Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-30 / 150. szám

6. OLDAL 2003. Június 30., hétfő FELD E B R Ő FELDEBRŐ Polgármester: Csepella László Alpolgármester: Gecse Mihály Jegyző: Katonáné Nagy Márta A képviselő-testület tagjai: Gecse Mihály, Kecskésné Kincs Anna, Lénárt Istvánné, Milibákné Veres Erika, Reszegi László, Szegedi Zoltánná, Vadásziné Varga Éva. Községháza címe: 3352 Feldebrö, Kossuth út 31. Telefon: 36/580-012. Fax: 36/580-013. Ügyfélfogadási rend: Hétfő, péntek: 8—12 óráig Kedd, csütörtök: du. 13-16 óráig Szerda: de. 8-12 óráig, du. 13-16 óráig. Lakosság száma: 1163 fő 0-5 éves korig: 50 fő 6-14 éves korig: 118 fő 15-18 éves korig: 53 fő 19-62 éves korig: 657 fő 63 év felett: 285 fő Vállalkozók száma: 25 Helyi adók mértéke: • Gépjárműadó 800 Ft/100 kg • Magánszemélyek kommuális adója: 3000 Ft/ingatlan Közérdekű telefonszámok: • Általános iskola 36/480-030 • Óvoda: 36/480-028 • Védőnő: 36/580-012 • Háziorvos: 36/480-027 Jeles napok: • Búcsú: augusztus (Nagyboldogasszony napjához legközelebb eső vasárnap) • Szüreti napok: szeptember Civil szervezetek: • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Polgárőrség • Nyugdíjasklub • Lövészklub • „Meseország” Alapítvány a Feldebrői Óvodáért • „Tiétek a jövő" Alapítvány a Feldebrői Iskoláért • Feldebrőért Alapítvány A település története: Nevét 1219-ben említik elő­ször, monasterium Debrev alakban. A ma is látható templomot 1744-45-ben építették. A település alapí­tása a honfoglalást követő időkre tehető. Leglátványo­sabb és egyben legjelentő­sebb műemléke a X. század végén épített, eredetileg sír, ill. kripta céljára szolgáló temploma, mely valószínű­síthető, hogy Aba Sámuel ki­rály temetkezési helyéül szolgált. Az oldal az önkormányzati képviselők tiszteletdijának felajánlásával készült. Lépésről lépésre haladni Nem mondhatni, hogy a választás után irigylésre méltó helyzetbe került, ugyanis 14 milliós önkormányzati adósságot örökölt.- Az első próbatétel a hiány felszá­molása volt, amit tárgyalásos úton si­került rendezni - említi megkönnyeb­bülten. Már nem ennyire derűs az ar­ca, amikor a képviselő-testület által le­szavazott, megtorpedózott munka­helyteremtő kezdeményezésére gon­dol. Az önkormányzat végül nem en­gedte át azt az épületet, amelyben egy kft. 24 milliós beruházással 40 főnek biztosított volna rehabilitációs foglal­koztatást. Örömmel említi viszont, hogy körvonalazódik egy százfős, magánbefektetésű idősek otthonának a megépítése. Az önkormányzat az in­tézményeit kívánja megújítani:- Az alsó iskolát felszabadítjuk, s az ottani két osztályt a tetőr-beépítéssel bővülő új intézmény fogadja be. A pedagógusaik lg „?,* megbecsülésének is IjlfPWlS szól a fejlesztés, a be­•1ji l ruházáshoz pályázati 3L 2WSI forrást remélnek. A pénzszerzés esélyét kí- líjjglgr^'!I náló pályázatok része­ÜBfaSB sei kívánnak lenni, hi­szen az óvodára és a művelődési házra is ráfér a pozitív változás. A lakosság számára egy informatikai szolgáltató- egységet, Teleházat is működtetni szeretnének.- A Közútkezelő partnerségével sikerült a főut­cán az útpadkát rendbe tenni. Az elkövetkező időszakban is csak lépésről lépésre van reális esé­lye a falu fejlődésének - állapítja meg a tárgyila­gos, első ciklusát töltő polgármester. Ennek ér­dekében úgy látja, hogy a széthúzásra hajlamos polgárokat kell összetartóbb magatartásra bírni. Csepella László a szemléletváltozás, az ügyek­hez való jobb hozzáállás első jeleit már érzékeli. A község nevezetessége az altemplom, amely évszázadok titkát őrizve ma is megcsodálható Csepella László FOTO: PERL MARTON A környék faluvezetőinek az egészségügy terén vázolta fel ötletét:- Valahol lehetne egy olyan helyiség, ahol meg­határozott időben szakorvosok rendelnének. Az időseknek nem kellene Egerbe utazniuk minden vizsgálatra... A feldebrői alvég lakóinak egy buszmegálló kiépítéséért tárgyal az Agria Volánnal. A szenny­vízcsatornázás is egyike a megvalósítandó ter­veknek. A polgármester optimista:- Az Európai Unió felé haladva, kistérségi ösz- szefogással nagyobb célok is elérhetők... Csepella László emberi tartása ha­mar kamatozott, hiszen hat év után a külföldről érkezett, Feldebrőn ott­honra talált férfit a falu polgármes­terévé választotta. „Az élet játék - játszd” A Teréz anyától származó inte­lem örök érvényű, érdemes en­nek szellemében élni, derűsen megöregedni, s eszerint tevékeny­kedni a nyugdíjasklubnak is - mondja Simon Julianna, a klub vezetője. Az idős embereket már megviselte az élet, többen magá­nyosan élnek, ezért fontos, hogy jól érezzék magukat a közös ösz- szejöveteleken. A tartalmas és jó hangulatú együttlét számukra sokat jelent, a valahová tartozás, a fontosságtudat érzését adja.- Rendszeresen megtartjuk a pótszilvesztert, a farsangi mulatsá­got, nőnapot, amikor a férfiak a vi­rág mellett verssel, dallal köszön­tik a nőket, ott vagyunk a temp­lomban a Passió előadásán, s hoz­zánk is megérkezik a Mikulás. A kultúra napján kiállítást ren­deztek „Nyugdíjaséveim munkái” címmel, ahol ki-ki bemutathatta az általa végzett hobbitevékeny­sége eredményét. Volt ott többek között hímzett terítő, fűzfavessző kosár, rongy- szőnyeg. Éven­te 2-3 alkalom­mal közös ki­rándulásra in­dulnak: jártak már az Ország­házban, Szent­endrén, Viseg- rádon, Gödöl­lőn, Opusztaszeren, Pannonhal­mán, a tápiószentmártoni ener­gia-dombon. A nyugdíjasklubnak fontos a köz­érzet-, életminőség-javító szere­pe, de tettrekészségüknek kö­szönhetően nincs olyan kulturá­lis rendezvény, amelyen ők ne képviseltetnék magukat. A na­pokban az óvoda jótékonysági báljának lakodalmas menetét is ők kísérték nótaszóval. A gyer­meknapon már hagyomány, hogy a klubtagok palacsintasütésre szánják a napjukat, és annyit ké­szítenek a gyermekek kedvenc ételéből, hogy mindenki kedvére ehet belőle. Rendeztek már jóté­konysági estet azért, hogy a bevé­telből a könyvtárba gyerekköny­veket lehessen vásárolni. A falu szépítése érdekében idén tavas­szal a köztereken lévő ládákba a klubtagok ültettek virágokat, s a táj ház felújításában is aktívan részt vesznek.- Hat éve vezetem a klubot, de meg kell említenem elődömet, Szalai Pista bácsit, aki azóta is tagja a klubnak, sőt a kórusnak is — mondja Simon Julianna. Szakdolgozata hiánypótló A könyvtárba járók számára Vadásziné Varga Éva egyre több meglepetést tartogat. Éveken át - jó íráskészségét érvé­nyesítve - sorra nyerte a pályázatokat, amivel berendezéseiben, könyvállományában megújította az ÁMK in­tézményét. A tartalmi gazdagodás útját érdek­lődő diákok felkarolásá­ban találta meg, akik az ő ihletésére indultak tanulmányi versenyeken. Hogy milyen ered­ménnyel? Például feldebrői iskolás nyer­te „Az én falum könyvtára” című országos pályázatot, de tanítvá­nyai szereztek még országos má­sodik és negyedik helyezést. A bibliotéka vezetője maga is jó példával jár elöl, tavasszal egyik tanulmányával - „A könyvtár, mint a rendezvények alkalmas otthona” - első díjat nyert, s vele nevet szerzett a hazai szakmai körökben. Vadásziné Varga Éva nem babérjain ülő tí­pus, hiszen azóta újabb munkát tett le az asztal­ra. Szakdolgozata dip­lomaszerzéshez segítet­te az Eszterházy Károly Főiskola művelődés- szervezői szakán. A több mint százoldalas anyag „A feldebrői templom története” címet viseli. Kritikusai szerint a legnagyobb erénye: egymás mellé teszi az ezeréves történelmi múltú épület mind a 25 kutatójának forrásér­tékű publikációit. Az illusztrált dolgozat könyv alakban is helyt- állna... ■ Vonzerő az idegenre Ha Feldebrö nevét hallja az em­ber, két dolog biztosan az eszé­be jut: a páratlan értékű altemp­lom és a híres Debrői Hársleve­lű bor. A feldebrői altemplomot 1865-ös felfedezése óta mint legfontosabb műemlékeink egyikét tartják számon. A korai magyar építészettörténet egyik legtöbbet vitatott emléke. A leg­utóbbi, tíz éven át tartó helyre- állítás és kutatás után 1983-tól ismét látogatható, és megtartot­ta egyházi funkcióját is. Noha a templomot az idők során több­ször átépítették, altemploma szinte teljes egészében megma­radt, s ma XI-XII. századi meg­jelenésében látható. A templom nyitva áll a turisták előtt, na­ponta látogatható. Évente általá­ban egy alkalommal hangver­senynek ad otthont, kiváló akusztikája révén csodálatos él­ményt nyújt. Az országban másodikként - 1997-ben — védett eredetűvé nyilvánították a Debrői Hársle­velű bort, amely zöldesfehér szí­nű, kellemes zamatú, kissé fa­nyar ízű. Feldebrői Szüreti Na­pok néven minden év őszén megrendezésre kerül a három­napos rendezvény. A nagy- boldogasszonyi búcsú ugyan­csak vendégcsalogató. A hagyományápolást szolgál­ja az a könyvtárban látható ba­bakiállítás, amelyet Simon Juli­anna készített a nyugdíjasklub közreműködésével és Kiss Istvánné Dorogházi Magdolna segítségével, s a XIX-XX. szá­zad fordulójának feldebrői vise­letét mutatja be, használati tár­gyakkal, népi gyermekjátékok­kal kiegészítve. Jelenleg készül a tájház. Évente megrendezésre kerül a településen a majális, a gyer­meknap, a szeretetnap, a jóté­konysági bál, a fenyőünnepség. A Lénárt Istvánné igazgató irá­nyítása alatt álló iskola jó okta­tási színvonalának köszönhető­en a környező településekről is egyre több diákot vonz. Kovács Sándomé vezetésével működik a Sári Virág néptánc- és a Zöld Szív ifjúsági természetvédő cso­port. Aki hosszabb ideig szeret­ne a községben tartózkodni, megszállhat a Debrő Vendégház­ban, amely ifjúsági táborként is funkcionál. A könytárban látható a hagyományőrző babakiállítás ________fotó: perl marton M ILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? hliva Istvánné postás Mirkóczki Csaba SZAKÁPOLÓ Gálné Dómok Zsuzsanna TÁJHÁZVEZETŐ Dr. Lénárt Ákos ÁLLATORVOS- Az új építkezések, a szennyvíz- csatornázás, a helyi adottságokat jobban kihasználó idegenforgalmi élet megszer­vezése lendü­letet adhatna a fejlődésnek. A lakosság több­sége a megye- székhelyen dolgozik, ezért a helyi munka- helyteremtő vállalkozásokat kellene segíteni. Sokan a mezőgazdasággal is fog­lalkoznak. Számukra elsősorban oktatás, bemutatók szolgálnák a szakmai ismeretgyarapítást. A fia­talok megérdemelnék az érdeklő­désüket felkeltő programokat, le­telepedésüket telektámogatással lehetne ösztönözni. Végezetül él­jenek békében, megértésben Feldebrőn a tősgyökeres itteniek és az idetelepültek.- Mindenekelőtt virágosabbnak és tisztábbnak szeretném látni. Úgy gondolom, a környezeti kulturált­ság terén nem­csak a gyere­keknek, de az itt élő felnőt­teknek is van mit fejlődniük. Jó volna, ha az utcákon elhe- lyeznének gyűjtőládákat, így megelőzve a szemetelést. Fej­lődést remélek az infrastruktúra térén, a szennyvízelvezetés még nem megoldott. Egy leendő üdülő­falu képéhez kellene minél jobban hasonlítania Feldebrőnek. Ehhez hozzátartozna a csatornázottság, a szélesebb vendéglátói, kereskedel­mi üzletkínálat. És még valami: összetartóbbnak kellene lennie a falu lakosságának, persze lehet, hogy ezt csak én látom így.- Egyre több fiatal él helyben, ezért rájuk több figyelmet kellene fordítani. Ennek a korosztálynak nincsenek programjai, a faluban este 8 órakor minden bezár. A jövő­ben az óvodá­tól és az iskolá­tól is színvona­lasabb teljesít­ményt várnék el. Sokat jelentene, ha volna a köz­ségben banki pénzkiadó automa­ta. Akik fizetésüket átutalással kapják, azoknak Egerbe kell utaz­niuk, hogy a bérükhöz hozzájus­sanak. A buszjáratok lehetnének emberbarátibbak, hogy a munka­kezdéshez és a hazajutáshoz ne kelljen olykor másfél órákat elfe­csérelni. A mostani polgármester az elődök „embereinek” a segítsé­gét is megérdemelné.- A falu ezer éve remélhetőleg újabb ezer év záloga, hiszen az a közösség, amely képes volt hábo­rúkat, csatá­kat, megszál­lásokat átvé­szelni, túlélni, bizonyította életrevalósá­gát. Az Euró­pai Unióba va­ló belépésünk­kel újabb lehe­tőséget kap ez a kis közösség is, hogy megmutathassa magát, érté­keit, szépségeit. A Mátra és az Al­föld találkozási pontja gazdag földrajzi és kulturális értékekben (ilyen az altemplom). Kellemes időtöltést kínál az idelátogatók­nak, az itt élőknek pedig szép és élhető életet. Húsz éve élek itt, ide köt már életem második fele, így elmondhatom: szeretném, ha bol­dog lenne az én falum. Varga Mihály nyugdíjas- Olyan szépnek és gondozottnak szeretném látni a falunkat, ami­lyen a rendszerváltás előtt volt. Kritikával ille­tem az előző polgármestere­ket, hiszen na­gyon rossz álla­potba kerültek az útjaink, azon még kerékpár­ral is veszélyes közlekedni. Nincsenek kitisztítva az árkok,’ vízátereszek, olykor az úton folyik a csapadék. Én bizony úgy látom, hogy az eltelt bő évtized alatt a környék települései látványosab­ban fejlődtek, mint mi. Feldebrö pedig történelme alapján megér­demelné, hogy legalább a sorból ne lógjon ki. A mostani polgár- mesterünk már tett és tenni akar azért, hogy a választók megfogal­mazott igényei teljesüljenek.

Next

/
Thumbnails
Contents