmúlt években meggyengültek, amit egyrészt az Európán kívüli borok előretörése, másrészt egyes fajták esetében a fogyasztói bizalom megrendülése váltott ki. Ez utóbbit a minőségi garanciák hiánya, másrészt a borhamisítási esetek növekvő száma erősített. A fogyasztói bizalom visszanyerésének az egyik hatékony módja az lehet, hogy széles körű, a tudományos kutatások eredményeit alkalmazó borminősítési eljárásokon keresztül garantált minőségű és egészségügyileg is teljes biztonságú termékek jussanak a piacra. A borminősítési eljárások kiterjesztése és szélesebb alapokra való helyezése úgy valósulhat meg, hogy a szőlőműveléstől a borpalackozásig terjedő folyamatot tudományos alapossággal, teljes részletezéssel elemezzék azon szándék szem előtt tartásával, hogy a bor jellemzéséhez szükséges, egyedi és jól megfogható új paramétereket is kifejlesszék, melyek fokozzák a borminősítés és így az eredetiség megállapításának a hitelességét, és mérhetővé teszik a borok minőségét befolyásoló tényezőket. Egy egységes, objektív európai bor- minősítési rendszer létrehozását kutatásaik nagyban elősegíthetik, hiszen a tudományos vizsgálatokkal nyert eredményeknek olyan tág köre áll majd a rendelkezésre, mely az eredetvédelemben és borazonosításban kulcsszerepet játszhat. Dr. Orbán Sándor, a TTFK kari főigazgatója hozzátette: az Egri Bikavér eredet- védelmével kapcsolatos, a főiskola által irányított kutatások - mely Nemzeti Kutatásfejlesztési programként 101 millió Ft-os támogatásban részesült -, kiváló alapot teremtettek arra, hogy a vizsgálatok körét kiterjesszék és európai kontextusba helyezzék.- Fontos hangsúlyozni, hogy ilyen tág vertikumú és komplex borminőségi nyomon követési rendszer jelenleg nem létezik, valamint azt, hogy intézményünk egy ilyen nagy volumenű pályázati anyag ösz- szeállításával és konzorcium szervezésével is bizonyítja, hogy európai dimenzióban is jelentős kutatásfejlesztési programok megvalósítására és koordinálására is képes, ezáltal méltó helyet foglal el az európai kutatási intézmények hálózatában.
