Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-19 / 141. szám
SIH 2003. Június 19., csütörtök EURÓPA I UNIÓ 11. OLDAL AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Az EU Parlament a legfőbb ellenőr Az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott szerve az Európai Parlament (EP): 626 tagja van. A jövő évi bővítést követően, az új tagállamok belépése, a 2004. május elseje után megtartandó európai parlamenti választásokon Magyarország is europarla- mentereket választ: 24 képviselőt küldhetünk a kibővített, 732 tagú gyűlésbe. Az Európai Parlament képviselői nem nemzetiség, hanem politikai hovatartozás szerint csoportosulnak. Az egyes tagállamok által delegálható képviselők számát a Szerződések rögzítik. Az Európai Parlamentnek jelenleg nyolc politikai csoportja van és néhány független képviselője. Ezek a politikai csoportok több mint száz nemzeti politikai párt tagjait fogják össze. A Parlament munkáját a Titkárság szervezi meg, melyet a főtitkár vezet, és amely 3500 fős állandó létszámmal dolgozik, amelyhez hozzásorolandók még a frakciók tagjai és a képviselők személyi titkárai. A Parlament 11 munkanyelve azt jelenti, hogy a személyzet egyharmada a nyelvi szolgálatnál dolgozik (fordítás és tolmácsolás). A soknyelvűség és a parlament három helyszíne miatti korlátok ellenére az Unió teljes költségvetéséből csupán egy százalékot, azaz az Unióban élő minden egyes személyre lebontva évi 2,5 eurót jelent a Parlament költségvetése. Székhelye Strasbourg. Itt havonta egyszer tartanak plenáris ülést. További plenáris üléseket tartanak Brüsszelben is. A Parlament élén a képviselők által választott elnökből és 14 alelnökből álló iroda (Bureau) áll. 17 állandó bizottsága van. Jelenlegi elnöke az ír Pat Cox. A Parlament befolyással bír az EU költség- vetésére, a Közösség legfontosabb felügyelő testületé. A Tanáccsal közösen rendeleteket, irányelveket, jogszabályokat fogadhat el. Felügyeleti jogkörrel bír a Bizottság tevékenységei fölött. Jóváhagyja az új tagországok felvételét — ahogy ez a közelmúltban meg is történt — és a harmadik országokkal kötött szerződéseket, kijelöli az európai ombudsmant, petíciókat vesz át az Unió bármely polgárától vagy szervezetétől, amelyet valamelyik állandó bizottsága vizsgál ki. Az Európai Parlament az Unió állampolgárainak képviselője. Az EU állampolgárai által 5 évente választott képviselő-testület, amelynek tagjai az Unió polgárainak megbízásából, az ő érdekeik alapján, nemzetközi pártfrakciókba csoportosulva látják el munkájukat. Az évek során a tagállamok a Parlamentet egyre több hatáskörrel ruházták fel. Az EP ma már a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal együtt hoz döntéseket, alkot jogszabályokat, és a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését is. A Parlament hagyja jóvá továbbá az Európai Bizottság kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját. Az Európai Parlament az Unió egyetlen közvetlenül választott testületé. Székhelye az európai integráció motorjának számító német-francia megbékélés jegyében a két állam határán található Strasbourg. Az irodák nagy része azonban Brüsszelben van, de még Luxemburgban is működnek az EP-hez kapcsolódó hivatalok. Az Európai Parlament képviselői minden hónapban egyhetes plenáris ülést tartanak Strasbourgban, az Európai Parlament központjában. Heves megyei közgyűlési képviselők a parlament brüsszeli bejáratánál A parlamenti bizottságok havonta általában két hetet üléseznek Brüsszelben, hogy könnyen kapcsolatot tarthassanak a Bizottsággal és a Tanáccsal. A hónap harmadik hetét a frakcióülések, a negyediket pedig a strasbourgi plenáris ülés számára tartják fenn. A Parlament Brüsszelben is tart további plenáris üléseket. A titkárság Luxemburgban működik. Az Európai Parlament valamennyi parlamenti és bizottsági vitáján az EU 11 hivatalos nyelvén (angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol és svéd) folyik szinkrontolmácsolás. Ehhez hasonlóan valamennyi parlamenti Melyek az EU-költségvetés bevételi forrásai? 1970 óta az Európai Unió költségvetését saját forrásból fedezi, amelyet az Európai Parlament jóváhagyása után fogadnak el a tagállamok. Ezek a bevételi források jelenleg nem haladhatják meg az adott tagállam bruttó nemzeti össztermékének 1,27%-át. A saját források a következők: az Unió külső határain beszedett vámok; a nem tagországokból importált mezőgazdasági termékekre kirótt illetékek; az Unión belüli termékek és szolgáltatások forgalmi adójának 1°/cra; az ún. „negyedik forrás1' kiszámításának alapja az egyes tagállamok bruttó nemzeti összterméke (GNP-je) alapján számított összeg. dokumentum fordítása is megjelenik ezen a 11 nyelven. A közvetlen választás miatti erős legitimáció ellenére a Parlamentnek nincs olyan hatásköre és befolyása, mint az egyes államokon belüli országgyűléseknek. Tevékenysége három területre, a jogalkotásra, a költségvetés elkészítésére és az EU intézményeinek ellenőrzésére terjed ki. A jogalkotásban együttműködik a Tanáccsal. Érvénytelen az a jogszabály, amelyről nem kérték ki a Parlament véleményét. Ezt a véleményt azonban a Tanács nem mindig fogadja el. Az EU bővítéséhez és a társulási megállapodások aláírásához viszont mindenképpen kell az EP beleegyezése. így Magyarország és az EU csatlakozási szerződését nem csak az ösz- szes tagállam, hanem az EU Parlamentjének is ratifikálnia kell. Az EU költségvetését alapvetően a Bizottság dolgozza ki és a Tanács fogadja el, de az EP- nek módja van azon változtatni, vagy akár az egészet elvetni. Ez utóbbira már többször volt példa. Az Európai Parlament egyik legfontosabb és leglátványosabb hatásköre a Bizottság felett gyakorolt ellenőrző szerep. Amellett, hogy a Parlament iktatja be hivatalába a Bizottságot, a képviselők kétharmados szavazással kezdeményezhetik a Bizottság vagy a Bizottság elnökének leváltását. Erre már volt példa 1999-ben, amikor korrupciós vádak és pocsékolás miatt az egész bizottságot menesztették. Ezt megelőzően a Parlament kiküldött egy vizsgálóbizottságot, ami az egyik módja az ellenőrzési jogkör gyakorlásának. Magyarország már az athéni szerződés aláírása után delegál képviselőket az EP-be. Ók azonban csak aktív megfigyelői státust kapnak, magyarországi képviselői fizetést vesznek fel, és nem kizáró ok, ha tagjai a magyar Országgyűlésnek. 2004 júniusában viszont, az EP következő megválasztásakor már Magyarországon is lesz választás, és 24 mandátumról dönthet az ország. A képviselőket pártok és más társadalmi szervezetek listájáról lehet megválasztani, egyéni szavazás nem lesz. Az EP képviselői mintegy 2 millió forintnak megfelelő fizetést (8 ezer euró) és tetemes költségtérítést kapnak. Irodát tarthatnak fenn saját országukban, Brüsszelben, Luxemburgban és Strasbourgban is. Itthon ráadásul két titkárnő és egy politikai szakértő is rendelkezésükre áll. Utazásaikat az EU finanszírozza. Az Európai Parlament képviselőit közvetlen általános szavazással választják. Egyes tagállamokban, mint például Belgiumban, Luxemburgban és Görögországban, a szavazás kötelező. Az 1993-ban hatályba lépett Maastrichti Szerződés óta az Európai Unió egy tagállamának bármely olyan polgára, aki egy másik tagállamban él, a lakóhelye szerinti országban is választhat, illetve választható. Egy magyar segítő az Európai Parlamentből A magyar képviselők szavazati jog nélküli aktív megfigyelőként már jelen vannak az Európai Parlamentben. Nem voksolhatnak, de véleményüket kifejthetik. Akad azonban hivatásos, magyar köz- -jV reműködője is a parlamenti munkának, il- -Teletve a Parlament kép viselőjének. Csorba ^ Orsolya fiatal gyakornok, Gordon Adam, az egykori szénbányamérnök, brit munkáspárti EU-képviselő segítője, aki egy észak-angliai régiót képviselve a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, valamint a közös Litvániával foglalkozó bizottság elnöke is egyben. A többek közt angolul is kitűnően beszélő Orsolya a képviselő asszisztense, háttérember. A Parlament lehetőséget és költség- vetési pénzt biztosít arra a célra, hogy a képviselők szakértőket, munkatársakat alkalmazhassanak. Orsolya a napirenden lévő ügyek előkészítésében, összefoglalók, kivonatok készítésével segíti a brit europarlamentert. Csorba Orsolya szerint a nemzeti nyelvek egyenjogúsága, s a tolmácsolás ellenére hasznos, ha egy képviselő három-négy nyelven is beszél. Az üléstermen kívül, a folyosói vagy a szűk körű megbeszéléseken, ahol a fontos dolgok eseteneként eldőlnek úgy sincs tolmácsolás. A legalább angolul, esetleg franciául vagy német nyelvtudás nélkül a magyar EU-képviselők sem tudják majd hatékonyan kifejteni álláspontju- yy kát, érvelni, valamint érdeket védeni. A kö- -y zeljövőben bevezetésre kerülő egyséig ges EU-parlamenti képviselői javadalmazás előtt, jelenleg az europarlamenterek a hazai képviselői tiszteletdíjat kapját, ami az országonkénti eltérő összegek miatt igen nagy különbséget mutat. Orsolya némiképp kritikusan azt is megjegyezte, hogy az EU Parlamentben is sok a lógós képviselő, aki kevéssé tevékeny és érdeklődő, s nem nagyon vesz részt a közös munkában. A hatékony képviselői munka egyébként valóban elképzelhetetlen háttércsapata nélkül, akik a keze alá dolgoznak. Annyi a téma, a papír és az adat, hogy lehetetlen mindezt egy embernek áttekinteni. Az Európai Unió központi hivatala egyébként 500 lehetséges álláshelyet hirdetett meg legutóbb, amire a 10 tagjelölt országból mintegy 25 ezren jelentkeztek. Az egy évre szóló megbízások jelöltlistáját a kiválasztás, a versenyvizsgák után közzéteszik. Megyerendszerben gondolkodnak a svédek Heves megye svéd testvérmegyéje, Vármland, a nyugat-svédországi régió része, ennek brüsszeli képviseletén lobbyznak Nyu- gat-Svédország, s benne Vármland érdekében. A képviselet, mely Brüsszel Euro- negyedének szomszédságában található, az 1995-ös svéd taggá válást megelőzően három évvel jött létre, hogy a térség, s cégeinek érdekeit is jobb lehetőségekhez juttassa. Mintegy 69 járási, kistérségi ön- kormányzatot, illetve 3-4 megyei testületet képviselnek. A gazdasági kapcsolatok mellett az iroda működésében fontos a képzések, tréningek szervezése, valamint a kulturális cserék. Utóbbival tudják legközvetlenebbül is megismertetni magukat másokkal, vallják. A kohéziós és strukturális alapok anyagi forrásai, valamint a regionális programok miatt náluk is szükség volt a régiós rendszerre. Svédországban hat EU-régió alakult a meglévő 23 megye mellett, ám még továbbra is a megyerendszerben gondolkodnak. A régiós érdek nem mindig esik egybe a svéd kormány álláspontjával — hangsúlyozták a képviseleten. Ilyen volt, amikor például az infrastruktúra-fejlesztésről alkotott elképzeléseik különböztek a központi hatalométól. Bár Svédország az Európai Unió gazdag államai közé tartozik, de igyekeznek minél többet profitálni a tagságból. Ez leginkább rajtuk, az országon múlik. Azon gondolkodnak, hogy minél nagyobb szerepet biztosítva a régióknak, hogyan lehet fejleszteni a kisebb térségeket, körzeteket. ________■ K özel s távol A fenn a messzi északon fekvő svéd testvérmegye, Vármland lélekszámban nagyjából Heves megyéhez mérhető. Lakóinak száma 316 ezer, legnagyobb települése, székhelye a 81 ezres Karlstad, egyetemi város. A természeti szépségekben bővelkedő helyen évente mintegy másfél millió vendégéjszakát töltenek el a látogatók. Vármland pezsgő gazdasági élettel is büszkélkedhet: fejlett elektronikai, távközlési, energetikai ipar és gépgyártás jellemzi. Régiók Bizottsága: közelebb az emberekhez Az Európai Unió Régiók Bizottságának 222 tagja van, akik a helyi és regionális hatóságokat, ön- kormányzatokat képviselik. A csatlakozás után, az újonnan belépő államok, így hazánk képviselőivel együtt az országonkénti kvóta alapján 350 fősre bővül a bizottság. A régiók száma a mostani csatlakozással 200-250-re nő. Brüsszelben ma mintegy kétszáz régiós iroda működik. A tagjelöltek közül elsőként a magyar régiós képviselet három évvel ezelőtt kezdte meg működését. A csatlakozó országok közül a legaktívabbnak a lengyel és az észt régiós irodákat tartják. Brüsszelben egyébként minden évben megrendezik a csatlakozó országok napját, ahol egy-egy állam mutatkozik be például a gasztronómiai kínálatával. A Régiók Bizottságának székhelye Brüsszel. Saját tagjai közül 2 éves időtartamra választ elnököt. 2002-ben Sir Alber Bore brit képviselő kapott megbízást a testület vezetésére. A Régiók Bizottságát 1993-ban a Maastricht- i Szerződés hozta létre. A Régiók Bizottságával kötelezően konzultálni kell az Európai Unió intézményeinek, mielőtt regionális érdekeket érintő határozatokat hoznának. Kötelező kikérni véleményét az oktatást, a kultúrát, a közegészségügyet, a strukturális hálózatokat és az alapokat érintő kérdésekben. Évente ötször ülésezik. Munkája legnagyobb részét nyolc plusz egy állandó bizottságában végzi. A Régiók Bizottsága az önkormányzatok közösségi fóruma. Az EU helyi és regionális önkormányzatait képviselő tanácsadó szerve. Feladata, hogy a helyi és regionális szervek véleményét a rájuk is vonatkozó döntések meghozatala előtt megismerhessék az EU döntéshozó intézményei: A Régiók Bizottsága a demokratikus deficit felszámolása miatt jött létre, az EU intézményei ugyanis kissé elszakadtak az emberektől, a mindennapi élettől, és a közvélemény már nem tudta követni, áttekinteni a működését. A Régiók Bizottsága az EU legfiatalabb szervezete, nem intézmény, hanem az önkormányzatiságon alapuló közös kezdeményezés. A Régiók Bizottsága együttműködik az Európai Régiók Gyűlésével, legutóbb az urbanizációs ülésen vetődtek fel ilyen közös témák. Az Európai Unióban egyre át- fogóbbak, elterjedtebbek a regionális együttműködések, és növekszik a régiók szerepe. E téren EUROPEAN UNION 4o> Committee of the Regions jó a helyzet, s további erősödésük várható. Jövőre várhatóan bajor delegált veszi majd át a régiós bizottsági elnök tisztjét. Bajorország a Parlament szomszédságában nagy ütemben építi a maga régiós képviseletét, amit egy erre a célra kialakított kastélyban rendeznek be. Magyarországnak a hét statisztikai-tervezési régión alapuló működő regionális rendszert kell kialakítania. Írországnak például három ilyen regionális választott testületet kellett létrehoznia, s a végső hajrában tíz nap alatt kellett tető alá hoznia az elvárt EU-s régiókat, azért, hogy hozzájussanak az uniós strukturális alapok támogatási forrásaihoz.
