Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-28 / 149. szám
6. OLDAL 2003. Június 28., szombat | KERECSENP KERECSEND Polgármester: Gémes László Alpolgármester: Alföldi Béla Jegyző: Kiss Sándor A képviselő-testület tagjai: Békési Gyula, Ercsényi Károly, Németh Lajos, Osvárth Endre, Pusoma Jenő, Semperger István, Szilágyi József, Tóth Zoltán, Ujj Istvánná A községháza címe: 3396 Kerecsend, Fő út 55. Telefon: 36/550-320 e-mail: kerecsend@agria.hu Ügyfélfogadási rend: hétfő, szerda, csütörtök: 7.30-16.00 Kedden az ügyfélfogadás szünetel. Lakosság száma: 2289 fő Korösszetétel: 0-3 éves: 147 fő 4-5 éves: 79 fő 6-14 éves: 334 fő 15-18 éves: 152 fő 19-62 éves: 1276 fő 63 év fölött: 301 fő Helyi adók: • Magánszemélyek kommunális adója: 3000 Ft/ingatlan • Vállalkozók kommunális adója: 2000/fö Közérdekű telefonszámok: • Általános Iskola: 450-123 • Óvoda: 450-397 • Háziorvos: 450-181 • Gyermekjóléti szolgálat: 550-329 • Falutévé: 550-327 • Posta: 450-126 • Takarékszövetkezet: 450-156 Civilszervezetek: • Faluvédő Egyesület • A Kerecsendi Fiatalok Továbbtanulásáért Közalapítvány • Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Egyesület • Környezetvédelmi és Vdékfejlesztési Kht. • Kerecsend Községért Jóléti Szolgálat Alapítvány • A Kerecsendi Római Katolikus Templomtorony Felépítéséért Alapítvány • Hagyományőrző Népdalkor • Kerecsendi Sportegyesüet • Polgárőrség • Magyari Károly Cserkészcsapat • Vöröskereszt helyi szervezete • Hegyközség Jeles napok: • A faluvédő egyesület bálja (február) • Majális • Búcsú (augusztus) • Falunap (szeptember) Történeti múlt: 1261-ben Kerchen névalakban említette első ízben oklevél, mint az egri püspökség faluját. Befogadó faluban élünk A megújult polgármesteri hivatalt a napokban adták át rendeltetésének FOTO: PERL MARTON A múlt krónikása Ercsényi Károly, az önkormányzat kulturális tanácsnoka nagy és szép munkába kezdett nyugdíjba vonulását követően. Megírta a Kerecsend története 1945-ig című könyvet, amelyet a napokban lektorálnak, s a tervek szerint ez év szeptemberére nyomtatásban is megjelenik.- Régi adósságomat törlesztem ezzel a munkával. Igaz, nem Kerecsenden születtem, de hároméves korom óta ebben a faluban élek, és erre nagyon büszke vagyok. Két évvel ezelőtt kezdtem kutatni a község múltját, és az önkormányzat biztatására láttam hozzá az anyag rendezéséhez, majd a könyv megírásához. Úgy vélem, hogy a tősgyökeres kerecsendiek sem tudják, micsoda páratlanul gazdag múltú településen élnek. Ezzel a könyvvel az a célom, hogy ne csak ők, hanem az ide települt családok is megismerhessék a falu hiteles történetét. Biztos vagyok abban, hogy akik elolvassák, hasonló büszkeséget fognak érezni, mint én. Kulturális tanácsnokként úgy gondolom, hogy ezen a területen jócskán akad tennivalónk. A tájház megnyitása is ezek közé tartozik, de szeretnénk jeles'közéleti embereket, művészeket is meghívni egy-egy előadásra, és a helyi tehetséges fiataloknak bemutatkozási lehetőséget biztosítani. Mindennél fontosabb egy összetartó közös- ség megteremtése. ________■ G émes László polgármester 1979 óta irányítja a községet. Úgy fogalmaz, hogy bár igen régi településről van szó, az évszázadok során mindig megtartotta befogadó jellegét:- Ez mindenképpen előnyt jelent a falu számára, hiszen ez egyfajta nyitottságot is feltételez más kultúrák, szokások iránt. A rendszerváltást követően sajnos Kerecsendet is sújtotta a megugró munkanélküliség, amely napjainkig kísért, bár valamelyest sikerült javítani ezen a helyzeten. A faluban nagyon sokan foglalkoznak fővagy mellékállásban mezőgazdasági tevékenységgel. Ez azt jelend, hogy szorgalmas emberek élnek itt, bár az utóbbi időben nem ritka, hogy értékesítési gondok támadnak egy-egy termés körül. Az emberi lelemény és kreativitás azonban a legtöbb gazdálkodót átsegíti a nehézségeken.- Mára minden közmű kiépült a faluban...- Azt mondhatom, hogy a nyolcvanas évek elejétől, ha némi megtorpanással is, de lendületesen fejlődött a község. Elkészült az új általános iskola, a korszerű tornaterem, majd a közösségi ház. Sikerült bevezetni minden háztartásba a gázt, a telefont, a kábeltévét, s tavaly az öt községet érintő szennyvízhálózat is kiépült. Ez mind szép, azonban nem lehetünk elégedettek. A legnagyobb, megoldásra váró feladat a szilárd háztartási hulladék elhelyezése. Ez megyei viszonylatban is igaz. A településrendezési terv tartalmazza egyebek mellett a faluközpont további szépítését. Erre annál is inkább szükség van, mert nagy az átmenő forgalom, és nem mindegy, hogy milyen benyomások érik az erre közlekedőket. Nem mondanám, hogy Kerecsend idegenforgalmi szempontból a legvonzóbb célpont, de kétségtelen tény, hogy Eger és Egerszalók kapujának számítunk. Mindemellett időszerűvé vált az iskola új épület- szárnyának megépítése, hiszen - ellentétben sok kis településsel - nálunk folyamatosan nő a lélek- szám. Ügyancsak elkerülhetetlen a csapadékvízelvezető rendszerek kiépítése is, mivel a '99-es árvíz intő jel volt számunkra is.- A községben nagyon sok civilszervezet működik...- Rendkívül fontosnak tartom a velük való jó együttműködést, mivel meggyőződésem, hogy ezek a szervezetek egyfajta tódként szolgálnak az önkormányzat és a lakosság között: S végül ezúton is szeretném a kerecsendieket arra kérni, hogy értékeinket őrizve fogjunk össze környezetünk szebbé tételéért. Ebben bizton számíthatnak a helyhatóság segítségére. _________________■ F aluvédők lelkes csapata A faluvédő egyesület immár 12 éve működik a községben dr. Lukács Béla vezetésével. Megalakulásuk óta több megyénkbeli település is követte a példájukat.- A kezdetekkor egy lelkes kis csapat szorgalmazta, hogy egyesületi formában próbáljuk meg régi hagyományainkat feleleveníteni és megőrizni, s a községre vonatkozó tárgyi és írásos emlékeket összegyűjteni. Célunk volt egy olyan együttműködő közösség létrehozása is, akik akarnak és tudnak a faluért tenni, a környezetüket közösen szépíteni. Az ötlet életképesnek bizonyult, hiszen több mint tíz éve dolgozunk együtt. Igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyek viszonylag csekély anyagi ráfordítással is élményt jelenthetnek tagjainknak. Ezeket a rendezvényeket minden évben a közgyűlés tagjai hagyják jóvá. Ezeket az összejöveteleket egy jó hangulatú egyesületi bál követi. Ismétlődő esemény például a tavaszi falutakarítási akciónk, a több száz embert megmozgató majálisunk, a nyári rendszeres Ti- sza-túráink, amelyen idén hetvenötén veszünk részt. A temetőben kialakított emlékpark gondozása is a feladataink közé tartozik. Minden évben megemlékezünk Kerecsendi Kiss Márton költő, drámaíróról, akinek emléktáblájánál koszorúzunk. Szeptember 1-jén pedig a háborús áldozatok emléke előtt hajtunk fejet a templomkertben. Örömmel számolhatok be arról, hogy az elmúlt években rengeteg helytörténeti anyagot sikerült a lakosság segítségével összegyűjtenünk, amelyet terveink szerint egy, az önkormányzat által vásárolt tájházban szeretnénk kiállítani. Bízunk abban, hogy idén szeptemberre elkészül a ház. Igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni, s ezenkívül a személyi jövedelemadók egy százalékából befolyt összegből, valamint az önkormányzat támogatásából gazdálkodunk. Itt az ideje annak is, hogy egyre több fiatalt vonjunk be a közös munkába. ■ Esélyteremtés - profi módon A településen működő óvoda és az általános iskola fogalomnak számít nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is. A két intézmény kollektívája igazi csapatmunkában érte el a kimagasló szakmai eredményeket. Az iskola az elmúlt évben kapta meg a Minőségi Díjat, míg az óvoda közel tíz éve bázisintézményként fogadja a szakma azon képviselőit, akik többet szeretnének tudni az integrált oktatás és az esélyteremtés gyakorlati alkalmazásáról. Nagy György iskolaigazgató tájékoztatása szerint szeptembertől 215 gyermek tanul az intézményben, amelyben önálló zenetagozat is működik. A diákok 90 százaléka roma származású. Közülük 50 gyermek speciális felzárkóztatásra szorul. A pedagógiai program is ezekhez az adottságokhoz igazodik. A legnagyobb eredmény, hogy idén a végzős tanulók 99 százaléka továbbtanul valamilyen középfokú intézményben. A technikai feltételek rendkívül jók, azonban a régi épületszárny teljes felújításra, bővítésre szorul. Szeptember elsejétől az iskola - néhány rangos hazai oktatási intézmény mellett - tagja lesz az Innovatív Iskolák Európai Hálózatának. Koósné Reha Valéria óvodavezető ugyancsak kiemelkedő eredményekről számolhat be:- Az idén negyedszázados óvodában négy csoportban 100 gyermek neveléséről gondoskodunk kitűnően felkészült, több- diplomás kollégáimmal. Mivel a kicsik 90 százaléka roma származású, s 25 százalékban fogyatékos gyermekekkel foglalkozunk, sajátos kettős integrált nevelési módszert alkalmazunk. A tevékenységközpontú programot tízéves munkával adaptáltuk a helyi adottságokra. Szerencsére a szülők többsége híve az óvodáztatásnak, így a kicsik már hároméves korukban bekerülnek a rendszerbe, s ily módon lehetőségünk van az esetleges hátrányok leküzdésére és az iskolára való eredményes felkészítésre. Az óvodások rendszeresen szép eredményeket érnek el a különböző rajzpályázatokon. A fenti alkotás a hatéves Nagy Róbert keze munkáját dicséri. fotó: perl MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Elekné Román Katalin AZ EGYHÁZKÖZSÉG ELNÖKE- Annak ellenére, hogy a férjem naponta, én pedig hetente két alkalommal ingázok Budapestre, eszünkbe sem jut, hogy a fővárosba költözzünk. Ide köt bennünket minden: az idős édesapám, a rokonok, a gyermekeim barátai. A legégetőbb gondnak azt érzem, hogy nagyon sok iskoláskorú gyermek Egerben tanul. Ezzel meggyengül a falu iránti belső kötődésük, és félő, hogy évek múlva elmenekülnek innen. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy a gyökerekhez való kötődést - ha más módon is, de - kialakítsuk a fiatalokban. Az egyházközösségen belül igyekszünk ilyen kis közösséget alkotni. Tóth Sándor polgárőr- 1987 óta élek Kerecsenden, ide nősültem. Azóta a polgármesteri hivatalban dolgozom, és én irányítom a helyi polgárőrséget. Örülök annak, hogy a közbiztonság viszonylag jónak mondható, s ebben talán nekünk is van egy kis részünk. Hogy milyennek szeretném látni a falut? Gondozottabb- nak, virágosnak. Erre voltak korábban is törekvések, de egyes emberek azt is elpusztították, amit mások igyekeztek rendbe hozni, szépíteni. Úgy gondolom, jóval nagyobb összefogásra lenne szükség, s ez nem csak a falu rendezésére, hanem más területekre is vonatkozik. Például a kulturális programokra. Román Antalné előadó- Tősgyökeres kerecsendi vagyok, és örömmel tapasztalom, hogy évről évre fejlődik a falu. Ez vonatkozik az infrastrukturális beruházásokra, de a középületek felújítására is. Kerecsend Eger kapuja, s épp ezért vonzó település. Örvendetes, hogy egyre több család költözik ide Egerből is, és nem bánják meg ezt az elhatározásukat. Azt szeretném, ha a fiatalok is megtalálnák a számításukat, s ha egy olyan kis kulturális centrum jöhetne létre, ahol minden korosztály megfordulhatna és kikapcsolódhatna. Úgy tudom, hogy a nemrégiben elkészült rendezési terv ezzel az igénnyel is számol. Botos Dezső KISEBBSÉGI ELNÖKHELYETTES- 1990-ben kerültem a faluba, s az 1998-as választások óta dolgozom a kisebbségi önkormányzatban. A cigányság lélekszá- ma megközelíti a hatszázat. Szerencsére jó kapcsolatot tartunk a helyi önkormányzattal és más szervezetekkel is. Azt is elmondanám, hogy más hasonló településekhez viszonyítva az itteni kisebbség viszonylag kedvező helyzetben van, mivel a helyi vállalkozások és a mezőgazdaság rendszeres jövedelmet biztosít a dolgozni akaró cigány embereknek. Sokan közülük munkaviszonyban állnak, s így nem kizárólag a segély az egyetlen jövedelemforrásuk. SUHA JÓZSEF ÜGYVEZETŐ- Jelenleg a Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Kht. ügyvezetője vagyok. Néhány évvel ezelőtt kezdtünk bele a b i o t é g 1 a - gyártásba, amihez nagy reményeket fűztünk. Most öt embert tudunk alkalmazni hat hónapon keresztül, de sajnos elromlott a gépsor, ami javításra szorul. Több helyről is kaptunk biztatást, hogy érdemes folytatni a természetes alapanyagból készült tégla gyártását, de sajnos az értékesítéssel is gondjaink vannak. A reklámok sok pénzbe kerülnek, amivel nem rendelkezünk. Enélkül'viszont szinte lehetetlen betörni a piacra. Bízom benne, hogy előbb-utóbb mégis sikerül megoldást találnunk.
