Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-25 / 146. szám

2003. Június 25., szerda KÖRZETE 7. OLDAL FÜZESABONY E S Diákok elismerése Először hívták a szülőket Füzesabony Az önkormányzat évek óta meg­jutalmazza és vendégül látja a vá­ros oktatási intézményeinek leg­jobb diákjait. A 2002/2003-as tan­évben a különböző szintű tanul­mányi, valamint sportversenye­ken helytállt abonyi általános és középiskolások az elmúlt hét vé­gén találkozhattak a városveze­téssel. Tiba József, a polgármesteri hi­vatal humánpolitikai irodavezető­je elmondta, hogy idén első ízben a dicséretet kiérdemlők szüleit is meghívták a moziban tartott díj­átadóra. Az ünnepi eseményen Gulyás László polgármester mél­tatta a fiatalok érdemeit. A Jó ta­nuló-jó sportoló címre rászolgál­tak tárgyjutalmat és oklevelet ve­hettek át kiemelkedő teljesítmé­nyükért. A rendezvény a művelő­dési központban állófogadással zárult. A „Jó tanuló - jó sportoló” cím idei birtokosai. Teleki Blanka Ál­talános Iskola: Nagy Eszter (4,2-es tanulmányi átlag - kézilabda-si­kerek), Kovács Eszter (4,8 - kézi­labda), Ürmös Beatrix (4,8 - kézi­labda, atlétika), Vojtekovszki Ádám (5 - labdarúgás). Széche­nyi István Általános Iskola: Miriszlai Áron (5 - sakk), Molnár Zoltán (5 - kézilabda, atlétika, kispályás foci, mezei futás), La­katos Anita (4,6 - kötélugrás), La­katos Angéla (4,8 - kötélugrás), Csanálosi Dániel (5 - kézilabda, atlétika, kispályás foci), Szabó Szilárd (5 - kerékpár), Kosárka Ákos (5 - közlekedési ismeretek). Megreformált közlekedés? Aldebrő A település legutóbbi önkor­mányzati ülésén a képviselők foglalkoztak a temetőt érintő jár­műközlekedés rossz tapasztala­taival. Elsősorban akkor alakul ki forgalmat bénító jelenség a teme­tő előtt, amikor jeles egyházi ese­ményekre kerül sor, vagy éppen temetésre érkeznek sok autóval. A kialakított tágas füves parkolót nem szívesen veszik igénybe, fő­leg esős időben a közút szélén állnak meg. Az utóbbi magatar­tás a kanyar miatti beláthatatlan- sággal veszélyt hordoz az álló sort kerülők számára. A testület javaslatot vár a hely­zet megoldására, elképzelhető, hogy az adott útszakaszon meg­állást és várakozást tiltó táblákat helyez el a Közútkezelő Kht. A te­metői parkoló felhajtója is adhat elvégzendő munkát az önkor­mányzatnak. Az a törekvés, hogy mindenki számára elfogadható változást teremtsenek. ■ Ökocentrum és működtetői Poroszló A Magyar Turizmus Rt. mintegy ötszázmilliós kormánytámoga­tást kapott a poroszlói - két terü­leten megvalósuló - ökocentrum létrehozásához. A beruházás megkezdéséhez azonban létre kell hozni egy Közhasznú Társa­ságot (Kht.), amely a létesít­ményt megépítteti és működteti. A cél elérése érdekében már körvonalazódik, hogy Poroszló Község Önkormányzata mellett a Környezetvédelmi Minisztérium és a természetvédelem képvisele­tében a Hortobágyi Nemzeti Park is alapító tagja lesz a társaságnak. A projectet a Tisza-tó belső terü­leteire is kiterjesztették, és az ma­gában foglalja a korábban terve­zett belső ökoturisztikai fejlesz­téseket. A létrejövő új társaság - mint az a Poroszlói Újság legfris­sebb számában olvasható - nem­csak az ökocentrumot hozza lét­re és működteti, de széles körben kihatással lehet a település fejlő­désére, közművelődésére, kultu- rális és sportéletére. _________■ A z alapítvány nélkül nem állna a kápolnai csata új emlékműve Hogyan tovább, alapítvány? Kápolna A község önkormányzata 1997-ben hozta létre a Kápolna Községért Közalapítványt, és ennélfog­va a Nemzeti Civil Alapprogram-tervezetben fog­laltak szerint abba a körbe tartozik, akik nem igényelhetnek az alapprogramtól támogatást, mert nem minősülnek igazi civil szerveződés­nek. Miután közalapítványról van szó, eddig sem kaphatott a Parlamenttől állandó támoga­tást, márpedig a működésnek állandó költségei is vannak, nem csak a megpályázott feladat meg­valósítására kell pénz. Ezt a keserű összegzést dr. Bereczné dr. Huszár Éva, az alapítvány kura­tóriumának elnöke tette ötéves tevékenységük számvetésének bevezetőjében. Mint megjegyezte, az alapításkor kevesen tud­ták és értették a szándék lényegét a faluban és a falun kívül is. Véleménye szerint ma, az európai uniós csatlakozás küszöbén „csak” az uniós or­szágok civil kezdeményezési vonalába beleülő és elvárható tevékenységünk létezik, és nem több.- Megfelelünk a nagy „áramlat" követelményé­nek, de távolról sem ez vezérelt minket, amikor feladatainkat megterveztük, és a héttagú kurató­rium meg is valósította azokat. Eleinte a történel­mi levegőjű faluban az itt lezajlott történelmi ese­mények emlékének rangos megőrzése, a mille- centenáriumi és millenniumi eseményekhez való kapcsolódás kínálkozott célszerűnek pályázati pénzek elnyerésére. Később a Széchenyi-terv lehe­tőségeit ragadtuk meg. Mindezek mellett a Ká­polnán 1989 óta teljesen megszűnt közművelő­dést próbáltuk bizonyos elemeiben „pótolni”. El­sősorban a tanulóknak és fiataloknak szervez­tünk vár- és kézművestáborokat, és éveken ke­resztül az alapítvány volt az, amely a Kápolna és az erdélyi Kápolnásfalu közötti testvérkapcsola­tot fenntartotta, Kápolna Község Önkormányza­tának pénzhiánya miatt. Ezt a kapcsolatot diák­cserévé fejlesztettük. ■ - • 1998-2002 között a Kápolna Községéit Közala­pítvány közel 20 millió forint pénz-, anyag- és munkafelajánlást szerzett meg a falu javára. Eb­ből a falu lakosai 23%-ot vállaltak, az önkor­mányzat 17%-ot, a fennmaradó 60% az alapít­vány pályázatainak eredményeként minisztériu­mi pénzekből érkezett a megvalósítandó célokra. Ezek az összegek az alapítvány tevékenysége nél­kül nem jutottak volna el a faluba.-Öt év alatt létrehoztuk a kápolnai csata 150. évfordulójára megalkotott szoborkompozíciót, a köréje kialakított Millenniumi Emlékparkot, ki­adásra került a „Kápolna története” című 420 ol­dalas falumonográfia. Megrendeztük a helyi ön- kormányzat által pályázati pénzből létrehozott Tájház kiállítását. Védnökségünk alatt újult meg a templomkülső, és elkészíttettük a templom dísz- kivilágításának első ütemét is, valamint megújí­tottuk a templomparkot. Mindezek eszmei értéke 30 millió forint, melybe a „Kápolna története” cí­mű kötet nem számolható bele, mert eszmei érté­két nem tudjuk megbecsülni. A héttagú kuratórium tagjai munkájuk mellett végzik anyagi juttatás nélküli, nem kis elfoglalt­sággal járó tevékenységüket, a falu jelentősebb részének megelégedésére. Hogyan tovább? - teszi fel a kérdést dr. Bereczné dr. Huszár Éva, majd jövőképet vázol:- Állandó támogatásra nem lehet számítani, ami a fix kiadásokat fedezné. Az alapítványt lét­rehozó önkormányzat pénzhiányos, a kuratóri­um elnökeként saját pénzemből már nem vagyok képes segíteni, mint azt öt éven keresztül megtet­tem. A pályázati lehetőségek le­szűkültek, az alapítványt tá­mogató helyi vál­lalkozások, cé­gek az előző ön- kormányzat rossz adópoliti­kája miatt szó szerint „beintet­tek” az önkor­mányzati alapí­tású alapítvá­nyunknak, ők további támogatást nem nyújta­nak, pedig meghatározó részük volt abban, hogy vállalásainkat teljesíteni tudtuk. Szerencsére „nem olyan fából faragták” az ala­pítvány aktivistáit, hogy könnyen feladják. Még próbálkoznak. A kuratórium elnöke a Megyei Ci­vil Koordinációs Tanács tagjaként lát némi esélyt, ezt pedig a következőkre alapozza:- Sós Tamás a megyei közgyűlés elnökeként kö­vetkezetesen kiáll a civil szerveződések mellett. A kápolnai és környező községekben lakosok ne­künk még soha nem okoztak csalódást, jobban megértették szerepünket, erőfeszítéseink lényegét, mint a hivatalos fórumok... _______________bj. K ápolna monográfiája igényes munká­val készült FÜZESABONY. A városi ön- kormányzat csütörtökön 14 órá­tól tartja újabb ülését. A napi­rendek között szó lesz a házas­ságkötő terem környezetének felújításáról, a benyújtandó pá­lyázatokról. Itt hangzik majd el javaslat arra is, hogy ki vagy kik szolgáltak rá pályafutásuk­kal, munkájukkal a Pro Űrbe emlékéremre, amit augusztus­ban, ünnepség keretében ad­nak majd át. KÁL. Kistérségi nyugdíjasklub­ok találkozójára kerül sor júni­us 27-én 15 órától a Fő tér sza­badtéri színpadán. A házigazda a káli Nefelejcs nyugdíjasklub, a rendezvényt Tompa Vilmos polgármester nyitja meg. A fel­lépők között verpeléti, erdőtel­ki, kompolti, tenki és káli ének­karok, művészeti csoportok lesznek. ANDORNAKTÁLYA. A telepü­lés önkormányzata pályázatot írt ki az Általános Művelődési Központ igazgatói állására. Da­ru Sándor polgármester el­mondta, hogy az öt jelentkező­ből egy visszalépés után a kép­viselő-testület négy pályázót hallgatott meg. Végül a döntés értelmében Vámosi László hely­ben tanító magyar-történelem szakos tanár kapott ötéves igaz­gatói kinevezést az ÁMK élére. A nemrég átadott Falucentrum­ban működő polgármesteri hi­vatalban szabályozták az ügy- félfogadás rendjét. A hivatal 8-16 óra között tart nyitva, pén­teken azonban csak 11 óráig. A polgármester, kivéve a halaszt­hatatlan ügyeket, általában hét­főn 8-12, szerdán 8-16, pénte­ken 8-11 óra között fogadja a polgárokat. A jegyzőhöz ked­den 13-16, szerdán 8-16, csü­törtökön 13-16 óra között lehet fordulni. DEMJÉN. A Felső-réten már 46 kiparcellázott üdülőteleknek van tulajdonosa, akik vállalták a szennyvízcsatornázást és a vízvezeték kiépítését is. A kivi­telező már készíti a mintegy egy kilométeres szakaszt, és csatlakoztatja a falu már üze­melő hálózatához. A beruházás 25 millió forintba kerül. Védelmi program a környezetről Tárná mente Elkészült a Tama menti Kistérség környezet- és természetvédelmi programja. Mint köztudott, eb­ben a társulást kilenc község al­kotja. Kelemen József vidékfej­lesztési menedzser elmondta: a csaknem kétszáz oldalnyi anyag részletes áttekintést ad a kistér­ség jelenlegi környezeti helyzeté­ről, a bányatavakról, a kommu­nális hulladék elhelyezéséről. Összegzi és ismerteti az előzetes helyi hulladékgazdálkodási ter­vet Aldebrő, Feldebrő, Kál, Kápol­na, Kompolt, Nagyút, Tamaszentmária, Tófalu és Verpelét községek vonatkozásá­ban. Javaslatot tesz például a par­lagfű, illetve az allergén növé­nyek irtására. A helyi programok a polgármesteri hivatalokban és a vidékfejlesztési menedzsernél tekinthetők meg.____________■ Ötvenéves osztálytalálkozó Az osztályfőnök magnóról üzent Maklár A település egykori, régi iskolá­jában a közelmúltban nem min­dennapi összejövetelt tartottak. Az ódon épületben az akkori 8. osztály termében ünnepelték 50 éves találkozójukat azok az öregdiákok, akik 1945-ben, a front után elsőként iratkoztak be az általános iskolába. A találkozóra a 33 osztály­társból 22 személyt sikerült be­szerveznie Zelei Pálnak, aki a találkozót kitervelte. Külön öröm volt a jelenlévők számára, hogy még négy tanár él a régi nevelőik közül. Az osztályfő­nök, Básthy Józsefné egészségi állapotára tekintettel (88 éves) nem tudott megjelenni. Hang­ját, illetve üdvözletét magnó­szalag segítségével küldte el egykori diákjainak. A tanítvá­nyok figyelmességéből azonban arra is futotta, hogy az osztály- főnököt egri lakásán keressék fel, a többiek őszinte megbecsü­lését virágcsokor kíséretében Hevesi József és Zelei Pál tolmá­csolta. Az osztályfőnöki órát végül Egervölgyi Józsefné tanárnő ve­zette le, aki köszöntötte Hartl Éva tanárnőt, Hetényi Koméi ta­nár urat, s a megjelent diákokat. A résztvevők újra átélhették a ballagás élményét, hiszen „ba­tyut” kaptak, melyben hamu­ban sült pogácsa és 1 forint volt útravalóul. Ezután közös fényképezkedés következett, majd a makiári Fenyő sörözőben folytatódott a beszélgetés, él­ménybeszámoló, amely igen jó hangulatban a késő esti órákban ért véget. A II. világháború befejezése után, 1945-ben kezdték tanulmányaikat, és 1953-ban végeztek fotó; gál gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents